Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «környezetvédelmi minisztérium»

WWF: kötelezettségszegési eljárás indul Románia ellen a törpe vízerőművek miatt

Captare Valea Sebeșel - Munții Țarcu. Operator Balkan Hydroenergy SRL. © WWF-România

Captare Valea Sebeșel – Munții Țarcu. Operator Balkan Hydroenergy SRL.
© WWF-România

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen a törpe vízerőművek Fogarasi-havasokbeli építése miatt – jelentette be a WWF Románia. Az EB döntéséről szóló értesítés másfél évvel azután érkezett meg, hogy a WWF feljelentést tett a Bizottságnál az építkezések engedélyeztetése és a Natura 2000-es területekre gyakorolt környezetromboló hatása miatt.

Olvasd el a teljes sztorit

A környezetvédelmi minisztérium vizsgálódik a Schweighofer székhelyein

fotó: Toró Attila

fotó: Toró Attila

 

A környezetvédelmi minisztérium vizsgálatokat végez a Holzindustrie Schweighofer radóci és szászsebesi székhelyein, miután az utóbbi napokban több hazai és nemzetközi sajtóorgánum is azt taglalta, hogy a vállalat illegálisan kitermelt fát vásárol meg, dolgoz fel, és forgalmaz – írja a Hotnews portál, minisztériumi forrásokra hivatkozva.

Az ellenőrző bizottság a székhelyeken tett látogatásain arra kíváncsi, hogy a cég ellen megfogalmazott vádak mennyire felelnek meg a valóságnak.

Április végén az Enviromental Investigation Agency (EIA), amely egy washingtoni és londoni székhelyű civil szervezet, olyan videóanyagot bocsátott nyilvánosságra, amelyből azt tűnt ki, hogy a Schweighofer romániai képviselői tudnak arról, hogy a cég által feldolgozandó famennyiség egy része sokszor illegális forrásból származik.

A minisztérium ellenőrző szerve, úgy tűnik, nemcsak ezt szeretné közelebbről megvizsgálni, hanem azokat a beszállító cégeket is, amelyektől az osztrák nagyvállalat felvásárolja a fát.

A minisztérium döntésébe belejátszhat a civil nyomás is, amely március 23 óta egyre nagyobb (ekkor küldte vissza Klaus Johannis elnök a parlamentnek az új erdészeti kerettörvényt, arra hivatkozva, hogy annak mostani formája negatív gazdasági hatásokat idézhet elő, ugyanis szabályozná, hogy bizonyos fafajtából egy vállalat a piacon csak 30%-ot birtokolhatna). A civilek tiltakozás szombaton fog csúcsosodni, amikorra is szinte minden nagyvárosban, megyeközpontban tüntetést szerveztek.

A Schweighofer romániai vezetői ígéretet tettek rá, hogy kivizsgálják az esetleges illegalitásokat, és amennyiben szabálytalanságok történtek, mindenkit felelősségre vonnak majd, aki ebben illetékes.

via hotnews

Korodi a perui klímacsúcson: mások is kövessék Európa példáját

Ma zárul a Peru fővárosában, Limában zajló, az ENSZ által szervezett, COP20 elnevezést viselő klímacsúcstalálkozó, amelyen Romániát Korodi Attila környezetvédemi miniszter képviseli.

Olvasd el a teljes sztorit

Titkolózik a csertési polgármester: állítólag van engedély, de nem mutatja meg

IMG_0439-1024x764
Fotó: Mining Watch

Pontosan 43 évvel ezelőtt 89 halálos áldozattal járó ökológiai katasztrófa történt Romániában. A Hunyad megyei Felső-Csertésen átszakadt az aranybánya egyik zagytározójának fala, a településre zúduló savas iszap elöntötte a települést. Az akkori rezsim igyekezett eltitkolni a katasztrófát, a kivizsgálást gyorsan lezárták. A katasztrófa évfordulóján a Mining Watch arra kéri a környezetvédelmi minisztert, tisztázza az új csertési bányaprojekt kapcsán felmerült kérdőjeleket és aggodalmakat.

Olvasd el a teljes sztorit

4 millió lej értékű pályázati alap Kolozsvár 2015-ös Európai Ifjúsági Főváros környezetvédelmi programjaira

A Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezésére a kormány május 13-i ülésén egy finanszírozási program létrehozását hagyta jóvá a Környezetvédelmi Alapnál, amelyre a Kolozsvár 2015-ös Európai Ifjúsági Főváros programhoz kapcsolódó környezetvédelmi projektekkel lehet pályázni. A finanszírozás összértéke 4 millió lej, az egyes projektek költségvetése legtöbb 200.000 lej lehet.

„A célunk az, hogy lehetőséget teremtsünk a Kolozsvár környéki civil szervezeteknek, hogy közösen más megyékbeli ifjúsági szervezetekkel olyan fiataloknak szóló programokat szervezzenek, amelyek a fenntartható fejlődést, a környezetvédelmet és természetvédelmet, illetve a környezetvédelmi politikák befolyásolását célozzák meg. Nagy öröm számunkra, hogy egy olyan projektben lehetünk partnerek, amely révén megmutatkozik nemcsak a kolozsvári, hanem az ország többi részén élő fiatalok jövőformáló, jövőteremtő képessége is” – mondta el Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

A finanszírozási útmutatót miniszteri rendelettel hagyják jóvá. A Kolozsvár metropoliszi övezetében működő civil szervezetek kötelesek programjaikat valamilyen más megyében tevékenykedő ifjúsági szervezettel partnerségben lebonyolítani, és fontos, hogy az eseménynek egy egész éven át kell tartania mind Kolozsváron, mind az ifjúsági szervezet székhelyén, azaz abban a városban vagy faluban, ahol az illető szervezet tevékenykedik.

Korodi azt is kiemelte, a minisztérium révén nyújtott finanszírozás nemcsak azt célozza meg, hogy a fiatalokat bevonja a különféle környezetvédelmi programokba, hanem ezáltal szeretnék befolyásolni a fiatalokat érintő környezetvédelmi politikákat is. A finanszírozási program célja szerint a támogatást nyert projektek a Kolozsvárra jellemző sokszínűség szellemében arra bátorítják majd a fiatalokat, osszák meg a környezetvédelmi politikákra vonatkozó ötleteiket és véleményüket, és hogy egyre több fiatal látogasson el ezekre a rendezvényekre.

Az ifjúsági fővárosi címet az Európai Ifjúsági Fórum vezette be azzal a céllal, hogy bátorítsa a fiatalok aktív részvételével megvalósuló új ötletek és innovatív projektek létrejöttét, és hogy támogassa az ifjúságpolitikai együttműködéseket helyi és európai szinten. A kezdeményezés 2009-ben indult útjára. Azóta minden évben lehetőséget kap egy európai város arra, hogy az ifjúság szemszögéből mutassa be kulturális, politikai, gazdasági életét.

Forrás: közlemény

30 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni a Környezetvédelmi Minisztériumnál

Három vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázati kiírást mutatott be Korodi Attila környezetvédelmi miniszter március 13-án Bukarestben. A pályázati kiírások operátora a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium, kiírójuk pedig az Európai Gazdasági Térségi Alap.

“A 30 millió euró értékű összeget a biodiverzitás növelését, a veszélyes hulladékok és vegyi hulladékok által okozott környezetvédelmi balesetek kivédését, illetve a klímaváltozás káros hatásainak csökkentését célzó programokkal lehet lehívni” – mondta Korodi. Hozzátette: az Európai Gazdasági Térségi Alap kiírása lendületet ad úgy a civil szervezeteknek, mint a különféle intézményeknek, főként hogy a gazdasági válság miatt a befektetések és a finanszírozási források az elmúlt években jelentős mértékben csökkentek.

A környezetvédelmi miniszter külön ismertette a három kiírást. A Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások elnevezésű kiírás keretösszege 15 millió euró. Ide a tervek szerint ebben az évben három alkalommal is lehet pályázni az ökológiai folyósók kapacitásának és adminisztrációjának javítására, ezek módszertanának kidolgozására, a módszertani jelentések megvalósítására, az ökoszisztémák behatárolására, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások kifizetési mechanizmusainak kidolgozására.

A Veszélyes hulladékok csökkentése elnevezésű kiírás keretösszege 5 millió euró. Erre olyan projektekkel lehet pályázni, amelyek révén az Európai Unió vegyi és veszélyes hulladékokra vonatkozó intézkedéseit alkalmazzák, illetve amelyekkel a vegyi és veszélyes hulladékok minél jobb monitorizálását segítik elő.

A harmadik, Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz elnevezésű kiírás keretösszege szintén 5 millió euró. Ezt az összeget viszont egy úgynevezett előre meghatározott projektre fordítják, a Szeben megyei Környezetvédelmi Ügynökség és a norvégiai Környezetvédelmi Ügynökség közös projektjére, amelynek révén Szebenben fognak a város számára jelentős környezetvédelmi intézkedéseket eszközölni.

A 30 millió euró 85%-át az EGT Alap nyújtja, 15% pedig a román állam önrésze – mondta el Korodi Attila, ugyanakkor arról is beszélt, hogy még hátra van a minisztérium munkatársai által kidolgozott pályázati kézikönyv jóváhagyása, és amint meglesz, rögtön felkerül a honlapra.

Forrás: közlemény

Mégis beleszólhatnak a természetvédők az 57-es törvény módosításába

Rovana Plumb, környeztvédelmi miniszter, fotó: www.green-report.ro

A tervekkel ellentétben egyelőre mégsem módosítják a természetvédelmi területek státuszát szabályozó 57-es számú törvényt, ígérte meg Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter egy tegnapi találkozó keretén belül a természetvédelmi aktivistáknak.

