Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «hulladékgazdálkodás»

Egyre több szemetet termelnek a csíkszeredaiak

fotó: szekelyhon.ro

fotó: szekelyhon.ro

Tavaly csaknem 8800 tonna szemetet gyűjtöttek be Csíkszeredában, amelyből 7350 tonnányi háztartási hulladék, a fennmaradó mintegy 1400 tonna pedig építkezési és szelektíven gyűjtött hulladék volt.

Bors Béla, a hulladékgazdálkodással megbízott Eco-Csík Kft. aligazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy évente 100-150 tonnával több a hulladék a városban, miközben az ügyfelek száma csökken. Míg 2013-ban 31 ezer volt az ügyfeleik száma, idén mintegy 28 ezer klienst tartanak nyilván. Ennek oka egyrészt a népességcsökkenés, másrészt egyre többen költöznek ki a városból vagy telepednek ki külföldre, véli aligazgató. Azt mondta továbbá, hogy a hulladék ilyen szintű növekedésének oka a rengeteg csomagolóanyag. Hozzátette, a magánházban lakók kevesebb hulladékot termelnek, mert komposztálnak, a papírt pedig eltüzelik.

Bors szerint míg a Csíkszeredában élők havonta 22-25 kg szemetet termelnek, a vidékiek számottevően kevesebbet, 12-15 kg-ot ugyanannyi idő alatt. A vonatkozó törvény 15 százaléknyi szelektíven gyűjtött hulladékmennyiséget követel meg, Csíkszeredában és az alcsíki településeken sikerült tavaly elérni átlagosan a 16,18 százalékot.

erdelyfm

Csúsznak az uniós pénzek, kölcsönből hulladékgazdálkodik Hargita megye

hulladek
photo by Peter Gudella via shutterstock.com

Annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási projekt eddig elért eredményeivel elszámolhasson, a megyei önkormányzat ma rendkívüli ülésen jóváhagyta egy 30 millió lejes kölcsön felvételét.

Borboly Csaba megyeelnök elmondta, azért is szükséges külső források bevonása a projektbe, mert a már kifizetett munkálatokra a fejlesztési minisztérium nem küldte el a megfelelő összeget, így nem lehet elszámolni a kiadásokat, és ez hátráltatja a további, hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházások megvalósítását.

„A december végéig ki nem fizetett számlákat nem lehet elszámolni a jövő év folyamán az uniós támogatások terhére. Ezzel az kölcsönnel az elszámolható pénz összegét tudnánk növelni. Olyan összegekről van szó, melyeket már rég vissza kellett volna adjon a fejlesztési minisztérium az uniós pénzek terhére. Bízom abban, hogy a minisztérium tartja az ígéretét, és január folyamán folyósítják a megfelelő összegeket, hisz már általunk kifizetett munkálatokról van szó, amihez szükséges az unió részéről a törlesztés, ezekből majd újabb munkálatokat leszünk képesek kifizetni.’’
A Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási projekt keretében Gyergyóremetén építenek egy megyei hulladéklerakót, illetve több más településen is létrehoznak válogató- és tömörítő állomásokat, a régi hulladéktelepeket pedig bezárják. A beruházást uniós alapokból valósítják meg, összértéke meghaladja a 45 millió lejt.

erdelyfm

Újra kell gondolni az újrahasznosítást is, mert nem megoldás

P1480152

Az újrahasznosítás túl drága, a hulladék keletkezésének megelőzésére kellene inkább fókuszálni, ismét visszaváltható és újratölthető üvegekben árusítani az üdítőt és ásványvizet, és lebomló, komposztálható csomagolóanyagokat gyártani – így foglalható össze a TreeHugger bloggerének érvelése.

Olvasd el a teljes sztorit

Eljárás indul Románia ellen, mert nem csökkentette a hulladékok környezetre káros hatását

A tagállamok 2013. szeptember 30-ig kellett átültessék a saját jogrendjükbe azt az uniós direktívát, amellyel a csomagolóanyagok környezetkárosító hatását csökkentenék.

Románia két alkalommal is kapott már figyelmeztetést amiatt, hogy megkésett az előírások alkalmazásával, ma pedig, több mint másfél évvel a határidő lejárta után az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Bíróság elé állítja az országot.

erdelyfm

Mindent beborít majd a kávékapszula, mert lusták vagyunk “normálisan” főzni a kávét?

kcup
fotó: seriouseats.com

A felesleges szeméttermelés egyik kiváló példája a kapszulás kávé. A praktikus termék iszonyatos mennyiségű újrahasznosíthatatlan hulladékot termel. Megdöbbentő adattal szolgál a szemléletes példa, amely szerint 2013-ban már több mint 8 milliárd műanyag k-cup került a kukákba, ami 10,5-szer érné körbe az egyenlítőt.

Olvasd el a teljes sztorit

Szabadtéri színpad épül Kolozsváron. Ráadásul egy tó felszínén. Ráadásul műanyagpalackokból

zoldpark2

Kolozsvárnak lesz egy szabadtéri színháza, ez már biztos. Nem is akármilyen, a Györgyfalvi tavon fog állni, és pillepalackokból épül. A felépítendő színpadot egy országos pályázat nyertese valósíthatja meg, és a Zöld Színpad nevet viseli.

A projektet a Filarmonia Kulturális Egyesület és a Kolozsvári Építészeti Egyetem Diákszövetsége kezdeményezte a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa eseménysorozaton belül. Így nem csupán a helyiek figyelmét hívják majd föl az újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, hanem egy olyan kulturális teret hoznak létre, amellyel a város még nem rendelkezik. A szervezők elmondták: nagyon fontosnak tartják, hogy a kultúra ne csak a központban összpontosuljon különböző helyszíneken, ezért ideális választás a Györgyfalvi negyedi, Iulius Mall melletti park. A tervek szerint egy négyezer fő befogadására alkalmas teret hoznak létre ennek felületén.

A pályázatokat egy háromtagú, nemzetközi zsűri értékelte ki: Jorn Konijn mérnök, dizájner és író, a Culturalia szervezet társalapítója, Andrei Nejur, a Romániai Építészeti Rend alelnöke, Asbjørn Søndergaard mérnök és Șerban Țigănaș, a Romániai Építészeti Rend elnöke. Egyetemisták pályázhattak, és a legjobb három pályázat 1750 eurós jutalomban részesült.

a győztes pályázat látványtervei

a győztes pályázat látványtervei

A győztes pályamű Carmen Mladiné volt: „Ami leginkább motivált, hogy a projekt során gyakorlatba ültethetem a parametrikus építészetről szóló tudásomat, ez a fajta építészet ugyanis nemigen van jelen Romániában. A koncepció az akusztikán alapszik, mivel a színpadot úgy kellett tervezni, hogy rajta koncerteket és más művészeti eseményeket lehessen tartani. Hiperbola-szerű geometria segítségével terveztem, mivel bizonyítottan ez az a forma, amely leginkább segít a hangmegőrzésben. Tekintve, hogy műanyagpalack az építőanyag, egy üveglapot képzeltem el, amely a tó felszínén fogja tartani a színpadot” – nyilatkozta Mladin.

Az ötletgazdák szerettek volna Kolozsvárnak egy alternatívát nyújtani a kulturális események helyszíneinek szempontjából. Úgy számolják, a színpadot fenntartó platform hat hónapig fog a felszínen maradni. Răzvan Luca, a Kolozsvári Építészeti Egyetem Diákszövetségének elnöke azt mondja, ez egy új rekord lesz, hiszen eddig, ha diákok terveztek ilyet, az mindössze két hónapig maradt meg.

Nemrég workshopokat tartottak, amelynek keretében újabb diákokat válogattak ki: ők segédkezhetnek a színpad megépítésében, ezzel gyűjtve konkrét tapasztalatokat az újrahasznosított anyagokkal való építészetben. Ugyanakkor a lakosságot is be szeretnék vonni a projektbe: ők szolgáltathatják a szükséges műanyagpalackokat, amelyekből körülbelül 200 000-re van szükség. Ézeket április végéig várják, hiszen a tervek szerint májusra már el is készülne a színpad.

A hulladékégetés nagyon szennyez, és csak a rendszer kudarcát leplezi

P1470288

A hulladékégetés a nyugati államokban jó megoldásnak tűnt a hetvenes évek energiaválsága idején, energiafüggetlenséget reméltek tőle, és egy csapásra a hulladékkérdés is megoldódni látszott. Az egyik példa Svédország, ahol jelenleg az energiaigény 20%-át hulladékégetésből fedezik. Ám egyre többen hangsúlyozzák, ez a megoldás egyáltalán nem környezetbarát.

A hulladék elégetése és szeméttárolókban tartása voltaképpen csupán palástolja a fogyasztásközpontú és pazarló életmód bizonyítékait, ugyanakkor minden újabb égetőüzem megépítése elnapolja a fenntartható életmódra való össztársadalmi áttérést – írja Cosmin Zaharia a Green Report oldalon megjelent cikkében. Olvasd el a teljes sztorit

Sepsiszentgyörgy az újrahasznosítás városa akar lenni

vizual campenie.hu.

Sepsiszentgyörgy újra csatlakozik az Újrahasznosítás városa kampányhoz. Az Eco-Rom Ambalaje Rt. harmadik alkalommal szervezi meg az országos szelektív hulladékgyűjtő vetélkedőt 2015. január 1. és június 30. között. Idén 46 város vesz részt a küzdelemben. A versenyzők célja bebizonyítani, hogy a legkorszerűbb szelektív hulladékgyűjtő rendszerrel rendelkeznek az országban.

„Évről évre az Újrahasznosítás városa hasznos nevelési projektnek bizonyul, hiszen egyre több helyi hatóságot mozgósít, hogy részt vegyen a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztésében. A versenybe beiratkozó önkormányzatok száma 60 százalékkal növekedett a 2012-es évhez képest. Köszönjük minden polgármesteri hivatalnak, amely belépett a harcba és sok sikert kívánunk a versenyhez” – nyilatkozta Sorin Cristian Popescu, az Eco-Rom Ambalaje Rt. igazgatója.

A vetélkedő második kiadásán, 2014-ben Sepsiszentgyörgy nyerte el az Újrahasznosítás városa címet és a vele járó főnyereményt. Az öko-pihenőhelyet, ahol lakosság ingyen csatlakozhat majd a vezeték nélküli internethez az idei év tavaszán kezdik el építeni. Az önkormányzat a harmadik felhívásra is igennel válaszolt 45 másik várossal együtt: Arad, Aranyosgyéres, Bákó, Barlád, Brassó, Brăila, Bukarest 1-es és 6-os kerület, Câmpina, Călăraşi, Craiova, Csíkszereda, Déva, Enyedhalma, Falticsén, Fogaras, Foksány, Galaţi, Gura Humorului, Jászvásár, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Konstanca, Máramarossziget, Medgyes, Nagyenyed, Nagyvárad, Otopeni, Piteşti, Ploieşti, Radóc, Resicabánya, Roman, Sinaia, Slatina, Slobozia, Szatmárnémeti, Székelyudarhely, Szörényvár, Szucsáva, Târgovişte, Tulcsa, Vászló, Zilah és Zsilvásárhely.

A verseny értékelésénél a szelektív hulladékgyűjtési szolgáltatások minőségét – azaz a lakosság hozzáférése a színes konténerekhez, ezek környezete és kinézete, valamint a hulladék helyes szétválasztása – az összegyűjtött és különválogatott hulladék egy főre eső mennyiségét, valamint a lakosságot tájékoztató és mozgósító kampány hatékonyságát veszik figyelembe.

A vetélkedő győztesének főnyereménye az Újrahasznosítás városa cím mellett egy tematikus park. A pihenőhely újrahasznosított anyagokból készült egyedi bútorokkal lesz berendezve, ahol pihenés közben a város lakói a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos hasznos információkhoz jutnak hozzá. A beruházás összértéke 12 ezer euró.

A szervezők a vetélkedő második és harmadik helyén végzett városait is díjazza. A pódium második helyét elfoglaló résztvevő egy hétig élvezheti az Újrahasznosítás zöld laboratóriuma tanautóbusz látogatását. A program keretén belül, a korszerűen felszerelt járműnek köszönhetően, harmadik osztályos tanulók kreatív és dinamikus formában ismerkedhetnek meg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával. A harmadik helyen végző versenyző nyereménye egy 3000 euró értékű információs és tudatosító lakossági kampány, amely szintén a csomagolóanyagok különválogatásának fontosságáról tájékoztat.

A versenyző 46 település összesített lakossága meghaladja az 5 milliót, összesen 10 200 darab színes tárolóba tudják külön válogatni a papír, üveg és műanyag hulladékot. A konténerek 80 százalékát, közel 8300 edényzetet a vállalat a saját befektetései révén helyezte ki, a fennmaradó 20 százalékot pedig az önkormányzatok és köztisztasági vállalatok beruházásai képezik. Ily módón az Ecorom Ambalaje Rt., a helyi hatósságok és közszolgáltatók partnerségének eredményeképpen valósul meg a hulladék gyűjtése, megfelelő különválogatása és elszállítása. Sepsiszentgyörgyön a csomagolóanyagok szelektív hulladékgyűjtési rendszere 2012-től működik az Eco-Rom Ambalaje Rt., Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és a Tega Rt. közös együttműködésének köszönhetően.

Az Újrahasznosítás városa versenyének harmadik kiadásáról és a szelektív hulladékgyűjtés formáiról bővebb információk a www.ColecteazaSelectiv.ro oldalon találhatóak.

Az Eco-Rom Ambalaje Rt. 2003-ban alapított szervezet olyan Romániában aktív vállalatok csoportja által, amelyek kezdeményezték a gyártók és beszállítók felelősségvállalásának rendszerét. Célkitűzései közé tartozik a gyártók és beszállítók által termelt és forgalmazott csomagolóanyagok reciklálása. A szervezet 2004-ben 81 vállalattal kezdte meg működését, míg a 2014-es évet már 3000 céggel zárta a portfoliójában.

Az Eco-Rom Ambalaje Rt. minden évben sikeresen teljesíti azokat az értékesítésre és újrahasznosításra vonatkozó felvállalt kötelezettségeket. A vállalat tevékenysége nagy mértékben hozzájárul az Európai Unió Romániához fűződő szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos céltűzéseinek megvalósításához.

közlemény

A jövő konyhája: saját lárvatenyészdéből nyert fehérje, nyomtatott ételek

A jövő konyhájában öntisztító evőeszközök, Willy Wonka-stílusú élelmiszer-tabletták és ehető csomagolás tartozik majd a mindennap használatos kellékeink közé a Trendstop szerint. Az előrejelző ügynökség azt jósolja, hogy 2063-ra hatalmas lesz a kereslet a friss biotermékek iránt, hátat fordítunk a szupermarketeknek, ehelyett helyi termékeket vásárolunk, és nő a saját élelmiszer megtermelése iránti igény is.

Olvasd el a teljes sztorit

New York államban betiltották a palagáz-kitermelést

New York Állam kormányzója, Andrew Cuomo szerdán betiltotta az állam területén a palagáz-kitermelést.

Cuomo azzal indokolta a döntést, hogy a kitermelés egészségügyi kockázatai túl magasak. „A hidraulikus repesztés vízre, levegőre, természeti erőforrásokra, lakosságra és helyi szolgáltatásokra gyakorolt lehetséges hatásai nagyon fontosak” – írta ki a kormányzó a Twitter-re. „Számos figyelmeztető jel van, és olyan kérdések is, amelyek még megválaszolatlanok a módszer kapcsán.”

Az Amerikai Egyesült Államokban 2007 óta nyernek ki hidraulikus repesztéssel gázt és kőolajat. Az ország azóta is vezető ebben az iparágban, és ez jelentősen hozzájárult a kőolaj árának szinten tartásához.

Az utóbbi években több mint 3000 fúrást hajtottak végre csak Pennsylvania állam területén, amely New York állam keleti szomszédja, és 15 000-et Texasban (déli szomszéd). De népszerű a repesztés Észak- és Dél-Dakota államban is. Mivel azonban a fúrásokat ellentmondásosan és kockázatosként ítélik meg, a környezetvédő csoportok pedig elutasítják, több állam is felfüggesztette a fúrási engedélyek kibocsátását.

A környezetvédők boldogok a döntés kapcsán: „Ebből a bejelentésből látszik, hogy Cuomo kormányzó megértette a kitermelések bonyolult problematikusságát. Nagyon bátor lépes ez” – írta Kate Sinding, a new york-i Natural Resources Defence Council nevű civil szervezet vezetője. „Egyre több bizonyíték van arra, hogy a hidraulikus repesztés komoly kockázatot jelent az emberi egészségre”.

Az energetikai szektor vezetőinek azonban nem tetszik a döntés, szerintük New York állam ezáltal sok munkahelytől fosztja meg magát, illetve olyan befektetésektől, amelyekhez így más, kevésbé “diszkrimináló” államok fognak jutni.

via ecomagazin.ro

előző »