Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «hidraulikus repesztés»

A Marvel nagyon szembement a frackinggel

deadpool2
Egy kis földrengés? Á, csak így ad pacsit nekünk a Föld!

A frackinges (hidraulikus törés vízszintes fúrásoknál) palagázkitermelés a témája a Marvel univerzum legelszálltabb képregénye, a Deadpool legfrissebb, múlt szerdán megjelent 40. számának.

Balázsi-Pál Előd

Deadpool egy mutáns bérgyilkos, aki tudathasadásos, ezért állandóan önmagával vitatkozik, ráadásul rendszerint azzal is nagyon tisztában van, hogy ő most épp egy képregényben szerepel, így elég gyakran kiszól az olvasóknak. A most megjelent számot előzőleg azzal reklámozták, hogy Deadpool meghal benne (a halálnak és az abból való visszatérésnek elég szép hagyománya van a szuperhős-képregényekben), de utolsó pillanatban változott a tartalom, ugyanis a Marvel-univerzum nagy környezetszennyező cége, a Roxxon (amelyet egyértelműen az Exxonról mintáztak) CEO-ja, Dario Agger úgy döntött, megveszi a kiadványt, mert jó reklám lenne új palagáz-kitermelő technológiája, a gracking reklámozására. Olvasd el a teljes sztorit

A német kormány engedélyezné a palagáz-kitermelést

szonda1

A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy csütörtökön ismertetett törvénytervezet szerint.

A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.

A német kormány világszerte a legszigorúbb szabályozást készítette elő, a legfőbb szempont a környezet és az ivóvízkészlet megóvása – emelte ki berlini tájékoztatóján Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter.

A fracking eddig sem volt tiltott eljárás, és igen szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak rá, de a hatóságok az utóbbi években egyetlen engedélyt sem adtak ki, mert az új törvényre vártak – mutatott rá összeállításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A tárca javaslata szerint 3000 métert meghaladó mélységből az eddiginél szigorúbb előírások mellett lehet majd palagázt kitermeli, a 3000 ezer métert nem meghaladó mélységben fekvő rétegekben pedig csak próbafúrásokat lehet végezni, azzal a feltétellel, hogy a repesztéses eljáráshoz használt folyadék nem veszélyezteti a vízkészletet. Ugyanakkor amennyiben a fúrás sikeres, elkezdődhet a kitermelés, ehhez azonban hozzájárulást kell szerezni egy 2018 közepén – a következő parlamenti választás után – felállítani tervezett független szakértői testülettől, amelynek döntése alapján az illetékes hatóság kiadja a bányászati engedélyt.

A fracking eljárás alkalmazása a javaslat szerint továbbra is tilos vízvédelmi területen, gyógyvízforrások és ivóvízbázisok, valamint lakott területek körzetében.

A Süddeutsche Zeitung összeállítása szerint nagy energetikai cégek sok pénzt fordítottak a lobbizásra, és elsősorban azzal érveltek, hogy a belföldi földgázkitermelés növelésével csökken Németország energiafüggősége. Számítások szerint a németországi palagázkészlet 0,7-2,3 ezer milliárd köbméter között van, ami 7-23 évre fedezné a földgázszükségletet. Ugyanakkor a javaslatban szereplő korlátozásokkal kitermelhető mennyiség csupán néhány évre lenne elegendő a német gazdaságnak és a lakosságnak, de ez is több a semminél – mondják a fracking pártolói, rámutatva, hogy 15 éve csökken a németországi földgázkitermelés, amely már csupán a fogyasztás nagyjából 15 százalékát fedezi.

A palagáz-kitermelés ösztönzésével javítani lehet Németország tárgyalási pozícióját az orosz földgázimporttal kapcsolatban – emelte ki Gernot Kalkoffen, az amerikai ExxonMobil európai leányvállalatának vezetője.

Németország jelenleg importból fedezi földgázfogyasztásának nagyjából 85 százalékát, és kőolajfogyasztásának 97 százalékát. Az orosz import aránya a kőolajfogyasztásban 36 százalékos, a földgázfogyasztásban 35 százalékos.

