Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «gomba»

Áttörés a méhpusztulás okainak felderítésében

fotó: Johan J.Ingles-Le Nobel

fotó: Johan J.Ingles-Le Nobel

Hosszú ideje vita tárgyát képezi, hogy milyen tényezők állnak a méhek tömeges pusztulása mögött. A több mint tíz éve tartó drasztikus populációfogyás hátterére vonatkozóan megoszlottak a vélemények, voltak akik a mobiltelefonok elektromágneses hullámait, mások a parazitás megbetegedéseket okolták, egy harmadik csoport szerint pedig a gazdák által használt rovarirtók és egyéb vegyszerek a felelősek, amit a méhek a a pollengyűjtés során hordanak be a kaptárba.

A maryland-i egyetem kutatói nemrégiben látszólag áttörést értek el a tömeges méhpusztulások vizsgálatainak közben. A PLOS ONE nevű lap hasábjain közölt tanulmány tanúsága szerint a rovarok pusztulásának elsődleges oka a rovarirtó szerekhez köthető. A kutatók az Egyesült Államok keleti partvidékén gyűjtöttek a már beteg állományok áfonya- és dinnyetermesztésből származó pollenkészletéből, és ezt adták egészséges állományoknak. A megfigyelések szerint a 21 toxikus anyaggal való érintkezés után az egészséges egyedek atkákkal szembeni ellenállóképessége nagy mértékben csökkent.

Olyan gombaölő szereket, amelyeket eddig ártalmatlannak gondoltak és használatuk nagyon elterjedt volt az államokban, most tüzetesebben meg kell vizsgálni – vélik a kutatók. A helyzetet bonyolítja, hogy a gazdák általában több kémiai vegyületet is használnak a károkozók ellen, ezek kombinatív hatása pedig sok esetben ismeretlen maradt.

A méhpusztulás leginkább az Egyesült Államokban érhető tetten. Az állomány az utóbbi években olyannyira megcsappant, hogy az ország méhpopulációjának 60%-a a kaliforniai növényvilág beporzásáért felel. Ezen belül az országnak kiemelten fontos, hogy a mandulaültetvényeket beporozzák, hiszen Kalifornia biztosítja a világ mandulafogyasztásának 80%-át, és ez mintegy 4 milliárd dollár értékű exportot jelent.

forrás : Trehugger.com

Élet a sterilnek hitt antarktiszi Vosztok-tóban


Fotó: troubadour1/flickr

Meglepően sokrétű életformát, több mint 3500 élő szervezet DNS-ét mutatták ki kutatók az Antarktisz jégpáncélja alatt lévő Vosztok-tóból vett vízmintákból.

Orosz kutatók januárban fúrták meg a Vosztok vizét, és több mint 3400 méter mélységből vízmintákat hoztak felszínre. Laboratóriumi elemzésük 3507 élő szervezet, többségében baktérium DNS-ét mutatta ki. A baktériumok mellett egysejtű és többsejtű organizmusokat, köztük gombákat is találtak – írták a kutatók a PLOS ONE tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. Olvasd el a teljes sztorit

Előadás ehető és mérgező gombákról Kolozsváron

Az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztályának szervezésében július 4-én, csütörtökön 17 órától dr. Veress Éva tart előadást Ehető és mérgező gombák címmel.

Helyszín: az EME központi székházának előadóterme, Jókai/Napoca utca 2. szám, I. emelet. Olvasd el a teljes sztorit

Környezeti katasztrófát okozhat egy gomba Nagy-Britanniában


Fotó via The Guardian

Mintegy százezer fát pusztított már el Nagy-Britanniában a Chalara fraxinea nevű gomba által okozott betegség. A gombaféle a kőrisfák levelét, ágait és gyökereit támadja meg, a fiatal egyedeket rövid idő alatt elpusztítja. A kontinentális Európában is egyre elterjedtebb betegséget először februárban észlelték, azóta különösen Kelet-Anglia térségét fertőzte meg, de már Glasgow környékén is megfigyelték.

Owen Paterson brit környezetvédelmi miniszter azzal a felhívással fordult a lakossághoz, hogy erdőjárást követően mossák le csizmájukat, kutyáikat, sőt a gyermekeket is, hogy elejét vegyék a magaskőrist pusztító gomba terjedésének, amely az elmúlt évek egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófáját idézheti elő Nagy-Britanniában.
Olvasd el a teljes sztorit

Romániában csökkenőben van az évi gombatermés


Sárgagyűrűs fenyőtinóru (fotó: Emilio Pini). A mikorrhizás kapcsolatokban a társhoz való hűség legtipikusabb példája: kimondottan csak vörösfenyővel alkot mikorrhizás kapcsolatot

Míg egyes nyugat-európai országokban a klímaváltozás miatt kitolódott a gombaszezon, Romániában éppen fordítva: a szárazságok és korai fagyok miatt kisebb az évi gombatermés.

Kovács Katalin Olvasd el a teljes sztorit

Tovább teremnek a gombák az éghajlatváltozás miatt


Fotó: Alber86/flickr.com

Számos európai országban több idő áll a jövőben a gombagyűjtők rendelkezésére, az éghajlatváltozás miatt ugyanis meghosszabbodott a termőtestek növekedési ideje, és sok esetben kitolódott az év vége felé – derült ki 746 297 gombaadat kiértékeléséből.

Olvasd el a teljes sztorit

Közvetlen hatással vannak a klímára a moszatok, gombák és algák

Fotó: como_un_pez_en_el_agua/flickr.com

Az algák, moszatok, páfrányok és gombák hatalmas mennyiségben képesek tárolni a szén-dioxidot és a nitrogént. Évente világszerte ötvenmillió tonna nitrogént képesek felvenni és 14 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg ezek a növények – állapították meg a Frankfurti Biodiverzitás- és Klímakutató Központ, a mainzi Max Planck Intézet és a kaiserslauteni Műszaki Egyetem kutatói.

A növények által lekötött szén-dioxid megfelel annak a mennyiségnek, amennyi évente az erdőtüzekkel és a biomassza-égetéssel felszabadul. A kutatók a virágtalanok (Crytogamae) közé tartozó növények szerepéről szóló tanulmányukat a Nature Geoscience című szaklapban mutatták be.

Az organizmusoknak közvetlen hatásuk van a klímára – közölte a frankfurti kutatóintézet hétfőn. A klímaváltozást viszont nem képesek teljesen legyőzni, mivel a szén-dioxidot csak néhány évig képesek tárolni. A növényen keresztül a nitrogén szerves trágyaként a földbe kerül, így meggyorsítja azon növények, például a fák növekedését, amelyek hosszú távon képesek tárolni a szén-dioxidot.

A frankfurti, mainzi és kaiserslauteni tudósok munkájuk során több mint kétszáz, az organizmusok előfordulásával és anyagcseréjével foglalkozó kutatást elemeztek ki.

Forrás: MTI via HVG

Tavasz + eső = gombaszezon. Mire figyeljünk?


Ízletes vargánya (Boletus edulis). Fotó: Harry-Harms/flickr.com

Milyen ehető gombáknak van most szezonja? Igaz-e, hogy az ezüstkanál megfeketedése megmutatja, hogy ehető vagy mérgező-e a gomba? Mit tegyünk gombamérgezés esetén?

Kovács Katalin Olvasd el a teljes sztorit

Több az állat, mint a növény. 8,7 millió faj élhet a Földön


A feketefejű erdei nimfát 2009-ben fedezték fel Kolumbiában. Fotó: godenyheter.no

Minden eddiginél pontosabb becslés szerint a Földön 8,7 millió faj él, ám a legtöbb fajt még nem is írták le. Felfedezésükhöz és rendszertani meghatározásukhoz mintegy ezer évre lenne szükség – írják kutatók a PLoS Biology szaklapban megjelent tanulmányukban.

Ez a hatalmas szám „az Élet családfája” ágai közti rokonsági kapcsolatok elemzése során jött ki. Eddig a tudósok mintegy 1,2 millió fajt írtak le tudományosan. Olvasd el a teljes sztorit

Még több érv, hogy a globális felmelegedés miért „rossz”. Megoldásorientált kutatásoké a jövő


Sebezhető tűlevelűek (fotók: Szász Péter)

Európa-szerte egyre több kutatás mutatta ki olyan gerinctelenek és gombák klimatikus változások indukálta terjeszkedését, amelyek megtizedelik az erdők faállományát. A tűlevelűek 250 millió évvel ezelőtti kihalása is feltehetőleg a gombák számlájára írható. Egy megjelenés előtt álló tanulmányból az is kiderül, a klímaváltozás hatására jelentősen lecsökkenhet a genetikai diverzitás, emiatt ha egy faj „azonnal” nem is hal ki, jelentősen romlanak a középtávú túlélési esélyei. Mit tehetünk? Megoldásorientált kutatások kellenének, és pl. az erdők menedzselése esetében monitoring programokra, stratégiai tervezésre, különböző forgatókönyvek kidolgozására lenne szükség.

A globális felmelegedés miatt elszaporodó agresszív fonalgombák okozhatták az erdők pusztulását 250 millió évvel ezelőtt – véli egy nemzetközi kutatócsoport. Olvasd el a teljes sztorit

előző »