Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «japán»

Japán irracionális módon irtja a bálnákat, és most már mindenkit kiakasztott

balnavadasz
Bálnavadászokra vadászó hajó (fotó: Steve Lovegrove via shutterstock.com)

Nagy felháborodást váltott ki nemzetközi körökben, hogy Japán ismét expedíciókat fog folytatni a bálnavadászat miatt a Déli-sarkkör környékére. És teljesen logikátlan az országtól ez a viselkedés.

Japán azóta bejelentette, idén csak megfigyelési célból indulnak útnak a hajók, és nem ölnek állatot a bálnavadászati szezonban. A megfigyelők kihajóznak, de a vadászatra használt szigonyokat ezúttal nem viszik magukkal. Két hajó vesz részt a kutatói misszióban, március 28-ig azon fognak dolgozni, hogy szövetmintákat gyűjtsenek bálnáktól – közölte a japán kormány.

A japán bálnavadászatot évtizedek óta hevesen kritizálják a nemzetközi állatvédelmi szervezetek. Ezért a Nemzetközi Bíróság, az ENSZ bírói szerve 2014 márciusában megtiltotta Japánnak a bálnavadászatot az Antarktiszon. Bár a kereskedelmi célú bálnavadászat nemzetközileg tilos, Japán folytatta a tevékenységet, bírálói szerint tudományos kutatásnak álcázva az állatok megölését. Tokió nem titkolja, hogy a megölt állatok húsát Japánban elfogyasztják.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság szeptemberben szigorította meg a legális bálnavadászat feltételeit. Ahhoz, hogy egy ország engedélyt kapjon a tengeri emlősök tudományos célú megöléséhez, be kell bizonyítania, hogy erre kutatás céljából van szükség. A kutatásnak bizonyíthatóan az állatok védelmét kell szolgálnia.

A bizottság Japán bálnavadászati programjának újraindítása ellen foglalt állást, Tokió azonban akkor még azt közölte, hogy folytatják a “tudományos célú” vadászatot. A bizottság 1982-ben rendelt el moratóriumot a kereskedelmi célú bálnavadászatra, ez máig érvényben van. Hivatalosan csak Norvégia és Izland folytat kereskedelmi bálnavadászatot, miután előbbi tiltakozást nyújtott be a moratórium ellen, utóbbi pedig amiatt egy évtizeddel később kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból . Tokió a rendelet hatálya alól kibúvót keresett, ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi a szervezet.

fotó: whales.org

fotó: whales.org

Japán az elmúlt években 900 állat tudományos célból történő megölésére adott engedélyt. Az állatvédők azonban akadályozták a vadászok munkáját, így a 2013-2014-es szezonban csak 251, az előző idényben pedig 103 állatot öltek meg.

Egyes politológusok szerint a szigetország nem gazdasági okokból kerüli meg a vadászati tilalmat, hanem azért, mert szerinte az környezetvédelmi szempontból nem indokolt, és a nyugati országok által kulturális szempontokból meghozott korlátozásnak tartja a tilalmat. A japán bálnavadászati program egyébként évről évre jelentős pénzügyi veszteséget termel az országnak.

A japán ígéretek nem nyugtatják meg a környezetvédőket, illetve a „zöldebb szellemiségű” nyugati kormányokat, olyannyira, hogy lassan kisebb diplomáciai botrányok is keverednek az ügy körül. Nemrég egy japán kormányhivatalnok azt nyilatkozta, hogy „a japán emberek sosem esznek nyulat, mint a britek, mégsem mondják meg senkinek, hogy nem kellene.” A japán kormány szeretné elérni, hogy ne ítéljék el a bálnavadászatokat, szerintük sok olyan település van, amelyeknek hagyományaiba tartozik a bálna- vagy delfinvadászat, és az ebből származó turizmus biztosítja nekik elsősorban a megélhetést.