A fracking eljárást először a 90-es évek végén kezdték alkalmazni amerikai cégek. Akár négyezer méter mélységbe is lefúrnak a palakőzetbe, majd ott vízszintesen folytatják a fúrást. Ezután víz, vegyszerek és homok keverékét sajtolják nagy nyomással a fúrólyukba, ami kis repedéseket eredményez a kőzetben: a benne lévő olaj és gáz a csöveken át a felszínre tör. Szakértők szerint jórészt az új technológiának tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen csökkent az energia ára.

Forrás: MTI

Április 6.: tüntetések, gyűlések országos napja a fracking ellen

logo-300x300

Április 6-án több mint hatvan romániai településen és külföldön is tüntetések, gyűlések és felvonulások lesznek a hidraulikus repesztéssel (fracking) történő palagáz-kitermelés ellen. Az országos fracking-ellenes nap megszervezésében közel 100 civil szervezet és informális csoport vesz részt.

Olvasd el a teljes sztorit

Kiadta a palagáz-kitermelés minimumelveit az Európai Bizottság

Január 22-én elfogadta a palagáz-kitermeléseknek bizonyos feltételekkel zöld utat adó ajánlást az Európai Bizottság – írja a TOTB.ro.

A tagállamoknak joguk van megszabni a saját energiaforrásaik kitermelésének feltételeit, amíg tiszteletben tartják a környezet megőrzésének, védelmének és minőségjavításának elveit – áll az ajánlásban (.pdf). Az Európai Bizottság többek közt javasolja, minden hidraulikus repesztési eljárással járó kitermelés előtt stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kell végezni; a környezeti felméréseknek nyilvánosaknak kell lenniük, a hatóságoknak pedig informálniuk kell a hidraulikus repesztés során használt vegyi anyagokkal kapcsolatban a közvéleményt. Olvasd el a teljes sztorit

Animáció a palagáz-kitermelés veszélyeiről – most magyar felirattal is

Önkéntesek elkészítették a magyar feliratozását egy animációnak, amely a palagáz-kitermelésnél alkalmazott hidraulikus repesztés káros következményeiről tájékoztat.

Olvasd el a teljes sztorit

Fúrótorony Kommandó mellett: az engedélyben nincs repesztésre való utalás

Palagázat vagy földgázat keresnek Kommandó mellett? című cikkünk kapcsán Silye Lóránd geológus a TOTB megkeresésére elolvasta az Amromco Energy Kft. számára a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal által kiadott engedélyt, és szerinte a leírás alapján nincs repesztésre való utalás.

Az Országos Ásványkincshatóság engedélye alapján a fúrótorony telepítése után a földtani szerkezetet szeretnék pontosítani, és amennyiben van szénhidrogén, azt kitermelni. Utalás történik a fúróiszapra, ami teljesen átlagos dolog egy fúrásnál, azzal egyrészt hűtik a fúrófejet, másrészt a felszínre hozzák a kőzettörmeléket, hamadrészt meg visszatartják a felszabaduló gázak és folyadékok nyomását stb. – közölte a geológus.

Önmagában a fúrás tervezett mélységéből semmiképp sem lehet következtetni arra, hogy palagázat vagy földgázat keresnek; a gelencei kőolajmezőhöz hasonló nagyszerkezeti adottságokkal rendelkező kommandói vidéken a 3600 méteres mélység nem tűnik mélynek, ez akár átlagos is lehet – tette hozzá Silye Lóránd.

A britek tudta nélkül kereshetik a házuk alatt a palagázat

Többezer nagy-britanniai otthon alatt kezdhetnek fúrásokba a palagáz kitermelésével foglalkozó vállalatok a lakosok tudta és beleegyezése nélkül egy friss törvénymódosítás-tervezet szerint. Nick Boles tervezési miniszter bejelentette, a hidraulikus repesztésről a tervek szerint nem kell majd értesítsék a vállalatok közvetlenül az érintett lakosságot, ehelyett csupán egy hirdetést kell közzétenniük a helyi lapban, hirdetőtáblákon, és konzultációt szervezniük.

Aktivisták szerint a tervezett lépés negatívan befolyásolja a környezetükért és egészségükért aggódó érintetteket. A brit miniszterek azonban többször visszautasították azokat az érveket, amelyek az eljárással kapcsolatos környezetvédelmi aggályokra hívták fel a figyelmet, szerintük az eljárás szigorúan szabályozott és felelősséggel fogják alkalmazni. Olvasd el a teljes sztorit

Ferenc pápa is ellenzi a mega-bányaprojekteket

A pápa két fotó tanúsága szerint kiáll a vízszennyező bányaprojektek ellen a környezet védelméért – derül ki a környezetvédelmi igazságosságért küzdő, tudósokból és aktivistákból álló nemzetközi szervezet blogbejegyzéséből.

Olvasd el a teljes sztorit

Palagáz-kitermelés: az amerikai rémálom Romániában is valóra válhat?


Fotó: a Gasland című filmből

Romániában is felmerült a földgáz-tartalékok kitermelésének lehetősége, sőt, a palagáz-felmérések már folyamatban is vannak. A Környezetvédelmi Minisztérium nézőpontja szerint Romániának a palagáz-kitermelés energiafüggetlenséget biztosítana. A kitermelés negatív környezeti következményei viszont háttérbe szorulnak. Az érintett romániai városok lakosai jogosan aggódnak, az amerikai Texas és Pennsylvania államokban számos kisváros maradt tiszta ivóvíz nélkül a kitermelés következtében.

A 2000-es évek elején az olcsó energiaforrásnak köszönhetően Amerika ipara fellendült, a palagáz-kitermelés sokak meggazdagodásához vezetett. A földgázkészletekkel rendelkező zónákban a háztartások velejárója lett a kertekben elhelyezett szonda, attól nem messze meg egy-egy medence, amelybe a vegyszerekkel szennyezett víz gyűl. Mi a helyzet azonban most, több mint egy évtized múlva?

Texas államban az előrejelzések szerint az év végéig mintegy harminc közösség marad ivóvíz nélkül. A víz ésszerűtlen használata az iparban, a nagy mennyiségű vizet igénylő, hidraulikus repesztéssel történő palagáz-kitermelés, valamint a már három éve tartó szárazság felemésztette a terület víztartalékait. Egy Barnhart nevű kisváros már most ivóvíz nélkül maradt, a kialakult helyzetnek többek között a palagáz-kitermelés az oka – írja a The Guardianben megjelent riportjában Suzanne Goldenberg.

Pennsylvaniában a palagáz-kitermelés ugyan még nem emésztette fel a víztartalékokat, de az ivóvíz minősége megkérdőjelezhető. A Pittsburgh-tól nem messze levő Woodlands környékén hét szonda működik. A község mintegy tíz háztartásában a csapból csak egy lilás valami folyik, ami távolról sem nevezhető ivóvíznek. Nem lehet meginni, hiszen hányingert és hasmenést okoz, tisztálkodásra való használata pedig bőrirritációkkal jár. Ugyanakkor a palagáz-kitermelés során felszabaduló metán a vízcsapokon szivárog, ez akár be is robbanhat. Vlad Ursulean, a Casa Jurnalistului független oknyomozó újságírója Fracking Romania: Americanii fara apa (Hidraulikus repesztés Romániában: amerikaiak víz nélkül) címmel helyszíni riportot közölt az amerikai helyzetről.

A történetben közvetlenül érintett McIntyre család tagjai mintegy 20 éve költöztek Woodlandsbe, egy nyugodt élet reményében. Házat építettek és családot alapítottak itt. A 2011-es évben lényegesen megváltozott az életük, hirtelen a család mindegyik tagja ugyanazokra a tünetekre kezdett panaszkodni. Mindennaposak lettek a fejfájások, a hányinger, a hasmenés és a bőrirritációk. Eleinte náthára gyanakodtak, de amikor a család vízellátását biztosító forrás lilás színű lett, nem fért kétség a gyanús tünetek okai felől. A környezeti ügynökség felmérte az ivóvíz minőségét, és megállapította, hogy öt olyan mérgező összetevőt tartalmaz, amely kapcsolatban áll a hidraulikus repesztéssel történő palagáz-kitermeléssel. A kapott eredményeket utólag megcáfolta a felelős hivatal, és megtagadta az újabb tesztek elvégzését. Jelenleg palackokban kapják az ivóvizet a közeli presbiteriánus templom által szervezett adománygyűjtésnek köszönhetően. A szennyezett víztől a nő időközben leukémiás lett. A család megelégelte a helyzetet és költözni szeretne, de a házukon ilyen körülmények között már nem tudnak túladni.

A fenti probléma nem egyedi, hiszen Amerikában több ezer család él hasonló körülmények között. Az egyik legismertebb az ugyancsak pennsylvaniai Dimock este, amelyről film is készült. Ebben a kisvárosban ugyan sikerült a palagáz-kitermelő vállalatot elűzni, sőt még kárpótlást is kaptak az érintett családok, de nyilvánosan nem ismerték el, hogy a palagáz-kiteremelésnek köze lett volna az ivóvíz megfertőzéséhez.

A történetnek persze több oldala van, mindegyik víz nélkül maradt családra jut egy meggazdagodott helyi vállalkozó. A nagy petrolkémiai vállalatok azonban nem elégedettek, hiszen az amerikai piacot átengedték a kisebb befektetőknek, mivel még nem volt biztos a palagáz-kitermeléssel járó profit. Mire beszálltak volna a hajszába, addigra csökkent a palagáz ára és a környezetvédők is tiltakozni kezdtek. A Chevron, az ExxonMobil és a többi, az üzletben érdekelt vállalat így távolabbi helyeken kötött előnyös szerződéseket, és máris munkához álltak. Egyike ezeknek a helyeknek Románia – derül ki a TOTB.ro-n is közölt riportból.

Forrás: TOTB.ro

Palagáz-kutatás és nem kitermelés: védekezik a Környezetvédelmi Minisztérium

A Környezetvédelmi Minisztérium sajtóközleményt adott ki, amelyben „a palagázproblémával kapcsolatos sajtóban keringő információkat szeretné pontosítani”.

Íme az öt érv:

  1. A kormány csak a palagáz-kutatásokat hagyta jóvá, nem magát a kitermelést, amihez más típusú engedélyek szükségesek.
  2. A palagáz-kutatás és –felmérés során nem alkalmazzák a hidraulikus repesztés technológiáját.
  3. A kormány közvitákat fog szervezni a témáról, ahol az érintett önkormányzatok mellett a civil szféra képviselői is szabadon véleményt nyilváníthatnak az esetleges palagáz-kitermelésről. A kormány minden véleményt figyelembe vesz a végső döntés meghozatalánál.
  4. A jelenlegi kormány teljesen másképp közelíteti meg ezt a témát, mint az elődei, hiszen csak az EU által készített palagáz-kitermelést felmérő kutatások után hozott döntést a romániai palagáz-felmérést illetően. Az Európai Parlament elutasította azt a kezdeményezést, miszerint egy európai szintű moratóriumot kellene bevezetni a palagáz-kitermelésre.
  5. A palagáz-kitermelés Románia jövőbeni energiafüggetlenségét biztosítaná.

A közleményben ugyanakkor pár szó esik az eddig kiadott engedélyekről:

A SC Chevron Romania Exploration and Production kft. számára kiadott engedély értelmében a cég palagáz-felméréseket végezhet Costineşti és Vama Veche körzetében. A szeizmikus kutatási munkák a felmérés első szakaszát jelentik, és „ebben a fázisban nincs szükség a környezetre való hatások felmérésére, mivel az a közeli községekre nem jelent veszélyt.”

Forrás: közlemény

előző »