Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «felfedezés»

A rák immunterápiás kezelése az év felfedezése


photo by Matej Kastelic via shutterstock.com

A Science közzétette az idei tíz legfontosabb tudományos felfedezéséről szóló listáját. Évtizedek óta tartó kutatások után idén végre megmutatkozott, hogy mire képes a rák immunterápiája – írta a tekintélyes amerikai tudományos lap, amely szerint új fejezet kezdődött a rák kutatásában és kezelésében.

Az immunterápia nem a tumort állítja a kezelés középpontjába, hanem az emberi immunrendszert: az immunsejteket serkentve próbálják legyőzni a rákot.

A Science évente közzétett toplistáján kilenc másik felfedezés szerepel, köztük az is, hogy alvás közben az emberi agy nagytakarítást és karbantartást is végez magán.

Egérkísérletek során figyelték meg a kutatók, hogy alvás közben kitágulnak az idegsejtek közti csatornák, hogy az agyi folyadék átmoshassa őket. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy az idegrendszer tisztán tartása az alvás legfontosabb okai közé tartozik.

Emberi embriókat klónoztak

Nagy jelentőségűek voltak 2013-ban a laboratóriumi körülmények között növesztett miniatűr szervek, szervkezdemények is. Sikerült előállítani többek között miniatűr májat, vesét és agyat, amelyeket egy nap talán jobban lehet majd kutatási célokra használni, mint a kísérleti állatokat.

Az emberi testben élő számtalan mikroba kutatásával is áttörést értek el tudósok. Fény derült arra, az ember számára mekkora jelentőségűek ezek a parányi élőlények – magyarázta a Science. Az orvosi kezeléseknél a jövőben sokkal inkább számításba kell venni az emberi szervezetben élő mikrobákat.

Amerikai kutatóknak 2013-ban sikerült először klónozott emberi embriókat előállítani és őssejteket nyerni belőlük. Azt a módszert alkalmazták, amelyet a Dolly nevű klónbárány létrehozásához is. Vitatott eljárásukhoz a tudósok koffeintartalmú oldatot használtak.

Agyszövetek újfajta ábrázolása

A genetikában nagy jelentőségű, úgynevezett CRISPR-elemek – vagyis a csoportos, szabályosan megszakított rövid palindróm ismétlések (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats, CRISPR) is felkerültek a felfedezések idei toplistájára. Több mint egy tucat kutatócsoport használta az ismétlődő DNS-szakaszok felfedezését arra, hogy növények, állatok és emberi sejtek genomját megváltoztassa. Az elemeket ma már az egyes gének manipulálásához használt szikének tekintik.

Az agyszövet ábrázolásának új technikája, amely a szövetet átlátszónak mutatja és látni engedi az agysejteket is, “megváltoztatta, ahogyan a tudósok erre az igen bonyolult szervre tekintenek” – fogalmazott a Science.

Egy csillagászati felfedezést is felvett listájára a folyóirat: 2013-ban igazolták azt a több évtizedes sejtést, hogy a szupernóvák kozmikus sugárzás forrásai lehetnek.

A Science 2012-es toplistáját a Higgs-bozon létezésének bizonyítása vezette.

Forrás: MTI

A régészet új aranykora: ma már műholdképeken fedezik fel az ősi civilizációk maradványait


Fotó: University of Alabama at Birmingham

Sarah Parcak és csapata Tanisz ősi egyiptomi város romjait kereste, amelyeket többezer éve a föld rejtett maga alatt. Az Alabama Egyetem professzora régész elődeivel ellentétben nem a sivatag porában, a helyszínen, hanem nagy felbontású, infravöröshöz közelítő szatellitképeken talált rá a felbecsülhetetlen értékű régészeti leletre.

Az űr-archeológusok egyre többen vannak – ők azok a régészek, akik fontos felfedezéseket tesznek, új lelőhelyekre bukkannak még az ásatások elkezdése előtt. Szatellitképeket és kifinomult érzékelőtechnológiákat használnak, az ősi civilizációk nyomai után kutatva – írja a Mashable.com. Olvasd el a teljes sztorit

Bizarr pink csigát fedeztek fel Ausztráliában


Fotó:TOTB.ro

A természet ámulatba ejtő furcsaságainak listája bővült a National Geographic által bemutatott neonrózsaszín csigával (Triboniophorus aff. graeffei). A bizarr ausztráliai faj a dél-walesi Kaputar hegy térségében él, és akár 20 centiméteresre is megnőhet.

A természettudósok eredetileg úgy gondolták, hogy a rózsaszín csiga a piros csigának az egyik változata, de a genetikai vizsgálatok kimutatták, egy teljesen új fajról van szó. A pink árnyalat valószínűleg a ragadozókkal szembeni védekezést szolgálja, de az is lehet, hogy csak az evolúció egyik furcsasága. Olvasd el a teljes sztorit

Mikroszkopikus nagyságú új légyfajt fedeztek fel Costa Ricában


Fotó: phys.org

Mikroszkopikus nagyságú új légyfajt fedeztek fel Costa Ricában kanadai kutatók, akik a parányi rovart a Pán Péter-mese apró tündérének, Csingilingnek az angol neve után Tinkerbella nanának nevezték el.

A légy a parányfürkészek közé tartozik, és alig 250 mikrométer. (Egy mikrométer a milliméter ezredrésze.) Családjának többi tagjához hasonlóan parazitának számít, mert más rovarok tojásai és lárvái szolgálnak számára táplálékul. Nem véletlen, hogy akadnak gazdálkodók, akik tudatosan bevetik őket a növényeket pusztító rovarkártevők ellen.
A LiveScience tudományos hírportál szerint a parányfürkészek több más faja is rendkívül apró. Például a hawaii Kikiki huna hossza éppen hogy csak eléri a 0,13 millimétert – akkora, mint egy rajztoll hegye.

Mikroszkóp alatt a Tinkerbella nana igencsak fura szerzet képét mutatja. Hosszú, vékony szárnyai vannak, amelyek hajszerű bojtban végződnek. A tudósok szerint ez a szárnyforma repülés közben segít a rovaroknak a turbulencia és a légellenállás leküzdésében – ehhez azonban az kell, hogy szárnyukat másodpercenként több százszor mozgassák.

A Natural Resources Canada kutatói Costa Rica Alajeula tartományában bukkantak az apró teremtményekre: leveleken és avarban elhelyezett rovartojások vezették célhoz őket. Vezetőjük, John Huber úgy nyilatkozott: tulajdonképpen a tudósok nemigen tudják, hogy milyen a legparányibb rovar, ám valószínűleg közel lehetnek a megtalálásához – ha esetleg nem lelték volna még meg.

Az új légyfajról a felfedezők a Journal of Hymenoptera Research című kiadványban számoltak be.

Forrás:MTI

Óriás tarantulát fedeztek fel Srí Lankán

Fotó: wikipédia.org

Új mérgező tarantulát fedeztek fel, amely méretei szempontjából jóval meghaladja az eddig ismert pókfajtákat – akkora, mint egy emberi fej. A Poecilotheria rajaei póknak csak a lábai 20 cm-esek.

A Srí Lanka északi részén talált pók egyike az ott élő új tarantulafajtáknak, amelyek között ott van a Góliát madárpók is (Theraphosa blondi), amely amint a neve is mutatja, madarakkal is táplálkozik.

Peter Krik, az Angol Tarantula Szövetség elnöke aggodalmát fejezte ki a Srí Lanka-i tarantulák természetes élőhelyének a rombolásával kapcsolatban. Elmondása szerint ez azzal járhat, hogy a mérgező pókok visszaszorulnak az emberek lakta területekre.

Forrás: BBC

A romániai élettapasztalatokkal felvértezve könnyebb körbevándorolni Afrikát


Forrás: blog.intotheworld.eu

Két fiatal román építész 2011 júniusában útnak indult, hogy motorbiciklivel körbejárja Afrikát. A céljuk elsősorban a saját felfedezések, tapasztalatok szerzése, az előítéletektől mentes közeledés és kapcsolatteremtés volt a helyi emberekkel.

420 napot és 55 ezer kilométert vándoroltak a fekete kontinens turisták által nem látogatott helyein is, nyitottsággal, őszinteséggel, kíváncsisággal közeledve az ott élőkhöz. Viszonzásképpen hihetetlen mértékű vendégszeretetet, kedvességet kaptak. Ionuţ Florea és Ana Hogaş az Into The World projektről egy interjúban meséltek az Iglu magazinnak, amelyet a totb.ro is átvett. Olvasd el a teljes sztorit

Éneklő és “jin-jang” szemű béka: 126 új fajt fedeztek fel a Mekong-régióban


Új faj: éneklő béka. Fotó: Jodi J. L. Rowley/Australian Museum/WWF via The Guardian

A Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint a Nagy-Mekong régióban a kutatók 126 új fajt azonosítottak 2011-ben. Azonban az erdei területek eltűnésétől a Mekongon zajló nagyobb vízerőmű-projektekig, számos létező veszély fenyegeti a régió biodiverzitását, ami azt jelenti, hogy az új fajok nagy része akár már most is az életben maradásért harcolhat.

Néhányuk – mint a Belzebub gumósorrú denevér (Murina beelzebub), melyet Vietnamban fedeztek fel – túlélése a trópusi esőerdőktől függ, és rendkívül védtelenek az erdőirtással szemben. A jelentés szerint mindössze négy évtized alatt a Nagy-Mekong régió – mely felöleli Thaiföldet, Kambodzsát, Mianmart, Vietnamot, Laoszt és Junnan kínai provincia délnyugati részét – erdőségeinek 30%-a eltűnt. Másokat – mint a Mianmarban fellelt egyik rövidfarkú pitonfajt – jobban veszélyeztet az illegális vadászat húsuk, bőrük és az egzotikus állatok kereskedelme miatt. Olvasd el a teljes sztorit

Van-e még felfedeznivaló terület a Földön?

Antarktiszi táj. Fotó: Xantus Áron

Ranulph Fiennes, korunk egyik legismertebb, egyben legsikeresebb kalandkeresője 68 évesen úgy döntött, gyalog átszeli az Antarktiszt, méghozzá télen. Sötétség, mínusz 90 Celsius-fok és hófúvások várnak rá. De milyen jelentős kalandok maradtak még?

MTI-Press

Vannak-e olyan helyek ezen a bolygón, ahová nem jutott el egy rettenthetetlen felfedező sem? Jelent-e még valamit a 21. században a Terra incognita, vagyis a szűzföld kifejezés? Mint kiderül, igen.

Ranulph Fiennes korábban már átszelte a jeges kontinenst, kollegáival megtalálta a Homok Atlantiszát, vagyis Ubár elveszett városát Ománban, légpárnás hajóval pedig végighajózott a Níluson.
Olvasd el a teljes sztorit

Fiatalon kék, öregen piros: első ízben figyeltek meg egy 3200 méter mélyen élő halfajt

Első ízben figyelték meg egy ritka horgászhalfaj élő példányait saját élőhelyükön amerikai tudósok Kalifornia mélytengeri partjainál. A kaliforniai Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) tudósainak felfedezéséről részletesen a Deep Sea Research Part I: Oceanographic Research Papers folyóirat októberi, megjelenés előtt álló számában számolnak be.

Olvasd el a teljes sztorit

Kilenc dolog, amiért szeretjük Thor Heyerdahlt

Thor Heyerdahl, norvég felfedező, kutató tíz éve, április 18-án hunyt el. Ennek emlékére gyűjtöttünk össze kilenc olyan dolgot, amiért Heyerdahlt emlegetni érdemes.

R.T.

1. Nem félt a merész elméletektől

Heyerdahl elméleteit a tudományos világ kétkedéssel fogadta, és ma már látszik, hogy sok mindenben tévedett. A Kon-Tiki úttal, amellyel azt akarta bizonyítani, hogy a polinéz szigetvilág nem Ázsia, hanem Dél-Amerika felől népesült be, csupán azt tudta igazolni, hogy egy ilyen hajóút az akkori technológiákkal nem volt lehetetlen. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »