Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «gyógyítás»

Agitátorok, krónikások, a hatalom kihívói: 131 ember, aki megváltoztatta a világot 2014-ben

dugin
Forrás: Foreign Policy

2014-re úgy fognak majd emlékezni a történelemkönyvek, mint határkőre, amikor nagyon sok minden megváltozott. A Foreign Policy multimédiás összeállításban eleveníti fel, kik azok, akik 2014-ben hozzájárultak a világ felfordításához. 131 Global Thinker-címkés személyiséget mutatnak be, köztük művészeket, terroristákat, politikusokat – ebből az összeállításból szemelgettünk.

Az Agitátorok szekcióban Alexander Dugin (az első képen) az, akiről talán a legkevesebb szó esik a napi sajtóban. A radikális orosz politikai filozófus az orosz expanzionizmus ideológiájának (ha van ilyen) a kidolgozója, megtestesítője; egyes információk szerint közeli kapcsolatban áll az ukrajnai szakadárokkal, sőt instrukciókat adott nekik. Ugyanebben a szekcióban az Iszlám Állam vagy a Boko Haram terroristái, illetve maga Vlagyimir Putyin orosz elnök kapott helyet.

Az enyhébb-szelídebb Döntéshozók kategóriában szerepel az uruguay-i elnök és külügyminiszter, José Mujica és Luis Almagro amiatt, ahogy a menekültügyet kezelték: megmutatták, nincs kifogás, hiszen még egy ilyen kis ország is, mint az övék, szíriai menekülteket fogad be.

Mujica amúgy is különcszámba megy a világpolitikában: fizetése nagy részét szétosztja, nem lakik elnöki palotában, hanem egy kis farmon, ahol többek közt virágokat termeszt, és legalizálta a marihuánát.

A kategória egy másik kevéssé ismert prominense, Catherine Samba-Panza a Közép-Afrikai Köztársaság ideiglenese elnökeként próbálja eltökélten összeszedni országa darabkáit: elkezdeni a korrupcióellenes harcot, az ifjúság integrálását, a keresztény-muzulmán párbeszédet, előkészíteni a jövő évi választásokat.

A Kihívók kategóriába került be a hongkongi tüntetések kirobbantásával vádolt egyetemi tanár és egy diák, Benny Tai és Joshua Wang, akik “megizzasztották Pekinget”. Több tíz ezer ember tüntetett szeptembertől a demokráciáért, a kínai hatóságok elnyomó politikája ellen, melyhez Tai Occupy Central With Love And Peace nevű szervezete biztosította az intellektuális háttérmunkát; Wang a diákmozgalom vezetőjeként a tüntetések egyik arca lett, december 1-jén kezdett éhségsztrájkját azonban egészségügyi okokból abba kellett hagynia.

pikkety

A Kihívók közé került Thomas Piketty, a fiatal francia közgazdász, aki A tőke a 21. században című paradigmaváltó munkájában rámutatott arra, az egyenlőtlenségek a tőkefelhalmozás miatt olyan szintre jutottak a világban, mint amilyenre az első világháború előtt volt csak példa. Az FP szerint ugyanakkor Pikkety-t 18 éves kamaszként 1990-ben Romániába látogatva az üres üzletek és tétován lézengő emberek látványa oltotta be “az antikapitalista lustaság” ellen, és vezette arra a következtetésre, hogy szükséges a magántulajdon intézménye és a piacgazdaság, nemcsak a gazdasági hatékonyságért, de az emberek nagyobb szabadságáért is.

Kurdisztán női harcosai nemcsak szülőföldjüket védik és vállvetve harcolnak a férfiakkal együtt az Iszlám Állam szélsőségesei ellen, hanem a női egyenjogúságért is demonstrálnak. A tradicionális, patriarchális iraki társadalomban belépni a hadseregbe szinte az egyetlen út a kurd nők számára, hogy ellenálljanak a rájuk kényszerített elvárásoknak és szerepeknek, és a férfiakéval megegyező szabadságjogokat élvezhessenek. Az utóbbi két évben a Szíriában harcoló kurd harcosoknak 35%-a nő.

Egy dél-afrikai jogász, Thuli Madonsela a nép ügyvédjeként “bele merészelt harapni” abba a kézbe, amely kinevezését aláírta, ami a korrupciótól és nepotizmustól átitatott fejlődő országok államigazgatásában igazán kivételes és csodálatraméltó gesztus.

 

Thuli Madonsela jelentést tett közzé Jacob Zuma gyanús pénzügyeiről, az elnök eszerint 23 millió dolláros közpénzből finanszírozott befektetéseknek volt a haszonélvezője. A Transparency International Thuli Madonsela érdemeit az Integrity Awarddal ismerte el.

