Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «folyó»

Klímaváltozás Magyarországon: megjelentek a szúnyogirtó fogaspontyok a Zagyvában

"Gambusia holbrooki" by Osado - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Gambusia holbrooki” by OsadoOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

A klímaváltozás jele lehet a szúnyogirtó fogaspontyok (Gambusia holbrooki) megjelenése a természetes tavakban, folyókban, legutóbb a Zagyva szolnoki szakaszán találtak példányokat – közölte a Magyar Haltani Társaság elnöke az MTI-vel.

Olvasd el a teljes sztorit

Iszonyú sok apró műanyag darabka van a Rajnában

"Rheinzusammenfluss" by User: Benreis at wikivoyage shared. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Rheinzusammenfluss” by User: Benreis at wikivoyage shared. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

A Rajna a világ műanyagrészecskékkel leginkább fertőzött vizeinek egyike svájci tudósok tanulmánya szerint. Különösen sok mikrorészecske található a folyó Ruhr-vidéki szakaszán. A világ vizeiben itt mérték a mikroméretű műanyag koncentrációjának legmagasabb értékét. A bázeli Rajna-kanyarban a fertőzöttség szintje még a Genfi-tó értéke alatt van, a Ruhr-vidéken azonban már tízszer nagyobb annál – emelte ki Patricia Holm, a Bázeli Egyetem szakértője a Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Olvasd el a teljes sztorit

Meleg vizet kedvelő, amerikai halfajt találtak egy magyarországi folyóban

Szúnyogirtó fogaspontyot emelnek ki egy mintavételre használt hálóból a Zagyva szolnoki szakaszán szeptember 18-án. MTI fotók: Bugány János

Szúnyogirtó fogaspontyot emelnek ki egy mintavételre használt hálóból a Zagyva szolnoki szakaszán szeptember 18-án. MTI fotók: Bugány János

A Magyar Haltani Társaság éves halfaunisztikai vizsgálatai során a Zagyva néhány kilométeres torkolat feletti részén a Magyarországon természetes körülmények között eddig csak meleg vizű tavakban előforduló szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis) több példányát találták.

Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke és Szepesi Zsolt elnökségi tag halfaunisztikai vizsgálatot végez

Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke és Szepesi Zsolt elnökségi tag halfaunisztikai vizsgálatot végez

A 3-6 centiméteres kifejlett egyedek főként a csípőszúnyogok lárváival és vízbe esett rovarokkal táplálkoznak. Eredeti élőhelyük Amerika, elterjedési területük Alabama és Florida déli részétől egészen New Jersey déli részéig terjed – írja az Origo. A fajt a maláriaszúnyog elleni „biológiai fegyverként” elsőként a Panama-csatorna építésekor vetették be. Mivel az akció sikeresnek bizonyult, 1920-ban minden kontinensre betelepítették. Magyarországra az első példányokat körülbelül egy évszázada hozták be, de idáig csak meleg vizű tavakban tudott megmaradni.

A kihalás fenyegeti Új-Zéland édesvízi állatvilágát

Új-Zéland édesvízi állatvilágának mintegy háromnegyedét a kihalás veszélye fenyegeti, a problémán csak rontanak gazdaság fellendítését célzó kormányzati tervek – figyelmeztettek új-zélandi ökológusok.

Olvasd el a teljes sztorit

Középkori földrengés megváltoztatta a Pó folyását

Egy középkori földrengés megváltoztatta a Pó folyását, északra tolva Itália leghosszabb folyóját – erre a következtetésre jutottak a trieszti Nemzeti Oceanográfiai és Kísérleti Geofizikai Intézet kutatói.

Olvasd el a teljes sztorit

Rémisztő mértékű a vízszennyezés Kínában

3412711352_c395f96e82

A legnagyobb kínai folyók fele, a földalatti vizek 60%-a szennyezett Kínában. A probléma évek óta tartósan fennáll, és a lakosság ivóvíz-ellátását is komolyan veszélyeztetheti a jövőben – derült ki a legújabb kormányzati felmérésből.

Az ország általános környezeti adottságairól szóló éves jelentés szerint a tíz legnagyobb kínai folyó fele – így a Sárga folyó, az 1100 kilométeren át húzódó Huaj vagy az 1400 kilométert átszelő Liao – szennyezett, a szennyezés 9%-ban súlyos mértékű. A leghosszabb kínai folyó, a Jangce vize “viszonylag jó” minőségű – olvasható a jelentésben.

A 31 legnagyobb tó több mint fele, 17 hasonlóan rossz értéket, legalább enyhe szennyezettséget mutatott – derül ki az adatokból. A tavak a magas fokú szennyezettség mellett zsugorodást is mutatnak, ami az ivóvízbázisra is hatással lehet – figyelmeztetnek a kutatók.