Ugyanakkor abban is megegyeztek, hogy a természetvédelmi területekhez való kormányzati viszonyulás kérdésében öt civil szervezet képviselőivel is konzultálni fognak. Arról, hogy pontosan kik lesznek a szervezetek, 24 órán belül dönt egy bizottság.

A mintegy két és fél órás találkozó során megállapodás született arról, miszerint az 57/2007-es törvényt nem sürgősségi rendelet formájában, hanem törvénytervezetként kell tárgyalni.

„A tárgyalás hosszú és nehéz volt, de a végére eljutottunk egy olyan pontra, amely kiindulásként szolgálhat” – nyilatkozta rögtön a találkozó után a National Geographic-nak Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója, és hozzátette, örül, hogy elfogadták a vegyes, civil szervezetek által delegált tagokból álló csoport felállításáról szóló javaslatukat. Olvasd el a teljes sztorit

Leváltaná Plumb a temesvári Környezetvédelmi Ügynökség igazgatóját a Felsőcsertés-ügy miatt

Fotó: Sipos Zoltán

A három környezetvédelmi szervezet hétfői tiltakozása nyomán a felsőcsertési aranybánya engedélyeinek kivizsgálására szólította fel a környezetvédelmi őrség és a környezetvédelmi ügynökség országos szerveit Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter.

A szaktárca közleménye szerint, amennyiben kiderül, hogy a temesvári regionális ügynökség a felsőcsertési bányaprojekt engedélyezésénél nem tartotta be a hatályos jogszabályokat, visszavonják az engedélyt.

A miniszter ugyanakkor a temesvári regionális ügynökség igazgatójának menesztését is kezdeményezte, annak okán, hogy az nem közölte a minisztériummal egy országos és nemzetközi jelentőséggel bíró projekt környezetvédelmi engedélyének kibocsátását.

Gabriela Lambrino igazgató szerint azonban minden lépést végigkövettek az engedély kibocsátása előtt, a törvény pedig nem írja elő, hogy a minisztériumot erről értesíteni kellene.

Forrás: MTI,Gandul

17 civil szervezet kifogásolja a roncsautó-program meghosszabbítását

Tizenhét civil szervezet közös állásfoglalást bocsátott ki, amelyben kifogásolják a roncsautó-program meghosszabbítását, eddigi eredményeit, és egészében nem találják azt hatékonynak. Állításuk szerint a program nem valós környezetvédelmi intézkedés, így az erre szánt pénzalapokat indokolatlanul költötték el.

“A befektetett jelentős összegek nem indokoltak, addig amíg nem ismert a program hatékonysága a környezetvédelem szempontjából. A minisztérium által megadott számok tükrében 2011-ben a program keretében 300.000 „roncsautót” vontak ki forgalomból, de a kimutatás nem szól környezetvédelmi szempontokról (kibocsájtott gázok csökkentése, újrahasznosított nyersanyag mennyisége stb). Mi több, ha a 300.000 autót – amelyek nagyrészt már amúgy sem közlekedtek – 100.000 új autóval helyettesítettünk, amelyeket még legalább 10 évig fognak használni, megtörténhet, hogy a program valójában az üvegházhatású gázak kibocsájtásához járul hozzá. Mindezek mellett kialakult egy feketepiac az értékjegyek körül, mivel a legtöbb autókereskedő három értékjegyet kér a különböző promóciók keretében” – írják a civilek.

Az aláírók szerint a roncsautó-program inkább az autóeladást és termelést támogatja, mint a környezet védelmét, ezért inkább a közlekedési vagy a gazdasági minisztérium, illetve az autógyártásban, importban érdekeltekre kellene hagyni a problémát. “A minisztériumnak az adófizetők pénzét nem szabadna az autóipar támogatására költenie, tekintve, hogy erre az iparágra a túltermelés jellemző és nagyban hozzájárul a klímaváltozás előidézéséhez” – vélik, kiemelve, hogy szerintük a környezetvédelemre fordítandó összegek autógyártás támogatására való fordítása hűtlen kezelésnek minősül.

Az állásfoglalás teljes szövege ide kattintva .doc formátumban letölthető.

Káros az erdőkre az új erdészeti kerettörvény – állítja hatvan civil szervezet

Fotó: Maria Mihul via WWF

A képviselőház elé került az új erdészeti kerettörvény, amelynek tervezetét a szenátus közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottsága negatívan véleményezte, és hasonlóan vélekedett róla a mezőgazdasági, erdészeti és vidékfejlesztési bizottság is. A tervezet februárban a szenátuson „hallgatólagosan” átment, mivel túllépték az elfogadási határidőt. A bizottság most véglegesítette az álláspontot, így a törvénytervezet a parlament szavazatára vár.

Februárban a WWF már felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet – amellett, hogy tartalmaz hasznos módosításokat – helyenként nemhogy az erdők védelmét szolgálná, hanem megkönnyíti ezek kitermelését. “A módosítás ebben a formában súlyos környezeti, társadalmi, sőt gazdasági károkat okozna” – áll a szervezet akkori közleményében.

Most azonban, hogy a törvény már gyakorlatilag a parlament szavazatára vár, a WWF mellett további 59 szervezet, avagy a teljes Környezetvédelmi Koalíció hívja fel a figyelmet a jogszabály káros elemeire. A környezetvédelmi szervezetek azt is kifogásolják, hogy bár számtalan alkalommal ajánlották fel segítségüket a törvényalkotásban, nem keresték meg őket, és a korábban problémásnak talált pontokat is módosítás nélkül terjesztették a képviselőház elé.

A kifogásolt pontok a következők:

– Az 59. cikk módosításai által megszegik az eddig felvállalt fenntartható erdőgazdálkodás elveit. Így gyakorlatilag zöld út nyílik az erdők szabad kitermelésére, hogy a faanyag iránti növekvő keresletet az ország képes legyen kielégíteni.

– Annak ellenére, hogy a Romániában az erdőgazdálkodási alap az ország területének kevesebb mint egyharmadát teszi ki, a fejlesztési régiókra való leosztás egyenlőtlen, és lehetőséget ad arra, hogy erdős területeket az alapból kontrollálatlan keretek közé helyezzenek.

– Az erdei ökoszisztémák biodiverzitásának védelme nem jelenik meg hangsúlyosan a törvénytervezetben.

– A 16. cikkhez javasolt módosítások olyan jellegű hibákhoz vezetnek, mint az erdővisszaszolgáltatások második hulláma, amikor az adminisztráció kötelező jellegének hiánya sok százezer hektárnyi erdő állapotának leromlásához vezetett.

– A törvény a bizonyos tiltások ellenében nem szolgáltat anyagi kompenzációt, ez pedig a tulajdonosok, kezelők számára nehézségeket jelent; ebből fakad leggyakrabban a védettségi törvények be nem tartása.

– A törvény nem támogatja a vízíerőművek, turisztikai létesítmények stb. módszertanának, tanulmányainak elkészítését, erre pedig szükség lenne.

Korodi Attila ügyvivő környezetvédelmi és erdészeti miniszter megkeresésünkre így nyilatkozott a törvénytervezetről: “A bizottság véglegesítette az álláspontját még mielőtt én miniszteri tisztségbe kerültem volna. Saját elhatározásomból részt vettem a bizottság ülésén, és kértem, hogy vigyük vissza a bizottságba, de ezt nem támogatták. Ezért majd a plenárison, ha képviselőként ott leszek, kérni fogom, hogy azokat a cikkeket, amelyeket a minisztérium megfogalmazott, az eldobott cikkelyeknél tárgyaljuk újra, és szavazzon a plénum erről a parlamentben. És remélem, hogy akkorra lesz egy olyan civil és politikai összefogás, hogy vissza tudjuk téríteni a törvényt.”

Az ügyvivő miniszter a fakitermelés megkönnyítésével kapcsolatban elmondta, hogy a minisztérium azt is kérte, ha valakinek van egy üzemterve, ami megjelöli az évi kitermelendő mennyiséget, csak annyit lehessen évente pluszban kitermelni, amennyit az üzemterv alapján az azelőtti években esetlegesen nem termelt ki. „A jelenlegi törvény viszont azt mondja, hogy az üzemterv alapján, amely tíz évre ki van adva, az első 2-3 évben ki lehetne termelni az egész famennyiséget, és vannak olyan kiskapuk, amelyek lehetővé teszik, hogy 3 év után rögtön új üzemtervet állítsanak ki. Tehát a törvény lehetőséget ad arra, hogy sokkal nagyobb mennyiséget termeljenek ki 10 évre visszaszámolva, mint amennyit a normalitás, az erdő regenerációja megengedne.”

A miniszter a törvény büntetőjogi részére is kitért, és úgy véli, „az egyik legfontosabb dolog, ami sajnos jelenleg rossz irányba mozdult el a vidékfejlesztési bizottságban, az, hogy 5 köbméter törvénytelenül kivágott fáért csak büntetés jár, az új erdészeti kerettörvény alapján, és nem – mint bármilyen lopásért, kihágásként tekintve – bűnügyi eljárás. A minisztérium álláspontja, hogy bármennyi fa lopása bűntényként legyen kezelve, és ebben a történetben nagyon nagy a feszültség. A volt kormányoldal támogatja ezt az álláspontot, a mostani kormányoldal nem.”

előző »