Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «kipusztulás»

2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal

hal
photo by Ethan Daniels via shutterstock.com

Több lesz a műanyag, mint a hal az óceánokban 2050-re – állapította meg egy tanulmány, mely a szerdától zajló davosi Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) résztvevőinek figyelmét szeretné felhívni a veszélyre.

„A műanyagok gyártásának, felhasználásának és eldobásának jelenlegi rendszere jelentős károkat okoz: minden évben 80-120 milliárd dollár értékű plasztik csomagolóanyag kerül a szemétbe. A pénzügyi költségeken túl, ha semmi nem változik, az óceánokban 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal, ha a súlyokat vetjük össze” – olvasható a kutatók közleményében.

A jelentést az újrahasznosítási innovációkat támogató Ellen MacArthur Alapítvány és a Világgazdasági Fórum készítette a KcKinley Társaság elemzőinek közreműködésével.

Az óceánokban lévő műanyag tömege egyötöde volt a halakénak 2014-ben, egyharmada lesz 2025-ben és 2050-re a műanyag nagyobb súllyal lesz jelen a vízben, mint a halak – írja a jelentés.

A fórum szükségesnek ítéli a „műanyag-csomagolás teljes újragondolását” és új, a kőolaj alternatíváit jelentő műanyaggyártási nyersanyagok keresését sürgeti, mert ha semmi sem változik, 2050-re ez az ágazat használja fel a kőolajtermelés 20 százalékát.

„A gyártás és felhasználás lineáris modelljeit egyre inkább megkérdőjelezzük. Ez különösen igaz az olyan ágazatokban, ahol hatalmas tömegű, csekély értékű áruról van szó, mint a műanyag-csomagolás” – jelentette ki Ellen MacArthur egykori tengerész, aki az eddigi modell helyett az anyagok újrahasznosítását szorgalmazó, úgynevezett cirkuláris gazdasági modellt javasolja.

MacArthur profi vitorlásként lett világhírű, 2005-ben megdöntötte a világ szólóban való körülhajózásának gyorsasági rekordját.

Forrás: MTI

Elkerülhetetlenül kihal a tatárantilop: több száz ezer példány pusztult el május óta

Elkerülhetetlenné vált a tantárantilop kihalása annak következtében, hogy a világ tatárantilop-, vagy más néven szajgaállományának több mint fele két hét alatt elpusztult májusban Kazahsztánban – vélik szakemberek, akik azóta is értetlenül állnak a jelenség előtt.

Legkevesebb 150 ezer felnőtt szajgát hantoltak el két hét alatt májusban, de tudósok szerint az elpusztult állatok tényleges száma jóval magasabb lehet, mert a később talált maradványokat nem adták hozzá, és az elpusztult borjakat sem számolták meg. A szakemberek úgy vélik, hogy százezrekre rúghat számuk.

A jellegzetes fejű, duzzadt orrüregű, nagy szemű és erősen előugró szemöldökű, gyűrűs szarvú állat, amely képes túlélni a hőmérséklet drámai mértékű változásait is, a Föld legveszélyeztetettebb állatai közé tartozik. Mielőtt májusban az állatok elpusztultak, állományukat 250-320 ezer közöttire becsülték, ennek 90 százaléka Kazahsztánban él.

Szakemberek szerint pusztulásuk túl gyorsan történt ahhoz, hogy járványos kór végzett volna velük. Nem találtak sebeket, trauma nyomait az állatokon, amelyek vadorzásra utaltak volna, sem pedig az alutápláltság jeleit. A térségben vett föld- és vízmintákban nem mutattak ki semmiféle mérgező anyag vagy sugárszennyeződés jelenlétét, bár kazah környezetvédők azt állították, hogy a térségből felbocsátott orosz űrrakétákból származó üzemanyag okolható a tömeges pusztulásért.

A legvalószínűbb ok a pasztörella nevű baktérium lehet, amely az állatok torkában fordul elő – mondta a Richard Kock, a Londoni Egyetem állatorvostudományi tanszékének kutatója a The Guardian brit napilapnak.

A pasztörellózis emberre, szarvasmarhára, macskára, kutyára és nyúlra jelenthet veszélyt. A baktérium alapvetően előfordulhat a felsőlégutakban, csak akkor válhat veszélyessé, ha valami megváltoztatja és mérgeket kezd termelni, amelyek megtámadják a tatárantilopok szerveit és órákon belül halált okoznak. Valami előidézhette ezt a változást a teljes állományban, a legvalószínűbb egy környezeti tényező – tette hozzá Koch.

A tömeg pusztulás előtti napokban a hőmérséklet 30 Celsius-fokról mínusz 5 Celsius-fokra esett 24 óra alatt a térségben, abban az időszakban, amikor a borjak születtek, és az állatok hosszú téli szőrzetüket ledobták. Ugyanakkor hasonló hőmérsékletváltozások már a korábbi években is történtek.

A szakemberek vizsgálják vírusfertőzés jelenlétét, de eddig semmit nem találtak.

Kock szerint a faj kihalása a nagymértékű pusztulással elkerülhetetlenné vált.

Az 1990-es években még mintegy egymillió szajga élt Kazahsztánban, egyedszámuk azonban az állat hosszú szarvának megszerzéséért folyó vadászat miatt 20 ezerre csökkent. Miután a kazah hatóságok betiltották vadászatukat, a populációjuk ismét megnőtt.

2010-ben és 2011-ben szintén járvány tizedelte az állatokat, akkor is pasztörellózis (nyúlvész) fertőzésről beszéltek a szakemberek.

Forrás: The Guardian via MTI

Ha a méhek kipusztulnának, még négy évünk lenne hátra: mi ebből az igazság?

Fotó: Maggie Ostenberg/flickr.com

Amennyiben a méhek kipusztulnak a Földről, az emberiségnek még négy éve lenne hátra – mondta állítólag Einstein. A mézelő méh valóban nagyon fontos szerepet tölt be az élővilág fennmaradásában, de vajon ennyire? És egyáltalán mi köze ehhez Einsteinnak?

R. T.

A kijelentés megjelenik például M. Night Shyamalan The Happening című – többnyire negatív kritikákat kapott – thrillerjében, ahol ez az idézet vetíti elő baljós jelként a természet megbolondulását; a furcsa, öngyilkosságra késztető kór terjedését. (A film „tanulsága” az, hogy az ember túl sokat ártott a természetnek, ezért annak „immunrendszere” most az emberi fajt akarja kivetni magából.) De idézik több újságcikkben is (HVG, Daily Mail, a Snopes.com legendavadász oldal szerint pedig 1994-ben, egy brüsszeli méhésztüntetés röpirata révén kezdett először elterjedni. Olvasd el a teljes sztorit