Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ipari szennyezés»

Stop Azo: tüntetés augusztus 13-án a vásárhelyi kombinát szennyezése ellen

11755249_869819106433386_7616162886707619830_n

Első alkalommal szerveznek tüntetést az Azomures által okozott szennyezés megszüntetése érdekében Marosvásárhelyen. A demonstráció augusztus 13-án, délután 17:00-19:00 óra között lesz Marosvásárhely főterén, a megyei tanács épülete előtt.

Olvasd el a teljes sztorit

Élet a hamu alatt: Submaidane (videó)

MIST2694

2013 decemberében Gorj megyében ipari katasztrófa történt, Submaidane térségben, Turceni és Ionești településen 15 hektár földet és tucatnyi gazdaságot öntött el a hamuval kevert szennyvíz.

Olvasd el a teljes sztorit

Rémisztő mértékű a vízszennyezés Kínában

3412711352_c395f96e82

A legnagyobb kínai folyók fele, a földalatti vizek 60%-a szennyezett Kínában. A probléma évek óta tartósan fennáll, és a lakosság ivóvíz-ellátását is komolyan veszélyeztetheti a jövőben – derült ki a legújabb kormányzati felmérésből.

Az ország általános környezeti adottságairól szóló éves jelentés szerint a tíz legnagyobb kínai folyó fele – így a Sárga folyó, az 1100 kilométeren át húzódó Huaj vagy az 1400 kilométert átszelő Liao – szennyezett, a szennyezés 9%-ban súlyos mértékű. A leghosszabb kínai folyó, a Jangce vize “viszonylag jó” minőségű – olvasható a jelentésben.

A 31 legnagyobb tó több mint fele, 17 hasonlóan rossz értéket, legalább enyhe szennyezettséget mutatott – derül ki az adatokból. A tavak a magas fokú szennyezettség mellett zsugorodást is mutatnak, ami az ivóvízbázisra is hatással lehet – figyelmeztetnek a kutatók.

A kilenc legnagyobb öbölből ötben találtak komolyabb méretű szennyezést, kettőben kifejezetten rossz a helyzet. A földalatti vizek a vizsgált 4800 minta 60%-ában mutattak a normálisnál rosszabb minőségi értéket – sorolja a jelentés.

A környezetvédelmi minisztérium munkatársa szerint a szennyezés oka az, hogy mindenekelőtt az ipari üzemek figyelmen kívül hagyják a környezet védelmét. Az acélgyártó cégek, a vegyipari vállalatok, szénbányák és építőipar környezeti terhelése hatalmas, de ezt sem maguk a vállalatok, sem a helyi hatóságok nem hajlandók beismerni. Becslések szerint évente legalább 80 milliárd tonnát tesz ki a vizekbe eresztett szennyvíz mennyisége, ami miatt a folyók mintegy 20%-a olyannyira szennyezett, hogy a vizükkel való mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre.

Kínában a városok kétharmada valamilyen szintű vízhiánnyal küszködik, 300 millió vidéki lakos számára pedig nem biztosított a biztonságos ivóvízhez való hozzájutás.

Forrás: MTI, fotó: PVCG/flickr.com

A német kormány engedélyezné a palagáz-kitermelést

szonda1

A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy csütörtökön ismertetett törvénytervezet szerint.

A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.

A német kormány világszerte a legszigorúbb szabályozást készítette elő, a legfőbb szempont a környezet és az ivóvízkészlet megóvása – emelte ki berlini tájékoztatóján Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter.

A fracking eddig sem volt tiltott eljárás, és igen szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak rá, de a hatóságok az utóbbi években egyetlen engedélyt sem adtak ki, mert az új törvényre vártak – mutatott rá összeállításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A tárca javaslata szerint 3000 métert meghaladó mélységből az eddiginél szigorúbb előírások mellett lehet majd palagázt kitermeli, a 3000 ezer métert nem meghaladó mélységben fekvő rétegekben pedig csak próbafúrásokat lehet végezni, azzal a feltétellel, hogy a repesztéses eljáráshoz használt folyadék nem veszélyezteti a vízkészletet. Ugyanakkor amennyiben a fúrás sikeres, elkezdődhet a kitermelés, ehhez azonban hozzájárulást kell szerezni egy 2018 közepén – a következő parlamenti választás után – felállítani tervezett független szakértői testülettől, amelynek döntése alapján az illetékes hatóság kiadja a bányászati engedélyt.

A fracking eljárás alkalmazása a javaslat szerint továbbra is tilos vízvédelmi területen, gyógyvízforrások és ivóvízbázisok, valamint lakott területek körzetében.

A Süddeutsche Zeitung összeállítása szerint nagy energetikai cégek sok pénzt fordítottak a lobbizásra, és elsősorban azzal érveltek, hogy a belföldi földgázkitermelés növelésével csökken Németország energiafüggősége. Számítások szerint a németországi palagázkészlet 0,7-2,3 ezer milliárd köbméter között van, ami 7-23 évre fedezné a földgázszükségletet. Ugyanakkor a javaslatban szereplő korlátozásokkal kitermelhető mennyiség csupán néhány évre lenne elegendő a német gazdaságnak és a lakosságnak, de ez is több a semminél – mondják a fracking pártolói, rámutatva, hogy 15 éve csökken a németországi földgázkitermelés, amely már csupán a fogyasztás nagyjából 15 százalékát fedezi.

A palagáz-kitermelés ösztönzésével javítani lehet Németország tárgyalási pozícióját az orosz földgázimporttal kapcsolatban – emelte ki Gernot Kalkoffen, az amerikai ExxonMobil európai leányvállalatának vezetője.

Németország jelenleg importból fedezi földgázfogyasztásának nagyjából 85 százalékát, és kőolajfogyasztásának 97 százalékát. Az orosz import aránya a kőolajfogyasztásban 36 százalékos, a földgázfogyasztásban 35 százalékos.

A fracking eljárást először a 90-es évek végén kezdték alkalmazni amerikai cégek. Akár négyezer méter mélységbe is lefúrnak a palakőzetbe, majd ott vízszintesen folytatják a fúrást. Ezután víz, vegyszerek és homok keverékét sajtolják nagy nyomással a fúrólyukba, ami kis repedéseket eredményez a kőzetben: a benne lévő olaj és gáz a csöveken át a felszínre tör. Szakértők szerint jórészt az új technológiának tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen csökkent az energia ára.

Forrás: MTI

Titkolózik a csertési polgármester: állítólag van engedély, de nem mutatja meg

IMG_0439-1024x764
Fotó: Mining Watch

Pontosan 43 évvel ezelőtt 89 halálos áldozattal járó ökológiai katasztrófa történt Romániában. A Hunyad megyei Felső-Csertésen átszakadt az aranybánya egyik zagytározójának fala, a településre zúduló savas iszap elöntötte a települést. Az akkori rezsim igyekezett eltitkolni a katasztrófát, a kivizsgálást gyorsan lezárták. A katasztrófa évfordulóján a Mining Watch arra kéri a környezetvédelmi minisztert, tisztázza az új csertési bányaprojekt kapcsán felmerült kérdőjeleket és aggodalmakat.

Olvasd el a teljes sztorit

Meztelenül, egy rózsával és gázmaszkkal tiltakozott Temesvár szennyezése ellen

10603394_832059396818686_7145108129385759718_n

Diana Pap temesvári operaénekesnő a temesvári Continental abroncsgyártó gyár előtt meztelenül, egy rózsával a kezében és gázmaszkkal az arcán tiltakozott a város szennyezése ellen.

A gyár környékén lakó temesváriak az idők során már számtalan panaszt tettek az elviselhetetlen bűz miatt. Az önkormányzatnak a vállalat egy másfél éves intézkedéstervet mutatott be, amely alapján jövő évben a polgármester szerint már eredmények is várhatók. Olvasd el a teljes sztorit

Közérdekű információkat titkolt el az Országos Ásványkincs Hatóság

Tavaly a Centrul Independent pentru Dezvoltarea Resurselor de Mediu, az Efectul Fluture (a Mining Watch romániai hálózat tagja) és a Vira Egyesület a 2001/544. törvény alapján közérdekű adatokat igényelt az Országos Ásványkincs Hatóságtól (ANRM). Több ízben is kértek ki információkat a palagáz-feltárással és kitermeléssel vagy aranykitermeléssel kapcsolatos bányászati projektekről, valamint egy uniós finanszírozással megszervezett “A palagázzal kapcsolatos információs kampány és közvita” című projektről.

Az ANRM vagy nem válaszolt a kérésekre, vagy visszautasította az információk kiadását. A szervezetek ezért úgy döntöttek, bírósághoz fordulnak, hogy ily módon kötelezzék a hatóságot a kért közérdekű információk kiadására. A bírósági eljárás során az ANRM gyakran érvelt saját álláspontja mellett egy 2003/202. számú rendelettel, amely a “hivatali titoktartás” kategóriájába sorolja a kért információkat – ám amikor a bíróság többször felszólította, hogy ezt a rendeletet mutassa be a tárgyaláson, ennek nem tettek eleget. A rendelet nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ezért a bíróság megállapította, hogy nem vehető figyelembe jogi érvként, és kötelezték az Országos Ásványkincs Hatóságot az összes kért információ kiadására.

Az Efectul Fluture a Deva Gold vállalat tevékenységére vonatkozó információkart kért ki, ez a cég kapta meg a Minvest Deva vállalattól a felsőcsertési kitermelési licenszet. Arra kíváncsiak, milyen iratokat tartalmaz a licensz aktacsomója, mekkora a tartalék, melyek a licensz birtokosának kötelezettségei, mik a tervei a környezet helyreállítására, milyen bizonyítékok vannak a környezeti garanciák létezésére, és milyen akták alapján engedélyezték a kitermelés elkezdését. A CIDRM a máramarosi kitermelési licenszekre (Romaltyn Mining), az azok kiadását megalapozó dokumentációra volt kíváncsi, a pénzügyi garancia bizonyítékára, valamint az engedélyeztetési folyamat jelenlegi állására. A Vira az ANRM palagáz-tájékoztatási kampányának költségvetését, az erre vonatkozó szerződést, valamint a projekt keretében készült közvélemény-kutatás eredményeit kérte ki.

Az ANRM tulajdonosként, és nem a közérdek védelmében cselekvő adminisztrátorként lépett fel, tevékenysége nem átlátható, ami a legmagasabb szintekig létező korrupció állandó gyanújára ad okot – érveltek a szervezetek. A bányászati projektek kapcsán nagyobb átláthatóságra lenne szükség, hogy a közösségek fel tudják mérni, fenntartható fejlődést vagy monoindusztriális gazdaságot szeretnének térségükben – vélik.

Forrás: totb.ro

Még legalább egy évtizedig szmogos marad Sanghaj


Fotó: Philip via flickr

Még legalább tíz évig eltart a szmog elleni küzdelem Kína legnépesebb városában – mondta a sanghaji környezetvédelmi iroda vezetője.

Csang Csuan úgy fogalmazott: a levegő megtisztítása “kemény és hosszú küzdelem” lesz, rövidtávon nem kivitelezhető – idézi az igazgatót a Tungfang Zsipao helyi lap. Olvasd el a teljes sztorit

Mérgező anyagok a hajókban: környezetbarát szétszerelést szorgalmaz az EP

Old ships
Rozsdázó hajó Angliában. Fotó: lovestruck/flickr

Újrahasznosított papírról, műanyagról vagy ruháról biztosan hallottál már. De újrahasznosított hajóról? A régi kiszolgált hajók gyakran több tonna mérgező anyagot tartalmaznak (például azbesztet), ezért az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága tegnap új javaslatot fogadott el ezek környezetbarát szétszereléséről.

A leselejtezett hajókat csak olyan telepeken lehetne szétbontani, amelyek megfelelnek az uniós egészség- és környezetvédelmi előírásoknak. Ilyen telepeket például az újrahasznosításra kivetett adóból lehetne fenntartani – erről szavazott kedden az EP környezetvédelmi szakbizottsága. A javaslat elsősorban azokat a délkelet-ázsiai fejlődő országokat védené, ahová a roncshajók többsége most kerül, és szennyezi a környezetet. Olvasd el a teljes sztorit

Fénydobozokban mesél a környezetszennyezésről Csikós Nagy Zsuzsa képzőművész

Az ipari szemét és környezetszennyezés témáját járja körül a modern művészet eszközeivel Csikós Nagy Zsuzsa Fénydobozok címmel, Budapesten az Artus Kortárs Művészeti Stúdióban szerdán nyíló nagyszabású önálló kiállításán.

A “világító dobozok” elnevezésű szoborcsoportok epoxigyantába süllyesztett, átvilágított fotók, amelyek bemutatják az emberek közvetlen környezetében lévő ipari létesítményeket. A fotók – amelyeket a művésznő utazásai során készített – az ipar fejlődés árnyoldalait, létező ipari objektumokat és azok környezetszennyező melléktermékeit ábrázolják a fények, a misztikum, a szürrealizmus, a transzcendencia sejtelmes játékával.

Az Egyesült Államokban élő Csikós Nagy Zsuzsa évek óta a környezet pusztítása ellen száll harcba alkotásaival. Az eredetileg közgazdász képzőművész az MTI-nek elmondta: “Szembesíteni kívánom a világot azzal, hogy az ipari forradalom felfalja gyermekeit. A Föld javainak évszázadok óta tartó mértéktelen kifosztása az emberiség vesztét okozza. Ha nem tanúsítunk önmérsékeltet, a túlnépesedett glóbuszon végzetesen felborul a természet egyensúlya. Az utolsó pillanathoz érkeztünk.” Olvasd el a teljes sztorit

előző »