Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «klímaegyezmény»

De akkor mit is jelent konkrétan a párizsi klímaegyezmény?

parizs
photo by Ryan Rodrick Beiler via shutterstock.com

Több mint egy hete fogadták el azt a klímaegyezményt, amiről azóta is megoszlanak a szakértők és a jobb közbeszéden pallérozott nyugati civilek véleményei: vannak, akik a nagyvállalatok elsöprő győzelmét vizionálják a természet felett, mások meg egy nagy civilizációs győzelemnek értékelik: az emberiség végre fölnőtt a feladathoz, hogy a nemzeteken túl elsajátítsa a globális gondolkodást, s fellépjen egy valóban globális veszély ellen. Cikkünkben szeretnénk megtalálni a skála középértékeit, és összefoglalni, tulajdonképpen mit is fog jelenteni az emberiség, az egyének számára ez a (történelmi vagy nem történelmi) megállapodás.

A 2006-ban a klímaváltozásról készült híres Stern-jelentés szerzője, a világ egyik legtöbbet idézett klímatudósa és a Brit Tudományos Akadémia elnöke, Nicholas Stern úgy fogalmazott: „ez egy történelmi pillanat nem csak a mai világnak […] de a jövő generációinak is. A párizsi megállapodás fordulópont a világ harcában a klímaváltozás ellen, amely a szegény és gazdag országok jólétét egyaránt fenyegeti. A megállapodás hatalmas lehetőségeket teremt az országoknak egy alacsony széndioxid-kibocsátású fejlődés és növekedés felé vezető úton.” A résztvevő államok önkéntes vállalásai összesen csak valahol 2,7 és 3,5 fok között engednék tetőzni az átlaghőmérséklet-emelkedést. Stern optimizmusára az szolgálhatott, hogy a nemzetek először 2023-ban, majd utána ötévenként kötelező felülvizsgálatot írnak elő a célok pontosítására, erősítésére, és csak a meglévőnél ambiciózusabb vállalásokat lehetne ezekben elfogadni. A rendszer előkészítésére az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) 2018-ra egy, a 1,5 fokos pálya hatásait modellező jelentést kell prezentálnia.

Ehhez a vizsgálati rendszerhez egy nagyon erős átláthatósági rendszert alakítanak ki. Egy olyan beszámolási, monitorizálási és utókövetési rendszerről van szó, amely országokra szabott. Ezt a rendszert a fejlett nyugati országok erőltették, cserében borsos összegeket fognak kifizetni a fejlődő államoknak, amely pénzt ezeknek a szénalapú gazdaságról való áttérésre kell felhasználjanak. Ez 2020-ra akár 100 milliárd dolláros összeg is lehet, amit azonban még nem tudni, honnan fognak pontosan átcsoportosítani.

Fontos lépés, hogy a katasztrófa sújtotta országok támogatást kaphatnak a gazdagabbaktól, amolyan kárpótlásként, ezt a tárgyalásokon nagyon nehezen vitték át, és csak az elve van meg, semmi konkrét előírás, így majdani alkalmazásának módjai még kérdésesek.

A civilek nagy félelme az egyezménnyel kapcsolatban az volt, hogy meg fogja ismételni a 2009-es koppenhágait, ahol nem sikerült semmilyen kötelező érvényű szabályt meghozni, csupán egybefoglalni önkéntes vállalásokat. Ebben egy leheletnyi előrelépés történt: az aláíró országok vállalásai nem részei a szövegnek, azok továbbra is önkéntes alapúak lesznek, viszont a közös célok elérése érdekében vállalják a Föld államai, hogy közösen tesznek és fokozatosan tovább erősítik majd a célokat a következő évtizedek során.

A klímaváltozás végső célja sok szakértő szerint úgy kellett volna hangozzon, hogy szén-dioxid semlegesség következzen be a század közepére. A szén-dioxid semlegesség azt jelenti, hogy nem juttathatunk a légkörbe több szén-dioxidot, mint amennyit az erdők természetes úton le tudnak bontani. A végső szöveg ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az emberiség által okozott kibocsátás kerüljön egyensúlyba a Föld természetes abszorpciós kapacitásával 2050 utánra. Ez a megfogalmazás vélhetően a kőolajfüggő gazdaságok meggyőzésére jött létre a szakértők szerint. Ez akár azt is jelentheti, hogy jelentős kőolaj- és földgázkészletek maradhatnak az altalajban, illetve a nagyvállalatok hatalma és a politikumra helyeződő nyomása csökkenni fog. Ez azonban nem szül majd munkanélküliséget, ugyanis az előrevetítések szerint jóval több embert foglalkoztat majd az új gazdasági szegmens.

Vannak olyan vélemények (az egyre népszerűbb antikapitalista öko-aktivista, Naomi Klein többször is hangoztatta), hogy a jelenlegi kormányok nem csupán pénzügyi kieséstől tartanak, hanem egyfajta állampolgári függetlenség kialakulásától is, ugyanis az energiaellátás decentralizálódása (ami a megújuló források használatával szükségszerűen végbemegy) az energiaspekuláció kártyáját kiüti a politikum kezéből. Ez csak egy elméleti változás, sokkal több jótékony lesz, gondoljunk csak a városok szmogjára, a légzési megbetegedések statisztikai csökkenésére. De hogy csúcs-e a klímacsúcs? Újabb évek kellenek, míg megítélhető, a mostani vállalások mire elegendők, a mostani vállalások hiányáért milyen árakat fizetünk fajként.

via the guardian/huffingtonpost

Bhután vállalná a legtöbbet a klímaváltozás ellen: megőrzi erdőit

"HaaValley" by No machine-readable author provided. Greenmnm69 assumed (based on copyright claims). - No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims).. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

HaaValley” by No machine-readable author provided. Greenmnm69 assumed (based on copyright claims). – No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims).. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

Bhután érkezett a “legnagyratörőbb vállalásokkal” az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz – derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.

Olvasd el a teljes sztorit

Obama erőteljes klímaszerződés elfogadását sürgeti

Barack Obama amerikai elnök vasárnap az ENSZ-ben sürgette, hogy a világ országai “erőteljes” megállapodást fogadjanak el az év végi párizsi klímacsúcson.

Olvasd el a teljes sztorit

40%-os kibocsátás-csökkentést javasolnak az uniós miniszterek

10676241_10153594869867716_7399734046727719128_n

EU supports a full phase out of emissions, but falls short of action to achieve it. Our comment on the EU's position for the Paris climate summit, adopted today: http://bit.ly/1OCzGpJ

Posted by Climate Action Network Europe (CAN Europe) on Friday, 18 September 2015

Az EU-országok környezetvédelmi miniszterei szeptember 18-án Brüsszelben megállapodtak abban, hogy a közelgő párizsi klímatárgyalásokon az unió a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő 40 százalékos csökkentését fogja javasolni az 1990-es kiindulási ponthoz képest.

Olvasd el a teljes sztorit

A párizsi klímakonferencia kudarcának veszélyére figyelmeztetett a francia államfő

Francois Hollande francia államfő a decemberi párizsi ENSZ-klímakonferencia “kudarcának veszélyeire” figyelmeztetett hétfőn, és annak a reményének adott hangot, hogy a múlt heti sikertelen németországi előkészítő tárgyalásokat követően a világ megteszi a szükséges pénzügyi felajánlásokat.

Olvasd el a teljes sztorit

November 30-án nyílik a párizsi klímakonferencia

Az ENSZ párizsi klímakonferenciája az állam- és kormányfők találkozójával nyílik meg november 30-án – jelezte vasárnap Laurent Fabius francia külügyminiszter.

Olvasd el a teljes sztorit

A pápa szerint a gazdag országok az igazi adósai a szegényeknek, kötelességük tenni a klímaváltozás ellen

"Pope Francis Korea Haemi Castle 19 (cropped)" by Korea.net / Korean Culture and Information Service (Photographer name). Licensed under CC BY-SA 2.0 via Wikimedia Commons.

Pope Francis Korea Haemi Castle 19 (cropped)” by Korea.net / Korean Culture and Information Service (Photographer name). Licensed under CC BY-SA 2.0 via Wikimedia Commons.

“A Föld, az otthonunk, egyre inkább egy óriási szemétdombhoz hasonlít.” Új enciklikájában Ferenc pápa felszólította a világ gazdag országait, kezdjék el megfizetni hatalmas társadalmi adósságaikat a szegények felé, és tegyenek konkrét lépéseket a klímaváltozás megállításáért.

A száznyolcvan oldalas dokumentumot – amely mostantól a katolikus egyház hivatalos álláspontját jelenti a környezetvédelem és klímaváltozás témájában – június 18-án adta ki a pápa. Nemcsak a katolikus hívőknek, hanem az egész emberiségnek címezte. Olvasd el a teljes sztorit

Új, magyar klímaügyi ENSZ-főtitkárhelyettest nevezett ki Ban Ki Mun

Forrás: ga2014.fsc.org

Forrás: ga2014.fsc.org

Magyarország az utóbbi időben, és főleg a riói klímakonferencia óta nagyon komoly munkával járult hozzá a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez a fenntartható fejlődés megteremtése területén – jelentette ki vasárnap az MTI-nek Pásztor János, a Természetvédelmi Világalap (WWF) politikai és tudományos igazgatója, akit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár február 1-jével klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettessé nevezett ki.

Olvasd el a teljes sztorit

Váratlan és jelentős megállapodás az Egyesült Államok és Kína között a klímaváltozás kapcsán

Az Egyesült Államok és Kína Pekingben tárgyaltak az APEC nevű kereskedelmi egyezményről, de egy olyan bejelentést is tettek, ami az egész világot meglepte: aláírtak egy klímaváltozás elleni megállapodást, amelyben Barack Obama és Hszi Csin-ping elnökök elnökök vállalták, hogy országaik üvegházhatású gázainak kibocsátását harmadára csökkentik az elkövetkező két évtizedben.

Olvasd el a teljes sztorit

A szennyező vétózhat? Az európai klímamegállapodást kritizálják a zöldek

P1440560

Október 24-én megállapodtak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27%-ra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson – vélte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiája, a mostani megállapodás 2021-től lesz érvényben. Az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.

A stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, ugyanakkor az is szempont, hogy ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető – mondta Van Rompuy. Ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét – magyarázta az ET elnöke. Olvasd el a teljes sztorit

előző »