Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «greenpeace»

Óriási botrány: neves tudósokat „vásárolt meg” a Greenpeace, hogy azt mondják, nem mi tehetünk a klímaváltozásról

harper

A Greenpeace tegnap bejelentette, hogy nemrégiben lezártak egy kísérletet, aminek tárgya az volt, hogy kiderüljön, milyen egyszerű megvásárolni bizonyos tudósok véleményét a klímaváltozás terén. Ráadásul nem akármilyen tudósokról van szó, hanem az Egyesült Államok nagy egyetemeinek professzorairól.

A Greenpeace nagy-britanniai tagjai egy nagy olaj- és aranykitermelő vállalat képviselőinek adták ki magukat, és megkérték a Princeton kutatóit, hogy írjanak tanulmányt a szén-dioxid és a szénalapú iparműködés jótékony hatásairól a fejlődő országokban.

„A professzorok beleegyeztek abba, hogy megírják ezeket a jelentéseket és kijelentették, hogy nem kötelesek bejelenteni, honnan származik ezeknek a tanulmányoknak a finanszírozása. Olyan dokumentumokra hivatkozva, amelyeket ipari képviselők támogattak – és amelyek között olyan is volt, amelyet állami vizsgálatokon és sajtóanyagokban is felhasználtak – Frank Clemente professzor például azt mondta, ezekben az esetekben sosem azonosították a támogatót, és minden publikációját úgy tüntette fel, mint független tanulmányt. A másik híres kutató, aki tagadja a klímaváltozás ember általi okait, William Harper professzor beleegyezett abba, hogy megírjon egy tanulmányt egy közel-keleti olajvállalatnak, a szén-dioxid jótékony hatásairól, és megígérte, hogy titokban tartja a cégfinanszírozást” – írja a Greenpeace közleménye.

William Harper a Princeton fizikaprofesszora. Azt írta a Greenpeace-nek egy emailben, hogy a Peabody Energy (ami a legnagyobb nem állami bányászati vállalat a világon) egyszer több ezer dollárt adott neki, hogy egy állami meghallgatáson tanúskodjon, a környezetvédelmi szervezet ugyanakkor megtudta, hogy egy másik professzor több tízezer dollárt kapott, hogy egy szövetségi meghallgatáson klímaváltozás-szkeptikus álláspontot képviseljen. Ugyanakkor a The Donors Trust, amelyet a közelmúltban többször azzal vádoltak meg, hogy az amerikai konzervatív politikai és gazdasági szereplők pénzét mossa tisztára, egy inkognitóban levő riporternek módszeresen elmagyarázta, hogyan tudnak a Közel-Keletről észrevétlenül pénzt juttatni a megfelelő klímaszakértőknek. A beszélgetés meghallgatható itt.

Frank Clemente professzor szociológus a Pennsylvania Állami Egyetemen. Tőle azt kérték, hogy írjon egy olyan tanulmányt, amely ellentmond azoknak a kutatóknak, akik azt állítják,hogy szénalapú gazdaság korai halálesetek okoz (ahogyan ezt például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állítja, akik szerint évente 3,7 millióan esnek áldozatául az ezáltal kiváltott légszennyezésnek). Clemente azt mondta, 15 000 dollárért cserébe megírja ezt a tanulmányt, leközli a nevével és titulusával, 8-10 oldalas lesz. Azt is mondta, hogy egy újságban 6000 dollárért lehet leközölni. A professzor egy levélváltásban elmesélte, hogy egyszer 50 000 dollárt kapott a Peabody Energytől, mert a szén globális értékéről értekezett.

A Greenpeace által közzétett anyagban számos más meghökkentő részletet árultak el az érintettek. Harper egy tanulmány árát 250 dollár/órában határozta meg, és azt kérte, a pénzt a a CO2 Koalíció nevű szervezetnek juttassák el, amelynek ő vezetői körébe tartozik. Harper ezt írta a munka felvezetőjébe, hogy kedvtelésből végezte el a kutatásokat. A konklúziója pedig az, hogy ha lecsökkentenénk a fosszilis források használatát, az egy immorális és irracionális politikai magatartás lenne.

totb.ro

Így kellene megóvni a megmaradt erdőket a Greenpeace szerint

romaniaerdo
photo by salajean via shutterstock.com

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy mit jelentenek az erdők gazdasági, szociális szempontból, meg úgy általában, az emberiség megmaradására nézve. Bár Románia csodálatosan gazdag erdőségekkel rendelkezik, állandó fenyegetettségnek van kitéve az illegális, vagy rosszul kigondolt kitermelések miatt. A Greenpeace Románia elérkezettnek látta az időt, hogy egy stratégiát hozzanak létre, amely segítségével megőriznék a megmaradt erdőket, s amely állandó támpontot fog adni a jövőbeli kampányokhoz. Összeszedtük az állásfoglalás, terv legfontosabb részeit:

Védett területek:

1. Kiemelten kell védeni az összes megmaradt érintetlen erdőt.
2. Biztosítani kell a védett területek érintetlenségét és a biodiverzitás megerősítését célzó menedzselésüket.
3. Olyan „zéró beavatkozásos” zónákat kell létrehozni (és ebbe tartozzanak bele a Natura 2000 hálózat területei is), ahol a természeti folyamatok bármiféle emberi beavatkozás nélkül történhetnek. Ez azt feltételezi, hogy itt se vadászni, se fát vágni, se halászni, se legeltetni ne lehessen. Azokban az állami tulajdonban levő erdőkben, amelyek a társadalmi jólétet (is) szolgálják, a terület minimum 10%-a legyen ennyire védett, ideális esetben pedig minimum 1000 hektárosak legyenek ezek a területek.
4. Olyan ökológiai kordonokat kell létrehozni, amelyek összekötik a központi területeket a szélekkel, illetve a negatív behatások ellen természetes védelmet nyújtanak.
5. Az illegális fakitermelések megakadályozása mind a védett, mind az azon kívüli területeken.
6. Olyan megoldást kell kidolgozni, amely a védett területek esetében figyelembe veszi a közeli közösséget, harmonizálni tudja a tulajdonjog gyakorlását, a közösségi terek használatát a biodiverzitás megőrzésével.
7. Olyan kifizetési rendszert kell létrehozni, amely megfelelően kompenzálja a tulajdonosokat, ha területeik egyben természetvédelmi területek is. Például fizessék ki őket a magánerdők kivágásának adóilletékeiből.

A Greenpeace szerint a következő irányelveket kellene követni:

A. Az erdőadminisztráció a természettel való szoros összhangban történjen, azaz minden erdőgazdálkodási cselekvés kövesse az erdők természetes struktúráját és dinamikáját. Az erdők kezelésének támogatnia kell a helyi fajokat, mivel ezek évezredek óta itt vannak, és ez azt bizonyítja, hogy a legjobban akkor képes egy terület működni, ha minden faktor összhangban van.

B. A fa begyűjtési mennyisége ne haladhassa meg az erdő termelékenységének mértékét.

C. Az erdészeti tevékenységeknek minimális ráhatásuk kell legyen az ökoszisztémákra, csak ilyen tevékenységeket szabad engedélyeztetni.

Ha minden szempont figyelembe lenne véve, ez egy jelentős gazdasági forráshoz is juttatná a helyi lakosságot: egyrészt a vidéken élők kitermelhetnék a szükséges famennyiséget, másrészt ez a tevékenység munkahelyeket biztosíthatna számukra. Ezzel egy időben az államnak tiszteletben kell tartani a helyi közösségeknek a helyi erőforrásokhoz való jogát, továbbá el kell látnia az országot faanyaggal, ennek érdekében maximalizálni – a lehetséges keretek között – a kitermelést, a faanyag exportja azonban nem szükséges. Az erdőket sosem szabad csak egy szempont szerint hasznosítani, minden projektnél figyelembe kell venni mind a szociális, mind a gazdasági, mind a természetvédelmi faktorokat.

A fent említett princípiumok a következő erdőmenedzselési szabályokat vonnák maguk után:

1. Csak egy-egy fát lehet majd kivágni, úgy, hogy a lombkoronában keletkezett rés mérete nem lehet nagyobb 0,3 hektárnál.
2. Az erdőregenerálás természetes módon történik.
3. A fák legalább 10%-a mindig megmarad egy területen, hogy öreg faként, vagy kihalt faként segítse elő a természetes ökoszisztéma alakulását. Ha a közelben vannak érintetlen erdőségek, akkor ezeket kell példaként venni a terület famennyiségének meghatározásakor.
4. Az erdőkezelés során nem szabad invazív fajokat felhasználni, hogy az őshonos ökoszisztéma megmaradhasson.
5. A fa szállításához szükséges erdei utak kialakítása a valós igények szerint kell történjen, úgy, hogy minél kevésbé rombolja a tájat.
6. A védett területek erdősítésekor csak őshonos fajokat szabad ültetni, és ezeken a területeken különösen nagy körültekintéssel kell eljárni.
7. Azokon a területek, ahol (újra)erdősítésre van szükség, ezt úgy kell elvégezni, hogy megalapozza vagy visszaállítsa a helyi ökoszisztémát.
8. Azokon a helyeken, ahol az utóbbi évszázadban a bükkerdőket lucfenyőkkel helyettesítették, az erdészeti tevékenységnek mérlegelnie kell az eredeti állapot visszaállításának lehetőségeit.
9. Minden területen megmarad egy minimálisan 10%-os rész, amelyhez egyáltalán nem szabad nyúlni. Ez modellként fog szolgálni a későbbi erdei visszaállítási munkálatok számára; az ajánlás szerint ezeknek az érintetlen területeknek minimum 100 hektár területűeknek kellene lenniük.

Ennek következtében Romániában megszűnne annak a lehetősége, hogy valaki tarvágással termeljen ki fát, hogy monokultúrás rendszerekben lehessen gazdálkodni, hogy egzotikus fafajtákat ültessenek valamely területekre, hogy a kényes területeken gyomirtózni és műtrágyázni lehessen, hogy szántással vagy más módokon lehessen rombolni a talaj minőségét, hogy erdőt lehessen letarolni, vagy biomasszát lehessen égetni, a nedves, lápos területeket le lehessen csapolni mezőgazdasági okokból, vagy olyan zavaró cselekvéseket csinálni, amelyek kényes periódusban történnek az ökoszisztémára nézve.

A Greenpeace elfogadja, hogy a fa jelentős gazdasági potenciált jelent, de ezt csak a fenntartható fejlődés keretei között tartja kiaknázhatónak. Szerintük a globális erdőpusztítás fényében értékelni kell a hazai állományt, ezért mind a felelőtlen erdőgazdálkodást, mind a törvény gyengeségeit meg kell szüntetni. A természetvédelmi szervezet javasolja, hogy az erőforrásokat a lehető legnagyobb felelősséggel dolgozzuk fel, a tűzifától kezdve a papírgyártásig, ugyanakkor előnyben kell részesíteni azokat, akik tartós, fából készült termékeket gyártanak, hogy a pazarlás csökkenjen, ennek érdekében egy országos újrahasznosítási rendszert is létre kell hozni.

Az elmúlt 25 évben az ország erdővel borított területei 27,45%-ra csökkentek. Ez jóval alulmarad az uniós átlagtól, amely 32,4%. A Greenpeace egy friss felmérésében az szerepel, hogy naponta 62 illegális fakitermelés esete történt az országban 2013-2014 között, ez drasztikus növekedés az előző évekhez képest, amikor ez a szám 28 volt. A romániai erdőkben több mint 33 000 állatfaj él, és az európai barna medve állomány több mint fele. 3600 növényfaj és 300 vándormadár faj otthona is ez, ezek közül sok veszélyeztetett. Romániában van továbbá az európai érintetlen erdőségek 62%-a, de a helyzet instabil, tekintetbe véve, hogy az utóbbi években több mint 310 000 hektárnyi erdős terület tűnt el.

Magyarok-Paks II: 1-0. Rendhagyó focimeccsel ünnepelt a Greenpeace Budapesten

MTI Fotó: Soós Lajos

MTI Fotó: Soós Lajos

A Greenpeace aktivistái Magyarok-Paks II: 1-0 címmel rendhagyó labdarúgó-mérkőzést tartottak a budapesti Kossuth Lajos téren november 19-én.

Az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a paksi erőmű bővítésével kapcsolatban, a közbeszerzési szabályok megszegése miatt. Olvasd el a teljes sztorit

Hihetetlen nagy károkat okozott az országnak két év alatt az illegális fakitermelés

erdos
photo by Simeon Chatzilidis via shutterstock.com

Több mint 50 millió euró kárt okoztak Romániában a törvénytelen erdőirtások 2013-2014-ben – állapította meg a Greenpeace Románia egy hétfőn közzétett jelentésében.

A szervezet szerint az esztelen fakivágás miatt keletkezett kár eléri a 231 millió lejt (52,1 millió euró). Ennek csaknem 80 százaléka a Kolozs, Fehér és Máramaros megyei erdőirtások nyomán keletkezett, ezekben az erdélyi megyékben tűnt el a legnagyobb famennyiség a törvénytelen erdőirtás következtében.

Kolozs megyében az illegálisan kivágott fák 37 százalékát semmisítették meg, Fehér megyében a 23 százalékát, Máramaros megyében a 18 százalékát.

A vizsgált időszakban több mint 45 500 esetre derült fény, ami napi átlagban 62 esetnek felel meg. A jelentés szerint 2009 és 2011 között naponta átlagban 28 ilyen esetet lepleztek le, majd 2012-ben 50-et.

A tavalyi és tavalyelőtti évben a törvénytelenül kivágott és lefoglalt famennyiség meghaladta az 1 millió köbmétert. A Greenpeace felhívja a figyelmet, hogy a romániai erdők továbbra is rohamosan pusztulnak, a szervezet szerint óránként három hektárnyi erdő tűnik el.

A Greenpeace Románia azt javasolta, hogy az illegális erdőirtás megakadályozása érdekében a hatóságok szigorítsák a büntetéseket, a rendőrség, a környezetvédelmi őrség és a csendőrség közreműködése pedig legyen hatékonyabb.

A román kormány szerint évi 8,8 millió köbméter fára becsülhető az illegális erdőirtás, beleszámolva azt a mennyiséget is, amit a hatóságoknak nem sikerül lefoglalniuk. A kormány júniusban erdőőrség felállításáról döntött a jelenség megfékezése érdekében. A kabinet szerint a környezeti károkon túlmenően az országnak mintegy negyedmilliárd eurónyi anyagi veszteséget okoz az illegális erdőpusztítás.

mti

Sokba kerül Oroszországnak a Greenpeace-hajó feltartóztatása

"Arcticsunrisedocked2". Licensed under Public Domain via Commons.

Arcticsunrisedocked2“. Licensed under Public Domain via Commons.

Kártérítésre ítélte hétfőn a hágai választott bíróság Oroszországot a Murmanszkban feltartóztatott, holland zászló alatt közlekedő Greenpeace-hajó ügyében. A kamatokkal együtt kell megfizetni az Arctic Sunrise nevű hajónak és a harmincfős legénységének okozott anyagi illetve erkölcsi károkat. A pontos összeget később határozzák meg. Oroszország nem vett részt a tárgyaláson, a hajó ügyében született korábbi nyugati és nemzetközi bírósági döntéseket is figyelmen kívül hagyta.

Olvasd el a teljes sztorit

Újabb Greenpeace-akció indult az Északi-sarkvidék megmentésére

11800080_10153535958714777_626707103296191819_n

Az Északi-sarkvidék megmentésére irányuló újabb akciót indított útjára Prágában a Greenpeace mozgalom.

Olvasd el a teljes sztorit

Napelemekkel szerelt fel egy szénerőmű által szennyezett városban egy sulit a Greenpeace

rovinari

Rovinari-ban, a szénalapú áramtermelés központjában a Greenpeace egy iskolát ellátott fotovoltaikus pannókkal, amelyek az intézmény energiaszükségletének egynegyedét képesek fedezni.

Olvasd el a teljes sztorit

Tiszta Adriát! Tiltakozik a Greenpeace a horvát tengerpartra tervezett olajkitermelés ellen

MTI Fotó: Marjai János

MTI Fotó: Marjai János

A Greenpeace Magyarország aktivistái a horvát tengerpart közelébe tervezett olajkitermelés ellen tiltakoztak Tiszta Adriát! elnevezésű budapesti akciójukkal július 22-én.

Olvasd el a teljes sztorit

Schweighoffer-effektus: dokumentumfilm-bemutató és beszélgetés Bukarestben

11351200_930376990319151_6671596499299123297_n

Erdőtarolások: okok, hatások, következmények címmel szervez Bukarestben kerekasztal-beszélgetést június 3-án a Frontline Club Bucharest. Az illegális erdőkitermelés problémáját körbejáró rendezvény keretén belül bemutatják az Alexandru Iacob és Răzvan Leucea által készített, Schweighoffer-effektus című dokumentumfilmet.

A dokumentumfilm a Hozindustrie Schweighofer tevékenységének hatásait mutatja be, köztük helyet kap a Kovászna megyei Rétyen felépített fűrészüzem esete is.

A dokumentumfilm bemutatása után kerekasztal-beszélgetés lesz a civil szervezetek képviselőivel.

Meghívottak: Andrei Ciurcanu (Rise Project), Romana Puiuleț (Rise Proiect), Csibi Magor (WWF Romania), Ionuț Apostol (Greenpeace), Octavian Berceanu (IDE) és Alexandru Iacob (a dokumentumfilm rendezője). A beszélgetés témája az erdőtarolások hatása, az intézmények szerepe az illegális erdőkitermelés megállításában, valamint az állam intézményei és a civil társadalom kapcsolata.

via sepsiszentgyorgy.info

Oscar-díjas producer forgat filmet a Greenpeace északi-sarki akciójáról

1024px-Arctic_Sunrise_in_Libya_1
Arctic Sunrise in Libya 1” by Salvatore Barbera from Amsterdam, The Netherlands – Arctic Sunrise in Libya. Licensed under CC BY-SA 2.0 via Wikimedia Commons.

David Puttnam, a Tűzszekerek Oscar-díjas producere hosszú idő után ismét visszatér a filmezéshez: zöld aktivisták északi-sarki akciójáról készülő mű producere lesz. A brit filmes azt reméli, hogy a produkcióval egy fiatalabb generációt tud megnyerni a környezetvédelem ügyének.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »