Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «felsőcsertés»

Nyílt levélben kéri a csertési bányaprojekt felülvizsgálatát a Mining Watch

cs

Nyílt levélben kéri a Mining Watch a Felsőcsertésen és más helyszíneken cianidos aranykitermelést elkezdeni szándékozó Eldorado Gold vállalat bányaprojektjének teljes felülvizsgálatát. A vállalat ugyanis először csupán egy helyszínen indította el az engedélyeztetést, utána azonban más helyszínekre is kiterjesztette a projektet, amelyet a teljes komplexitásában még nem vizsgáltak át, hogy milyen hatással lenne a környezetre.

Olvasd el a teljes sztorit

Interaktív térkép: a verespatakinál kétszer nagyobb ciános bányászati projekt kapja meg sorban az engedélyeket

csertes

A Mining Watch szervezet interaktív térképet tett közzé Az erőforrások dézsmálói névvel, amelyen azt mutatják meg, hogy mi történik/mi fog történni a közeljövőben Felsőcsertés közelében, az aranykitermelés miatt.

A felsőcsertési bányaprojekt az Eldorado Gold kezében van, és a Mining Watch szerint a vállalat nemrégiben újra megkezdte a munkálatokat a területen. Egyelőre a majdani bányászat segédépületeit építik a hatóságok által 2014 októberben kibocsátott építkezési engedélyek alapján, melyet aztán az Állami Építészeti Ügynökség és a Vajdahunyadi Bíróság illegálisnak ítélt. A projekt lefolyása nem lehetne ilyen gyors a csertési polgármester hathatós támogatása és a Nemzeti Ásványforrások Hivatalának könnyed hozzáállása nélkül, amellyel újabb és újabb területekhez juttatja az Eldorado Goldot, amelynek jelenleg 4591 hektárnyi területre van kitermelési joga az Érchegység déli részén. Ez körülbelül akkora terület, mint egy közepes méretű romániai városé (Marosvásárhelyé, Aradé vagy Bákóé).

„Az állami hatóságok minden kiírását a csertési arany kitermelésére vonatkozóan az Eldorado Gold nyeri meg, a 4591 hektár pedig a Verespatakra tervezett bánya területének a duplája. Ebben az esetben az állampolgárok azon akarata, hogy egy egészséges környezetben éljenek, teljesen figyelmen kívül van hagyva. Még nagyobb baj, hogy a projekt engedélyezése megyei szinten dől el, a központi hatalom teljesen figyelmen kívül hagyja” – mondta Roxana Pencea, a Mining Watch Romania képviselője.

Az elmúlt években az Edorado Gold gyakorlatilag megduplázta a területilletékeit a környéken, és így öt kerületben illetékes. Bár az ezekre kapott koncessziókat az Eldorado külön-külön szokta emlegetni, a Mining Watch által készített interaktív térkép megmutatja, hogy tulajdonképpen egy egységes területről van szó. Például a csertési projekt hatóköre túlmutat a kezdeti koncesszió határain, s így az Eldorado leányvállalata, a European Goldfields Deva cég kapott engedélyeket egy, az eredeti mellett elhelyezkedő körzetre Săliște Hondolra, ahol a tervek szerint meg fog épülni a két zagytározó, egyik különböző mérgező vegyületeket, a másik ciános folyadékot fog tárolni.

„Amikor egy projekt környezetromboló hatásait vizsgálják, elfogadhatatlan, hogy a területet kis részekre osztva tegyék ezt, és nagyon úgy tűnik, hogy az Eldorado Gold ezt a rendszert használja, hogy a projekt bővítésére az engedélyeket könnyebben megkapja. Nagyon valószínű, hogy egyben tekintve túl nagy környezeti kockázatokat jelentene ahhoz, hogy engedélyeztethető legyen, és ez esetben az illegalitás egy klasszikus példájával állunk szemben” – mondta el Oana Poenaru, a Mining Watch Romania jogi hálózatának vezetője.

2011-ben az Eldorado Gold megkapta a kitermelési engedélyt Băița-Crăciunești-re, anélkül, hogy a környezetvédelmi értékelést megismételtették volna, mondván, ez egy önálló bányászati projekt. Ezt a Környezetvédelmi Ügynökség sem kérdőjelezte meg, annak ellenére sem, hogy ugyanaz a cég fog ezen a területen dolgozni, és ugyanazt a zagytározót kívánja használni. Úgy tűnik, az Eldorado Gold tanult a Rosia Montana Gold Corporation hibáiból: azokat az engedélyeket kapja meg, amelyeket az RMGC is akart, csak nem egységesen, hanem darabokban.

Felsőcsertési aranybánya: törvénytelen az építési engedély, és védett területen is bányásznának

csertes

Baj van a felsőcsertési arany kitermelésének körül. Ami persze a mi szemszögünkből nem baj, max a vállalatnak az.Az történt ugyanis, hogy mostanra a Hunyad Megyei Prefektusi Hivatal is rájött, a nemrégiben kiadott építkezési engedély törvénytelen, ezért a bírósághoz fordul. Ráadásul civil szervezetek jelezték, az aranykitermelés egy része védett területen történne.

Három évvel ezelőtt ugyanis A Deva Gold számára építkezési engedélyt adott ki a felsőcsertési polgármesteri hivatal egy építőtelep létrehozására. A Miningwatch szervezet azonban többször is felhívta a Hunyad Megyei Tanács figyelmét rá, hogy az engedélyt nem legálisan adták ki, így a Prefektúra kénytelen volt bíróságon megtámadni a polgármesteri hivatal által kiadott engedélyt, hiszen az Építkezési Felügyelőség is szabálytalanságokat állapított meg.

„Az ottani szakértők találtak néhány törvénytelen aspektust, emiatt kérték az engedély visszavonását, arra alapozva, hogy ez automatikusan meg fog történni, amennyiben a Prefektusi Hivatal bíróságon támadja meg” – nyilatkozta a sajtónak Dan Terteci, a Hunyad Megyei prefektúra szóvivője.

A felsőcsertési polgármesternek be kellett volna nyújtania a Megyei Tanácshoz a teljes engedélyeztetési dokumentációt, mivel ezt nem tette meg, 5000 lejes büntetést kapott.

Petru Câmpian polgármester azt állítja, azért nem nyújtotta be a dokumentumokat, mert hiányzott egy speciális szerkezet felépítéséhez való engedély, amit a Megyei Tanács kellett volna megadjon, és amelyet később meg is kapott.

„Mi megkaptunk egy építési engedélyt a polgármesteri hivatal részéről, innen kezdve az ő dolguk lett volna, hogy informálják a Megyei Tanácsot” – mondta Nicolae Stanca, a Deva Gold igazgatója.

A befektetőnek egy másik problémával is szembesülnie kell: a terület, ahonnan aranyat bányásznának ki, egy részben egy védett területet foglal magába, olyan növényekkel és állatokkal, amelyeket törvények védenek.

Vajon tudtak-e a Deva Gold vezetői erről? „Persze, hogy tudták, a védett területet 2011-ben jelölték ki, a befektetés pedig 2012-ben indult” – háborog Alexandru Cornel, egyik civil szervezet képviselője.

Amíg megszületik a bírósági döntés az építkezések legalitásáról, felfüggesztették azokat. ennek a helyiek örülnek a legkevésbé, hiszen ők a bányászat újbóli beindításától munkahelyeket remélnek. A Miningwatch szervezet üdvözölte a Prefektúra döntését, megjegyezve, hogy ők már három hónapja jelezték az építkezések körüli törvénytelenségeket, és három petíciót is benyújtottak ezek leállítására.

Felsőcsertésen a tervek szerint évente 300 000 tonnányi ásványt, közte aranyat és ezüstöt bányásznának, cianidos technológiával. A bányászati jogot 20 évre kapta meg a Deva Gold, amely azt ígérte, 800 munkahelyet létesítene itt.

A civilek tiltakoznak a cianidos technológia ellen. Emlékeztetnek arra, hogy 43 évvel ezelőtt az akkori aranybánya zagytározója átszakadt, és ez 89 ember életébe került. Az akkori kb. 25 méteres zagytározónál most többszörösen nagyobbat terveznek felépíteni itt.

via digi24

Petíció Johannishoz a csertési ciános bánya ügyében

certes

Egy nap alatt több mint háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben Klaus Johannist kérik az ország törvényeinek betartására a felsőcsertési bánya ügyében. A petíciót a MiningWatch szervezet indította, és a Felsőcsertés = Verespatak nevet viseli.

Olvasd el a teljes sztorit

Felsőcsertésen tovább bonyolódik a bányamutyi

csertes

Az Országos Ásványkincshatóság 2014. október 16-án új kutatási engedélyt bocsátott ki a Deva Gold számára Észak-Csertés területén (ez ugyancsak Felsőcsertésen van). Az ANMR rendelete egy héttel később jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

A RISE Project cikke szerint az állami ügynökség nyáron jelentette be, hogy országszerte 24 terület bauxit-, arany-, ezüst- és ásványvíz kitermelésére ír ki pályázatokat, ezek között volt a észak-csertési, mintegy 800 hektáros terület is.

A Deva Gold 15 éve rendelkezik egy másik kutatási engedéllyel is ugyancsak csertési, több száz hektáros területre, valamint a környéken még néhány település közelében ugyancsak végezhet felméréseket, például Brádon (Brad), Hondolon, Kishavason (Muncel), Krecsunesden (Crăciunești). Olvasd el a teljes sztorit

Titkolózik a csertési polgármester: állítólag van engedély, de nem mutatja meg

IMG_0439-1024x764
Fotó: Mining Watch

Pontosan 43 évvel ezelőtt 89 halálos áldozattal járó ökológiai katasztrófa történt Romániában. A Hunyad megyei Felső-Csertésen átszakadt az aranybánya egyik zagytározójának fala, a településre zúduló savas iszap elöntötte a települést. Az akkori rezsim igyekezett eltitkolni a katasztrófát, a kivizsgálást gyorsan lezárták. A katasztrófa évfordulóján a Mining Watch arra kéri a környezetvédelmi minisztert, tisztázza az új csertési bányaprojekt kapcsán felmerült kérdőjeleket és aggodalmakat.

Olvasd el a teljes sztorit

Mining Watch: engedélyek nélkül elkezdték a munkát Csertésen

IMG_0439-1024x764
Fotó: Mining Watch

Az Eldorado Gold cég leányvállalata, a Deva Gold erőgépei nekiláttak a felsőcsertési ipari területen a munkálatokhoz, engedélyek nélkül – jelenti a Mining Watch.

Románia egyik legnagyobb aranytartaléka kitermelésének előkészületei zajlanak, anélkül hogy az érintett hatóságok ezt hajlandóak lennének tudomásul venni, a hivatalok pedig nem büntetik az illegális tevékenységet – írják a romániai bányászati tevékenységet figyelő civil szervezetek hálózatának weboldalán közölt összefoglalóban. Olvasd el a teljes sztorit

Közérdekű információkat titkolt el az Országos Ásványkincs Hatóság

Tavaly a Centrul Independent pentru Dezvoltarea Resurselor de Mediu, az Efectul Fluture (a Mining Watch romániai hálózat tagja) és a Vira Egyesület a 2001/544. törvény alapján közérdekű adatokat igényelt az Országos Ásványkincs Hatóságtól (ANRM). Több ízben is kértek ki információkat a palagáz-feltárással és kitermeléssel vagy aranykitermeléssel kapcsolatos bányászati projektekről, valamint egy uniós finanszírozással megszervezett “A palagázzal kapcsolatos információs kampány és közvita” című projektről.

Az ANRM vagy nem válaszolt a kérésekre, vagy visszautasította az információk kiadását. A szervezetek ezért úgy döntöttek, bírósághoz fordulnak, hogy ily módon kötelezzék a hatóságot a kért közérdekű információk kiadására. A bírósági eljárás során az ANRM gyakran érvelt saját álláspontja mellett egy 2003/202. számú rendelettel, amely a “hivatali titoktartás” kategóriájába sorolja a kért információkat – ám amikor a bíróság többször felszólította, hogy ezt a rendeletet mutassa be a tárgyaláson, ennek nem tettek eleget. A rendelet nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ezért a bíróság megállapította, hogy nem vehető figyelembe jogi érvként, és kötelezték az Országos Ásványkincs Hatóságot az összes kért információ kiadására.

Az Efectul Fluture a Deva Gold vállalat tevékenységére vonatkozó információkart kért ki, ez a cég kapta meg a Minvest Deva vállalattól a felsőcsertési kitermelési licenszet. Arra kíváncsiak, milyen iratokat tartalmaz a licensz aktacsomója, mekkora a tartalék, melyek a licensz birtokosának kötelezettségei, mik a tervei a környezet helyreállítására, milyen bizonyítékok vannak a környezeti garanciák létezésére, és milyen akták alapján engedélyezték a kitermelés elkezdését. A CIDRM a máramarosi kitermelési licenszekre (Romaltyn Mining), az azok kiadását megalapozó dokumentációra volt kíváncsi, a pénzügyi garancia bizonyítékára, valamint az engedélyeztetési folyamat jelenlegi állására. A Vira az ANRM palagáz-tájékoztatási kampányának költségvetését, az erre vonatkozó szerződést, valamint a projekt keretében készült közvélemény-kutatás eredményeit kérte ki.

Az ANRM tulajdonosként, és nem a közérdek védelmében cselekvő adminisztrátorként lépett fel, tevékenysége nem átlátható, ami a legmagasabb szintekig létező korrupció állandó gyanújára ad okot – érveltek a szervezetek. A bányászati projektek kapcsán nagyobb átláthatóságra lenne szükség, hogy a közösségek fel tudják mérni, fenntartható fejlődést vagy monoindusztriális gazdaságot szeretnének térségükben – vélik.

Forrás: totb.ro

Tetszhalottak Kolozsvár főterén

A Kolozsváron meghirdetett flashmob Facebook-falán 180 fölötti létszámban jeleztek emberek, hogy holtan esnek majd össze a főtéren, de végül mindössze három tucatnyian vállaltak az önkéntes álhalált.

A tetszhalottak 12:00-kor, harangkondulásra estek a földre, a harangzúgás végéig akartak ott maradni, de végül kb. negyed órán keresztül feküdtek. Utána a járókelőknek osztogattak a tragédiáról szóló, informatív szórólapokat, miközben egy megkésett résztvevő egyedül feküdt le a földre. Öten a tér közepén (trikolórba öltözötten) elénekelték a román himnuszt, a többiek elkülönültek tőlük, és ezzel véget is ért a civil akció.

A Hunyad megyei Felsőcsertésen 42 éve 89-en vesztek oda, álmukban érte őket a halál. A meddőhányó fala átszakadt, a falura zúdult a víz (ha víznek nevezhető  még az, ami annyira savas, hogy reggelre az áldozatokon nemcsak ruha, de bőr is alig maradt), reggelre az épületek is összedőltek. Az állami vezetés parancsára elhallgatták a történteket, az a néhány sajtóorgánum, amelyiket nem értesítettek időben, megírta ugyan a tragédiát, de az áldozatok száma nem derült ki, így nem kellett állami gyásznapot elrendelni.

Felsőcsertésen hamarosan újraindítják a ciántechnológiás bányászatot, erre 2012-ben kapott engedélyt a Deva Gold vállalat. A tiltakozók erre kívánták felhívni a figyelmet.

Flashmobbal emlékeznek a csertési tragédiára

Október 30-án pontban 12:00 órára várják Kolozsvár főterére mindazokat, akik szeretnének egy flashmob keretén belül megemlékezni a felsőcsertési bányatragédia 89 áldozatára.

A szervezők arra készülnek, hogy a harangzúgás kezdetekor a földre essenek, és ott maradjanak annak végégig, az egészségi állapotukért aggódok között pedig informatív jellegű szórólapokat osztanak szét, amelyek a verespataki bányanyitás ellen fognak szólni. Aki aktívan részt szeretne venni a flashmobban, illetve a szórólapok osztogatásában, az információkat kérhet és elveheti azokat a vasárnap délutáni tüntetésen. További információk az esemény Facebook-oldalán találhatóak.

előző »