Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Kanada»

Obama elutasította a Keystone XL kőolajvezeték megépítését

"Pipes for keystone pipeline in 2009" by shannonpatrick17 from Swanton, Nebraska, U.S.A. - keystone pipeline. Licensed under CC BY 2.0 via Commons.

Pipes for keystone pipeline in 2009” by shannonpatrick17 from Swanton, Nebraska, U.S.A. – keystone pipeline. Licensed under CC BY 2.0 via Commons.

Nem szolgálná a nemzeti érdekeket a kanadai Alberta tartomány olajmezőitől a Mexikói-öbölnél található finomítókig húzódó Keystone XL kőolaj-vezeték megépítése – jelentette be pénteken Washingtonban Barack Obama amerikai elnök.

Olvasd el a teljes sztorit

Drasztikusan csökkenni fognak a gleccserek Kanadában a század végéig

gleccser
photo by Anne08 via shutterstock.com

A nyugat-kanadai gleccserek területe 70 százalékkal csökkenhet a 21. század végére, ami komoly gondokat okoz majd az energiatermelésben és a vízellátásban, de különösen súlyos következményei lesznek a helyi ökorendszerek szempontjából – erre a következtetésre jutottak a Brit Columbiai Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Nature Geoscience legújabb számában ismertetik.

Brit Columbia és Alberta területén több mint 17 ezer gleccser található, ezek várható sorsára megfigyelési adatok, számítógépes modellezés, klímaszimuláció, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó forgatókönyvei alapján következtettek a tudósok – adja hírül a tanulmányt összefoglaló PhysOrg hírportál.

A globális felmelegedés ugyan az összes gleccsert érinti, az olvadás mértéke nem lesz egyenletes. A Sziklás-hegység belsejében a szárazabb éghajlat miatt a gleccserek területe akár 90 százalékkal csökkenhet, míg a csapadékosabb észak-nyugati partvidéken a zsugorodás körülbelül 50 százalékos lesz.

Kezdetben a felmelegedés hatása nem lesz szembetűnő, hiszen a gleccserek területe változatlan maradhat, csupán a jégmező vastagsága csökken évente körülbelül 1 méterrel.

„A gleccserek többségénél a jég vastagsága 100-200 méter, így a jég tömegvesztése észrevétlen maradhat” – fogalmazott Garry Clarke, a Brit Kolumbiai Egyetem professor emeritusa.

Mint a tudós rámutatott, a gleccserek fontos szerepet játszanak az energiatermelésben, a vízellátásban, a bányászatban és a mezőgazdaságban, de a jégmezők zsugorodásának hatása kiegyenlítődhet a klímaváltozás miatt növekvő csapadékmennyiséggel. A legaggályosabb az édesvízi ökorendszerek jövője, hiszen nyaranta a régió folyóinak többségébe a gleccserekből jut nagy tömegű hideg víz.

„A gleccserek egyfajta termosztát szerepét töltik be a folyóknál: amennyiben a jégmezők eltűnnek, vizük felmelegszik, ami jelentős változást eredményez az ökorendszerek életkörülményeiben. Kellemetlen meglepetésekre számíthatunk például a lazacpopulációknál” – magyarázta Clarke.

mti

Az amerikai szenátus is megszavazta a Keystone XL olajvezeték megépítését

alberta1

Dacolva a kilátásba helyezett elnöki vétóval, csütörtökön az amerikai szenátus is megszavazta a Keystone XL kőolajvezeték északi szakaszának megépítését.

Olvasd el a teljes sztorit

Az amerikai képviselőház ismét megszavazta a Keystone XL megépítését

Dacolva a Barack Obama elnök által kilátásba helyezett vétóval, az amerikai képviselőház, ezúttal 266-153 arányban, január 9-én ismét megszavazta a Keystone XL kőolajvezeték északi szakaszának megépítését.

Olvasd el a teljes sztorit

Megszavazták Amerikában a Keystone XL olajvezeték megépítését

Megszavazta az amerikai képviselőház pénteken a Keystone XL kőolajvezeték északi szakaszának megépítését; ha ezt a szenátus is jóváhagyja, akkor a környezetvédők által ellenzett törvénytervezet sorsa egyedül Barack Obama elnök döntésétől fog függeni.

A szövetségi kongresszus alsóháza 252-161 arányban fogadta el a tervezetet, 31 demokrata képviselő a többségi republikánusokkal szavazott. Támogatói szerint a törvénytervezet kedden a 100 fős szenátusban is meg fogja kapni a minimálisan szükséges 60 voksot. Olvasd el a teljes sztorit

Szabadkereskedelmi egyezmények Kanadával és az USA-val: miért rossz nekünk?

