Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «hód»

Sikerült újra meghonosítani a hódokat Arad megyében

Per Harald Olsen - User made.: „Beaver pho34”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Per Harald Olsen – User made.: „Beaver pho34”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Az Arad megyei Maros Ártér Natúrpark biológusainak sikerült újra meghonosítaniuk a hódokat a Maros medrében csaknem kétszáz évvel az állatfaj romániai kipusztulása után – közölte a Mediafax hírügynökség.

Olvasd el a teljes sztorit

Visszatértek a hódok a Duna-deltába. Maguktól. Ha nem hiszitek, nézzétek meg!

hodor

200 éve nem lehetett hódot látni a Duna-deltában, most azonban a WWF Románia és a Rewilding Europe megfigyeléseket végzett, és kiderült, visszatértek a hódok, ráadásul nem kellett őket telepíteni, mentek maguktól. A felvételeket öt infravörös technikával ellátott kamerával készítették, Iacustru Somovoa – Parcheș települések közelében. Egyetlen hódcsalád mindennapjait örökítik meg.

Az európai hód (Castor fiber), amely mostanra különösen védett faj, a 19. században tűnt el, nem csupán Romániából, hanem Európa nagy részéről is, ugyanazon okok miatt: a bundájukért és a castoreum nevű anyagért (melyet egykor sokat használtak a parfümkészítésben) intenzíven vadászták őket, illetve élőhelyeiket is gyakran lerombolták. Romániában a visszatelepítési munkálatokat a brassói ICAS kezdeményezte 1998-ban, az Olt, a Maros és a Ialomița folyók nyújtottak otthont nekik. Innen vándoroltak le a Duna-delta felső folyásába, mindenféle emberi beavatkozás nélkül. És nem ők az egyetlenek, akik így kerültek oda, a Wildlife Comeback Report további 36 emlősről és madárról tud, akik „hazatértek”.

„Ezt a fajt a »természet « mérnökének nevezik, a precizitás miatt, ahogyan felépíti az élőhelyét, amely egy gát, ennek segítségével megnöveli a vízzel borított területeket, ez pedig a klímaváltozás jelenlegi körülményei miatt nagyon fontos. Tovább, ez a növényevő számos hosszútávú és jótékony hatással van a környezetére nézve, ezeken a helyegen gazdagodik az élővilág. A különleges gonddal elrendezett ágakat fészekként használhatják, vagy rejtekhelyet biztosíthatnak gyíkoknak és kétéltűeknek, az általuk készített vízcsatornák biztonságos helyet nyújthatnak a halaknak, hogy az ikráikat lerakják ” – mondta el Alexandra Panait, a Rewilding Europe Duna-deltában dolgozó projektkoordinátora.

Az alábbi videókon kitűnik a madárélővilág rendkívüli sokszínűsége (a felvételek nem gyorsítottak), de a hódok (főleg a hódkölykök) természetes ellensége is megjelenik, a nyestkutya. A teljes élőlánc megjelenése jól mutatja a természeti egyensúlyt.

A WWF Románia és a Rewilding Europe támogatja a helyi vállalkozókat, hogy a természetet tiszteletben tartva hasznot húzhassanak belőle. Egy ilyen lehetőség lenne, ha turisztikai utakat hoznának létre, amelyek a madármegfigyelésre alapulnának, valamint olyan lehetőséget biztosítani az idelátogatók számára, hogy felfedezhessék a terület különböző fajait.

Éjjeli munkán a hód

A hódfészek egy bonyolult szerkezetű építmény, amely víz alatti bejáratot és az ágak külszíni speciális elrendezését igényli. Könnyen felismerhető, ugyanakkor rendelkezik egy beépített kéménnyel is, amelyen keresztül beáramlik a levegő.

Csúszdázó hódok

A hódok félig vízi állatok, a vízben nagyon gyorsak, a szárazföldön nehézkesen mozognak. Ha valami közeledik, jól jön, ha gyorsan elérhetik a vízet, ezért lefaragják a partot, és csúszdát készítenek belőle.

A hód megerősíti a menedékét

A környéken található ágakat építi be, és az iszapot használja kötőanyagnak. A menedék így vízhatlanná válik, télen pedig iszappal „meszeli ki” az egészet, amint megfagy, a ragadozók képtelenek lesznek megközelíteni.

Nyestkutya ólálkodik a hódfészek közelében

Ez az állat csupán a 20. század második felében jutott el Romániába, a régi Szovjetunió területéről, miután egyes példányok megszöktek a szőrmefarmokról. Jól alkalmazkodtak a Delta körülményeihez, és húsevőként nincs konkurenciájuk.

Kormoránok és kócsagok reggeli úszása

Nyár elején legkönnyebb a reggeli órákban megfigyelni őket, ilyenkor nagyon aktívak.

Forrás: totb.ro

Visszatértek a hódok Angliába? 800 év óta először láttak vadon élő példányokat

hod
Fotó: Matteo Tarenghi via flickr

Nyolcszáz év óta először láttak vadon élő európai hódokat (Castor fiber) Angliában: a hódcsaládot, két felnőtt és egy fiatalabb példányt farágcsálás, tisztálkodás és játszadozás közben kapták lencsevégre a délnyugat-angliai Devon megyében lévő Otter folyónál.

A szakértők szerint az észlelés “óriási jelentőségű”, mivel egy vadon élő, apró hódpopuláció létezését sugallja. Mintegy nyolcszáz éve ez lenne az első alkalom, hogy európai – más néven eurázsiai vagy közönséges – hódok tenyésznek az angliai vadonban. Az egykor széles körben elterjedt állatokat értékes prémjük és húsuk miatt, illetve gyógyászati célokból vadászták, ami a kihalásukhoz vezetett Angliában a 12. században. Olvasd el a teljes sztorit

Az Alcsíki-medence hódjai fotókban


Fotó: ACCENT GeoÖkológiai Szervezet Facebook-oldaláról

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet „Közös munkával sokat tehetünk a természetért!” című projektjének fő célkitűzése az Alcsíki-medencébe visszatelepített hódokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása, valamint egy pozitív hozzáállás kialakítása a környéken lakók körében.

A projekt első tevékenységét, amelynek során iskolákban tartottak előadásokat a hódokról, valamint a diákok terepen is megismertették és megszerethették azokat, immár egy újabb forduló követi. A kültéri hódszafari során az iskolások azt a feladatot kapták, hogy 2-3 héten keresztül figyeljék a hódok tevékenységét és készítsenek róla fotókat. A legjobb fotókat egy fotóverseny keretén belül díjazzák. Lájkolni és megosztani a legjobban sikerült fotókat a verseny Facebook-oldalán lehet.

Hódszafari Alcsíkon: jé, ez az állat nem irtja a halakat s a fákat!

Nyomokat, várakat, hódok jelenlétére utaló beszakadt partszakaszokat fotózva, előadásokat hallgatva számoltak le a hódokkal kapcsolatos előítéletekkel az alcsíki iskolások. A visszatelepített védett faj életformájával az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet programja keretében ismerkedtek meg.

Az Alcsík 6 általános iskolájában („Arany János” Csíkszentimre, „Endes József” Csíkszentsimon, „Imets Fülöp Jákó” Újtusnád és Nagytusnád, „Jókai Mór” Tusnádfürdő és „Vitos Mózes” Csíkszentkirály) tartott előadásokon szó esett azokról az időkről is, amikor a hódok még jelen voltak vidékünkön, majd kipusztultak. A visszatelepítést is tanumányozták, majd megismerték a hódokat közelebbről és részletesen; rájöttek, hogy a hód rágcsáló és nem halat eszik. (Ez egy olyan tévhit, amely miatt sok hód esett a horgászok áldozatául.) Olvasd el a teljes sztorit

A hódok nem ellenségek, az Alcsíki-medencében sem!

A hódokkal szembeni pozitív hozzáállás kialakítását célzó projektet indított a fiatalok és felnőttek körében az Alcsíki-medence Natura 2000 terület szomszédságában található településeken az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet. Ez képezné az első fontos lépést a faj hosszú távú megőrzéséért.

Olvasd el a teljes sztorit

Hódító hódok: a sikeres visszatérés

A 19. század végére teljesen kipusztultak a hódok Románia mai területén. A visszatelepítés szándékával 1998 és 2003 között 150 egyedet engedtek szabadon az Olt, Maros és Ialomiţa folyókon. Őshonos állatok lévén hamar megtelepedtek, és jelenlegi felmérések eredményei azt mutatják, hogy több mint duplájára növekedett az állomány.

Imecs István

Az eurázsiai hód (Castor fiber) valaha Európa és Ázsia mérsékelt- és hideg égövi erdeiben, minden folyó- és állóvíz mellett előfordult. A 19. század végére egyedszámuk megfogyatkozott, becslések szerint mintegy 1200 példányra csökkent. Ezek földrajzilag elkülönült alfajok (8 alfaj) formájában maradtak fenn. Drasztikus mértékű fogyatkozásuk a vizes élőhelyek elvesztésével, de főként a túlzott vadászattal magyarázható. Olvasd el a teljes sztorit