Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «génmódosítás»

Rákkeltő lehet a világ leggyakrabban használt gyomirtója

weed
photo by Rudy Umans via shutterstock.com

A lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Monsanto Roundup gyomirtóját, amely a világ egyik legnépszerűbb – és az Egyesült Államokban a legtöbbet használt – terméke.

A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) öt rovar- és növényirtó szer, köztük a glifozát alapú herbicidek minősítését végezte el. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is mérlegelni fogja az IARC értékelését.

A francia ügynökség négy kategóriát használ az anyagok besorolására: ismert karcinogének, lehetséges karcinogének, nem besorolható anyagok és valószínűleg nem rákkeltő anyagok. A Lancet Oncology című folyóirat internetes oldalán közölt döntés szerint a glifozátot most a második kockázati kategóriába sorolták a szakemberek, így egy csoportba került az anabolikus szteroidokkal és a váltott műszakban végzett munkával.

A figyelmeztetés elsősorban a hatóanyag ipari felhasználására vonatkozik. Az IARC szakértői szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot.

Az IARC szerint több mint 750 különböző herbicid tartalmaz glifozátot, amelynek jelenlétét – a gyomirtó szer használatától függően – a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben is kimutatták.

A szakértők szerint “korlátozott bizonyítékok” vannak rá, hogy a szer non-Hodgkin limfómát okozhat az embereknél, és meggyőző bizonyítékok támasztják alá, hogy egyéb rákfajták kialakulását eredményezheti patkányoknál és egereknél. A francia ügynökség szerint az anyag kimutatható a mezőgazdasági munkások vérében és vizeletében, ami azt jelenti, hogy a szervezet felszívja a glifozátot.

A glifozát alapú herbicideket gyártó cégek, köztük az amerikai génmódosított növényeket forgalmazó cég, a hírhedt Monsanto, hevesen tiltakoznak a mostani minősítés ellen.

mti

Az Egyesült Államokban titokban legalizáltak egy génmódosított fenyőfát

fenyogmo
photo by IrinaK via shutterstock.com

2015. január 29-én New Yorkban GMO-ellenes csoportok gyűltek össze a világ minden tájáról, hogy elítéljék az amerikai kormányt, amiért lehetővé teszi az első génmódosított fa, a loblolly fenyő legalizálását kormányzati és lakossági felügyelet nélkül, anélkül, hogy felmérték volna a lakosságra vagy a környezetre gyakorolt hatást, és amiért nem vették figyelembe a hatalmas lakossági ellenállást a génmódosított fenyőfákkal szemben.

Bözsike akcióban

Doug Gurian-Sherman a Centre for Food Safety szakértője nemrég egy tavaly augusztusi keltezésű titkos levelet hozott nyilvánosságra. Ebben az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) azt a példátlan döntést hozta, hogy megengedte az ArboGen cégnek a génmódosított loblolly fenyő (Pinus taeda: terpentinfenyő és keleti sárgafenyő) termesztését. A génmódosított fenyőbe egy baktérium (Bacillus thuringiensis) toxintermelésért felelős génjeit építették be, amely ezáltal ellenállóvá vált bizonyos rovarkártevőkkel szemben (Dendrolimus punctatus Walker és a Crypyothelea formosicola Staud), amelyeket így a fenyő által termelt baktérium-toxin elriaszt. Ezeket a fákat a lakosság tudta nélkül bárhová ültethetik az USA területén, anélkül, hogy elérhető információ lenne róluk.

Gurian-Sherman szerint, a mezőgazdasági minisztérium szándékosan provokál ezzel a döntésével, amely valószínűleg a legnagyobb változtatás az USA környezetvédelmi szabályozásában a 90-es évek eleje óta.
A loblolly fenyő az USA 14 államában őshonos, de világszerte termesztik ültetvényeken. A fák pollenjei több száz kilométerre is képesek eljutni.

Ha ezeket a génmódosított terpentinfenyőket széles körben termesztik Amerikában, akkor semmi sem gátolhatja meg, hogy az őshonos fajtákkal kereszteződjenek.– mondta Dr. Rachel Smolker a Biofuelwatch szervezettől.

Ez szándékos, visszafordíthatatlan és teljesen felelőtlen környezetszennyezés, beláthatatlan és nagy valószínűséggel pusztító következményekkel. Az erdei ökoszisztémák működését is alig értjük, egy génmódosított fa elterjedésének mindenféle negatív hatása lehet a talajra, gombákra, rovarokra, vadakra, énekesmadarakra és a közegészségügyre. És mindezt rövid távú kereskedelmi haszonért.

Sokan aggódnak a USDA döntésének nemzetközi hatásai miatt. Winnie Overbeek az uruguayi központú World Rainforest Movement nemzetközi koordinátora ezt nyilatkozta: „Nagyon aggódunk, hogy ez a szabályozatlan génmódosított fenyő eljuthat Brazíliába vagy más országokba a lakosság, de akár az ottani kormányzat tudta nélkül és tovább növeli az ipari célra ültetett fák mennyiségét a déli féltekén. Ez világszerte a természetes erdők irtásához vezet, árt az őslakos és földműves közösségeknek, mindenkinek, akinek léte az erdőtől függ.”

Ruddy Turnstone Floridából, a Global Justice Ecology Project-től, megjegyzi – Az ArboGen és a kormány talán úgy gondolják, hogy megnyerték ezt a csatát, de ma már egy hatalmas GMO-ellenes mozgalommal kell számolni. Vannak még erdővédő csoportok, őslakosok, madarászok, erdészek, tudósok, szülők, túrázók és sokan mások, akik nem szeretnék, ha az erdőt GMO-fák szennyeznék. Nagyon sokan akcióba fognak lendülni, hogy ezeket a fákat ne ültethessék el.

2013-ban, mikor az USDA felfüggesztette az engedélyezést és kikérte a lakosság véleményét egy másik ArboGen fa, a génmódosított eukaliptusz kereskedelmi forgalomba hozatalához, 10.000 az egyhez arányban kapott kommenteket az ipar kérése ellen. Most, a génmódosított fenyőre vonatkozó szabályozás kidolgozásának megspórolásával, az USDA a közvéleményt is kizárta az engedélyeztetésből. 2013-ban a génmódosított fáknak szentelt (Tree Biotechnology) konferenciát Asheville-ben, Észak-Karolinában, GMO-ellenes aktivisták zavarták meg a konferencia mind az öt napján, sok letartóztatás történt.

A STOP a Génmódosított Fákra Kampány egy nemzetközi szerveződés, az erdők védelméért és a biodiverzitás megőrzéséért mozgósít, valamint támogatja a génmódosított fák elterjedésétől fenyegetett helyi közösségeket.

2017-től piacra kerülhet a génmódosított alma

alma

Húsz évbe telt, de kitermesztették: az Amerikai Egyesült Államok fogyasztásra alkalmasnak találta a nemrég génmódosítással kitermesztett almákat. Olcsóbb és felvágáskor nem barnul be.

Az „Arctic” névre keresztelt almát egy kanadai biotechnológiai cég, az Okanagan Speciality Fruits fejlesztette ki, egyszerre két fajtát: a Granny Smith-t, és a Golden delicious-t. A cég ugyanakkor még két fajta létrehozásán ügyködik.

A kanadai cég azt állítja, a génmódosított termék segítségével sikerül olcsóbb almát biztosítani a vásárlóknak, hiszen a csomagolásban és felszolgálásban jelentős pénzt (30%) lehet megspórolni, ha például nem kell antioxidánsokkal kezelni az almát, hogy ne barnuljon meg szeletelt formában. A megbarnulás oka, hogy felvágáskor oxigén kerül az alma addig érintetlen belsejébe. Az Okanagan kutatói úgy módosították a géneket, hogy a gyümölcs minél kevesebbet termeljen ebből az enzimből, ettől az még megrohadhat, de többé nem barnul be.

A környezetvédelmi szervezetek rögtön tiltakozni kezdtek a GMO-alma ellen, mondván, hogy teljesen fölösleges azt terjeszteni, és kérik az élelmiszeripari cégeket, hogy utasítsák el az újfajta gyümölcsöt, valamint szeretnék, ha olyan címkét tartalmazna, amely jelzi a génmódosítást.

A tiltakozások ellenére az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma már jóvá is hagyta a terméket, mondván, annak termesztése semmilyen környezetvédelmi kockázatot nem jelent. A GMO-almák 2017-ben jelenhetnek meg a piacokon.

green-report

Tomtato: paradicsom és krumpli terem ugyanazon a növényen. És nem GMO!

tomtato-plant

Paradicsomot és krumplit egyszerre termő növényt fejlesztett ki a Thompson and Morgan brit vállalat. Egyetlen tőnyi “tomtato”, azaz a tomato és potato szavakból összevont névre keresztelt növény képes 500 darab koktélparadicsomot teremni, ugyanakkor jópár burgonyagumó is begyűjthető róla.

A növényt ugyanakkor génmódosítás nélkül tenyésztették ki, tíz év munkájával. Mindkét növény a burgonyafélék (Solanaceae) családjához tartozik, tehát rokonok, így sikerült egyiket a másikba beoltani, és olyan hibridet nyerni, amelynek a föld alatt krumpligumói, a föld felett meg paradicsomtermése nő. Olvasd el a teljes sztorit

Az EP megengedi a tagállamoknak, hogy betiltsák a génmódosított haszonnövényeket

gmo
photo by wellphoto via shutterstock.com

Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi és közegészségügyi bizottsága kedden megszavazta azt a javaslatot, amely – az eddigi szabályozást megváltoztatva – széles körben lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy uniós szintű engedélyezés ellenére is megtiltsák genetikailag módosított organizmusok (GMO) termesztését a saját területükön.

A szavazás eredményét kommentálva Marco Conterio, a Greenpeace agrárpolitikai igazgatója elégedetten nyilatkozott: „Üdvözlöm az új parlament döntését, mert egy szabad és GMO-mentes európai mezőgazdaságot támogat. A parlament radikálisan megjavította a tanács által elfogadott szöveget, amelyre jelentős hatással volt a génmódosítást pártoló brit kormány. A mai szavazás az uniós országoknak jogot biztosít betiltani a génmódosított növények termesztését saját területükön, így a biotechnológiai cégek ezt nehezen támadhatják meg bírósági úton.

Ezzel az állásponttal a parlament visszaállította a tagállamok jogát a GMO-növények termesztésével kapcsolatos döntéshozatalhoz, a környezetre jelentett veszély miatt. Ezzel korlátokat szabtak a biotechnológiai cégeknek, holott az unió miniszterei sokkal szabadabb mozgásteret adtak volna. A parlament, az Európai Bizottság és a kormányok hamarosan megkezdik az egyezkedéseket, hogy az elkövetkező hetekben véglegesíthessék ezt a törvényt.

GMO-laboratóriumot csinált a Monsanto egy paradicsomi, kis szigetből

GMO-laboratóriummá alakította a Monsanto cég a hawai Molokai szigetét, a helyieket pedig úgy kezeli, mint kísérleti egereket – írja a The Mind Unleashed.

A Monsanto azzal az ígérettel telepedett meg a szigeten, hogy munkahelyeket teremt, ám eddig csak környezetszennyezést kaptak tőle a helyiek. A vállalat több mint 800 hektárt birtokol a szigeten, ahol a génmódosított kukoricát tesztelik hatalmas mennyiségű rovar- és gyomirtó bevetésével. A lakosság körében egyre gyakoribb az asztma, a cukorbetegség, valamint a rák különböző formái. Olvasd el a teljes sztorit

GMO-elleni tüntetés lesz Kolozsváron

10295416_10201017635722453_4190896390499246258_o

Május 24-én Kolozsvár főterén 11 órától a génmódosított élelmiszerek gyártása ellen szerveznek tiltakozást. Ezen a napon világszerte tüntetéseket tartanak a GMO-k termesztése és használata, a Monsanto cég, a korporatista érdekek, a mesterséges élelmiszerek, a termőterületek szennyezése, a kistermelőket, valamint a fogyasztókat érő igazságtalanságok ellen.

Olvasd el a teljes sztorit

A Monsanto kapta a “mezőgazdasági Nobel-díjat”


GMO-ellenes tüntetők. Fotó: occupyreno_media via flickr

A Monsanto igazgatója és két másik, a biotechnológia területén dolgozó szakértő kapta a mezőgazdaság Nobel-díjának számító World Food Prize-t. Ez az első alkalom, hogy a díj a génmódosított szervezetek kifejlesztőihez kerül. A génmódosított szója és kukorica fajtái népszerűek az amerikai termelők körében, ugyanakkor Európában tilos a termesztésük. Az Egyesült Államokban több szervezet is harcol a gmo-tartalmú élelmiszerek megfelelő címkézéséért, annak ellenére, hogy hivatalos kormányzati vélemény szerint a termékek fogyasztása biztonságos.

A díjat az Iowa Foundation adományozza, az alapítványt Norman Borlaug, az 1970-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett amerikai agronómus alapította. A díjjal azokat jutalmazzák, akik sokat tettek az éhínség elleni küzdelemben, valamint az élelmiszerek minőségének javítása és az élelmiszerek biztonságos elérése érdekében. Olvasd el a teljes sztorit

Greenpeace: GMO-rizset teszteltek gyerekeken Kínában


Forrás: greenpeace.org

A Greenpeace állítása szerint Kínában gyerekeket használtak kísérleti alanyként, és etettek genetikailag módosított rizzsel egy amerikai-kínai közös kutatás érdekében. A kínai hatóságok tagadják a vádakat, és az ügy kivizsgálását ígérték.

A Greenpeace az augusztusban publikált kutatás után adott hangot erkölcsi aggályainak, rámutatván: az amerikai mezőgazdasági minisztérium által is támogatott projektben legalább kéttucatnyi 6-8 éves gyereket etettek fél éven keresztül a genetikailag módosított úgynevezett aranyrizzsel, anélkül, hogy annak egészségre gyakorolt hatásairól és esetleges mellékhatásairól a kutatók bármit is tudtak volna. Olvasd el a teljes sztorit

Nem kell a GMO-lazac az amerikai politikusoknak

Fotó: Andrea Pokrzywinski/flickr.com

Az Egyesült Államok Kongresszusa meg akarja akadályozni, hogy az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) engedélyezze a génmódosított lazac tenyésztését, arra hivatkozva, hogy még nincs elég információ erről a halról. Tavaly röppent fel a hír, hogy a FDA nemsokára megadhatja az engedélyt, eddig azonban még nem került rá sor, és jelenleg azon munkálkodnak, hogy ez ne is történjék meg.

Az AquaBounty által kifejlesztett lazac kétszer olyan gyorsan nőne meg, mint a normál; az engedélyezésre több mint tizenöt éve várnak. A politikusi ellenállást az alaszkai delegáció támogatja leginkább, mivel attól tartanak, a lazacipar veszélybe kerülhet a génmódosított hal miatt. Olvasd el a teljes sztorit

előző »