Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «időjárás»

Emberi tevékenység okozta az elmúlt évek melegrekordjait

Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei. Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 2000-2014 között következik be.

Olvasd el a teljes sztorit

A tavalyi volt a legmelegebb december Nagy-Britanniában

A tavalyi volt a legmelegebb december Nagy-Britanniában a mérések kezdete óta, az átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot, ráadásul ez volt a valaha mért legcsapadékosabb hónap – derül ki a brit Meteorológiai Hivatal adataiból.

Olvasd el a teljes sztorit

Extrém, szélsőséges időjárási jelenségek várhatók világszerte 2016 elejéig

Várhatóan az év végéig tovább erősödik a szélsőséges időjárási jelenségekkel járó El Nino, mely az utóbbi 15 év legerősebb El Ninója lehet – közölte az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).

Olvasd el a teljes sztorit

Magyar Országos Meteorológiai Szolgálat: a jövőbeli éghajlatváltozásokra figyelmeztet az idei nyár

Az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben számíthatunk – összegezte a magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt időszak tapasztalatait az MTI megkeresésére.

Olvasd el a teljes sztorit

Ilyet még nem láttak: húsz centis hó esett Ausztráliában, Sydney mellett

"Arhs robertson 7344" by Forestgater - Own work. Licensed under CC BY 3.0 via Wikimedia Commons.

Arhs robertson 7344” by ForestgaterOwn work. Licensed under CC BY 3.0 via Wikimedia Commons.

Húsz éve nem látott mennyiségű hó hullott július 17-én Ausztrália keleti partvidékén, Új-Dél-Wales államban, ahol több hegyi főút járhatatlanná vált a szokatlan téli időjárás miatt.

Olvasd el a teljes sztorit

2014 a legmelegebb év

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint 2014 holtversenyben áll a valaha feljegyzett legmelegebb év címéért – számol be az MTI.

A Föld átlaghőmérséklete a január-októberi időszakban 0,57 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagosnál, ami megegyezik az eleddig legmelegebb évként számon tartott 2010-beli mérésekkel. Az óceánok átlag-hőmérséklete új rekordot döntött a kilenc hónapos periódus alatt, miközben a szárazföldi hőmérséklet a negyedik vagy ötödik legmagasabb volt azóta, hogy az adatgyűjtés megkezdődött a 19. században – olvasható a WMO jelentésében, amely az ENSZ Limában megrendezett klímakonferenciájára készült. Olvasd el a teljes sztorit

Képzelt időjárásjelentések a nem is oly távoli jövőből

wmo

“Az arizonai szárazság újabb halálos áldozatot követelt”, “50 Celsius-fok várható Bulgáriában”, “Súlyos hőhullám Zambiában”, “Miami partjai víz alatt”. Katasztrófa-forgatókönyvek a Meteorológiai Világszervezettől.

Olvasd el a teljes sztorit

A meteorológusok nagyon rosszra számítanak

szupervihar
photo by welcomia via shutterstock.com

És most kedves olvasók, időjárás-jelentés következik. Nem, nem a hétvégére nézve, hanem az elkövetkező évtizedekre.

Az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet kezdeményezésére létrejött konferencián több mint 1000 tudós vett részt. Ezen a konferencián alaptézis a globális felmelegedés megléte, és a Kyoto-i Egyezmény, amelyen elfogadták az üvegházhatású gázok kibocsátásának redukálását.

„A felmelegedés visszafordíthatatlan, és a bolygó lakossága meg egyre növekszik. Mindenképpen alkalmazkodnunk kell” mondta el Jennifer Vanos, a Texas Tech University professzorra.

A 21. század első évtizedében a bolygó átlaghőmérséklete 0,47 °C-al nőtt, és semmi sem indokolja, hogy úgy gondoljuk, ez nem fog ugyanilyen tempóban növekedni. 1 °C-os növekedésnél azonban 7%-al több vízpára jut a légkörbe, és mivel ez a körforgás az időjárás motorja, várható, hogy a folyamatok fel fognak gyorsulni. Több pára, több vihar.

Jelenlegi állás szerint 2050-re két fokos növekedés várható. Ennek függvényében pedig elég ijesztő képet kapunk. A szakértők azt várják, az időjárási jelenségek többnyire mind fel fognak erősödni

Simon Wang, a Utah State University kutatója azt várja, hogy a tavalyihoz hasonló Észak-Amerikát ért poláris örvények sokkal keményebb teleket eredményeznek majd, ugyanúgy, ahogy a hőhullámok is tovább tartanak, hatalmas szárazságokat eredményezve. A meteorológusok dolga pedig, hogy bevegyék a számításokba a várható változásokat, extremitásokat.

Ehhez azonban nincsenek még meg az eszközeik, nincsenek olyan kapacitású számítógépeik, amelyek a sok együtthatót mind figyelembe tudnák venni.

Paul Williams, a Reading University professzora például már most is Princetonba ingázik, hiszen nekik van csak szuperszámítógépük. Jelenleg a világon csak ők tudják a 10 000 méter fölötti légmozgásokat érdemben vizsgálni, és ezekből következtetéseket levonni.

„A klímaváltozás felerősíti ezeket a légmozgásokat: 2050-re például a repülőgéppel utazóknak kétszer ennyi, és erősebb turbulenciákkal kell számolniuk” – mondja Williams.

Tekintve, hogy jelenleg a légi járatoknak mindössze 1%-a szembesül turbulenciával, nem lehet tudni ez milyen következményekkel fog járni átlagban. És ahogyan a és ahogyan a szén-dioxid aránya növekszik, úgy erősödik a légáramlat is.

De vízen közlekedni sem lesz egyszerűbb, a szakértők szerint jelentősen meg fognak nőni az óceánok hullámai, a tengeriközlekedés-vállalatoknak helyenként majd 40 méteres hullámokkal kell majd szembesülniük. Ez kihívás, gondoljunk bele, most a 20 méteres hullámok számítanak ritkának.

Mindez „némileg” annak is köszönhető lesz, hogy a grönlandi gleccserek nem fognak létezni a század végére, a tengerszint meg előreláthatóan 6 méter fog nőni.
Na és mit kellene csinálni? Jennifer Vanos azt sürgeti, hogy sürgősen gondoljuk újra a városrendezéseket, valamint egyenként ki-ki az életmódját. Legalábbis ha meg akarjuk védeni a lakosságot.

Forrás: mediafax.ro

A klímaváltozástól összementek a békák Puerto Rico-ban

Amerikai kutatók szerint a Föld felmelegedése magasabb hangú brekegésre készteti a karibi térségben élő hím békákat, ráadásul a brekegés időtartama meg is rövidült.

A Kaliforniai Egyetem kutatói az üregi füttyentőbékák hangjáról (kokibékákról) 1983-ban és 2006-ban készített felvételeket hasonlítottak össze a hőmérséklet-változás figyelembevételével. Ezeket Puerto Rico szigetén, tengerszint feletti 30-1000 méteres magasságokban készítették.

A kokibékák (Eleutherodactylus coqui) hangfekvése és mérete a magassággal és a hőmérséklettel együtt változott. Az alacsonyabb, melegebb helyeken a békák kisebbek, és élesebb hangot hallatnak.Az ezer méter magasan élő békák már nagyobbak, tompább hangúak, a brekegésük hosszabban és lassabban hallatszik.

A szakértők szerint a kisebb test tipikus fiziológiai reakció a hosszan tartó hőmérséklet-növekedésre. A békáknál, hasonlóan más kétéltűekhez, hiányzik a hőszabályzó mechanizmus, így a testhőmérsékletük a környezeti hőmérsékletnek megfelelően ingadozik. Puerto Ricóban a vizsgált időtartam alatt átlagosan 0,37 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet, a szakértők további emelkedésre számítanak.

„Tanulmányunk először mutatott ki összefüggést a klímaváltozás és egy gerinces állat kommunikációs rendszerének megváltozása között” – írták a kutatók.

A tudósok szerint szerint a kokibékák kommunikációja és testalkata a következő évtizedekben tovább változik. Ezzel párhuzamosan csökkenhet a párkeresések sikere is; az már most látszik, hogy a kisebb békák egyedszáma alacsonyabb.

A Puerto Rico-i ökorendszerre mind a két tényező kihathat, mivel a békák központi szerepet töltenek be az élővilág táplálékláncában.

Forrás: MTI

Az enyhe tél veszélyes is lehet a madarak számára

vandor
Fotó: Dick Jensen via flickr

Az enyhe tél kedvez madárvilágnak, azonban számos veszélyt is rejt, hiszen ha a madarak a tavaszias időjárás miatt korábban költenek, már néhány fagyos nap is a fiókák tömeges pusztulását idézheti elő.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »