Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ivóvíz»

Új magyar eljárás az ivóvíz arzénmentesítésére

Egy új magyarországi eljárással minimálisra csökkenthető az ivóvíz arzéntartalma, a technológia főként Délkelet-Magyarországon terjedhet el, ahol helyenként az uniós előírás 5-20 szorosát is eléri az arzéntartalom.

Schremmer István, a technológiát kidolgozó G.I.C. Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a kutatás-fejlesztés két év alatt 125 millió forintból valósult meg, 56,25 millió forint uniós támogatással. Hozzátette: két eljárást és berendezést fejlesztett ki a cég, amelyek csökkentik a víztisztítókban, vízművekben, kutakban a víz arzéntartalmát. Olvasd el a teljes sztorit

Ivóvízproblémák: arzénos víz Temes megyében, büdös, barna lötty Uzonban

“Jó a víz”, iható – ez lett mostanában az egyik legfontosabb tényező, amikor egy háztulajdonos megpróbálja meggyőzni a potenciális vevőt, megéri megvásárolnia az ingatlant. Ami régebb természetes volt, ma már kiemelt pozitívumként tálalható. Mert egyre több az olyan település, ahol az emberek már csak a “bolti vizet” merik meginni.

Olvasd el a teljes sztorit

Ivóvízszennyezés a palagáz- és kőolajkitermelés miatt Pennsylvaniában

Első alkalommal láttak napvilágot hivatalos iratok arról, hogy ivóvizet szennyeztek a palagázat és kőolajat kitermelő cégek Pennsylvaniában. A hatóságok 243 esetet ismertettek, nyilvánosságra hozva az ezzel kapcsolatos dokumentumokat – jelenti az Associated Press.

Olvasd el a teljes sztorit

Kezdődik a stratégiázás? Szlovákia alkotmányban tiltaná meg a víz exportját

A víz exportjának csaknem teljes tilalmát kilátásba helyező alkotmánymódosítás tervét jelentette be Robert Fico szlovák kormányfő kedden Pozsonyban a környezetvédelmi tárca vezetőjével közösen tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Az alkotmánymódosítás terve a pozsonyi törvényhozás által jelenleg tárgyalt – a vizet stratégiai nyersanyaggá minősítő – víztörvény módosításához kötődik. A törvényi szabályozás szándékát a vízkincs védelmének fontosságával indokolta Robert Fico.

Az alkotmánymódosítás valószínűleg már e héten a parlament elé kerül, és teljes körű tiltást vezetne be az ivóvíz, a csővezetéken keresztül vagy tartálykocsikban szállítható ásványvíz és a geotermális vizek kivitelére. Palackozott ásványvizet szabadna kivinni egyébként, és a tilalmat fel lehetne oldani, amennyiben humanitárius segélyt kellene nyújtani katasztrófa-sújtotta területeken.

Az alkotmánymódosítás tervének váratlan bemutatását a víztörvény módosítási tervezetének jelenleg is tartó parlamenti vitája előzte meg. A víztörvény a szlovák környezetvédelmi tárca által előkészített módosítása a szlovák jog történetében először minősíti stratégiai nyersanyaggá a vizet, s annak exportját, különböző korlátozások mellett, állami felügyelet alá rendeli.

A kormány szerint erre a módosításra azért van szükség, mivel eddig a víz exportját semmilyen törvény nem szabályozta, s annak nagymértékű, ellenőrzés nélküli kivitelére több példa is akadt. Ezzel összefüggésben Robert Fico kedden azt mondta: a múltban olyan esetekről szereztek tudomást, amikor csővezetéken keresztül Lengyelországba exportáltak ásványvizet, illetve az országhatár déli szakaszán Magyarországra ivóvizet.

A víztörvény módosítását a parlamenti vita során számos ellenzéki bírálat sora érte, a kritikusok azt állítják, hogy a jogszabály ahelyett, hogy fokozottá tenné a vízkincs védelmét, kiskapukon keresztül annak privatizálását és kivitelét készíti elő. Ez utóbbi kritikákat Robert Fico keddi sajtótájékoztatóján teljesen megalapozatlannak és sértőnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítással – amelynek kidolgozásán már dolgozik a szaktárca – a vízkincs védelmét célzó terveik egyértelműsítését és megerősítését is el akarják érni.

Az alkotmánymódosítás az alaptörvény negyedik – a stratégiai nyersanyagokról szóló – cikkelyének kiegészítése által, először vezetne be szinte teljeskörű korlátozást a víz exportjára.

Robert Fico szerint az alkotmánymódosítás és annak tartalma olyannyira egyedülálló, hogy elképzelhetőnek tartja, amiatt kormányának „gondjai lesznek” az Európai Bizottsággal, ahogy az a földvásárlást korlátozó jogszabály esetében is felmerült. A vízexport ilyen mértékű törvényi korlátozása egyelőre egyedülálló a régióban. A korlátozás megfigyelők szerint összefügghet azzal is, hogy a dél-szlovákiai Csallóköz alatt található a kontinens egyik legnagyobb ivóvíztartaléka.

Robert Fico szerint az alkotmánymódosítást rögtön azután beterjesztik, hogy a törvényhozás első olvasatban elfogadja a víztörvény módosítását. Ez utóbbi várhatóan még kedden megtörténik.

mti

2050-re nem lesz elegendő tiszta vize az emberiség több mint felének

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói modellezték a globális vízkészletek alakulását 2050-ig, eredményeik szerint a 9,7 milliárdos népesség 52%-a olyan térségben él majd, ahol nincs elegendő édesvíz.

Olvasd el a teljes sztorit

Ismét visszafordultak az óceánjáró magyar kajakosok, jövő ősszel újra megpróbálják


Forrás: farfaraway.hu

A világ leghosszabb pároskajak-expedícióját tervező Kovácsik Levente és Szabó Norbert Ádám a vízszűrő-berendezés újabb meghibásodása miatt jövő őszre halasztotta az expedíciót – derül ki Facebook-oldalukon közzétett üzenetükből. “Letörtek vagyunk, de nem adjuk fel!” – írja a két fiatal sportoló.

Olvasd el a teljes sztorit

Víz Világtalálkozó: a gyakoribbá váló árvizek és aszályok nehezítik a vízgazdálkodást


Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a Budapesti Víz Világtalálkozón a Millenáris Parkban. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A biztonságos vízellátáshoz, az előrelátó vízgazdálkodáshoz szükség van az államok együttműködésére, és ügyelni kell arra, hogy a víz ne legyen konfliktusok forrása – hangoztatták a négynapos Budapesti Víz Világtalálkozón felszólaló politikusok és ENSZ-szervezetek vezetői. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára azt emelte ki, hogy a víz a fenntartható fejlődés kulcsa, és közölte, hogy jövőre az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hív össze. Áder János magyar köztársasági elnök a világ országainak vízügyi együttműködését szorgalmazta a víz-világtalálkozót megnyitó beszédében.

Ban Ki Mun fontosnak mondta, hogy a víz ne konfliktusok forrása legyen, hanem a fejlődést segítse. Kifejtette: 2030-ra a Föld lakosságának fele vízhiánnyal küzdhet, és 40 százalékkal több vízre lesz igény, mint amennyi rendelkezésre áll. Ez is azt bizonyítja, hogy véget kell vetni “a féktelen vízhasználatnak”, és biztosítani kell, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta ivóvízhez – mutatott rá. Olvasd el a teljes sztorit

Víz Világtalálkozó kezdődik Budapesten


Illusztráció: BDT

Kedden kezdődik a Budapesti Víz Világtalálkozó. A tanácsközást a magyar kormány, az ENSZ és az 1996-ban létrehozott Víz Világtanács szervezi, amelynek mintegy 300 intézmény a tagja, köztük egyaránt vannak kormányok, nemzetközi ügynökségek, az üzleti szektor szervezetei, nem kormányzati szervezetek, valamint szakmai és fogyasztói szervezetek is.

Az ENSZ 2000-ben meghatározott, úgynevezett millenniumi fejlesztési célkitűzései között szerepel, hogy 2015-re felére csökkenjen a világban azok száma, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez vagy lakóhelyükön nincs csatornázás. A víz alapvető feltétele számos, az emberiséget foglalkoztató kérdésnek, ezért a vízellátással külön is foglalkozniuk kell az ENSZ 2015 utáni fejlesztési céljainak – szorgalmazta Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke a Budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatában. A szakértő reméli, a budapesti tanácsozáson a részt vevő kormányok támogatják majd, hogy az ENSZ következő, a 2015 utáni időszakra szóló fenntartható fejlődési célkitűzései között fogalmazzanak meg külön vízügyi célkitűzést is. Olvasd el a teljes sztorit

Palagáz-kitermelés: az amerikai rémálom Romániában is valóra válhat?


Fotó: a Gasland című filmből

Romániában is felmerült a földgáz-tartalékok kitermelésének lehetősége, sőt, a palagáz-felmérések már folyamatban is vannak. A Környezetvédelmi Minisztérium nézőpontja szerint Romániának a palagáz-kitermelés energiafüggetlenséget biztosítana. A kitermelés negatív környezeti következményei viszont háttérbe szorulnak. Az érintett romániai városok lakosai jogosan aggódnak, az amerikai Texas és Pennsylvania államokban számos kisváros maradt tiszta ivóvíz nélkül a kitermelés következtében.

A 2000-es évek elején az olcsó energiaforrásnak köszönhetően Amerika ipara fellendült, a palagáz-kitermelés sokak meggazdagodásához vezetett. A földgázkészletekkel rendelkező zónákban a háztartások velejárója lett a kertekben elhelyezett szonda, attól nem messze meg egy-egy medence, amelybe a vegyszerekkel szennyezett víz gyűl. Mi a helyzet azonban most, több mint egy évtized múlva?

Texas államban az előrejelzések szerint az év végéig mintegy harminc közösség marad ivóvíz nélkül. A víz ésszerűtlen használata az iparban, a nagy mennyiségű vizet igénylő, hidraulikus repesztéssel történő palagáz-kitermelés, valamint a már három éve tartó szárazság felemésztette a terület víztartalékait. Egy Barnhart nevű kisváros már most ivóvíz nélkül maradt, a kialakult helyzetnek többek között a palagáz-kitermelés az oka – írja a The Guardianben megjelent riportjában Suzanne Goldenberg.

Pennsylvaniában a palagáz-kitermelés ugyan még nem emésztette fel a víztartalékokat, de az ivóvíz minősége megkérdőjelezhető. A Pittsburgh-tól nem messze levő Woodlands környékén hét szonda működik. A község mintegy tíz háztartásában a csapból csak egy lilás valami folyik, ami távolról sem nevezhető ivóvíznek. Nem lehet meginni, hiszen hányingert és hasmenést okoz, tisztálkodásra való használata pedig bőrirritációkkal jár. Ugyanakkor a palagáz-kitermelés során felszabaduló metán a vízcsapokon szivárog, ez akár be is robbanhat. Vlad Ursulean, a Casa Jurnalistului független oknyomozó újságírója Fracking Romania: Americanii fara apa (Hidraulikus repesztés Romániában: amerikaiak víz nélkül) címmel helyszíni riportot közölt az amerikai helyzetről.

A történetben közvetlenül érintett McIntyre család tagjai mintegy 20 éve költöztek Woodlandsbe, egy nyugodt élet reményében. Házat építettek és családot alapítottak itt. A 2011-es évben lényegesen megváltozott az életük, hirtelen a család mindegyik tagja ugyanazokra a tünetekre kezdett panaszkodni. Mindennaposak lettek a fejfájások, a hányinger, a hasmenés és a bőrirritációk. Eleinte náthára gyanakodtak, de amikor a család vízellátását biztosító forrás lilás színű lett, nem fért kétség a gyanús tünetek okai felől. A környezeti ügynökség felmérte az ivóvíz minőségét, és megállapította, hogy öt olyan mérgező összetevőt tartalmaz, amely kapcsolatban áll a hidraulikus repesztéssel történő palagáz-kitermeléssel. A kapott eredményeket utólag megcáfolta a felelős hivatal, és megtagadta az újabb tesztek elvégzését. Jelenleg palackokban kapják az ivóvizet a közeli presbiteriánus templom által szervezett adománygyűjtésnek köszönhetően. A szennyezett víztől a nő időközben leukémiás lett. A család megelégelte a helyzetet és költözni szeretne, de a házukon ilyen körülmények között már nem tudnak túladni.

A fenti probléma nem egyedi, hiszen Amerikában több ezer család él hasonló körülmények között. Az egyik legismertebb az ugyancsak pennsylvaniai Dimock este, amelyről film is készült. Ebben a kisvárosban ugyan sikerült a palagáz-kitermelő vállalatot elűzni, sőt még kárpótlást is kaptak az érintett családok, de nyilvánosan nem ismerték el, hogy a palagáz-kiteremelésnek köze lett volna az ivóvíz megfertőzéséhez.

A történetnek persze több oldala van, mindegyik víz nélkül maradt családra jut egy meggazdagodott helyi vállalkozó. A nagy petrolkémiai vállalatok azonban nem elégedettek, hiszen az amerikai piacot átengedték a kisebb befektetőknek, mivel még nem volt biztos a palagáz-kitermeléssel járó profit. Mire beszálltak volna a hajszába, addigra csökkent a palagáz ára és a környezetvédők is tiltakozni kezdtek. A Chevron, az ExxonMobil és a többi, az üzletben érdekelt vállalat így távolabbi helyeken kötött előnyös szerződéseket, és máris munkához álltak. Egyike ezeknek a helyeknek Románia – derül ki a TOTB.ro-n is közölt riportból.

Forrás: TOTB.ro

Ne húzd le a vécén a gyógyszereket!



Fotó: erix! via flickr.com

A tiszta ivóvízben nincsenek kórokozók, de mi a helyzet a vegyi anyagokkal? A legújabb felmérések szerint az ivóvíz kis mértékben már sok gyógyszer hatóanyagát tartalmazza. Az emberi szervezetre még nem jelent veszélyt, legalábbis nem végeztek kutatásokat még ezen a téren, de a folyók és tavak élővilágára igen.

Általában a mezőgazdaságban és iparban használt vegyi anyagokat nevezik meg a vízszennyezés forrásként, de eddig jelentéktelennek tűnő emberi tevékenységek is hatással vannak a környezetre. A gyógyszerek gyakori használata még nem is lenne akkora gond, habár nyilvánvalóan a szervezet kiüríti a hatóanyagok egy részét. Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy sokan csak simán lehúzzák a vécén a már nem használt gyógyszereket.

A gyógyszer veszélyes hulladék, a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereket semmiképpen ne dobjuk ki. A gyógyszertárban le lehet adni azokat, ahonnan a hulladékégetőbe viszik.

Forrás: TOTB.ro

« következőelőző »