A Természetesek kategóriában kilencen szerepelnek: egy japán botanikus, egy perui aktivista, három klímakutató-közgazdász, egy amerikai csillagász, egy finn közlekedési mérnök, egy indonéziai környezetvédő, és a klímamenekült, akinek köszönhetően a klímamenekült szó bekerült a globális szótárba.

t

A további kategóriákban is érdemes böngészni ismert és kevésbé ismert nevek után (Feltalálók, Szószólók, Krónikások, Művészek, Gyógyítók, Mogulok). Egy szószólót, egy krónikást és egy művészt azonban még kiemelünk. Zainab Bangura az ENSZ különleges megbízottja a háborús fegyverként használt nemi erőszak ügyében. Sierra Leone 15-49 éves női polgárainak mintegy 90%-a esett át női nemiszerv-csonkításon; Zainab Bangura tinédzserként szintén áldozata volt ennek az eljárásnak, és majdnem belehalt a súlyos vérveszteségbe. Mióta hivatalban van, ráirányította a figyelmet egy korábban elhallgatott, tabuként kezelt problémára is: a férfiak elleni nemi erőszakra.

bangura

A háborús konfliktusok megerőszakolt férfi áldozatai általában hallgatnak, egyrészt mert a közvélekedés szerint ilyesmi csak nőkkel történik, másrészt mert félnek a homoszexualitás vádjától. Az ENSZ-megbízott idei márciusi jelentésében erre a problémára mutat rá. Ugyanakkor az Iszlám Állam emberkereskedőinek szigorú megtorlást ígért, nem lesz számukra biztonságos zug a világban, ahol elbújhatnak a felelősségre vonás elől – írta.

Farah Baker “a modern Anna Frank”. Gázából írja Twitter-naplóját, bombatámadásokról, fotókkal illusztrálva, 16 éves szubjektív krónikásaként a palesztin-izraeli konfliktusnak. Három háborút és egy intifádát élt meg eddig.

Shamsia Hassani Kabulban, Afganisztánban nagyméretű graffittiken egy olyan országot képzel és képzeltet el a járókelőkkel, ahol a nők nem kötelesek burkát viselni, ahol szabadon tehetnek mindent, amit a férfiaknak is megengedett, és ahol a háború sebei begyógyíthatók.

Rég elveszett gyógyítási módszer reneszánsza: a lárvaterápia

A maják, Napóleon orvosa és az amerikai polgárháború sebészei is életeket mentettek – legyekkel. Romániában még nem alkalmazzák, de Európa más országaiban és Amerikában ismét felfedezték a lárvaterápia jótékony hatását.

Farkas István és Török Edina

Korábbi ismeretterjesztő cikkünkben megismerkedhettek azokkal a legyekkel, amelyek az elhullott állati és emberi tetemek lebontásában játszanak szerepet. Kivételes esetben a legyek nem csak elhullott tetemre helyezik petéiket, hanem emberek vagy más gerinces állatok testrészeibe, illetve sebeibe. Ezen betegség megnevezése a miázis. A „myasis” a görög „myia” szóból ered, melynek jelentése „légy”, ezt a szót először F. W. Hope használta 1840-ben. Jelenlegi cikkünk célja, hogy a miázis nevű betegség terápiás célokra történő felhasználását bemutassuk, amely lárvaterápia néven vált ismertté.

Számos kutatás is bizonyítja a lárvaterápia hatékonyságát. Megjegyzendő azonban, hogy a lárvaterápia során csakis steril lárvákat használnak. Olvasd el a teljes sztorit

Egyre népszerűbb (már megint) piócával gyógyítani


photo by Evru via shutterstock.com

Még mielőtt nekifogtam az anyag összeállításának, egy orvos ismerősömet kérdeztem meg, mit tud a pióca-kezelésekről, rögtön figyelmeztetett, hogy könnyen találkozhatom sarlatánságokkal is. A piócákkal való gyógyítás egy, az egészségügyi minisztérium által is elfogadott alternatív gyógyászati módszer, ami évezredes hagyományra tekint vissza, legelőször Plinius említi őket, gyógymódként az aranyérre. Gyakran használták őket vérkeringési zavarok gyógyítására, vérbőség esetén a vér lecsapolására, illetve ez volt a középkorban a mai altató-tabletták elődje, ugyanis ha a pióca teleszívta magát, az elegendő vérveszteséget jelentett a bódulathoz. És most reneszánszukat élik a gyógypiócák.

K.Á. Olvasd el a teljes sztorit

Önmagukat gyógyítják az állatok: ösztönösen és tanult módon egyaránt

Grover licks her sister Benji's wound
Fotó: animaltourism/flickr

Lényegesen elterjedtebbek az öngyógyítás különböző formái az állatok körében, mint korábban gondolták – állítja Mark Hunter, a Michigani Egyetem ökológusa, aki szerint a jelenség tanulmányozásával hasznos következtetésre lehet jutni az emberre nézve is.

