Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «fás legelők»

Kolozsvárra jön előadást tartani a fás legelők “atyja”, Ted Green

A diósi fás legelő

A diósi fás legelő

A fás legelők kiemelkedően fontos, ökológiai és kulturális identitáshordozó elemei az európai tájaknak. November 28-án a kolozsvári Sapientia egyetemen a fás legelőkről tart előadást a fáslegelő-elmélet egyik megalkotója és terjesztője, Ted Green.

Olvasd el a teljes sztorit

Egyértelmű európai irányelveket szorgalmaz Sógor Csaba a fás legelőkről

Fotó: B.D.T.

Fotó: B.D.T.

A fás legelők formai elismerését és azok európai irányelvekbe való megjelenítését sürgették a civil és szakmai szféra képviselő Brüsszelben. A szakértők szerint a fás legelőket, mint évszázados területhasználati módokat, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjaiba is be kell kapcsolni a kimagasló ökológiai, kulturális és műemlék értékeik miatt.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Birdlife Europe és a European Forum on Nature Conservation and Pastoralism elnevezésű civil szerveződések november 17-én közösen tartottak szakmai szemináriumot az Európai Parlamentben a fás legelők helyzetéről, melynek Sógor Csaba erdélyi, Clara Aguilera spanyol és Catherine Bearder brit EP-képviselők voltak a házigazdái. A találkozó témájáról erdélyi vonatkozásban Hartel Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense tartott szakmai áttekintést.

Az eseményen elhangzott, hogy a fás legelők olyan élőhelytípust és területhasználati módot jelentenek, amelyek évszázadok óta léteznek pl. az erdélyi hagyományos paraszti kultúrában is. A fáknak fontos szerepe volt e helyi közösségek mezőgazdaságában, közvetlen módon (tápanyag forrásként a terméseikkel, leveleikkel vagy a faanyaggal) és közvetett módon is (árnyékot biztosítottak a legelő állatoknak, leveleikkel a talajt gazdagították).

Hartel Tibor kifejtette: a fás legelők tipikusan olyan tájelemek, amelyek a gyepen szétszórtan álló fákat, illetve bokrokat tartalmaznak. Mivelhogy átmeneti struktúrák a nyílt fátlan legelő valamint a zárt erdő között, és legeltetés zajlik rajtuk, ezért egyszerűen “legelőnek” nevezik őket, és ezzel a névvel kerültek be a törvényekbe is – hangsúlyozta.

Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a “legelő” hagyományos jelentésében a fás elemek is természetesen jelen voltak, a mai törvényi definíciók szerint azonban a “legelő” csak a gyeptakarót jelenti. “A fák és cserjék szolgáltatásainak a lassú elhanyagolása oda vezetett Európa szerte, hogy a fás elemek szinte teljes mértékben eltűntek a legelőkről és az erdőbe szorultak. Egy tipikus nyugat európai agrártáj tehát fátlan legelőket és szántóföldeket, valamint zárt erdőket (ahol a legeltetés tilos) tartalmaz” – mutatott rá Hartel Tibor, aki szerint az első igen fontos problémát a fogalmak pontos használatának hiánya jelenti. Úgy véli, a „fás legelő” (angolul „wood-pasture”) fogalom pontos definiálása és használata az európai uniós politikákban, mint például a KAP-ban, fontos első lépést jelent a szociális-ökológiai értékeiknek az elismerésében, megértésében és fenntartásában.

A szakértő szerint a jelenlegi KAP ezeket a fákat gyakorlatilag ellehetetleníti, például azáltal, hogy a koronájukat nem tekinti jogosult elemeknek a területalapú támogatásokban. Mint mondta, ez az uniós szabály a 3/2015-ös Sürgősségi Kormányrendeletben került be a román jogrendbe és 2018-tól lép érvénybe. Az is jellemező, hogy a KAP teljes mértékben elhanyagolja az öreg fákat, így ezeket a kulcsfontosságú tájelemeket erdészeti engedéllyel kivágják.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az eseményen elmondta: a Pogány-havas Kistérségi Társulással közösen korábban is szerveztek Brüsszelben olyan szakpolitikai szemináriumot, amely szintén a hagyományos gazdálkodás védelmét hangsúlyozta. Mint mondta, arra próbálták korábban felhívni a figyelmet, hogy a hegyi kaszálók Európa leggazdagabb növénytársulásai közé tartoznak, amelyeket meg kell védeni. Ez alkalommal pedig azt kérik, hogy a fás legelők helyzetét az európai döntéshozók is tárgyalják újra, annak ellenére, hogy a tagállamoknak is van mozgástere ebben a kérdésben.

“Az erdélyi emberek megtanulták a KAP előnyeit használni és az előírásoknak megfelelően cselekedni, viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy az európai döntéshozók is tiszteletben tartsák a helyi környezeti szempontokat. Egyértelmű európai irányelvekre van szükség a fás legelők formai meghatározásához, azért, hogy megvédjük az agrár-ökoszisztémák egyensúlyát és azért, hogy az európai támogatások figyelembe vegyék a több évszázados mezőgazdasági hagyományainkat” – fogalmazott Sógor Csaba.

közlemény

Jótetteket ültetünk? Invazív fajok csemetéivel erdősítenek a Plantăm fapte bune akcióban

ff

Fehér akácot és lepényfát, agresszív invazív fajokat is előirányoztak kiültetésre a “Plantăm fapte bune” országos akció keretében.

Olvasd el a teljes sztorit

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit

Nem kivágni, élni hagyni, lefotózni: keresik Románia legérdekesebb és legnagyobb fáit

10696380_1541796109382910_399488364918861452_n

Az öreg, érdekes fákat a legtöbben szeretjük. Néha elég csak közölni az emberekkel, hogy az esetleg girbegurba törzsű, korhadt, odvas, esetleg félig kiszáradt, böhönc faóriások a lakóhelyükön vagy annak közelében mennyire fontosak ökológiai, kulturális és történeti szempontokból egyaránt. Nem egy példa van arra, hogy egy gesztus, egy ámuldozó elismerés egy kívülről érkezőtől már elég ahhoz, hogy a helyi lakók is értékelni kezdjék a több száz éves, talán már kivágásra kiszemelt, „csúnya” fát, és megkíméljék, értékként, a következő generációknak (mint ahogyan egy Udvarhely melletti faluban történt egy öreg juharral, amelyet „Kerek fának” neveztek el a helyiek).

Olvasd el a teljes sztorit

Erdélyben még van, Európából már eltűnt, mi az?

faslegelo

Kisfilmet készített a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem Környezettudomány tanszéke együttműködve a Filmművészet, fotóművészet, média tanszékkel az erdélyi fás legelők egyedi értékeiről.

Olvasd el a teljes sztorit

IMPEL: a Duna delta biodiverzitásának megőrzéséről tanácskoztak

Az Európai Bizottság szakértői, valamint Hollandia, Olaszország, Málta, Anglia, Skócia, Makedónia, Csehország és Románia környezetvédelmi hatóságai képviselőinek részvételével zajlott a Duna Delta Bioszféra Rezervátumban szeptember első hetén az IMPEL (Eurpean Network for Implementation and Enforcement of Environmental Law, Európai Unió Hálózata a Környezetvédelmi Jogszabályok Végrehajtására és Érvényesítésére) Felülvizsgálati Kezdeményezés ülése a természetvédelem, a biodiverzitás megőrzése, valamint a védett területek megőrzése témájában. Az ülést Szép Róbert, a Környezetvédelmi Felügyelőség alelnöke és Chris Dijkens, az IMPEL hálózat alelnöke vezették.

Az Felülvizsgálati Kezdeményezés ülésének lejártával Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a román hatóságok és az IMPEL hálózat tagjai közötti partnerség fontosságát emelte ki. Elmondta továbbá, hogy javaslatot tettek arra, hogy a jövőben az együttműködés keretében foglalkozzanak a barnamedve kérdéssel, és közösen keressenek egy olyan megoldást, amely ténylegesen megoldja az említett faj menedzsmentjében felmerülő problémákat.

Korodi meglátása szerint egy másik téma, amely mentén közösen lehetne dolgozni a – főként Erdélyben található – fás legelők problematikája. A miniszter hangsúlyozta, a fás legelők biodiverzitás szempontjából igen különleges jelleggel bírnak, és mivel eltűnőben vannak, fontos, hogy mielőbb megoldásokat találjunk a megőrzésükre.

Chris Dijkens, az IMPEL hálózat alelnöke a maga során elmondta, hogy a Duna Delta nagyon fontos terület, nemcsak Románia, hanem egész Európa számára, és kitért arra, hogy szerinte a román környezetvédelmi hatóságok erőfeszítései előbb-utóbb megtérülnek. Beszélt arról is, hogy az ülésszak során is számos megoldást találtak, amelyet máris elkezdhetnek helyben alkalmazni, de emellett más országoknak is hasznos lehet.

közlemény