Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Hargita megye»

Csúsznak az uniós pénzek, kölcsönből hulladékgazdálkodik Hargita megye

hulladek
photo by Peter Gudella via shutterstock.com

Annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási projekt eddig elért eredményeivel elszámolhasson, a megyei önkormányzat ma rendkívüli ülésen jóváhagyta egy 30 millió lejes kölcsön felvételét.

Borboly Csaba megyeelnök elmondta, azért is szükséges külső források bevonása a projektbe, mert a már kifizetett munkálatokra a fejlesztési minisztérium nem küldte el a megfelelő összeget, így nem lehet elszámolni a kiadásokat, és ez hátráltatja a további, hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházások megvalósítását.

„A december végéig ki nem fizetett számlákat nem lehet elszámolni a jövő év folyamán az uniós támogatások terhére. Ezzel az kölcsönnel az elszámolható pénz összegét tudnánk növelni. Olyan összegekről van szó, melyeket már rég vissza kellett volna adjon a fejlesztési minisztérium az uniós pénzek terhére. Bízom abban, hogy a minisztérium tartja az ígéretét, és január folyamán folyósítják a megfelelő összegeket, hisz már általunk kifizetett munkálatokról van szó, amihez szükséges az unió részéről a törlesztés, ezekből majd újabb munkálatokat leszünk képesek kifizetni.’’
A Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási projekt keretében Gyergyóremetén építenek egy megyei hulladéklerakót, illetve több más településen is létrehoznak válogató- és tömörítő állomásokat, a régi hulladéktelepeket pedig bezárják. A beruházást uniós alapokból valósítják meg, összértéke meghaladja a 45 millió lejt.

erdelyfm

Már infografika is készült a “medvebűnözésről”

01 Medvek helyzete - letszam

“Hargita megyében az optimálisnál négyszer több medve él” – újabban infografikákon is terjeszti saját verzióját a medvepopuláció helyzetéről a Hargita Megyei Tanács.

Olvasd el a teljes sztorit

4300 hektár erdő tűnt el hat év alatt Hargita megyéből és környékéről

k

Műholdképek alapján az Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) olyan, tarvágásokat kimutató online alkalmazást készített, amelynek tesztverzióján jól látszik, hogy Hargita megyéből és környékéről összesen 4.295 hektár erdő és erdős legelő tűnt el 2000 és 2006 között.

Olvasd el a teljes sztorit

Nőtt a medvepopuláció Hargita megyében a vadásztársaságok szerint

barnamedve
photo by Budkov Denis via shutterstock.com

A vadásztársaságok becslései szerint mintegy 800-1000 medve él a megye területén található erdőkben.

Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője az MTI-nek azt nyilatkozata, a vadásztársaságok kisrégiónként egy időben végezték a felmérést, hogy csökkentsék az egyes egyedek többszöri megszámolásának a valószínűségét.

Az intézményvezető szerint akár 30 százalékos különbség is lehet a becsült és a valós adatok között, de ennek ellenére nem tartja valósnak a civil szervezetek azon vádjait, hogy a vadásztársaságok túlbecsülik a populáció nagyságát, hogy több medve kilövésére kapjanak engedélyt. A héten befejezett felmérésből az is kiderül, hogy a Hargita megyei erdőkben 600 farkas, 330 hiúz és 580 vadmacska él. Ennek alapján a hatóságok azt állapították meg, a szigorúan védett nagyragadozók állománya stabil a megyében.

erdelyfm

Madárvédelmi övezet lesz Hargita és Maros megye jó része: a gazdákat kárpótolják

haris
photo by KOO via shutterstock.com

Az Országos Vidékfejlesztési Program legutóbbi, decemberi változata szerint Hargita és Maros megyében is több száz hektár mezőgazdasági terület lesz része az Európai Unió haris-védelmi övezetének, ez pedig azt jelenti, hogy az érintett területeken azon gazdák számára, akik szeretnének plusz támogatást kapni, be kell tartaniuk bizonyos intézkedéseket.

Így például – ha ezt vállalják – tilos lesz augusztus előtt kaszálniuk, és a szénakészítés során egyáltalán nem szabad gépi eszközöket alkalmazniuk. Ennek betartásáért hektáronként 244 euró kompenzációs támogatást kapnak. Egyes vélemények szerint azonban nem biztos, hogy ebből az összegből fedezni lehet a szénavásárlás költségeit.

Aki nem vállalja ezeknek az előírásoknak a betartását, nem kap semmilyen uniós támogatást a földje gondozására, ez pedig senkinek sem jó, mondta az Erdély FM-nek Papp Tamás, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke.

„Nem ez lenne a célja az egész rendszernek, hiszen egyrészt, ha nem száll be a gazdaság, akkor az uniós pénzt otthagyjuk, másrészt a természetnek sem jó, hiszen akkor úgy gazdálkodik, ahogy akar, nincsen semmilyen megkötés. Holott az lenne jó, hogy legyen egy menüszerű dolog, amiből lehet választani. Tehát, ha a gazda úgy gondolja, hogy ő június elseje után kaszál, akkor kapjon 140 eurót, de ha augusztus elseje után kaszál, és annyira szigorúan veszi, akkor kapjon többet.” A lényeg – amit a Milvus Csoport és a Natura2000 Föderáció ajánl a minisztériunak – az lenne, hogy több lehetőséget ajánljanak fel a gazdáknak, így a gazda is jól jár, mert a gazdasága igényeihez igazítja a pályázatát, és a természet is jól jár, mert a sokféle rendszer mozaikossághoz vezet, ami az egyik legjobb dolog – magyarázta a természetvédő.

Papp Tamás jobb megoldásnak találná, ha Maros és Hargita megye védett területeit visszahelyeznék a magas természeti értékű gyepek kategóriájába, mert így a gazdák kevésbé szigorú feltételeknek kell megfeleljenek. A civil szervezetek a jelenlegi rendszer problémáiról értesítették az EU-t, és visszajelzést is kaptak, így a mezőgazdasági minisztérium nem hagyhatja jóvá az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerét, amíg nem állapodik meg a szakmai szervezetekkel. A mezőgazdasági minisztérium azonban nem akar többszintes rendszert, mivel úgy ítéli meg, hogy túlságosan bonyolult lenne az ellenőrzése.

erdelyfm

Kerekasztal a medvékről Csíkszeredában a Sapientián

“A medve áru – akár az emberek. Ébresztő!” címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést a csíkszeredai Sapientián, december 10-én, szerdán 18 órától.

A beszélgetés célja egy felhívás a természettel való kibékülésre, ugyanakkor a napjainkban elterjedt medveprobléma megvitatása szakemberek jelenlétében – áll az egyetem közleményében. Olvasd el a teljes sztorit

A Hargita megyei lakosság egy éven belül teljes mértékben áttérhet a szelektív gyűjtésre

Kevesebb mint egy év van hátra a Hargita megye integrált hulladékgazdálkodási rendszere című projekt lebonyolításának határidejéig, amelynek megvalósítására az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Környezeti Szektoriális Operatív Program 2007–2013 révén nyert támogatást Hargita Megye Tanácsa. A több tíz millió euró értékű pályázat lebonyolítása során, 2015. november 30-ig a megyében az egész hulladékgazdálkodási folyamatot újraépítik, kezdve az összegyűjtéstől a végső lerakásig. Erről tartott sajtótájékoztatót december 9-én, kedden a csíkszeredai megyeházán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barti Tihamér, az intézmény alelnöke, valamint Zólya László projektmenedzser. Borboly Csaba nemcsak a környezetvédelem, hanem a munkahelyteremtés szempontjából is fontosnak nevezte a projektet, hiszen annak köszönhetően több mint 120 munkahely létesül majd. Másrészt európai uniós célkitűzés, hogy 2030-ra az újrahasznosítatlan hulladék mennyisége nulla legyen.

„E pályázat lebonyolításához a közintézmények és a lakosság összefogására van szükség. 2008-ban, amikor újdonsült megyeelnökként megörököltem a projektet, nagyon rosszul állt, nagyon lehetetlen helyzetből sikerült a jelenlegi szintre felhozni, s hála Istennek, most már jól haladunk vele” – mondta a megyeelnök. Kitért a regionális hulladéktároló helyszínének kiválasztása körüli bonyodalmakra, az ellenkampányra, amelynek hatására sorra meghiúsult az összesen több mint tíz településen a tároló megépítésének terve. Végül Gyergyóremetén sikerült meggyőzni a lakosságot egy ilyen létesítmény hasznosságáról, ami nagymértékben Laczkó-Albert Elemér polgármester érdeme.

Barti Tihamér kiemelte, hogy ez Hargita megye legnagyobb költségvetésű projektje, és nem mellékes az sem, hogy a 164 millió lejt nem helyi, hanem uniós forrásból fedezik. „Úgy kell tekinteni erre a projektre, mint egy modernizáló tényezőre, ami egy lépés az ésszerű hulladékgazdálkodás irányába. Általa egy ökológiai bombát hatástalanítunk. A tudatosító kampányban számítunk a sajtó partnerségére, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése a lakosság körében ezt igényli. A sajtó segítségével a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatók a projektben rejlő lehetőségek” – jelentette ki az alelnök.

Zólya László összegezte a projekt lényegét (lásd a mellékelt dokumentumban). Hangsúlyozta, a legfőbb cél, hogy a lakossággal elfogadtassák: szelektíven kell gyűjteni a hulladékot, hogy újrahasznosíthassák, mert az jótékony hatással van a környezetre.

közlemény

Tanösvényt és kerékpárutat adtak át a Madarasi Hargitán

TanosvenyBicikliutMadarasiHargita2014nov26_1

Átadták november 26-án a Rekkencs tanösvényt és a Madarasi Hargita – Szökő vízesés – Madarasi Hargita – Gyöngyöskút – Széleskút turista- és bicikliútvonalat. A két megvalósítást Hargita Megye Tanácsa támogatta a turisztikai programjában, 7000 lejjel a Madarasi Hargitáért Egyesület, 5000 lejjel pedig a Kápolnási Gazdák Egyesületének pályázatát.

Olvasd el a teljes sztorit

Nagyszabású erdőültetésre készülnek Hargita és Bákó megyében

Ezen a tavaszon több millió facsemetét szeretnének elültetni a Hargita és Bákó megyei erdőkben.

A szépvízi erdészeti hivatal által felügyelt területeken összesen 24 hektáron végeznek teljes beültetést, 12 hektáron pedig hézagpótlás történik. A következő hetekben 140 ezer facsemete kerül a földbe, ezek túlnyomó része lucfenyő; de ültetnek jegenye- és vörösfenyőt is.

A Csíki Magánerdészet ügykezelésébe tartozó erdőkben 134 hektárt ültetnek be facsemetékkel, és 36 hektáron hézagpótló ültetést végeznek. Ők, a tervek szerint 612 ezer facsemetét ültetnek. A Hargita Megyei Erdőigazgatóság ebben évben 268 hektáros területen végez csemeteültetést, ebből 110 hektár állami tulajdonú erdőterület, 157 hektár pedig az igazgatóság által adminisztrált közbirtokossági erdő. Az erdőigazgatóság 1 millió 300 ezer facsemetét szeretne elültetni. A tervek szerint Hargita megyében még márciusban elkezdik a csemeteültetést.

Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Több mint 200 új munkahely létesül Hargita megyében a hulladékgazdálkodással


photo by Vadim Ratnikov via shutterstock.com

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke október 25-én aláírta a Környezetvédelmi és Éghajlatváltozási Minisztériummal az európai uniós forrásokból megvalósítandó megyei hulladékgazdálkodási rendszer finanszírozási szerződését. A támogatás értéke 201 934 591 lej áfával, a projekt kivitelezésének határideje 2015. november 30.

A projekt célja, hogy minél kevesebb legyen a tárolt hulladék, minél nagyobb mennyiségben lehessen újrahasznosítani. Egyszóval a környezet védelme a fő cél – nyilatkozta ennek kapcsán a megyeelnök, aki hangsúlyozta, hogy a megyébe vonzott több tíz millió euró nyomán több mint 200 új munkahely létesül, ami sok családnak jelent majd megélhetést.
A gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központ mellett két átrakóállomás is épül majd, Csíkszeredában és Korondon, továbbá a városokban egy-egy hulladékudvar létesül, és a csíkszentsimoni szelektív hulladékgyűjtőt is integrálják a projektbe. A pályázat tartalmazza a városi hulladéklerakók bezárását (kivéve a tusnádfürdőit és a szentegyházit, de ezeket a nem jóváírható költségekből valósítják meg, a bekötőutak kialakításával együtt), nagy kapacitású autók beszerzését, a hulladékgyűjtéshez szükséges eszközök beszerzését, valamint a remetei központ felszerelését is.

Remetén lesz válogatócsarnok, biológiai hulladékot komposztáló berendezés, adminisztratív berendezések, gépek, illetve épületek, hulladékkövető rendszer a veszélyes hulladék kiszűrésére. Vidéki környezetben a szelektív gyűjtéshez szükséges zsákokat osztanak a lakosságnak, valamint üvegek számára gyűjtőtartályokat helyeznek ki a falvak adott pontjain, továbbá ahol igény lesz rá, komposztálóládákat is biztosítanak. Városon, kertvárosi részekben kétkukás rendszert vezetnek be, külön a biológiailag lebomló és a vegyesen gyűjtött hulladék számára.

Forrás: közlemény

előző »