Az állatok részben ösztönös, részben tanult módon kezelik önmagukat. A csimpánzokról évtizedek óta tudják, hogy betegség esetén gyógyító hatású növényeket gyűjtenek, miként a hangyák és a méhek öngyógyító praktikáját – tűlevelű fák antimikrobiális, baktériumpusztító gyantájával bélelik ki fészküket – is régóta ismerik már. A kutató vezetésével végzett vizsgálatok azonban kiderítették, hogy az “állati gyógyszerészek” listája sokkal hosszabb, mint eddig feltételezték, ráadásul ténykedésük hatással van mind az ökológiai rendszerekre, mind a gazdaállatok, illetve az élősködők evolúciójára. Olvasd el a teljes sztorit

Leáldozott az antibiotikumok ideje?

A gyógyszerszedésnek mindig vannak ádáz ellenzői és pártolói, meg persze a mértékletesek, de utóbbiak szokták a leghevesebben vallani, hogy „az elkerülhetetlen kezelés rendben van, de antibiotikumokkal ne tömjenek már minket”.

Anyukák mesélik belesápadva az óvodaudvaron, hogy az orvos már megint antibiotikumot akart adni a gyereknek, de bezzeg a gyógynövénykivonat… Az antibiotikum-ellenesség egyre nagyobb méreteket ölt, de vajon alaptalanul?

A gyógyszerszedéssel kapcsolatban évek óta kering egy kis humoros szöveg az interneten, amely szerint a mai orvoslás a gyökerekhez tér vissza – szó szerint:

ie. 5000: – Itt egy gyökér, rágd el!
1000: – A gyökér pogány dolog, imádkozz!
1850: – Az ima babonaság, itt az elixír!
1925: – Az elixír kuruzslás, vedd be ezt a tablettát!
1980: – Ez a tabletta elavult, jobb az antibiotikum!
2012: – Az antibiotikum nem természetes. …tessék itt ez a gyökér!

A szöveg nem teljesen poén: az antibiotikum-rezisztencia mumusként egyre fenyegetőbbé válik, a közbeszédben mindenképp. Nyár végén a The Lancet orvosi szakfolyóirat arról közölt tanulmányt, hogy az Afrikában, Ázsiában, Európában és Latin-Amerikában pusztító tuberkulózis legalább négy antibiotikumnak áll ellent, és már „aggodalomra okot adó szintet ért el” a terjedése.

“Az antibiotikum-ellenállás egyre növekszik Európában és világszerte. Első vonalbeli antibiotikumainkat veszítjük el. A helyettesítő kezelések drágábbak, mérgezőbbek, tovább tartanak és intenzív osztályon való ápolást szükségeltethetnek. Az ellenálló kórokozók miatti halálesetek 50%-kal növekedtek” – mondta idén márciusban Margaret Chan WHO-elnök.

Az antibiotikumok alkonyának bizonyítékát véli látni a Washington Post által megszólaltatott David Shlaes gyógyszerfejlesztő abban is, hogy a világ vezető tizenkét gyógyszergyárából csupán négy foglalkozik új antibiotikumok fejlesztésével. Tavaly a legnagyobb vállalat, a Pfizer bezárta conneticuti antibiotikum-kutató központját, amit szerintük átköltöztettek Shanghajba, Shaels viszont úgy tudja, hogy le is tettek a kutatásokról. Ezt főleg anyagi okokkal magyarázza: sokkal jobban megéri más típusú, drágább gyógyszereket fejleszteni, illetve olyanokat, amelyeket hosszú időn keresztül kell szedni, nem viszonylag rövid ideig, mint az antibiotikumot.

Az orvostudomány néhány éve tartja számon a szuperbaktériumnak is nevezett meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktériumot (MRSA) amely legyengült szervezetű, már kórházi kezelésben részesülő embereket támad meg. Ennek rezisztenciáját alaposan kutatják, azonban nem az egyetlen, amely ellenáll a kezeléseknek.


A FDA által megrendelt rezisztencia-szemléltetés

A baktériumok eleve rezisztensek lehetnek az antibiotikumra, illetve mutáció vagy genetikai információ átörökítése által válhatnak azzá. Annak bizonyítására, hogy a rezisztencia nemcsak kialakul, hanem természetes környezetben is létezik, többek között idén áprilisban publikáltak tanulmányt, amelyben több millió éve elszigetelt baktériumokat vizsgáltak, és 93 mintából a legtöbb legalább egy hatóanyaggal szemben ellenállónak bizonyult.

A megnövekedett rezisztencia miatt már számos kampány indult annak érdekében, hogy az orvosok csak valóban indokolt esetben írjanak fel antibiotikumokat. Szintén idén nyáron röppent fel az az elképzelés, hogy a B3 vitamin sokkal hatékonyabb – és persze olcsóbb és biztonságosabb – “gyógymód” a baktériumok okozta fertőzések ellen. Ennek ellenére az amerikai országos egészségügyi központ egyik vezetője szintén úgy vélte, “egyszerűen nem tudunk lépést tartani az antibiotikumok fejlesztésében a baktériumok rezisztenssé válásában.”