A kilenc legnagyobb öbölből ötben találtak komolyabb méretű szennyezést, kettőben kifejezetten rossz a helyzet. A földalatti vizek a vizsgált 4800 minta 60%-ában mutattak a normálisnál rosszabb minőségi értéket – sorolja a jelentés.

A környezetvédelmi minisztérium munkatársa szerint a szennyezés oka az, hogy mindenekelőtt az ipari üzemek figyelmen kívül hagyják a környezet védelmét. Az acélgyártó cégek, a vegyipari vállalatok, szénbányák és építőipar környezeti terhelése hatalmas, de ezt sem maguk a vállalatok, sem a helyi hatóságok nem hajlandók beismerni. Becslések szerint évente legalább 80 milliárd tonnát tesz ki a vizekbe eresztett szennyvíz mennyisége, ami miatt a folyók mintegy 20%-a olyannyira szennyezett, hogy a vizükkel való mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre.

Kínában a városok kétharmada valamilyen szintű vízhiánnyal küszködik, 300 millió vidéki lakos számára pedig nem biztosított a biztonságos ivóvízhez való hozzájutás.

Forrás: MTI, fotó: PVCG/flickr.com

Visszatértek a hódok Angliába? 800 év óta először láttak vadon élő példányokat

hod
Fotó: Matteo Tarenghi via flickr

Nyolcszáz év óta először láttak vadon élő európai hódokat (Castor fiber) Angliában: a hódcsaládot, két felnőtt és egy fiatalabb példányt farágcsálás, tisztálkodás és játszadozás közben kapták lencsevégre a délnyugat-angliai Devon megyében lévő Otter folyónál.

A szakértők szerint az észlelés “óriási jelentőségű”, mivel egy vadon élő, apró hódpopuláció létezését sugallja. Mintegy nyolcszáz éve ez lenne az első alkalom, hogy európai – más néven eurázsiai vagy közönséges – hódok tenyésznek az angliai vadonban. Az egykor széles körben elterjedt állatokat értékes prémjük és húsuk miatt, illetve gyógyászati célokból vadászták, ami a kihalásukhoz vezetett Angliában a 12. században. Olvasd el a teljes sztorit

Jég alatti folyók gyorsíthatják az olvadást az Antarktiszon


Fotó: John “Pathfinder” Lester via flickr

Hatalmas vízfolyásokat találtak az Antarktisz jégtábláinak alsó részében brit kutatók. Némelyik magassága 250 méter, és több száz kilométer hosszúak is lehetnek. A jég alatti folyók “partjaiknál” megbontják a jégpáncélt és felgyorsíthatják az olvadást – vélik a kutatók.

Olvasd el a teljes sztorit

Pillepalack-tutajok versenyét tervezik az Olton


Fotók: zoldszekelyfold.ro

Jövőre pillepalacktutaj-versenyt terveznek az Olton azok a fiatalok, akik július 26-án este érkeztek meg Tusványosra a folyóból összegyűjtött hulladékból tákolt vízi járművükön. A Zsögödfürdő-Tusnádfürdő szakasz nehezebb volt, mint amire előzetesen számítottak, 13 órába telt 8 helyett – mondta el a TOTB-nek Vízi Balázs, a Zöld SzékelyFöld Egyesület által támogatott program egyik kezdeményezője.

B.D.T.

Az akció célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az Olt szennyezettségére. Vízi Balázst és Hunyadi Koppányt kis csapat várta a hídnál, a szakadó esőben; gyors fotózkodás után a bőrig ázott srácok rohantak is átöltözni. Olvasd el a teljes sztorit

60 év alatt eltűnt 28 ezer kínai folyó

Three Gorges Dam
Fotó: PVCG/flickr.com

Az utóbbi hatvan évben a kínai folyóknak több mint a fele, csaknem 28 ezer eltűnt – derült ki a vízforrások első országos felméréséből. Az okok nem egyértelműek, a kiszáradásért a hivatalos szervek leginkább a klímaváltozást hibáztatják, illetve a korábbi térképészek elnagyolt becsléseit. A környezetvédő szakemberek szerint ezzel szemben a folyók eltűnése a nyaktörő kínai gazdasági fejlődés következménye, egyértelmű jele a meggondolatlan, a közvélemény aggodalmait mellőző fejlesztéseknek.

Az egész országra kiterjedő felmérést három éven át közel 900 ezren végezték, s kutatásaik során alig több mint 22 ezer olyan folyót találtak, amelynek legalább 100 négyzetkilométeres vízgyűjtő területe van. A vízügyi minisztériumnak és az országos statisztikai hivatalnak az 1990-es években több mint 50 ezer ilyen folyóról voltak adatai. Olvasd el a teljes sztorit

előző »