Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «imecs istván»

Kerekasztal a medvékről Csíkszeredában a Sapientián

“A medve áru – akár az emberek. Ébresztő!” címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést a csíkszeredai Sapientián, december 10-én, szerdán 18 órától.

A beszélgetés célja egy felhívás a természettel való kibékülésre, ugyanakkor a napjainkban elterjedt medveprobléma megvitatása szakemberek jelenlétében – áll az egyetem közleményében. Olvasd el a teljes sztorit

Szavazz öreg alcsíki fákra!

10398072_804079389610108_4565909875595358079_n

Keresik Alcsík Junior Ranger-fáit! Az Alcsíki-medence Natura 2000 terület és a Sólyomkő Természetvédelmi terület szomszédságában lévő települések általános iskoláinak Junior Ranger csapatai öreg fákkal fotózkodtak, a galériát itt lehet megtekinteni. A fenti képen a csíkszentimrei Arany János Általános Iskola csapata látható egy több mint százéves vadgesztenye-fával.

Az adott település Junior Ranger fáját a legtöbb szavazat (like) alapján választják ki június 13-ig. A kampányt a természetvédelmi területek gondnoka, az ACCENT Geoökológiai Egyesület szervezi, a cél felhívni a figyelmet a településeken megmaradt idős fákra – tájékoztatta a TOTB-t Imecs István, a szervezet biológusa.

Buldózer a patakmederben. Természetrombolás árvízvédelem címén: a Kászon-patak esete

IMGP1388
Fotók: B.D.T.

Az európai trend egyre inkább a leszabályozott folyóvizek természetes állapotának visszaállítása (river restoration), az árterek újbóli elöntése, a természetes vegetáció, a vízi és vízparti ökoszisztémák helyreállítása. Ennek fényében próbálják újragondolni az árvízvédelmet is. Eközben Romániában a drasztikus mederszabályozás, a vizek ökoszisztémáit súlyosan károsító árvízvédelmi munkálatok legújabb korszakát érhettük meg.

B.D.T.

A kommunizmus idején is voltak hasonló beruházások, a mostani újabb fázisban pedig európai uniós alapok lehívásával zajlik a folyók és patakok szabályozása, átalakítása, medrük kikövezése és –betonozása. Bizonyos szempontból ez érthető is, hiszen még élénken él mindannyiunk emlékezetében a kétezres évek közepén pusztító áradások rémképe. Az emberi élet és javak védelme mint elsődleges cél azonban nem kellene kizárólagos szempontot jelentsen. Olvasd el a teljes sztorit

Kibővült az ország egyik legszebb tanösvénye a Sólyomkő Természetvédelmi Területen

A Sólyomkő Természetvédelmi Terület gondnoka, az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet kibővítette 2010-ben létrehozott tanösvényét a Tusnádfürdő melletti botanikai rezervátumban – derül ki a szervezet közleményéből.

Az új tanösvény a Természetvédelmi Terület közvetlen szomszédságában lévő, néhány éve felújított mofettához vezet. Olvasd el a teljes sztorit

“Védeni” helyett “megőrizni”: az Alcsíki-medence információs kampánya

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet, partnerségben a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséggel és Tusnádfürdő Város Önkormányzatával 2012 április 12-i kezdettel, Menedzsmentterv, információs kampány, oktatás és tudatosítás az Alcsíki-medence Natura 2000 területnek címmel indított projektet – közölte TOTB-vel Imecs István, a GöSz biológusa.

Az Alcsíki-medence 2693 hektáros Natura 2000 terület, javarészt a leszabályozott Olt csatorna árterületét foglalja magába és a következő településeket érinti: Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Verebes, Nagytusnád és Újtusnád. A terület ritka és egyedi, még fennmaradt lápréteiről, növényvilágáról híres, amelyek természeti értékkel bírnak és alapos feltérképezésük szükséges azok kezelési tervének összeállítására.
Olvasd el a teljes sztorit

Mit fotóznak leginkább a kis székely “vadőrök”?

Májusban és júniusban két projektet is futtatott az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet, az Alcsíki-medence Natura 2000 terület és a Tusnádfürdő melletti Sólyomkő Természetvédelmi terület gondnoka. A projekteket Imecs István, a szervezet biológusa ismertette a TOTB-vel.

Májusban a Junior Ranger diákcsapatok voltak a „főszereplők”, akik a két terület környéki települések általános iskoláiból kerültek ki. Az egyenruhás „kis vadőrök” feladata az volt, hogy saját településükön fotózzanak mindent, amit pozitívnak, negatívnak, természetvédelmi vagy építészeti örökségnek gondol, minden olyat, ami szerves részét képezi a településén élők hétköznapjainak.
Olvasd el a teljes sztorit

Gyakorlati madárvédelmet tanulhattak a tusnádfürdői gyerekek

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet „Partnerség a természetért” című projektjének idei gyakorlati témája a madárvédelem volt, amelyet először elméletben, majd gyakorlatban sajátítottak el a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskola diákjai sorából összeállított Junior Ranger nevű csapat.

A két hónapig tartó elméleti kurzus sorozat alatt a diákok ismeretet szereztek a környéken költő madarak természetes élőhelyeiről, a mesterséges odvak szükségességéről, itatók és porfürdők funkcióiról, fecskevédelmi eszközökről és módszerekről, téli madáretetésről és végül a Sólyomkő Természetvédelmi Terület madárvilágáról, odúkészítésről és azok kihelyezéséről – közölte a TOTB-vel Imecs István biológus, szervező. Olvasd el a teljes sztorit

Harapnak-e a zsemlék?


Egy fiatal Petényi-márna, csodálója: Demeter László (fotó: Imecs István)

Nemrégiben vízpartokon faggattam a sporttársakat zsákmányuk minőségéről. Meg is láttam egy hazafit egy folyó partján, kinek vastag volt a szatyra. Fütyörészve somfordáltam oda, nem akartam viselkedésemmel elijeszteni, mivel ha azt hiszi, halőr vagyok, még elszalad. Köszöntem, aztán rá is kérdeztem: „Harapnak-e a halak?” Mire kérdőjelet tettem a mondat végére, éreztem, hogy melléfogtam. Jött is a válasz: „..ááá, dehogy harapnak, jámborok ezek, meg lehet őket simogatni.”

Imecs István

Bár kevés információtartalma volt számomra válaszának, kényszermosoly közepette bólogattam. Aztán rá is zendített a kolléga, nem kellett sokáig instálni: „Hát mostanába’, hogy ilyen zavaros a víz, inkább a zsemlék jövögetnek. Jó vastag gilisztát kell a horogra akasztani, s oda a kövek közé kell dobni. Ott annyi van belőle, mint a sár.” Bambán nézhettem ki a fejemből néhány pillanatig, amíg rájöttem, hogy mik azok a zsemlék, amiből annyi van a kövek között, mint a sár. Olvasd el a teljes sztorit

Az élő barométer: csíkok Csíkban

Miért is hívják Csíkot Csíknak? Valaha tömegesen élt itt a réti csík, amely nagyon szívós és igénytelen hal, iszapba furakodva a víz időleges kiszáradását is elviseli. A végbelén keresztül is képes lélegezni, így olyan mostoha oxigénviszonyok között is megél, amit más halfaj nem bírna ki. Élőhelye az árterek, mocsarak, lápok iszapos feneke, de megtalálható a folyóvizek lassú folyású, iszapos szakaszain is. A Misgurnus fossilis elterjedése Kelet-Franciaországtól a Volgáig tart. Ennek ellenére napjainkra élőhelyének drasztikus fogyatkozása lokálisan nagyon megtizedelte állományát.

Imecs István

Egykoron a réti csík akkora mennyiségben volt jelen Erdély különböző részein, hogy fontos böjti tápláléknak számított. Hermann Ottó (1887) leírásaiból ismerhetjük a réti csík halászatát, a csíkászatot, ami a 19. századig a halászat külön ágazata volt. Romániában jelenleg a réti csík visszahúzódó elterjedésű, csökkenő gyakoriságú és sérülékeny halfajként van nyilvántartva. Olvasd el a teljes sztorit

Villája van, és nem fél használni: a vágó csík


Fotók: Demeter László

A vágó csík Eurázsia legtöbb országában jelen van, “minden lében kanál”, azaz szinte minden vízbe belemártja magát. Nappal nem igazán lehet látni, éjszaka tevékenykedik. Ha megijesztik, kígyószerű mozgásba kezd, és el is tűnik közegéből. Nehezen lehet átverni, a csalit nem kapja be. Viszont köztudott róla, hogy ha valaki a markában szeretné tartani, akkor heves menekülő mozgások közepette, nevéhez hűen, éles vágásokat ejthet támadóján.

Imecs István

A vágó csík (Cobitis elongatoides), a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó nyúlánk, kígyószerű halacska. Olvasd el a teljes sztorit

előző »