Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «geológia»

BBTE Földtani Esték: Albánia egy geológus szemével

bbte_foldtaniestek_1

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Földtani Intézetének szervezésében november 11-én, kedden 18 órától az intézet Eugen Stoicovici termében dr. Mosonyi Emília tart előadást Albánia egy geológus turista szemével címmel.

Geológusok szerint cunamival kísért erős földrengés rázhatja meg az Arab-tenger térségét

Karachi Coast, Pakistan
Fotó: eutrophication&hypoxia/flickr

Pusztító erejű, akár a kilences fokozatot is elérő, szökőárral kísért földrengés rázhatja meg az Arab-tenger térségét – állapították meg brit és kanadai kutatók, akik szerint a szakemberek eddig alábecsülték a régiót fenyegető katasztrófaveszélyt.

Olvasd el a teljes sztorit

Miért hullámosak az utak Erdélyben? Megtudhatod a GEKKO szervezte előadáson

Tudománynépszerűsítő előadássorozatot szervez a Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya (GEKKO). Február 21-én Az erdélyi autópálya-építés földtani, földfelszín-alaktani nehézségei címmel Wanek Ferenc geológus tart előadást.

Ki ne látott volna már szerte Erdély területén megcsúszott, megtört, hullámosodott, netán megszakadt autóutakat? Azoknak olyan földtani–földfelszín-alaktani okai vannak, melyek az autópálya-építést sem kímélik. Olvasd el a teljes sztorit

Geológiai kisokos: hogyan alakul ki a kőolaj és a földgáz?

Olajmező Kaliforniában. Fotó: Keturah Stickann/flickr.com

Időről időre találkozunk a sajtóban olyan beszámolókkal, amelyek arról adnak hírt, hogy egy energiaipari vállalat mekkora mennyiségű szénhidrogén mezőt fedezett fel és ennek mekkora gazdasági jelentősége van. Sajnos sok esetben ezek az információk részben vagy egészben pontatlanok. Emellett számos híradás szól minden szakértelmet és tudományos hátteret nélkülözve a nem hagyományos mezők kitermelési technológiájának veszélyeiről. Cikksorozatunkban azon természeti folyamatokat mutatjuk be, amelyek során a szénhidrogén készletek kialakultak, valamint a hagyományos kőolajmezők jelentőségét és a nem hagyományos mezők szerepét a világ energiaellátásában.

Bartha István Róbert

A szénhidrogének még napjainkban is a legjelentősebb energiahordozónak számítanak. Nem mellesleg számos iparág (vegyi-, gyószer-, élelmiszer-, textilipar, stb.) alapanyagként felhasználja a szénhidrogén származékokat. Így legalább annyira fontos az ipari felhasználásuk, mint az energiahordozóként betöltött szerepük. Ahhoz, hogy megértsük a szénhidrogének jelentőségét és kitermelésük problematikáját, elengedhetetlen a keletkezési és felhalmozódási körülményeiknek az ismerete, azaz megfelelő ismeretekkel kell rendelkezzünk azokról a természetben lezajló folyamatokról, amelyek során kialakultak Földünk kőolaj-és földgázkészletei. Olvasd el a teljes sztorit

Fortyogó, Pokolsár és egyéb bugyborékoló “szörnyek” – az iszapvulkánokról

Iszapvulkán Scorţoasa mellett.

Nem kell költséges világkörüli útra indulni ahhoz, hogy érdekes és látványos természeti kincsekkel találkozzunk: ezek gyakran életterünk közvetlen közelében találhatóak. Romániában is számos olyan látványos és érdekes földtani képződmény van, amelyeket talán már csak a szakemberek, geológusok ismernek, pedig bárki kedvet kaphatna „újra felfedezni” környezetünk földtani szépségeit. Ezek közül nagyon látványosak az iszapvulkánok, amelyek szép számmal megtalálhatóak hazánkban.

Bartha István Róbert

Ezeket az egyedülállóan érdekes földtani képződményeket számos névvel illették már: iszapvulkán, üledékes vulkán, sárvulkán, sárkúp, sáros dombocska, vagy népiesen: sáros, meleg forrás, selymék, stb. A geológusok sokáig nem tudták megmagyarázni e képződményeket és kialakulási folyamataikat. A XIX. században figyelték meg először, hogy vannak olyan iszapvulkánok, amelyek megjelenése vulkáni aktivitáshoz kapcsolódik és vannak, amelyek más földtani környezetben képződnek.
Olvasd el a teljes sztorit

Szakmai tábor geológus diákoknak és diákjelölteknek a Szeltersznél

Fotó a tavalyi vársonkolyosi GEKKO-táborból

A kolozsvári BBTE magyar geológus hallgatóinak egyesülete (GEKKO) és a Koch Antal Földtnai Társaság (KAFT) az idén is megrendezik a közös nyári táborukat.

Az idei geológus táborra július 27-31. között a székelyföldi Lövéte határában, a Vargyas patak völgyében kerül sor. Az elsődlegesen témaindító kutatótábornak szánt összejövetel célja, hogy a kolozsvári BBTE magyar nyelvű geológus mérnöki szak hallgatói szakmai támpontokat kapjanak, amennyiben TDK-ra vagy szakdolgozat megírására készülnek. Olvasd el a teljes sztorit

Vitaest a klímaváltozásról: egerek vagyunk, vagy elefántok?

Bolygók, talajrétegek és széndioxid-molekulák ütköztek tegnap este a BBTE Földrajz Karának amfiteátrumában. Nem katasztrófáról van szó, nem is a hadronütköztető 2.0-ás erdélyi változatát építették fel, hanem három különböző tudományág szakértői vitáztak az éghajlatváltozás okairól és arról, hogy egyáltalán van-e ilyen.

Rácz Tímea

Mika János klímakutató, Szenkovits Ferenc csillagász és Wanek Ferenc geológus mutatta be szakterületének szempontjait és az ezekből leszűrhető következtetéseket. Pró és kontra álláspont végülis kialakult, csak nem úgy, ahogyan gondoltuk volna: nem a nagyobb léptéket használó csillagász és geológus „fogtak össze” a klímakutató ellen, hanem csupán a geológiai és az éghajlati érvek ütköztek – a csillagászati ismeretek túl kevésnek bizonyultak a kiváltó okok megállapításában. Olvasd el a teljes sztorit