Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «konfliktus»

Emberek és medvék: három erdélyi rövidfilm

k

Hurokba szorult medvék kiszabadítása, függőágyban alvás a téli erdőn, (igaz, szelíd) medvével birkózó székely szamuráj: Juhász Ágota, Gál László és Murányi Sándor Olivér négypercesei a Green Go Short Film Competition versenyre. A három film ugyan nem került be az október közepén kihirdetett győztesek közé, de minden medvegyűlölőnek jó szívvel ajánljuk.

Olvasd el a teljes sztorit

Tanulmány: a klímaváltozás is nagyban hozzájárult a szíriai konfliktushoz

Egy képregény részlete a szíriai konfliktus okairól (http://www.upworthy.com/trying-to-follow-what-is-going-on-in-syria-and-why-this-comic-will-get-you-there-in-5-minutes)

Egy képregény részlete a szíriai konfliktus okairól (http://www.upworthy.com/trying-to-follow-what-is-going-on-in-syria-and-why-this-comic-will-get-you-there-in-5-minutes)

Egy hétfőn publikált tanulmány a szíriai konfliktushoz vezető okok közé sorolja a több évig tartó, súlyos, rekordot döntő aszályt és a klímaváltozást is. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent kutatás megállapítja, a tönkrement szíriai parasztok otthagyták terméketlenné vált földjeiket, és a városokba vonultak, ami nagyban hozzájárult a polgárháború kirobbanásához, amely azóta több száz ezer áldozattal járt.

Olvasd el a teljes sztorit

Csibi Magor: tévedünk, ha a természetet baltával és puskával írjuk felül

P1420854

A medvepopuláció évente néhány száz, sőt ezer példánnyal nő; “Románia Európa állatkertje”, a medvevédők szava pedig többet ér a jogalkotáskor, mint a gazdáké és a helyi közigazgatásé. Többek között ezek voltak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor sajtóban tett kijelentései abból az alkalomból, hogy a nagyragadozók okozta károk ügyében petíciót nyújtott be Korodi Attila Hargita megyei képviselővel közösen.

B.D.T.

A petíció egyébként nem tartalmaz a fent szemlézett sajtónyilatkozatokhoz hasonló kijelentéseket. A dokumentumot 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását, az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

Mindezzel van egy kis gond: a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá. Mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják. Ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, szakmai érvekkel ellensúlyozzák a medveellenes retorikát. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük (korábbi cikkünk itt elérhető). Olvasd el a teljes sztorit

Madárbarátok könyve: milyen egy macskabiztos madáretető?

A mindennapi madár- és környezetvédelmi munkában nyújt segítséget a Madárbarátok könyve című új kiadvány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárbarát kert programjához kapcsolódó kötet 15 fejezetet és 83 alfejezetet, 428 színes fotót és 80 madárhatározó grafikát tartalmaz.

Olvasd el a teljes sztorit

A klímaváltozás miatt is nő a konfliktusok száma


Fotó: Tim Hamilton via Flickr.com

Hőmérsékleti emelkedés hatására kimutathatóan nő az egy főre eső bűncselekmények száma, de a csoportos konfliktusok és háborúk kitörésének lehetősége is nagyobb. A klímaváltozás szorosan kapcsolatba hozható az erőszakos bűncselekmények növekedésével- állítja a Sience magazinban közzétett kutatás.

Indiában és Ausztráliában a szárazság beálltával nőtt a családon belüli erőszak, míg Amerikában a tartós meleghullám alatt több volt a bántalmazás, a nemi erőszak és a gyilkosság. Európában és Ázsiában etnikai összecsapások, Afrikában pedig háborúk is köthetők a klímaváltozáshoz.

Bár a modern társadalmakról úgy gondoljuk, hogy a technikai fejlődés hatására függetlenek a környezettől, a Kaliforniai Egyetem kutatási eredményei megkérdőjelezik ezt. A Marshall Burke, Solomon Hsiang és Edward Miguel által végzett elemzés kimutatja, hogy a klímaváltozások, ha nem is fő kiváltó okai a konfliktusoknak, mindenképp hatással vannak azok kirobbanására.

Burke, Hsiang és Miguel nem csak saját kutatásaikra hagyatkoznak, hanem még hatvan olyan tanulmányt vizsgálatára támaszkodnak, amelyek a klímaváltozás és a személyes, valamint csoportos erőszak összefüggéseit vizsgálják. Ezek alapján a klímaváltozás és a konfliktusok között nagy mértékű összefüggést fedeztek fel. A hőmérséklet 2 Celsius-fokos emelkedése 15%-kal növelheti a bűncselekmények számát, míg egyes régiókban a csoportos konfliktusok (felkelések, polgárháborúk) akár 50%-kal is gyakoribbak lehetnek.

A legegyszerűbb magyarázat szerint a klímaváltozás hatással van a gazdaságra, főleg a mezőgazdaságra, így a környezetben beálló változások befolyásolják az emberek döntéseit, például hogy csatlakozzanak-e egy felkeléshez. Ugyanakkor lehetnek lélektani okai is, egyes tanulmányok szerint ugyanis a hőmérséklet növekedésével nő az emberek agresszivitásszintje.

A tanulmány kritikusai kiemelik, hogy a kutatás során vizsgált konfliktusok közül egy sem csak a klimatikus változások miatt következett be. Dr. Halvard Buhaug, az oslói Békekutató Intézet munkatársa szerint például az Afrikában dúló polgárháborúkat nem a klímaváltozás, hanem pontosan meghatározható tényezők okozták: a magas gyermekhalálozási arány, a földrajzi határok közelsége és a nagy népsűrűség.

A kaliforniai kutatóhármas azzal védekezik, hogy a klímaváltozást nem tekintik az emberi konfliktusok egyetlen, vagy akár a fő kiváltó okának. Kutatásuk alaján csak annyit jelenthetnek ki, hogy a globális éghajlati változások komoly hatással vannak a konfliktusok kirobbanására.

Forrás: BBC

Konfliktusforrást jelent a jégolvadás: kié legyen az Északi-sark kincse?

Geopolitikai konfliktusok lehetőségét rejti magában az, hogy a klímaváltozással együtt járó jégolvadás miatt lényegesen egyszerűbbé vált az Északi-sarkvidék természeti kincseihez való hozzáférés, továbbá új hajózási útvonalak nyílnak meg. A fejlemény több országot is érint, de a legnagyobb nyertes közülük kétségkívül Oroszország – mutatott rá minap megjelent elemzésében a zürichi biztonsági tanulmányok központja (CSS).

Az arktiszi jégtakaró olvad: a kutatók 2011 szeptemberében 1979 óta a második legkisebb jégfelületet mérték a sarkvidéken. Ami az alacsonyan fekvő part menti országoknak átok, az Oroszország számára egy áldás – fogalmazott a CSS.

“Oroszország az Arktiszon kialakult helyzet legnagyobb nyertese” – magyarázta Jonas Grätz, a CSS tudományos munkatársa, aki külön elemezte a régióban rejlő lehetséges konfliktusokat. Az Egyesült Államok geológiai hivatala szerint az Északi-sarkvidéken található a világ összes, hagyományos módszerekkel kitermelhető kőolajának 13, míg a földgáz 30 százaléka, utóbbi kétharmada vélhetően orosz területen van. A szakember szerint ezért van az, hogy az elmúlt időszakban Oroszország különösen aktív a térségben. A Rosznyeft orosz állami olajvállalat tavaly bejelentette, hogy az arktiszi kőolaj- és földgázkitermelésről megállapodást kötött az amerikai ExxonMobil olajipari konszernnel. A projektbe a következő években dollármilliárdokat pumpálnak.

Ezenkívül Moszkva előtt új kereskedelmi útvonal – az úgynevezett északkeleti átjáró – is megnyílt az olvadással. Tavaly egy orosz tartályhajó első alkalommal jutott el a Bering-szoroson át – nem pedig a Szuezi-csatornán keresztül – Thaiföldre. Grätz szerint ugyan most még túl költséges az alternatív útvonal, elsősorban a drága biztosítás miatt, hosszabb távon azonban szép lassan csökkentheti majd a nemzetközi kereskedelemben a hagyományos tengerszorosok, mint a Szuezi-csatorna vagy az indonéziai Szumátra szigeténél lévő, az Indiai-óceánt és a Csendes-óceánt összekötő Malaka-szoros jelentőségét.

Moszkva számára nemcsak energiapolitikai szempontból bír rendkívüli jelentőséggel az Északi-sarkvidék, hanem geopolitikai érdekei miatt is. Nem véletlen tehát, hogy míg az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió szabad hozzáférést követelnek az északkeleti átjáróhoz, addig Oroszország saját felségvizeként kezeli azt – mondta Grätz.

Közben Norvégia, a világ második legnagyobb földgáz-exportőre is célozgat a kínálkozó új földgáz- és kőolajkészletekre. A skandináv ország elsősorban a Jeges-tengeren található területe, a Spitzbergák miatt érintett a kérdésben. A szigetcsoporttal kapcsolatban 1920-ban kötött megállapodás értelmében a dokumentumot aláíró mind a 40 országnak – köztük Magyarországnak – joga van az ottani kutatómunkákhoz és nyersanyag-kitermeléshez. Az azonban vitatott, hogy ez a jogosítvány kiterjed-e a Spitzbergák körüli tengerfenékre; Oslo szerint a megállapodás ott már nem érvényes. A szigetcsoportról szóló szerződést szintén aláíró Kína, India és Dél-Korea nemrég kutatóállomásokat létesítettek a területen, amitől nagyobb beleszólási jogot remélnek az Északi-sarkvidék ügyeibe.

Ez az az időszak – mutatott rá elemzésében Grätz -, amikor mindenki igyekszik egy kis zászlót kitűzni addig, amíg a területi igények még nem teljesen tisztázottak.

Forrás: MTI

A brainstorming nem is működik?

A múlt század ’40-es éveinek végén egy amerikai hirdetőcég egyik vezetője, Alex Osborn olyan kreatív módszerrel állt elő, amely azóta történelmet írt: a brainstorminggal. Gyakorlatilag nem létezik már csapatos döntés anélkül, hogy a braistormingot valamilyen formában ne alkalmaznák. Csak az a gond vele, hogy állítólag mégsem működik.

A brainstorming egy innovációs elven alapuló kreatív módszer, az innováció pedig csak akkor működhet, ha egy, a kreativitásban és a döntésben nagyon fontos elemet nem veszünk figyelembe: a kritikai szellemet. Köztudott, hogy kritika és vita nélkül semmi sem működik. A magányos alkotók – írók, festők, zeneszerzők – saját magukkal vitáznak az alkotási folyamat kezdeteiben, és kritikai szellemük ébren tartása a siker kötelező feltétele. De nemcsak a művészek tudják, hogy azoknak a gondolatoknak a nagyrésze, ami átsuhan a fejünkön, kiválogatásra váró szemét. Mindig, amikor legalább két ember összeült valamit megtervezni, megszűrték a gondolataik áramlását. Olvasd el a teljes sztorit

Keserű győzelem

Arra a kérdésre, hogy létezik-e valódi román-magyar konfliktus, igennel is, meg nemmel is felelhetünk. Egyaránt léteznek pro és kontra érvek. Mert ugye (?) létezik több Románia, mint ahogyan több Magyarország is. Van egy román államunk, egy román társadalmunk vagy közvéleményünk, és egy maroknyi román nacionalistánk. Mindezeket a sajtó irányítja, amely nem igazán tudja, és nem is igazán szeretné kideríteni, mi a helyzet ezzel a viszonnyal, meddig normális, és honnantól kezd bűzleni. Tisztelet a kivételnek. A szereposztás ugyanilyen a magyar szomszédaink vagy honfitársaink esetében is. A politikai kultúra vagy kulturálatlanság több nyelven beszél.

Marius Cosmeanu Olvasd el a teljes sztorit