Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «iparosított mezőgazdaság»

A kihalás fenyegeti Új-Zéland édesvízi állatvilágát

Új-Zéland édesvízi állatvilágának mintegy háromnegyedét a kihalás veszélye fenyegeti, a problémán csak rontanak gazdaság fellendítését célzó kormányzati tervek – figyelmeztettek új-zélandi ökológusok.

Olvasd el a teljes sztorit

Skócia betiltja a GMO-gabona termesztését

A skót kormány bejelentette, hogy betiltja a génmódosított gabona termesztését. Skóciát világszerte gyönyörű természetes környezetéről, “tiszta és zöld státusáról” ismerik, a genetikailag módisított gabona termesztésének betiltása révén az országot még inkább így tartják majd számon – idézte a Financial Times hétfőn Richard Lockhead skót mezőgazdasági minisztert.

Olvasd el a teljes sztorit

Land grabbing: hogyan zajlik a földharácsolás Romániában?

P1440674

Az európai uniós agrártámogatások rendszeréből igazán a nagytermelők profitálnak, emiatt a kistermelők, a néhány hektárnyi vagy árnyi területen hagyományosan gazdálkodók, nem bevizsgált biotermelők nehéz és hátrányos helyzetbe kerülnek. A folyamat eredményeképpen a földtulajdonok koncentrálódni kezdenek: az ellehetetlenített kistulajdonosok túladnak területeiken, és egyre nő az egybefüggő, nagy területeken gazdálkodók földvagyona – írja az arc2020.eu.

A kolozsvári székhelyű Eco Ruralis civil szervezet földharácsolásról szóló jelentése szerint az országban 12.000, 100 hektárosnál nagyobb gazdaság van, amely a használt mezőgazdasági területek 34%-át teszi ki. A földvagyon szerint összeállított százas toplistán szereplő cégek több mint 500.000 hektár termőföldet kontrollálnak. Sok ilyen cég voltaképpen nagy nemzetközi vállalatok vagy nemzetközi befektetési csoportok kezében van. Olvasd el a teljes sztorit

Kishantos: beműtrágyázták a biogazdaság földjét

Magyarországon az egyik bérbe adott állami földterületen elkezdtek műtrágyázni, megszüntetve ezzel annak biominősítését. A területet korábban a kishantosi ökogazdaság használta, ám a bérleti jog húsz év után, vitatott körülmények között átkerült más bérlőkhöz. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. perre ment a területekért, ám az egyik bérlő nem várta meg a bírósági döntést, és megkezdte a műtrágyázást a földeken – jelentette a Greenpeace.

Olvasd el a teljes sztorit

Ivóvízproblémák: arzénos víz Temes megyében, büdös, barna lötty Uzonban

“Jó a víz”, iható – ez lett mostanában az egyik legfontosabb tényező, amikor egy háztulajdonos megpróbálja meggyőzni a potenciális vevőt, megéri megvásárolnia az ingatlant. Ami régebb természetes volt, ma már kiemelt pozitívumként tálalható. Mert egyre több az olyan település, ahol az emberek már csak a “bolti vizet” merik meginni.

Olvasd el a teljes sztorit

Csípem a méheket! Greenpeace-kampány a méhgyilkos vegyszerek ellen

10457921_10152526845943349_237437754858312672_n

A Greenpeace folytatja a méhgyilkos vegyszerek betiltásáért indított küzdelmet – közölte a Greenpeace Magyarország az MTI-vel. A környezetvédelmi szervezet tájékoztatása szerint részben azért indították el “Csípem a méheket!” elnevezésű kampányt, hogy anyagi forrást teremtsenek 100 méhmenedékek kihelyezéséhez Magyarországon.

Olvasd el a teljes sztorit

Nagy-Britannia: az eladott kenyerek 60%-a rovarirtószert tartalmaz

P1440585
A kép illusztráció (fotó: B.D.T.)

Egy kutatás kimutatta, hogy Nagy-Britanniában az eladott kenyerek 60%-a rovar- és/vagy gyomirtószert tartalmaz. A kormányzati megrendelésre készült elemzések adatait környezetvédők elemezték.

Több száz kenyér összetételét elemezve kiderült az is, egynegyedükben egynél több vegyszer is kimutatható volt. A kormány szakértői bizottsága szerint ez nem káros a fogyasztók egészségére, mivel a maximális határértéken belül van a rovar- és gyomirtószer-maradványok aránya. Olvasd el a teljes sztorit

A tét: Dél-Erdély jövője. Négy forgatókönyv

Mi történhet Dél-Erdélyben az elkövetkező 30 évben? Sikerül-e a helyi közösségek érdekeit és a természetvédelmi szempontokat összehangolva élhető jövőt teremteni a térségben? Ezzel kapcsolatban vázol négy forgatókönyvet egy izgalmas kiadvány, amelyet a lüneburgi Leuphana Egyetem Fenntartható Tájak Munkacsoportja adott ki.

A multidiszciplináris kutatócsoport helyi szervezetek, intézmények, gazdálkodók, iskolák, egyházak, a helyi etnikumok képviselői bevonásával a jövőképtervezés (scenario planning) módszerét alkalmazta, elbeszélgettek a helyiekkel a lehetőségekről, tervekről, ily módon körvonalazódott a négy jövőkép, amely vizuálisan is összehasonlítható. A projektet az Alexander von Humboldt alapítvány finanszírozza.

eredetitaj
A nagy kérdés: miként fog ez a táj megváltozni? Olvasd el a teljes sztorit

A Monsanto kapta a “mezőgazdasági Nobel-díjat”


GMO-ellenes tüntetők. Fotó: occupyreno_media via flickr

A Monsanto igazgatója és két másik, a biotechnológia területén dolgozó szakértő kapta a mezőgazdaság Nobel-díjának számító World Food Prize-t. Ez az első alkalom, hogy a díj a génmódosított szervezetek kifejlesztőihez kerül. A génmódosított szója és kukorica fajtái népszerűek az amerikai termelők körében, ugyanakkor Európában tilos a termesztésük. Az Egyesült Államokban több szervezet is harcol a gmo-tartalmú élelmiszerek megfelelő címkézéséért, annak ellenére, hogy hivatalos kormányzati vélemény szerint a termékek fogyasztása biztonságos.

A díjat az Iowa Foundation adományozza, az alapítványt Norman Borlaug, az 1970-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett amerikai agronómus alapította. A díjjal azokat jutalmazzák, akik sokat tettek az éhínség elleni küzdelemben, valamint az élelmiszerek minőségének javítása és az élelmiszerek biztonságos elérése érdekében. Olvasd el a teljes sztorit

Petíció az új európai vetőmag-szabályozás ellen: veszélyben a hagyományos gazdaságok és kistermelők


Tavaszi munkálatok Felső-Háromszéken. Fotó: BDT

“Jelenleg egy új vetőmag-szabályozást készítenek elő Brüsszelben. Ha megvalósulnak az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának tervei, akkor több régi és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta fog eltűnni a piacról. Ezen változatos, illetve biotermesztéshez alkalmazkodott fajták használatát a bürokrácia megnehezítené, miközben a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne” – áll abban a petícióban, amelyet egy német civil csoport indított az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács tagjainak címezve.

Az új szabályozás tervezete elősegíti, hogy a vetémagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ami a civilek szerint elfogadhatatlan. Követelik, hogy a változatos fajtákat ne csak a génbankokon keresztül lehessen elérni, hanem nyíltan a piacokon is, bármiféle bürokratikus korlátozás nélkül; ne legyen kötelezõ a regisztráció (fajtabejelentés); a jelenlegi regisztrációs kritériumokat pedig enyhítsék az olyan fajták esetében, amelyek a sokféleségükbõl adódóan alkalmasak a biotermesztésre. Olvasd el a teljes sztorit

előző »