Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «genetikai diverzitás»

Végre egy jó hír: ismét elterjedhetett a vadmacska Németország bizonyos részein

"Felis silvestris silvestris Luc Viatour" by Lviatour - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Felis silvestris silvestris Luc Viatour” by LviatourOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Elterjedt az európai vadmacska (Felis silvestris) Németország bizonyos részein, az állatvédők egy új génadatbank eredményeiből következtetnek erre.

Olvasd el a teljes sztorit

A genetikai diverzitás elképesztő mértékben csökkent a múltbeli klímaváltozások miatt


Fotó: quikelopez/flickr.com

Az apró rágcsálók, az örvös lemmingek (Dicrostonyx) több hullámban pusztultak ki a legutóbbi jégkorszak alatt Nyugat-Európában, és minden kihalást követően élőhelyeiket genetikailag különböző lemmingfajok népesítették be – derítette ki a Londoni Egyetem tudósainak irányításával dolgozó nemzetközi kutatócsoport.

A lemmingek a rágcsálók rendjébe, a hörcsögfélék családjába sorolt nem. A szubarktikus és arktikus területeken élnek, testük nyomott, farkuk és fülük alig látszik, zápfogaik életük végéig nőnek. Hosszuk 10-15 centiméter, testtömegük 40-130 gramm, a hóbaglyok fő táplálékául szolgálnak. Olvasd el a teljes sztorit

Bálint Miklós: rajtunk is múlik, mennyire csökken a fajok diverzitása


Fotó: flickr/Alexandre Dulaunoy

Egyes fajok átvészelték a jégkorszakot, de az élőhelyeik most egyre inkább megváltoznak. Kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás a genetikai diverzitás 68-84%-át veszélyeztetheti 2080-ra.

Bálint Miklós, a kolozsvári Molekuláris Biológia Kutatóközpont és a frankfurti Biodiverzitás és Klíma Kutatóközpont kutatója németországi munkatársaival együtt nagy nemzetközi visszhangot kapott tanulmányt közölt az egyik legrangosabb nemzetközi szakfolyóiratban, a Nature Climate Change-ben. A tanulmány a klímaváltozás biodiverzitásra gyakorolt hatásait vizsgálja a Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) 2080-ra vonatkozó éghajlati becsléseinek felhasználásával.

kérdezett: Borbáth Endre

Hogyan kezdtél a klímaváltozás és biodiverzitás kapcsolatával foglalkozni?

Bálint Miklós: Régóta foglalkozom vízirovarok populációgenetikájával. Ezek az apró és jelentéktelennek tűnő rovarok gyakran hatalmas genetikai diverzitással rendelkeznek, ezért is érdekes a kutatásuk. Nem ritka, hogy az európai hegyekben élő, egymáshoz látszólag teljesen hasonló populációkról rövid genetikai összehasonlítás után kiderül, hogy valójában több fajhoz tartoznak, és esetenként több millió éves önálló fejlődés után alakultak ki. Olvasd el a teljes sztorit

A globális felmelegedés nagyobb csapást mér az élővilágra, mint eddig hitték

Fotó: cherrylynx/flickr.com

Becslések szerint a növény- és állatfajok csaknem egyharmadának kipusztulása várható világszerte, ha a várt ütemben folytatódik a globális felmelegedés, sőt a genetikai sokféleség csökkenése ennél is jóval drasztikusabb lesz – derítették ki német kutatók.

A németországi Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont és a Senckenberg Természettudományi Társaság kutatóinak számításai alapján 2080-ra egyes fajok genetikai változatossága 80 százalékkal is zsugorodhat – hangsúlyozzák a Nature Climate Change című szaklapban megjelent cikkükben. Globális szinten ez az első tanulmány, amely a genetikai változatosság alapján mérte fel a biológiai sokféleség várható szűkülését. Olvasd el a teljes sztorit

Még több érv, hogy a globális felmelegedés miért „rossz”. Megoldásorientált kutatásoké a jövő


Sebezhető tűlevelűek (fotók: Szász Péter)

Európa-szerte egyre több kutatás mutatta ki olyan gerinctelenek és gombák klimatikus változások indukálta terjeszkedését, amelyek megtizedelik az erdők faállományát. A tűlevelűek 250 millió évvel ezelőtti kihalása is feltehetőleg a gombák számlájára írható. Egy megjelenés előtt álló tanulmányból az is kiderül, a klímaváltozás hatására jelentősen lecsökkenhet a genetikai diverzitás, emiatt ha egy faj „azonnal” nem is hal ki, jelentősen romlanak a középtávú túlélési esélyei. Mit tehetünk? Megoldásorientált kutatások kellenének, és pl. az erdők menedzselése esetében monitoring programokra, stratégiai tervezésre, különböző forgatókönyvek kidolgozására lenne szükség.

A globális felmelegedés miatt elszaporodó agresszív fonalgombák okozhatták az erdők pusztulását 250 millió évvel ezelőtt – véli egy nemzetközi kutatócsoport. Olvasd el a teljes sztorit