Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «hiúz»

Angliában ezer év után újra hiúzok fognak élni! Mi haszna van a visszatelepítéseknek?

Iberian lynx, Spain

Nagy-Britanniában ezer éve kihaltak a hiúzok, ahogyan az erdők fogytak és a szőrmekereskedelem fellendült. Most azonban valószínű, hogy a ragadozó macskaféle 1000 évnyi eltűnés után újra el fog terjedni a kontinensen egy merész visszavadítási projektnek köszönhetően.

Egy csapat természetvédő és tudós hat eurázsiai hiúz (Lynx lynx) betelepítésére kapott engedélyt, a projekt jövőre fog megvalósulni. A szakértők szerint a ragadozók megjelenése és elterjedése segít majd helyreállítani a sérült ökoszisztémát.

A hiúz tökéletes választás Nagy-Britanniának – mondja Paul O’Donoghue, a Lynx UK szervezet tudományos fő tanácsadója. „A vidék gyakorlatilag haldoklik az erdők regenerálódása nélkül, és a hiúz segíteni fogja ezt a regenerálódást.”

Ha egy területen nincsenek ragadozók, akkor a növényevők száma könnyen növekedni fog, és ez hamar káros lehet a helyi flórára. Az élőhely elveszítése pedig kihat más fajokra is, így a növényevőkre és madarakra egyaránt. Nagy-Britanniában ezért nagy problémát jelentenek a szarvasok, amelyeknek gyakorlatilag nem maradt természetes ellenségük. Mivel a hiúz szereti a fiatal szarvasokat levadászni, a szakértők azt remélik, hogy így az ökoszisztémát lehetséges lesz természetes módon visszaállítani.

A ragadozó megjelenésének akár más jótékony hatásai is lehetnek, Németországban például öko-turizmus épült a létezésükre. A britek is ezt remélik, egy független becslés szerint az állatok 25 év alatt 80 millió eurónyi, turizmusból származó hasznot hoznának, és az anyagi haszon sokkal nagyobb, ha beleszámoljuk, hogy csökkenni fog a szarvasok általi károkozás.

hiuzok

A terv egyébként nagyon népszerű: a helyieknek, akik az állatok közelében élnének, 90%-a támogatja a visszatelepítést, habár a farmerek kissé aggódnak, hogy állataik prédává válhatnak. A tervek szerint az első 5 évben az állatokat GPS-es nyomkövetővel fogják ellátni, hogy követhessék a mozgásukat.

A ragadozók visszatelepítése egyébként világszerte megfigyelhető: az Egyesült Államokban például 1995-ben visszatelepítették a szürke farkasokat a Yellowstone Nemzeti Parkba, és azóta a növényzetre nagyon jótékony hatást fejtettek ki. Utána a grizzlyk visszatérhettek Washington államba, a tigrisek Dél-Kínába és a farkasok Skóciába. A ragadozók megváltoztatják a növényevők viselkedését, akik, ha nincs állandó fenyegetettség, akkor addig maradnak egy területen, amíg le nem legelik teljesen azt, és csak utána állnak tovább. Ezért sem hasznos például vadászattal szabályozni az egyedszámukat. Vannak azonban olyanok, akik vitatják ezt az elméletet, és kritikusok a visszatelepítésekkel szemben is. Ők azt mondják, hogy ahonnan eltűntek a ragadozók, ott a növényzet gyorsan regenerálódik, és ellenállóvá válik a visszatelepítésekkel szemben.

A gyakorlat azonban Európában egyre népszerűbb, így hazánkban is, ahol először a hódokat, majd tavaly a bölényeket telepítették vissza. A Rewilding Europe nevű szervezetnek a közeljövőre egy millió hektárnyi területre terveznek ilyen műveleteket. Ezekben legtöbbször nem ragadozók szerepelnek, az 1980-as években például Hollandiában kezdték a munkát, ekkor a hazai folyók élővilágát állították helyre jelentős sikerrel. Később ezt a módszert alkalmazták a Duna, a Rajna és Jangce folyó egyes szakaszain.

Nyugaton az egyik legnagyobb problémát az jelenti a visszavadítási projektekkel kapcsolatban, hogy egyre kevesebb a terület, amely a projektet követően érintetlenül is tud maradni. Ugyanis egy-egy terület regenerálódása nem egyik napról másra történik, hanem hosszas folyamat szükséges hozzá. Nem beszélve arról, hogy egyre többek szerint az embereket sem ártana “visszavadítani”, hiszen a nem-urbánus környezetben töltött idő bizonyítottan segít a mentális problémák kialakulásának megakadályozásában, a lelki egészség megőrzésében is.

Hiúzkölyköket nevelnek és engednek vissza a vadonba Vranceában (videó)

hiuz

Hathetes hiúzkölyköt találtak júniusban a Besztercei Hegyimentő-szolgálat munkatársai, akik Sárkány Ferenc állatorvoshoz vitték a kis állatot. A hiúzkölyök kezelést kapott, az orvos pedig értesítette a Beszterce-Naszód Megyei Környezetvédelmi Hivatalt az ügyről. A hivatal a Vrancea megyei Vadállatok Gondozása és Kezelése Területi Központ (CZITAS – Centrul Zonal de Îngrijire și Tratament pentru Animale Sălbatice) segítségét kérte, így a kölyök hozzájuk került.

Olvasd el a teljes sztorit

1300 éve kihalt ragadozót telepítenének vissza Nagy-Britanniába

lynx
photo: Bernnard Landgraf/Wikipédia

Nagy-Britanniában 1300 éve kihalt a Titokőrzőnek nevezett állat, de hamarosan ismét az angol és skót erdőkben lehet élőhelye egy nagyszabású visszavadítási projekt keretei között. Amennyiben jóváhagyja a parlament, három bekerítetlen magánbirtokon fogják kipróbálni a visszatelepítést Norfolkban, Cumbriában és Aberdeenshire-ben.

„A hiúz a bolygó egyik legemblematikusabb, leggyönyörűbb macskája” – mondja dr. Paul O’Donoghue, a visszavadítási projektet Lynx UK Trust alapítvány tudományos tanácsadója. „A brit vidék haldoklik, és a hiúz újra életre fogja kelteni.”

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az egyik legnagyobb hiúzféle, hosszú, erős lábai vannak, amelyek nagy, erős és kerekded mancsokban végződnek, hossza 80-130 centiméter; a hím nagyobb a nősténynél. Marmagassága 60-75 centiméter, farokhossza 11-24,5 centiméter, testtömege 8-38 kilogramm. A hiúz kisemlősöktől kezdve őzekig sok mindenre vadászik.

Tekintve, hogy magányos és rejtőzködő természetű, az emberekre nem jelent fenyegetést. Az alapítvány ennek ellenére nyilvános vitát hívott össze, hogy a szakemberek kiderítsék, a lakosság hogyan fogadná az állatokat. Ha ez kedvezően fog alakulni, akkor a Natural England és a Scottish Natural Heritage kormányügynökségekkel közösen fogják beadni a tervezetet.

Ha a projekt zöld utat kap, akkor mindhárom területen hat-hat, GPS-szel ellátott példányt engednek szabadon. A területek egyaránt gazdagok szarvasokban és fás területekben, úgyhogy ideális élőhelyei lehetnek a hiúzoknak.

A hiúz megjelenése nagyon sokat fog segíteni abban a szigetországban, ahol több mint egymillió szarvas él, és ezeknek nincsenek természetes ellenségeik. A szarvasok – ha nem kell folyamatosan mozgásban lenniük – túlságosan sokat legelnek egy-egy helyen, és megeszik a földön fészkelő madarak tojásait. A szarvaspopuláció fenntartható szabályozásáért küzdő Deer Initiative szervezet elnöke, Peter Watson is üdvözölte a hiúzok visszatelepítésének ötletét.

Ugyanakkor nem mindenki ilyen lelkes. A múltban is történtek már kísérletek a ragadozók visszatelepítésére, a helyi farmerek akkor megvétózták ezt, mondván, az ő állataik is veszélynek lennének kitéve. Komoly aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a juhtenyésztők állományait Romániában és Lengyelországban (itt élnek Európán belül a legnagyobb hiúzpopulációk) ritkán érik támadások.

Ennek ellenére a National Farmer’s Union vezetői szkeptikusak, szerintük ez egy drága és magas kockázatú terv, az erre szánt pénzt pedig el lehetne költeni jobban is, ha a meglévő biológiai sokszínűség erősítésére használnák fel.

Európában több olyan példa is van, ahol a hiúz visszatelepítésének jótékony hatásai voltak: Németországban 2000-ben 14 hiúzt telepítettek vissza a Harz hegységbe, azóta több más régióba is. Svájcban már 1990-ben visszatelepítették őket, azóta szépen el is szaporodtak.

Az biztos, egy 1300 éve kihalt állat visszatelepítése Angliába és Skóciába nem csupán azt jelentené, hogy a szakértők jól gondolkodnak a biodiverzitás megőrzéséről, hanem, hogy a természetért ennyi idő után is lehet tenni valamit.

A hiúzok Romániában ugyan sokan vannak (2001-ben kb 2050 példányt feltételeztek), nagy gondot jelent, hogy vadászatukra egész évben engedélyt lehet szerezni. A National Geographic éppenséggel a kihalás szélén álló fajnak tekinti a hiúzokat. Egy 2013-ban jegyzett cikkben ők már csak körülbelül 1300 példányra teszik ezt a számot.

via The Telegraph

Mégsem tigris a Párizs környékén keresett állat. Esetleg hiúz

Mégsem tigris a Párizstól negyven kilométerre keletre található Montévrain településen keresett állat, hanem valamilyen más fajhoz tartozó macskaféle – közölték a hatóságok az állat nyomainak szakértői vizsgálatát követően.

A friss lábnyomokat – amelyeket péntek reggel egy környékbeli benzinkútnál találtak – a francia nemzeti vadászati hivatal és a helyi állatkert szakértői is megvizsgálták, és kizárták, hogy azok egy tigristől származnak, cáfolva a rendőrség korábbi állítását. Olvasd el a teljes sztorit

Visszatelepítik Portugáliába a világ legveszélyeztetettebb macskáját

A világ legveszélyeztetettebb macskaféléje az ibériai hiúz. Már csupán néhány száz példány él belőle szabadon, Spanyolország egyes területein – ezért is fontos lépés a vadon élő populációk megerősítésében az a lépés, hogy megpróbálják újra meghonosítani Portugáliában.

Lisszabontól 180 km-re, egy 809 hektáros területet nyilvánítanak védetté, ahol a hiúz és fő prédája, a vadnyúl populációi stabilizálódhatnak. A területtulajdonosok azt remélik, ők is profitálnak a környezetvédelmi minisztériummal és a természetvédőkkel közösen elindított projektből, hiszen a hiúz visszatelepítése várhatóan megerősíti a térségben az ökoturizmust. Még több infó itt.

Nézz hiúzt és vadmacskát a TWP kameracsapdás felvételein!

hiuz

Végre! A Transylvanian Wildlife Project közzétett néhány rövid, összevágott videófelvételt a Kárpátokban élő vadmacska-fajokról, azaz a hiúzról és a vadmacskáról. A kameracsapdáik eddigi “kapásai” reménytkeltőek – írja a National Geographic “Felfedezők naplója” című rovatában a szervezet kutatási programjának biológusa, Victoria Hillman. Nehezíti a kutatást viszont, hogy eddig két kamerájukat is ellopták ismeretlen tettesek – vadászszezonban.

“Az eddig készült felvételek bátorítóak. Az egyedek azonosítása és a térség populációjának becslése folytatódik. Sajnos, olyan információkat kaptunk, miszerint figyelik a bejegyzéseinket és videóinkat. Máris ellopták több kameránkat, és nem szeretnénk további részleteket nyilvánosságra hozni a hiúzról ebben a térségben” – írja a biológus. Olvasd el a teljes sztorit

Medvék, farkasok, hiúzok földje is: felmérték a Csomád-Bálványost


Fotó: luvi via flickr

Három hektárnál nagyobb területen ne lehessen tarvágást végezni, és legyenek vadásztilalmi „csendes zónák” a nagyragadozók telelő- és szaporodóhelyein – többek közt ezt javasolják azok a szakértők, akik 2012-ben elkészítették a Csomád-Bálványos Natura 2000-es terület élőhelyeinek és fajainak felmérését. A dokumentációkat a terület gondnoka, a Vinca Minor Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre.

B.D.T.

A Csomád-Bálványos Natura 2000-es terület jelentős tranzitzóna a vadállatok számára a Bodok- és a Hargita-hegység között, olyan ökológiai folyosó, amely kulcsfontosságú a vadászterületeket, prédát, telelő- és szaporodóhelyeket kereső, vándorló nagyragadozóknak – derül ki a BioAqua Pro Kft. készítette kutatásokból. A felmérés idején egy-két hiúz jelenlétére utaló nyomokat találtak, ami azt jelenti, a roppant nagy területigényű ragadozó a nem egészen 6000 hektáros terület egy részét is használja. Olvasd el a teljes sztorit

WWF: 1200-1500 hiúz maradt Romániában

Aki az erdőt úgy képzeli el, mint egy kukoricamezőt, amit – még ha ritkábban is, mondjuk százévente – ki kell termelni, “le kell aratni”, annak valószínűleg fogalma sincs arról, mit jelent a biodiverzitás szó. Románia természetközeli és szűz erdőségeiben még mindig él egy roppant rejtőzködő, nagy területigényű ragadozó macskafaj, a hiúz. Jelenléte – a medve és farkas előfordulásához hasonlóan – jelzés arra, hogy egy ökoszisztéma még mindig egészségesnek mondható.

Olvasd el a teljes sztorit

Erdélyi vadvilág-kutatást támogat a National Geographic


NatGeo-projektek: erdélyi kezdeményezés is van köztük

2013 februárjától 2014 februárjáig a Transylvanian Wildlife Project élvezi Romániából egyedüli projektként a National Geographic támogatását. A Kovászna megyei csapat a támogatásból meg tudja vásárolni az erdei megfigyelésekhez, terepmunkához szükséges felszerelést, például infravörös kameracsapdákat.

A Transylvanian Wildlife Project, amelyet a Kovászna megyei Ozsdolán élő Paul White kezdeményezett, missziója feltérképezni és megmutatni a világnak a térség flórájának és faunájának gazdagságát, és a fotókkal mint promóciós anyaggal népszerűsíteni a fenntartható turizmust.


A TWP weboldala

A mostani egyéves projekt keretében rendszeresen megfigyelik majd a vadállományt nyomkeresők, biológusok és fotósok közreműködésével, éjszakai felvételeket is készítenek, kameracsapdákat helyeznek el. Olvasd el a teljes sztorit

Ezentúl tilos a hiúzok kilövése Romániában


Fotó: Andreas Solberg/flickr.com

Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter bejelentette: Romániában a 2012-2013-as szezontól számítva teljesen leállítják a hiúzok vadászatát, figyelembe véve, hogy a faj védett, és állománya nagyon kicsi.

Ezentúl nem tesznek kivételt, a továbbiakban nem adnak ki engedélyeket hiúzok kilövésére, főként hogy nem érkeztek bejelentések, hogy az állatok kárt okoznának – írja a citynews.ro. Eddig miniszteri engedéllyel kivételt tettek a védelmi intézkedések alól, ám ezt a gyakorlatot azonnali hatállyal felfüggesztik.

Eddig évente 100 hiúz kilövését engedélyezték Romániában, optimista becslések szerint 2000 példányra tehető a számuk, ám egyes szakértők szerint ez a valóságban jóval alacsonyabb lehet.

Forrás: citynews.ro, greatnews.ro