1237799_295231910679446_8715166655240278156_n

Az EU és Kanada, valamint az Egyesült Államok között szabadkereskedelmi egyezmények aláírása napirenden van. A CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement) és a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) a hivatalos uniós álláspont szerint munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdasági növekedést. Európai civil szervezetek aláírásgyűjtést indítottak az egyezmények megkötése ellen, mivel ezek voltaképpen nem az egyszerű polgárok, hanem a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálják.

Olvasd el a teljes sztorit

Kell nekünk ciános aranybánya? Csak augusztusban három komoly baleset történt

mexiko

Két kénes és ciános szivárgás egy hét alatt, mintegy 20 000 ember ivóvíz nélkül. Ez Mexikóban történt augusztus 6 – 13. között, egy arany- és rézbánya zagytározója miatt. Azóta a mexikói parlament szenátusa el is fogadott egy tervezetet, amelyben a bányászati engedélyek felfüggesztését kérte.

Augusztus 6-án helyi idő szerint 10:00 órakor több mint 40 millió liternyi kénsavas oldat és más, zagytározóból származó folyadék ömlött a Bacanuchi folyóba, amely az észak-mexikói Sonora folyóba torkollik. A zagytározó a világ egyik legnagyobb felszíni réz- és aranybányájához tartozik, a Buenavista nevű település közelében található és a Grupo Mexico nevű vállalat üzemelteti.

A katasztrófát az ő hozzáállásuk is súlyosbítja, hiszen a szivárgást több mint 24 órás késéssel jelentették be (augusztus 8-án), miután a helyiek értesítették a hatóságokat, hogy kezdenek hullani az állatok. A vállalat szóvivői kijelentették, hogy az ivóvízbe jutott dózis nem halálos, mert mésszel semlegesítették. Ugyanakkor azt mondták, a baleset a szokatlanul sok eső miatt következett be. Az előzetes vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy építési hiba miatt szakadt át a zagytározó fala.

Denuncian pobladores que los desbordes de agua sulfuradas por parte de la mina ya  han estado sucediendo en años anteriores.

A környéken több mint 20 000 ember maradt iható víz nélkül, most palackozott vízzel látják el őket, továbbá 88 iskolásban függesztették fel a tanítást. Augusztus 18-án a Mexikói Szövetségi Környezetvédelmi Ügyészség a Mexikói Törvénykönyv 44. cikkelyének megsértése miatt feljelentést tett. A törvény értelmében akár kilenc év szabadságvesztés is kiszabható abban az esetben, ha valaki nem veszi figyelembe a biztonsági előírásokat és ezzel erőforrásokat, élővilágot, a víz vagy a környezet minőségét károsítja.

A feljelentés szövege szerint a 40 millió liternyi folyadék példátlan környezeti pusztítást okozott a térségben a folyó mintegy 90 kilométernyi szakaszán. A folyónál többnyire marhatenyésztők élnek, számukra szintén hatalmas veszteség keletkezett, naponta kb. 28 000 liternyi tejet kell elönteniük, mivel az alkalmatlan az árusításra.

A múlt hét közepén az ország szenátusa elfogadott egy határozatot (nem kötelező érvényű), amelyben azt kérik a kormánytól, vonják vissza a bányászati engedélyt. A vállalat is kiadott egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy egy ilyen lépés részrehajló és igazságtalan lenne, és nem venné figyelembe a baleset előreláthatatlanságát. A szakértők azonban azt állítják, a vállalat hazudik a baleset okairól és a megelőzéséért tett lépéseiről. Szerintük nem az esők, hanem a felügyelet hiánya és az építési hibák vezettek a balesethez.

mexiko3

Augusztus 10-én egy újabb baleset következett be egy másik észak-mexikói bányában, amelyet a Magistral vállalat üzemeltet. A heves esőzéseket a gátak ugyan kibírták, de azok tetején 2 millió liternyi csapott át. A ciánt is tartalmazó folyadék a közeli folyóba folyt. A Környezetvédelmi Szövetségi Ügyészség megállapította, hogy a gátakat nem a megfelelő magasságra voltak építve.

Ugyancsak e hónap elején történt még egy hasonló baleset, csak Kanadában, egy ugyancsak egy arany- és rézbánya mellett. A zagytározó ott átszakadt, felmérhetetlen környezeti károkat okozva. Az eset pikantériája, hogy a zagytározót azok építették, akiket a Gabriel Resources kért fel tanácsadónak a Verespatakra tervezett beruházáshoz. Nem akarunk következtetéseket levonni, de egy hónap alatt három baleset jól szemlélteti, miért aggódik a civil szféra, ha beindul az aranyláz.

Ilyen ha átszakad egy zagytározó. A kanadai Mount Polley augusztus elején történt balesetének légi felvétele:

forrás: romaniacurata.ro

Feltérképezték a grizzlyk útját

A grizzlymedvék „erdei országútját” fedezték fel kanadai nyomkövetők az ország csendes-óceáni partvidékén.

Egy völgyben 65 grizzlyt azonosítottak, amelyek a lazacban gazdag Koeye folyó mentén vándorolnak, az állatok több száz mérföldet is megtesznek a kitaposott ösvényen – magyarázta William Housty, a „medvekövetők” egyike.

“A medvék minden alkalommal ugyanazokat a lépteket követik, mancsaik nyoma ott van az ösvényen. Mi is követhetjük ezeket a nyomokat, és pontosan ugyanazon az +országúton+ haladhatunk, mint a medvék” – idézi Houstyt a BBC hírportálja.

Friss tapasztalataik szerint a térségben akár hatszor annyi grizzly is élhet, mint eddig gondolták, és a Great Bear Rainforest nevű erdőségben az élőhelyük is sokkalta kiterjedtebb az eddig feltételezettnél.

A nyomkövető csapat most azt tervezi, hogy kiterjesztik vizsgálódásuk helyszínét Brit Columbia tartomány középső partszakaszának más folyóira is, és ezúttal megpróbálnak medvebunda-mintákhoz, ezen keresztül pedig DNS-mintákhoz is jutni. Reményeik szerint eredményeik segíthetik egy régiós szintű vadgazdálkodási terv kidolgozását.

A grizzly a barna medve Észak-Amerikában honos alfaja, mely valaha az Egyesült Államok egész nyugati felében is honos volt, mára azonban Kanada nyugati részére és Alaszkára szorult vissza. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listája szerint veszélyeztetett állat.

mti

Kanada veszített: továbbra sem importál fókavadászatokból származó termékeket az Európai Unió

Kanada sikertelenül fellebbezett egy olyan uniós tiltás ellen, amely egyetlen tagállamnak sem engedélyezi, hogy fókavadászatokból származó termékeket importáljon. A végleges döntést a Kereskedelmi Világszövetség (WTO) hozta meg.

A Kereskedelmi Világszövetség elutasította Kanada egy héttel ezelőtt benyújtott fellebbezését, és úgy döntött, hogy az európai tiltás érvényben maradhat, mivel az csupán az állatok jogait és túlélését szeretné védeni. Az Európai Unió 2010-ben tiltotta meg a fókák vadászatából származó termékek importját, mivel úgy ítélték, a vadászat nagy fokú szenvedést okoz a fajnak.

A kanadaiak ezzel szemben úgy érvelnek, hogy ők „emberséges módon” vadásszák a fókákat, és hogy az európai tiltás csupán morális szempontokat vesz figyelembe, tudományosokat nem. A kanadai kormány kordában tartja a fókavadászatot, és minden évben kibocsát egy kvótát (idén 400 000 fóka vadászatára adtak engedélyt). Idén azonban a jég olvadása és az időjárás sem kedvezett a vadászoknak, „mindössze” 55 000 állatot sikerült elejteniük.

A Kereskedelmi Világszövetség döntése végérvényes, így minden jelentős állatszervezet gratulált már hozzá. A kanadai kormány támogatja a fókavadászatokat a gazdasági haszon miatt, azonban vannak tanulmányok, amelyek azt állítják, az állam 7 millió eurót spórolhatna, ha beszüntetné őket.

totb.ro

Bányászatot engedélyeztek Észak-Amerika legnagyobb természetvédelmi területén

A kanadai Yukon térség adminisztrációs vezetősége nemrégiben bejelentette, hogy engedélyt adnak a területen olyan bányászati tevékenység beindítására, amely ellen már régóta tiltakoznak a helyi őslakosok. Ők azt állítják, egy sor szabálytalanság folyik a beruházás körül, ugyanakkor nem szabad a bányászatot beindítani, hiszen a törvények értelmében a természetes élőhelyek 80%-át meg kell védeni, a legutóbbi rendelet viszont az egész terület 71%-át veti alá a bányászatnak – írja a National Geographic.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »