Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «klímacsúcs»

Elfogadták a világ vezetői a párizsi klímamegállapodást

klima

Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke szerint ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

UPDATE: Szombat este mind a 195 ország elfogadta azt a megállapodást, amely szerint 2050-ig 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előttihez képest.

Korábban írtuk:

Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották. A 195 résztvevő ország plenáris ülése elé délben terjesztett – de egyelőre nem nyilvános – végleges változat elfogadásáról délután döntenek a delegációk.

Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete “történelmi fordulópont” lehet – hangsúlyozta Laurent Fabius, aki mellett Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár foglalt helyet a tribünön.

A klímamegállapodás végleges tervezete a francia külügyminiszter szerint megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg “differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű” megállapodást javasol.

Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig “egy lépcsőfok”, és amennyiben érvénybe lép a kiotói egyezményt felváltó párizsi megállapodás, “az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta Laurent Fabius.

“Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.

“Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.

“Majdnem az út végére értünk, és valószínűleg egy másik elejére” – mondta a végig remegő hangon beszélő és sokszor elérzékenyülő Laurent Fabius, aki külön köszönetet mondott elődjének Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszternek, a 2014-es limai klímakonferencia elnökének, akit ovációval ünnepeltek a plenáris ülés résztvevői.

A delegációk állva tapsolták meg Laurent Fabiust is, miután bemutatta a klímamegállapodás végleges tervezetét. A francia külügyminiszter, aki a november 30-án kezdődött klímaértekezlet utolsó három éjszakán folyamatosan közvetített a munkacsoportokba tömörült országok között, állva, szívére tett kézzel és könnyes szemekkel fogadta a tagállamok elismerését.

Francois Hollande francia államfő arra kérte a 195 országot, hogy tegye meg “a végső lépést” az “első egyetemes klímamegállapodás” elfogadásával, amely “hatalmas tett az emberiség” számára.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra kérte a résztvevőket, hogy a megállapodás elfogadásával “fejezzék be a munkát”.

A szöveg tanulmányozása után a delegációk 15.45 órakor ülnek össze ismét, hogy döntsenek a végeleges változat elfogadásáról.

Forrás: MTI

Titkos európai misszió a klímacsúcson: ne engedjenek a Transzatlanti Kereskedelmi Egyezményből

csucs
photo by Frederic Legrand – COMEO via shutterstock.com

Franciaországban zajlik a klímacsúcs, amiről éppenséggel érkezhetne több hír is. Már azokon kívül, amiket a szociális hálókon láthatunk, ahol például a nagyvállalatok szennyezése ellen szónokló civileket álruhás rendőrök hurcolnak végig az utcán. No, de lássuk mi az a kevés, amit tudni lehet.

A tervek szerint a kormányok többsége olyan dokumentumot szeretett volna aláírni, amely valamilyen formában kötelezné az országokat, hogy közös vállalással 2 °C alatt tartsák a globális hőmérséklet növekedését. A civilek azonban úgy vélik, ez a vállalás kevés, és egy fél fokot kellene faragni belőle: „ha New York vagy London kerülne hamarosan víz alá, és nem holmi Csendes-Óceáni szigetek, akkor egészen biztosan másfél, és nem két fokról beszélnének most” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International igazgatója a The Nation magazinnak.

A fejletlenebb, gazdaságilag gyengébb, sebezhetőbb, és katasztrófáknak jobban kitett országok az 1,5 Celsius-fokért szálltak hadba, ahogyan a Párizsba összegyűlt civilek is, akik a csúcs kezdete óta lehetőségeik szerint az utcán vannak, és megpróbálnak nyomást gyakorolni a vezetőkre, hiszen szerintük az elkövetkező évtizedekben akár életek millióit menthetné meg, ha a politikusok, nagyvállalatok vezetői jobb belátásra bírhatóak lennének. A civilek utcai jelenléte annak ellenére is konstans, hogy a párizsi terrorista merényletsorozat óta gyakorlatilag tiltva vannak Franciaországban a tömeges demonstrációk, és két tucatnyi környezetvédelmi aktivistát tartóztattak le, holott sosem volt közük erőszakos cselekményekhez, és bizonyíték sincs rá, hogy lenne.

Az, hogy a korlátozott lehetőségekkel bíró civilek ereje mire elég, nagy kérdés: ugyanis nemrég kiszivárgott egy dokumentum, amelyben az áll, hogy ez európai kormányok azt az instrukciót adták a tárgyaláson részt vevő képviselőiknek, hogy akadályozzanak meg minden olyan diskurzust, amely a transz-atlanti megegyezések elé gördítene akadályokat. A szegényebb (például dél-amerikai) országok azon vannak, hogy maximálisan megfeleljenek a jövő kihívásainak, az EU pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi kereskedelmi kapcsolatok kárára semmi ne történjen.

A Transzatlanti Kereskedelmi Egyezmény (TTIP), amit nemrégiben tárgyalt az Unió az Egyesült Államokkal, jól példázza az EU retorikai és gyakorlati álláspontját a klímaváltozással kapcsolatban. Az Európai Bizottság elismerte, hogy a TTIP nagy veszélyt jelent a területek fajgazdagságára, természeti erőforrásokra és a természetre magára. Ám ez nem bizonyult elég indoknak arra, hogy a Parlament újragondolja az egyezmény megkötésének szükségességét, még úgy sem, hogy több milliónyi tonna plusz szén-dioxid kibocsátását fogja eredményezni, különösen úgy, hogy a tervek szerint az EU masszív mennyiségű gázt és olajat fog importálni az Egyesült Államoktól.

Mindenesetre hamarosan kiderülnek az esetleges egyezmény(ek) részletei, s az is biztos, hogy Párizs nem a tárgyalások végét jelenti. Gazdasági szempontból is nagyon fontos, hogy az ökológiai szemléletet és ezzel összefüggésben az energiahatékonyságot sikerüljön alkalmazni az ipari szektorban. Nagy Britanniában például tudatosan törekszenek erre, és ez 2008 óta több mint 400 millió eurós megtakarítást eredményezett ezeknek a cégeknek.

Várhatóan a civil szervezetek és a non-profit szféra még az elmúlt időszakban történteknél is erősebb kampányba kezd. Erre egyébként Martin Kaiser, a Greenpeace Nemzetközi Klímapolitikai Osztályának vezetője már ígéretet is tett, jelezvén, hogy az Egyesült Államokban és Kínában különösen nagy figyelmet fognak erre fordítani. Tim Gore, az Oxfam Élelmiszer-biztonsági és Klímaváltozási igazgatója pedig azt mondta, amellett, hogy a gazdag országokra gyakorolnak nyomást, hogy segítsenek a szegényeknek, az élelmiszeripari szereplőket is célba fogják venni.

Bhután vállalná a legtöbbet a klímaváltozás ellen: megőrzi erdőit

"HaaValley" by No machine-readable author provided. Greenmnm69 assumed (based on copyright claims). - No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims).. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

HaaValley” by No machine-readable author provided. Greenmnm69 assumed (based on copyright claims). – No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims).. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

Bhután érkezett a “legnagyratörőbb vállalásokkal” az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz – derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.

Olvasd el a teljes sztorit

Vasárnap Kolozsváron is klímamenetelést tartanak

klimas

Hétvégén kezdődik a klímacsúcs Párizsban, amelynek célja, hogy a 180 nemzet közös stratégiát hozzon létre arra nézve, hogy megállítsák a globális felmelegedést. Ennek hatására világszerte lesznek megmozdulások, így Kolozsváron is.

A menetelés célja az lesz, hogy felhívja a figyelmet a civilek és politikusok körében is a környezetvédelem fontosságára, hogy a klímaváltozás megállítható legyen. „Az emberek hozzáállása a természethez megváltoztatható, át kell térnünk a tiszta energiára, meg kell állítanunk a szennyeződéseket” – írják a kezdeményezők az esemény Facebook-oldalán.

A menetelésre vasárnap 16:00 órától lesz megtartva a Fő téren.

A párizsi klímacsúcs valószínűleg nem fogja megváltani a világot

paris
photo by pisaphotography via shutterstock.com

2015 decemberében vigyázó szemetek Párizsra vessétek. (Bolygó)létfontosságú találkozó lesz itt, ahol az országok delegáltjai létrehozhatnak egy olyan egyezményt, amely globálisan annyira csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy az évszázad végéig 2 Celsius-fok alatt maradjon a felmelegedés. Ahogy a klímacsúcs kezdetének dátuma egyre közeledik, annyival tűnik biztosabbnak, hogy ez nem fog sikerülni.

A szakértők legutóbb 2015. augusztus 31. és szeptember 4. között találkoztak Bonnban. A kormányzati delegációk hosszasan vitatkoztak a rendkívül bonyolult szövegtervezet egyes részeiről, de álláspontjaik a legfontosabb ügyekben alig közeledtek. Ez után több nemzetközi hírnevű tudós is pesszimista álláspontra helyezkedett a párizsi találkozóval kapcsolatban. A szakemberek szerint az egyes országos egyéni kibocsátáscsökkentő felajánlásai túlságosan elvesznek az önös érdekekben ahelyett, hogy a közös célra összpontosítanának. A csúcsra minden résztvevő országnak le kell adnia, hogy milyen mértékben szándékozik hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz, ez a nemzeti vállalás az Intended Nationally Determined Contribution, vagyis INDC. A több ország kutatói által jegyzett, a Nature folyóiratban megjelent felszólítás azonban azt kéri a résztvevő országoktól, hogy az egyéni tervek helyett egy közös vállalásra fókuszáljanak, mert enélkül háttérbe szorul az együttműködés.

„A tudományos együttműködés elve azt diktálja, hogy ha mindössze egyéni hozzájárulásokat nevezünk meg, amelyeket nem hangolunk össze, akkor egy viszonylag gyenge eredményt fogunk kapni” – mondta David MacKay, a Cambridge-i Egyetem kutatója. MacKay szerint jó példa ennek a stratégiának a kudarcára a Kiotói Egyezmény, amely közös vállalást tűzött ki célul, ehelyett viszont csak egyéni vállalásokat sikerült elérni, ami gyengébb elköteleződéshez vezetett, és később sokan ki is léptek. Ehelyett kölcsönösségre kellene építeni a megállapodást, mert ha a vállalásokat összehangolnák, mindenki saját érdeke lenne azok szigorúbb betartása, hiszen az nemcsak önmagukra, hanem mindenki másra is hatással lenne. Ezért a kutatók szerintaz lenne a jó megoldás, ha az országok megállapodnának egy közös, egységes mértékű széndioxidadóban vagy kibocsátás-kereskedelmi rendszerben. Azt ugyanakkor a most felszólaló kutatók is elismerik, hogy a párizsi csúcs már túl közel van ahhoz, hogy egy most bedobott ötlet már akkor hatással lehessen az egyezkedés menetére.

unijo
photo by Aleksey Klints via shutterstock.com

Az Európai Parlament nemrég az évszázad küzdelmének nevezte a párizsi klímacsúcsot, és a maga részéről garantálta, hogy mindent meg fognak tenni a cél érdekében: (az Uniónak) az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig 40 százalékkal való csökkentését és az éghajlatváltozás kezeléséhez szükséges nagyobb pénzügyi kötelezettségvállalást kell kérnie az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek huszonegyedik konferenciáján (COP21) decemberben Párizsban.

A parlament hangsúlyozta: az unió kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó jövedelmek egy részét is el lehetne különíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, a légiközlekedési és hajózási ágazatnak pedig 2016 végéig el kellene kezdenie kibocsátásának csökkentést.

„Ez az évszázad küzdelme lesz. Ha nem sikerül megakadályozni, hogy a század végére két foknál többel emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, akkor sokkal több aszállyal, árvízzel, olvadó gleccserrel és egyre nagyobb termőterület eltűnésével kell számolnunk. Az éghajlatváltozás a migráció növekedéséhez is hozzájárul” – mondta az állásfoglalást jegyző francia szociáldemokrata képviselő, Gilles Pargneaux.

Egy, a parlament által kiadott állásfoglalás leszögezte, hogy új lendületet kell vennie az uniós éghajlatpolitikának ahhoz, hogy az Európai Unió az ígéretéhez híven 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80–95 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szerintük ehhez az kell, hogy a konferenciát lezáró jegyzőkönyvet sikerüljön jogilag kötelező érvényűvé tenni, és tartalmazza, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050 környékére világszinten zéróra kell csökkenteni annak érdekében, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2°C foknál többel ne emelkedjen meg. Az EU szerint szükség esetén már 2016-ban el kell kezdeni további kibocsátáscsökkentő lépések kidolgozását, és öt évente felül kell vizsgálni az eredményeket, azt elkerülendő, hogy a célok és az ambíciók túlságosan alacsonyan maradjanak.

A képviselők szerint a kibocsátáscsökkentéshez való nemzeti hozzájárulások a jelenlegi formájukban 2,7-3,5°C fokos hőmérséklet-emelkedést eredményeznek majd. A párizsi tárgyalófeleket a vállalások felülvizsgálatára kérik annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a legfrissebb tudományos értékelésekkel és elegendőnek bizonyuljanak ahhoz, hogy biztonságosan legfeljebb 2°C fokkal emelkedjen a hőmérséklet.

Az Európai Parlament arra kéri a tagállamokat, hogy a 2020-ig uniós szinten összesen befizetendő 100 milliárd dolláros vállalás teljesítése érdekében egyezzenek meg egy finanszírozási menetrendben, amely meghatározná az egy-egy tagországra eső méltányos rész elérésének mikéntjét. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem további forrásaként a parlament a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeinek egy részét, valamint a légi közlekedés és a hajózás kibocsátásaira kivetett nemzetközi adók felhasználását javasolja.

A parlament felhívja a figyelmet arra, hogy az energiaszektor mögött a közlekedési ágazat a második legnagyobb kibocsátó. Álláspontja szerint ezért a tárgyalófeleknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül 2016 végéig ki kell dolgozni azokat a lépéseket, amelyek segítségével mérsékelhető a szektor kibocsátása.

A párizsi klímacsúcs mindezek mellett elsősorban a pénzről fog szólni, és ez a pesszimizmus másik forrása is. A szegény országok, amelyek nagyon kevéssé járultak hozzá a globális felmelegedéshez, de a legsúlyosabb hatásait kénytelenek elviselni, több milliárd dollárt követelnek majd a gazdag országoktól a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás és a megújuló technológiákra való átállás finanszírozására.

barrikad

Ami mégis adhat okot némi optimizmusra, az a várható legnagyobb civil nyomás, ami a történelemben előfordult: olyan jelentős közszereplők hívtak nemzetközi akcióra, illetve párizsi „nyomásgyakorlásra”, mint a filozófus, nyelvész Noam Chomsky, az antiglobalista és antikapitalista író Naomi Klein, vagy a Nobel-békedíjas emberjogi aktivista, Desmond Tutu.

Nemrég demonstrációkat jelentett be a híres környezetvédelmi antiglobalista szervezet, a 350.org és az Attac France 10 blokádot fognak felállítani a városban, amelyeket „vörös vonal blokádoknak” neveznek el, s amelyekkel figyelmeztetni szeretnék a résztvevő politikusokat, hogy ne hozzanak létre olyan megállapodást, amely a szimbolikus vörös vonalon túli. Civil engedetlenség és útblokád lesz tehát Párizs-szerte ennek érdekében. A várakozások szerint a párizsi civil megmozdulás nagyobb lesz a New York-inál is, amelyen 300 ezren vettek részt.

Miről is szól majd a párizsi klímacsúcs?

kk

Az egész világ, még ha nem is tud róla, a párizsi klímacsúcsra készül. A nagy kérdés az, sikerül-e olyan kibocsátás-csökkentési egyezségre jutni, amely révén 2 Celsius-fok (3,6 Fahrenheit-fok) alatt lehet tartani a globális felmelegedés növekedésének mértékét az évszázad végéig. Miért fontos ez? Mert ez az a határérték, ami alatt még élhető marad a Föld, efölött azonban felgyorsulnak és végzetessé válnak a már elkezdődött folyamatok, a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása, a súlyos szárazságok, élelmiszerhiány, vízhiány, új kihalási hullám, a biodiverzitás csökkenése.

Olvasd el a teljes sztorit

Több száz millió menekült lesz a klímaváltozás miatt

m

Megijedtünk mi, európaiak a mostani menekülthullámtól, amit a háborúk és a politikai helyzet okozott? Ez még semmi: amint az édesvíz-készletek szűkösekké válnak, és az élelmiszer-tartalékok felhalmozásának lehetősége egyre bizonytalanabb a kiszámíthatatlan időjárás miatt, a következő évtizedekben ennél sokkal nagyobb emberáradatra kell felkészülni, hacsak azonnal nem teszünk ennek megelőzéséért.

Olvasd el a teljes sztorit

Obama erőteljes klímaszerződés elfogadását sürgeti

Barack Obama amerikai elnök vasárnap az ENSZ-ben sürgette, hogy a világ országai “erőteljes” megállapodást fogadjanak el az év végi párizsi klímacsúcson.

Olvasd el a teljes sztorit

40%-os kibocsátás-csökkentést javasolnak az uniós miniszterek

10676241_10153594869867716_7399734046727719128_n

EU supports a full phase out of emissions, but falls short of action to achieve it. Our comment on the EU's position for the Paris climate summit, adopted today: http://bit.ly/1OCzGpJ

Posted by Climate Action Network Europe (CAN Europe) on Friday, 18 September 2015

Az EU-országok környezetvédelmi miniszterei szeptember 18-án Brüsszelben megállapodtak abban, hogy a közelgő párizsi klímatárgyalásokon az unió a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő 40 százalékos csökkentését fogja javasolni az 1990-es kiindulási ponthoz képest.

Olvasd el a teljes sztorit

A párizsi klímakonferencia kudarcának veszélyére figyelmeztetett a francia államfő

Francois Hollande francia államfő a decemberi párizsi ENSZ-klímakonferencia “kudarcának veszélyeire” figyelmeztetett hétfőn, és annak a reményének adott hangot, hogy a múlt heti sikertelen németországi előkészítő tárgyalásokat követően a világ megteszi a szükséges pénzügyi felajánlásokat.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »