Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «gyümölcs»

Képzést szervez a Civitas az ökológiai gyümölcstermesztésről

k

Még december 4-én lehet jelentkezni arra a képzésre, amelyet kezdő öko-gyümölcstermesztőknek szervez a Civitas alaptvány Etéden.

Olvasd el a teljes sztorit

Készülhetsz a VII. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválra!

Gyumolcsfesztival plakat rovid program

Szeptember 18. és 20. között az udvarhelyszéki faluközösségek értékteremtő terévé válik a székelyudvarhelyi Városi Minifocipálya. Tizenkilenc közösség jelezte részvételét, hogy kiállítja gyümölcsből készült termékeit a VII. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválon.

Olvasd el a teljes sztorit

Ehetünk gyümölcsmagot? Attól függ, mit és mennyit

P1480461

“Köpd ki a magot, mert fa nő a hasadban!” Ezzel riogatják a gyerekeket, ha kíváncsiságtól vezérelve, vagy mert egyszerűen jólesik nekik, lenyelik a meggy-, cseresznye-, szilvamagot. Pedig vannak olyan gyümölcsmagok, amelyek kifejezetten jótékony hatásúak.

Olvasd el a teljes sztorit

Nagyon hasznosak a madarak a gyümölcsösökben és szőlősökben

P1440701

Gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben eredményesen megtelepíthető madárfajokat vizsgáltak a Debreceni Egyetem (DE) hallgatói – közölte az egyetem sajtóirodája az MTI-vel.

Juhász Lajos, a természetvédelmi állattani és vadgazdálkodási tanszék vezetője emlékezetett rá: az egészséges táplálkozásban fontos szerepe van a káros anyagoktól mentes élelmiszereknek, köztük a vegyszermentes gyümölcsöknek. Az integrált gyümölcstermesztés Magyarország keleti részén kiemelt jelentőségű: a rovarok elleni folyamatos, kémiai szerekkel történő védekezés mellett nem elhanyagolható a biológiai védekezés, aminek az alkalmazása az Agrár-környezetgazdálkodási Programban (AKG) a termelőknek kötelezően előírt feltétel – mutatott rá a szakember. Olvasd el a teljes sztorit

Geoda: “tündérkertekbe” menekítenék a hagyományos erdélyi gyümölcsöket

Őshonos gyümölcsfajtákat begyűjtő kerteket hoz létre hamarosan Erdélyben a Civitas Alapítvány. Idén tavasszal 5 csemetekertet alakítanak ki Maros, Hargita és Kovászna megyében. A projekt kezdeményezői már hetek óta gyűjtik az oltóvesszőket, de a héten még bárki küldhet csemetéket vagy oltóágakat az alapítvány munkatársainak.

Erdély FM

A Tündérkert nevű projekt Erdélyben csak idén indul, Magyarországon azonban már van előzménye. A projektet egy porszombati erdész, Kovács Gyula kezdeményezte, akinek az volt a célja, hogy összegyűjtse a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat, és egy élő génbankot, egy Tündérkertet hozzon létre, amely közösségi célokat is szolgál. Ezekből a kertekből ugyanis bárki beszerezhet hagyományos gyümölcsfa csemetéket vagy oltóágakat, és a kertek szakképzésre és oktatásra is lehetőséget adnak.

A projektről a Geodában Pakot Mónikával, a Civitas Alapítvány munkatársával beszélgettünk, aki a Tündérkert program felelőse.

Hallgasd meg a műsort itt:

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Régi erdélyi szilvafajtákról jelent meg kötet az EME kiadásában

A régi erdélyi gyümölcsöket bemutató könyvsorozat harmadik kötete is napvilágot látott dr. Nagy-Tóth Ferenc tollából. A Régi erdélyi szilvák című kötet az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelent meg.

A kötet az Erdély-szerte termesztett, őshonos és hagyományos módszerekkel a helyi termőkörülményekhez régóta honosított szilvafajtákat leltározza fel.

Az előbbi kötetekben sor került a régi erdélyi almák, körték, dió, berkenye és szelídgesztenye fajták számba vételére. A könyv különös értéke, hogy egy feledésbe merült, hosszas és alapos kutatómunka és rendszeres adatgyűjtés eredményeit menti át mindazok számára hozzáférhető formában, akik az erdélyi vonatkozású értékek iránt érdeklődnek, és közöttük is különösképpen a gyümölcstermesztők és nemesítők számára – írja méltatásában Fodorpataki László.

Forrás: közlemény

Hogyan válik egy szalonnaevő székelyből anarchista vegán?

Amerika a lehetőségek országa, itt még ez is megtörténhet, poénkodhatnánk. De néha valóban ki kell szakadnod abból a közegből, amibe beleszülettél, hogy ráébredj arra, vannak más perspektívák, igazságok is, mint amit egész életedben belédsulykoltak, és magadhoz ölelhesd azt az ethoszt, amit leginkább sorsodnak érzel. Triviálisnak is tűnhet ez az új igazság: “mikor fákat ültetsz, építed, amikor tehenet legeltetsz, rombolod a természetet”. A gyümölcs- és zöldségevés nemcsak egészségesebb, de környezetkímélőbb is, mint az állati eredetű élelem fogyasztása – ezt vallja Fülöp Róbert, aki Kézdivásárhelyről indulva végül Floridában kötött ki, ahol biokertészkedéssel foglalkozik.

B.D.T. Olvasd el a teljes sztorit

Kisebbek lettek a fák termésének magvai Brazíliában az erdőirtás miatt

Rainforest Resident
Fotó: laszlo-photo/flickr

Kisebbek, gyengébbek, kevésbé reproduktívak lettek az esőerdők kiirtása miatt a fák termésének magvai Brazíliában – hívta fel a figyelmet az erdőirtások egy rendkívül súlyos következményére egy új tanulmány.

A kutatók szerint a folyamatot az is gyorsíthatja, hogy az erdőkben megfogyatkozott a nagytestű madarak száma, amelyek a fák gyümölcseivel táplálkoznak, és segítik a magok szétszóródását. Olvasd el a teljes sztorit

ENSZ: a jóléti államok lakói egyenek feleannyi húst!

Egy ENSZ-tanulmány a lóhúsbotrány kapcsán rámutat arra, milyen sötét oldalai vannak az olcsó hússal való kereskedelemnek, és hogyan teszi tönkre az állattenyésztés a természeti erőforrásokat. A javaslat az, hogy a gazdag országokban lakók csökkentsék a jelenleginek a felére húsfogyasztásukat: váljanak “demitariánusokká”.

A kifejezést Mark Sutton professzor, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tanulmányát kiadó kutatócsoport irányítója találta ki. A jelenleg hatalmas és egyre növekvő húsfogyasztást muszáj visszaszorítani; évtizedekkel ezelőtt az emberek sokkal kevesebb húst ettek, és az sokkal minőségibb volt, ám a magas kereslet miatt átalakult a húsipar. A mezőgazdaság is gyökeres változást szenvedett emiatt, hiszen a takarmánygyártásra egyre nagyobb hangsúly kerül, ez pedig a gyomirtók, rovarirtók, növényvédőszerek stb. iránti keresletet is növelte. Ennek folyományaként pedig nőtt az emberi egészségre káros hatású víz- és levegőszennyezés, halott zónák alakultak ki az óceánokban, veszélybe kerültek a méhek, a kétéltűek és sok más, az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából fontos faj. Ráadásul a sok és olcsó hústermék előállításának ez a procedúrája nagyon rossz minőséget eredményezett.

Az egyik lehetséges megoldás a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának növelése, és az állati fehérjék fogyasztásának csökkentése. Sutton szerint húsfélét ritkábban kellene együnk, inkább csak különleges alkalmakkor, és keveset. “Gondoljanak egy kulturális váltásra, amely arra ösztökéli Önöket, hogy azt mondják: szeretem az ízét, de nincs rá szükségem ilyen gyakran.” Az ezzel párhuzamosan növekvő zöldségfogyasztás pedig ugyanakkor pozitív hatással lesz az emberek egészségére is.


Fotók: B.D.T.

Sutton szerint az európaiak inkább fogékonyak egy hasonló étrend alkalmazására, mint az amerikaiak. Az étrendváltás csak a gazdag országok lakóinak javallott; az UNEP tanulmánya a szegény országok lakói számára az ellenkezőjét, az állati fehérjék fogyasztásának növelését tanácsolja, amelyek egymilliárd ember étrendjébe roppant ritkán kerülnek be.

Az UNEP tanulmánya rangsorolta a húsfajtákat a környezetre gyakorolt negatív hatásukat tekintve. Eszerint a legkisebb kárt a környezetben a csirke- és disznótenyésztés teszi.

A mezőgazdaság nitrát- és foszforfelhasználásának 8%-áért a húsipar felelős; a jövő kihívása az, hogyan lehet több élelmiszert kevesebb energiafelhasználással és környezetszennyezéssel előállítani.

Ha nem történik intézkedés, tovább nő a szennyezés és a fejenkénti energia- és húsfogyasztás, ez pedig súlyosbítani fogja a tápértékcsökkenést, a szennyezettségi fokot, a föld termőérték-veszteségét, és tovább rontja a víz-, levegő- és talajminőséget, hatást gyakorolva a klímára és a biodiverzitásra.

A jelentés egy sor megoldást is javasol, amellyel a mezőgazdaság környezetbarátabbá tehető, olyan egyszerű lépésektől kezdve, mint a műtrágya biztonságosabb tárolása és takarékosabb felhasználása, egészen a természetes trágyának vagy a szennyvízkezelés modern, pénztakarékos módszereinek alkalmazásáig.

Forrás: The Guardian via totb.ro

Terjed a foltosszárnyú muslica Magyarországon. Romániában is itt lehet már


Drosophila suzukii egy málnaszemen. Fotó: uacesscom/flickr

Magyarországon is megjelent a gyümölcstermő növények új kártevője, a foltosszárnyú muslica – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az MTI-vel. A TOTB által megkeresett szakember konkrétan nem tud a romániai megjelenésről, ám valószínűnek nevezte, hogy ide is megérkezett már a kártevő.

Magyarországon 2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik csapdában találták meg az Európában rohamosan terjedő Drosophila suzukii néhány példányát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói. A NÉBIH 2013-ban országos felderítést indít a károsító terjedésének nyomon követésére. Ezért a lakosságnak, a termelőknek és a forgalmazóknak is szóló tájékoztató kiadványban gyűjtötte össze a hivatal a faj legfőbb jellemzőit és a védekezési lehetőségeket. Olvasd el a teljes sztorit

előző »