Ezzel azonban nincsenek egyedül a világon: Izlandon és Norvégiában is nagy hagyománya van a vadászatoknak, mégis Japán az egyetlen ország, amely felállít egy egész flottát ahhoz, hogy átszeljék a fél bolygót a tengeri emlősök húsáért. A japán hajók arra is képesek, hogy még út közben több száz levadászott állatot dolgozzanak fel. Az ország történetében volt időszak, amikor a bálnavadászatból származó hús segítette túl a lakosságot az éhezésen (például a második világháború után, amikor amerikaiak alakítottak át hadihajókat, hogy segítsenek a civil lakosságon). Az utóbbi években azonban nagyon visszaesett a lakosság bálnahús iránti igénye, ezért is nem értik sokan, hogy a japán kormány miért finanszírozza ilyen elkötelezetten a „tudományos utakat”. Piaca már csak egy idősebb generáció körében van, akik általában évente egyszer esznek, mintegy nosztalgiából a régi idők emlékére. Mert a bálnahús egyáltalán nem finom mondjuk a marhához vagy disznóhoz képest.

A japán Greenpeace is értetlenkedik, ők évente sok akciót szerveznek, amelyekben felhívják a figyelmet a bálnavadászat visszásságaira, szerintük japán makacskodása tulajdonképpen csak néhány bürokratáé, akik évről évre azon dolgoznak, hogy fennmaradjon az állásuk, mindegy, hány bálna is marad az óceánokban.

time/mti

Botrány: Japán megint bálnákra akar vadászni

balna
photo by Ethan Daniel via shutterstock.com

Az átmeneti kényszerszünet után Japán újra beindította a tudományos célú bálnavadászatot. A japán flotta már el is indult a Déli-sarkot övező tengerekre.

Ausztrália korábban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot, és a testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálnavadászati programja semmiféle tudományos célt nem szolgál. Ezért Tokió a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben.

A japán kormány ezután 2015 tavaszán új bálnavadászati programtervet terjesztett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé, de az IWC szakértői testülete akkor még nem találta kielégítőnek az új programot. Japán, a bizottság kifogásait figyelembe véve, múlt pénteken terjesztette be a program végső változatát. Ez megkímélné a közönséges barázdásbálnák és a hosszúszárnyú bálnák életét, és kétharmaddal, 333 példányra csökkentené az évente leölt csukabálnák számát a következő 12 évben. A tervet hat év után felülvizsgálnák.

A tervezet pénteki benyújtása után néhány hajó már hétfőn útnak is indult Mijagi kormányzóságból. Ausztrália és Új-Zéland azonnal jelezte, hogy határozottan ellenzi a program felújítását, és előbbi közölte, hajót küld a térségbe a japán flotta megfigyelésére. George Brandis ausztrál főügyész a szenátusban elmondta, az ügyet a legmagasabb szinten tűzték napirendre, hogy megpróbálják rávenni Japánt az álláspontja megváltoztatására.

A Sea Shepherd nemzetközi környezetvédő szervezet illetékese vasárnap bűncselekménynek minősítette a tokiói lépést, és felszólította Ausztráliát, azonnal lépjen közbe. Alex Cornelissen, a Sea Shepherd igazgató emlékzetet, hogy a térségben élő bálnák nemzetközi és ausztrál törvények által védettséget élveznek.

A nagybálnák kereskedelmi célú vadászata 1986 óta tilos, de Japán kihasználja azokat a kibúvókat, amelyeket az állatok tudományos célú lehalászására kínál a nemzetközi egyezmény. A vitatott kutatási program keretében a japán bálnavadászok 25 év alatt több mint 10 ezer nagybálnát fogtak ki az antarktiszi vizekből.

Ausztrália 1999-ben hozott létre természetvédelmi övezetet az Ausztrál Antarktiszi Terület (AAT) körül, ahol tilos a bálnák és delfinek vadászata, ezt azonban csak néhány ország, köztük Nagy-Britannia, Új-Zéland, Franciaország és Norvégia ismeri el védett területként.

mti

Már csak 21 él belőle, most úgy tűnik, sikerül megmenteni egy japán fafajtát

12043063_888932651155735_2690601610327833823_n

Our nursery experts here at Bedgebury have successfully germinated some seeds that they helped collect in Japan last…

Posted by Bedgebury Pinetum on Monday, 21 September 2015

Brit tudósok sikeresen kicsíráztatták egy súlyosan veszélyeztetett japán nyírfaj magjait, a Betula chichibuensis nevű fából mindössze 21 van az ázsiai szigetországban.

Olvasd el a teljes sztorit

Egy “jóképű” gorilla az ideális férfi a japán nők szemében

gorilla

Egy japán állatkertben igencsak megsokszorozódott a látogatók száma. A női látogatók száma. És nem valamiféle divatjelenség vagy más van a háttérben, hanem egy „túl jóképű gorilla”.

Shabani egy 18 éves, ezüstszürke gorilla (180 kg) a Higashiyama Állatkert új lakója Nagoyában. A város három órányi vonatútra van Tokiótól. „Sokkal világosabb színű, mint a legtöbb gorilla, és fizikálisan gyönyörű. Nagyon megnőtt a női látogatók száma, azt mondják nagyon jóképű” – mondja Takayuki Ishikawa, az állatkert igazgatója. Shabani 2007 óta van az állatkertben, idén pedig ő lett az állatkert tavaszi fesztiváljának plakátarca. Vannak kölykei is, állítólag ez is nagy hatással van a japán nőkre. „Mindig szemmel tartja, és védi a kicsinyeit, a látogatók szerint a kedvessége is elragadó” – állítja az igazgató.

gorilla2

A nők már a közösségi médiában is felkapták a majmot, és különböző modellekhez hasonlítgatják. Japánban már hírességnek számít, tele van vele a Twitter, az NHK és NTV tévécsatornák pedig rendszeresen mutogatják.

“Mélyen a szemedbe néz, és néha, ha fotózod, úgy tűnik, mintha modellt állna. De ne feledjük, hogy ő egy 4-5 fős csoport vezére, egyszerűen csak szemmel akar tartani, ha közeledsz” – magyarázta meg Ishikawa igazgató.

via bbc

Mi még tudjuk, hogy pazarolni vétek. Romániában kevésbé “fogyasztók” az emberek, mint Japánban

bianca-762x1024

A 26 éves Bianca Yamaguchi konstancai, de már egy ideje Japánban él, Tokió mellett. A fiatal román lány kezdeményezésére indult el a Zero Waste Japan projekt. A Zero Waste a hulladék mennyiségének csökkentését célzó nemzetközi mozgalom. A pszichológiát végzett, angoltanárként dolgozó lány novemberben indította el a “nulla hulladék” mozgalmat népszerűsítő japán oldalt, azzal a céllal, hogy ráébressze az embereket: bármennyi tárgyat is birtokolnak, az nem teszi őket boldoggá. Az elégedettséghez az út inkább a minőségi emberi kapcsolatokon és a környezettel való harmónia elérésén át vezet – írja a TOTB.ro-n megjelent cikkében Camelia Jula.

A “nulla hulladék” koncepcióval két évvel ezelőtt ismerkedett meg egy Amerikába emigrált francia lánynak, Bea Johnsonnak köszönhetően, de azonnal ráébredt arra, hogy voltaképpen mindig ennek szellemében élt. Nagyszülei falun laktak, ahol a nyarakat töltötte, ott tapasztalta meg a természetközeliséget, és azt az életfilozófiát, hogy semmit nem szabad elpazarolni. Olvasd el a teljes sztorit

Ismét fogyasztható a fukusimai rizs

A 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa óta először mértek sugárzási határérték alatti, egészségre nem káros értékeket a rizstermésben. 360.000 tonna rizset ellenőriztek le, nagy részét 2013-ban termelték, és egyetlen szállítmány sem érte el a 100 becquerel per kilogrammos határértéket.

Olvasd el a teljes sztorit

Japán módi: vidd magaddal a szobád egy bőröndben!

Egy japán dizájnercég olyat készített, hogy fennakadt a szemünk tőle. Az néha jól jön, ha az életünk elfér egy bőröndben. No, de egy szobányi berendezés…

Márpedig akár konyhai, irodai, vagy hálószobai kényelemről van szó, mostantól ez mind magunkkal görgethető egy bőröndben. Íme, ezt dobta nekünk össze az Atelier-Opa:

butor

butor1

butor3

butor5

butor6

butor7

butor8

butor9

Persze ne feledkezzünk meg Fehér Zoltánról sem, aki ágyat, asztalt, széket és fogast épített egybe!

forrás: TOTB.ro

Meghalt a világ legöregebb tevéje

Egy japán állatkertben 38 évesen elpusztult a világ legidősebb, fogságban tartott tevéje – közölte a japán média.

A Cugaru (Tsugaru) nevű nőstény kétpúpú teve péntek reggelre hirtelen minden étvágyát elvesztette, másnapra pedig kimúlt – közölte a jokohamai Nogejama állatkert.

A kétpupú (más néven baktriai) tevék átlagoson 25 évet élnek, így Cugaru matuzsáleminek mondható korban, emberi léptékben több mint 100 évesen pusztult el.

Cugaru 1976-ban született egy farmon az északi Aomori prefektúrában, és 1982-ben került Jokohamába, ahol a látogatók kedvence lett.

Az állat tíz éve ízületi gyulladásban szenvedett, ezért az utóbbi időben többnyire a földön hasalva élt, bár amúgy kiváló egészségnek örvendett.

A fogságban élő tevék rekordját korábban egy nagy-britanniai teve tartotta 36 esztendővel.

A jokohamai állatkert dolgozói oltárt állítottak fel, ahol a látogatók június 20-ig helyezhetik el a kegyelet virágait Cugaru emlékére.

mti

Leáll a japán bálnavadászat az Antarktiszon

balnasonka
Bálnahústermék Japánban. Fotó: LonelyBob via flickr

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága betiltotta az antarktiszi japán bálnavadászatot, helyet adva Ausztrália panaszának, miszerint Tokió – állításával ellentétben – nem tudományos, hanem gazdasági céllal vadászta a tengeri emlősöket.

Olvasd el a teljes sztorit

Bálnahúsból kutyakaja: tiltakoznak a japán környezetvédők

Whale
Fotó: Loren Sztajer via Flickr.com

Izlandról származó, veszélyeztetett bálnák húsából készült kutyaeledelt dobott piacra egy japán cég a helyi környezetvédők tiltakozása ellenére.

A tokiói székhelyű Michinoku Farm cég “alacsony kalória- és zsírtartalmú, fehérjében gazdag” eledelként hirdeti a veszélyeztetett észak-atlanti-óceáni barázdásbálnából készült, kilogrammonként 7500 jent kóstáló kutyaeledelt. A cég emellett kenguruból és mongóliai lovakból készült snacket is árusít, hasonlóan borsos áron – jelentette szerdán a japán sajtó.

Japán környezetvédő szervezetek szerint az elkényeztetett háziállatoknak kínált, védett fajok húsából készült luxuseledelek piacra kerülése az eddigi legízetlenebb formája a vagyonukkal felvágni akaró kutyatulajdonosok presztízsigényének kielégítésére. “A bálnából készült kutyaeledellel minden valószínűség szerint a vagyonos, gazdagságukat ekképpen mutogatni akaró japán kutyatulajdonosokat célozzák meg” – közölte az IKAN japán zöldszervezet, amely három más csoporttal együtt tiltakozott a bálnasnack ellen.

Az eledelt piacra dobó cég az AFP hírügynökségnek azt ígérte, hogy felfüggesztik a termék forgalmazását a felháborodás miatt, habár alapvetően nem láttak kivetnivalót a bálnasnackkel kapcsolatban. “A zöldszervezetek értékes állatokként tekintenek a bálnákra, de szerintünk a kutyák ugyanolyan fontosak. A kutyák sok ember számára családtagok Japánban. Mi csak újfajta eledeleket akartunk kínálni a kutyák számára” – nyilatkozta a cég vezetője.

Japán gyakran kerül nemzetközi bírálatok középpontjába, mivel egy nemzetközi jogi kiskaput kihasználva a bálnavadászati moratórium ellenére “tudományos céllal” halássza a ceteket, amelyek húsa a szigetországi éttermekbe is eljut. Izland ezzel szemben nem írta alá a vadászati moratóriumot, így szabadon és megkötések nélkül halássza a bálnákat.

Forrás: MTI

előző »