Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «hideg»

Mégis a hidegtől fázunk meg? Úgy tűnik, igen!

influenza
photo by Photographee.eu via shutterstock.com

A hidegtől fázunk meg, vagy nem a hidegtől fázunk meg? Korábban egy cikkünkben amellett foglaltunk állást, hogy önmagában nem a hidegtől fázunk meg, hanem mindazoknak a körülményeknek az eredményeként, amit a hőmérséklet lehűlése teremt. Most azonban más mellett foglalunk állást.

A korábbi állításnak az volt az alapja, hogy a vírusokról annyit tudtak, hideg időben gyorsan képesek terjedni. A Német Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatásai szerint alacsonyabb hőmérsékleten a vírusok körül speciális gél képződik, amely védelmet nyújt számukra. Magasabb hőmérsékleten, így például a légutakban, ez a bevonat feloldódik, és a kórokozók akadálytalanul terjedhetnek tovább a szervezetben.

A hűlés további okainak pedig azt tulajdonították, hogy télen kevesebb fényt kap a testünk, ezért lecsökken a D-vitamin szint, az immunrendszer pedig ennek következtében legyengül, kevésbé lesz hatékony a védekezés.

Most azonban hajlandóak vagyunk megváltoztatni a véleményünket a Yale kutatóinak köszönhetően. Ők ugyanis bebizonyították, hogy a náthát okozó vírus nemcsak azért támad könnyebben télen, mert ilyenkor a nyálkahártyák összehúzódnak, hanem mert a vírus jobban érzi magát alacsony hőmérsékleten: könnyebben szaporodik. A rhinovírusra ilyenkor kisebb immunválasz érkezik a szervezet részéről, ami azért nem jó, mert ez felel a legtöbb légúti megbetegedésért. A kutatók laboratóriumi kísérletet végeztek, és ilyen körülmények között a baktériumok sokkal hatékonyabbak voltak 33 ℃-on, mint a normális, 37 fokos testhőmérsékletben, a szervezet reakciója pedig sokkal gyengébb.

A legtöbb ember orra a hideg időben még akkor is elkezd folyni, ha épp nem gyűrte le a rhinovírus. A víztiszta, bő váladék megjelenése a hidegre allergiás embereknél elterjedtebb, de kialakulásának leggyakoribb oka a hidegre adott reflexes idegi válasz, ami az orrnyálkahártya mirigyeit váladéktermelésre ingerli. Ez az orrfolyás azonban azon túl, hogy kellemetlen, nagyon hasznos: a szervezet ennek segítségével könnyebben eltávolíthatja a beszippantott kórokozókat. Ha változik a váladék színe, akkor valószínűleg megjelentek a baktériumok, ha pedig nem áll el az orrfolyás, akkor nagy valószínűséggel már náthásak is vagyunk, de a szervezetünk nagyon igyekszik szabadulni a baktériumoktól, vírusoktól.

Szervezetünknek nemcsak a benti meleg, száraz és a kinti hideg levegő váltakozása megterhelő, de maga a hideg is. A 37 Celsius-foknál nyolc-tíz fokkal alacsonyabb hőmérséklet még nem ad okot didergésre, mivel a testünket körbevevő hőköpeny, azaz magasabb hőmérsékletű levegőréteg védelmet nyújt. Ennél nagyobb hidegben viszont a hőköpeny már nem elég hatékony, ezt főleg az arcunkon érezzük, mivel ezt nem védi ruha. A testről felszálló melegből orrunkra jut a legkevesebb, tehát ez kezd fázni először. Testrészeink hideg elleni védekezésében az ott található zsírmennyiség és vérellátás is szerepet játszik: a fül, orr, térd, az ujjak nemcsak zsírszövetben szegényebbek, de vérellátásuk is csökkenhet amiatt, hogy a szervezet elsősorban a létfontosságú szerveket tartja melegen.

national geographic/webbeteg

Szeméttelepre költözött 60 gólya Ukrajnában a zord időjárás miatt

White storks
Fotó: Missud/flickr

Hatvan gólya fészkelte be magát egy katonai lőtér szeméttelepére a közép-ukrajnai Cserkaszi városában – írja az ukrán média.

“A gólyák hetekkel ezelőtt érkezhettek, ám a március végi fagyok miatt inkább a szeméttelepet választották átmeneti lakhelyül, ahol melegebb van, mint a vízparton. Ráadásul a város környéki tavak vize is befagyott, így ott élelemhez sem jutottak volna” – magyarázta Jevhen Van, a helyi állatkert igazgatója. Olvasd el a teljes sztorit

Etetéssel lehet segíteni a gólyáknak a havas, hideg tavaszon

White Storks in the Snow / Weißstörche im Schnee
Fotó: Georg Schwalbach/flickr

Megérkeztek a gólyák, de a madarak nem tudtak a rendkívüli és váratlanul érkező havazásról, ezért Ukrajnában állatvédők gyűjtik be őket, etetik és felmelegítik a szárnyasokat. Romániában – bár váratlan a március végi havazás és hosszas lehűlés – a mostani időjárás nem tekinthető szokatlan jelenségnek ezen az égövön, még akkor sem, ha viszonylag ritkán fordul elő. Szabó D. Zoltán, a BBTE Biológia-Geológia Karának adjunktusa a gólyák romániai befogásának nem látja értelmét, hacsak nem teljesen legyengült egyedekről van szó.

“A madarakat persze ettől függetlenül nehéz helyzetbe hozza ez az időjárás, ők a sokévi átlaghoz igazodva indulnak el a telelőhelyeikről és nem erre ‘számítanak’ visszatéréskor. Legnehezebb dolga a rovarokkal táplálkozó fajoknak van, a hidegben azok nem mozognak és a hó takarása miatt kipiszkálni se tudják őket az avar takarásából vagy a fakéreg repedésekből. A gólyáknak valamivel egyszerűbb, az előző hetek enyhe időjárása sok helyen előcsalta kétéltűeket egy részét, rájuk vadászva kihúzhatják a felmelegedésig” – magyarázta a szakértő. Olvasd el a teljes sztorit

“Apokaliptikus nyaruk” volt egyes fajoknak Nagy-Britanniában


Fotó: Drriss/flickr.com

A vadvilág számára “majdnem apokaliptikus” következményekkel járónak nevezte Nagy-Britannia időjárását a National Trust. Az esős, hideg idő a méhekre, denevérekre, madarakra, pillangókra nézve is káros volt. Jót tett viszont a csigáknak és a meztelen csigáknak.

Annak ellenére, hogy az eső használt a pázsitok, egyes virágok vagy mohák növekedésének, a kár sokkalta nagyobb, és helyi szinten akár egyes lepkefajok kihalásához is vezethet. A költési időszak kiemelten kedvezőtlen volt, a vízimadaraknak a heves szél ártott, mások nem találtak elegendő élelmet a fiókák etetéséhez. A denevérek sem állnak jobban, a kicsinyek nehezen fejlődnek, nem biztos, hogy télig elérik azt a szintet, amely lehetővé tenné a hibernálást.

“Apokaliptikus nyár volt ez a szeretett vadvilágunk számára” – mondta Matthew Oates, a National Trust természetvédelmi tanácsosa. Kiemelte, hogy jövőre megfogyatkozhatnak egyes fajok, amelyeknek nagyon nagy szükségük lenne a napsütésre.

Forrás: BBC

Mennyire hideg és havas az idei tél?

Fotó: Balázs Attila

Január harmadik hetétől kezdve folyamatosan sárga és narancssárga jelzésekkel kell számolnunk, a hideg idő már 74 áldozatot szedett. A hóviharok miatt a déli országrészen egész falvak zárultak el a külvilágtól, mintegy hatvanezer embert érintve. Szokványos-e ez a téli hónapokban, vagy csak az elmúlt évek enyhe telei miatt vagyunk érzékenyebbek?

Az egyes téli hónapok abszolút hidegrekordja nem dőlt még meg. Az Országos Meteorológiai Hivatal adatai szerint a legalacsonyabb hőmérsékletet (-38,5 fok) 1942 januárjában mérték Botfalván, a decemberi rekordot 1998 óta Bodzaforduló tartja -34,5 fokkal, februárban pedig 1929-ben mérték a leghidegebbet az Omu-csúcson: -38 fokot. Olvasd el a teljes sztorit