Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «farkas»

Nagyobb védelmet kapnak a farkasok Szlovákiában

A jövőben az eddiginél nagyobb védelmet kapnak a farkasok Szlovákiában, egyebek mellett nő azoknak a területeknek a száma, ahol tilos lesz vadászni ezekre a ragadozókra, és szigorodnak vadászatuk feltételei is – közölte a Vlk (Farkas) környezetvédelmi szervezet.

Olvasd el a teljes sztorit

Medve, farkas, két jó barát

k

Legalábbis a Bored Panda cikke szerint, amelyben egy finn fotós képeit mutatják be egy farkasról és egy medvéről, akik együtt csatangoltak, és dokumentáltan még az élelmet is megosztották egymással.

Lassi Rautiainen Finnország északi részén fotózta le a különös párost.

A természetfotós számos kiállításon, könyvben, cikkben népszerűsíti Finnország élővilágát, előszeretettel fotózza a nagyragadozókat, medvéket, farkasokat és rozsomákokat.

Fotós szafarikat is szervez kezdő természetfotósoknak. Még több infó Rautiainen weboldalán. A fotósorozatot pl. itt lehet megnézni. Olvasd el a teljes sztorit

Kutatói együttműködés indult a magyarországi farkasok védelmében

Megkezdődött a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság farkasok védelmét szolgáló kutatói együttműködése, a magyarországi természetvédelem két kulcsszereplőjének megállapodása a háborítatlan erdei élőhelyek kialakításának fontosságára és az illegális farkaskilövések elleni harcra hívja fel a figyelmet – közölte a nemzeti park igazgatósága az MTI-vel.

Olvasd el a teljes sztorit

Nálatok, nálatok vannak-e farkasok? Előadás a WolfLife-projektről Szentgyörgyön

10456459_503948823041758_442390356979336872_n

Hétfőn, december 15-én a sepsiszentgyörgyi Életfa környezetvédelmi klubban a WolfLife projekt szakértője tart előadást. Helyszín: Lábas ház, Nyugdíjasok klubja, időpont: 18 órától.

Olvasd el a teljes sztorit

A farkasok megtizedelésével még több háziállat pusztul el

A Washington State University kutatói az utóbbi 25 év adatait összesítve arra a következtetésre jutottak, a farkasok megtizedelése nemhogy csökkentette volna az állattartókat ért károkat, hanem pont ellenkezőleg: még több juhot és tehenet veszítettek a nagyragadozók miatt.

Amerikában a szürke farkas a hetvenes években kritikusan veszélyeztetett volt, azután valamelyest növekedett, ezért a farmerek engedélyt kaptak, hogy az állataik védelmében “kontrollálják a farkaspopulációt”, azaz kilőjenek farkasokat. Ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy a falkák szerkezete megváltozott, olyan fiatal hímek is szaporodni tudtak, amelyeknek normális esetben nem volt erre esélyük. Több lett a fiatal, tapasztalatlanabb pár, nem működött az öreg hímek természetes populációkontrollja, emiatt nőtt a farkasok száma, vélik a kutatók.

Azt javasolják, a vadászat helyett más megoldásokat kell találni az állattartók javainak védelmére, például őrzőkutyákat, több pásztort alkalmazni, növelni a karámok biztonságát. Valójában ugyanakkor a farkasok a károkért csak nagyon csekély mértékben tehetők felelőssé: az állatpusztulások mindössze 0.1-0.6%-áért.

via TreeHugger

Védik a magyar farkasokat

A farkasok védelméért fogott össze a magyarországi természetvédelem két kulcsszereplője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szervezete, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI).

Hétfőn a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot tett a Budakeszi Vadasparkban, amely maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében – olvasható a WWF Magyarország közleményében. Az együttműködés a kutatáson alapuló közös munka fontos lépcsője, amely a már folyó hiúzkutatásokhoz hasonlóan a farkasokkal kapcsolatos tudásanyag kiterjesztését szorgalmazza.

A nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések rendkívüli veszélyeket jelentenek a farkasok számára, holott jelenlétük elengedhetetlen az erdők életközösségének egészséges működéséhez. Szabályozzák a növényevő fajok, többek közt szarvasok, őzek, vaddisznók állományait, ezzel hozzájárulnak az erdei növényzet regenerálódásához – olvasható a WWF Magyarország közleményében.

“A kutatók az ANPI működési területén évtizedek óta kísérik figyelemmel a jelen lévő nagyragadozókat, a farkasokat is. Az igazgatóság a közelmúltban befejezett pályázata eredményeképpen genetikai adatbázis építésébe kezdett. Az adatbázis alapján a területen megforduló egyedek azonosíthatóak, családi viszonyaik feltérképezhetővé válnak” – emelte ki Veress Balázs, az ANPI igazgatója.

A WWF Magyarország több mint 20 éve dolgozik a természetes erdei élőhelyek védelméért. Farkasvédelmi programjának keretein belül a kutatásnak, a lakossági kommunikációnak és az illegális kilövésekkel kapcsolatos figyelemfelhívásnak is kulcsszerepe van. “Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon, és kilövése több éves börtönbüntetéssel sújtható, támogatóinktól a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről. Az állatokat gyűlöletből vagy trófeaszerzési céllal lövik le, az orvvadászok tettenérése pedig nagyon nehéz” – idézi a közlemény Fáth Ákost, a WWF Magyarország igazgatóját. A WWF Magyarország az eseményen bemutatta Erdei Zsolt világbajnok profi ökölvívót, aki a farkasvédelmi program arcaként áll ki a felelős gondolkodás és a természetvédelem fontossága mellett.

Forrás: MTI

Dániába 200 év után visszaköltöztek a farkasok

farkas
photo by Erni via shutterstock.com

Kétszáz év után újra megtelepedhettek a farkasok a dániai Jütland-félszigeten, ahol a tudósok szerint legalább egy vadon élő hím biztosan van már – adta hírül a The Daily Telegraph internetes kiadása. 2012 óta többször érkeztek hírek arról, hogy vadon élő farkast láttak a félszigeten, de most először erősítették meg ezt hivatalosan.

Az Aarhusi Egyetem és a Dán Nemzeti Történeti Múzeum munkatársai azokat a helyszíneket vizsgálták, ahol farkas DNS-t találtak, vagy fotó készült a ragadozókról. A DNS-nyomok alapján arra jutottak, hogy 2013 óta egyetlen hímfarkast hét alkalommal is észleltek ugyanazon a környéken. Hivatalosan akkor számít egy terület „farkas által lakottnak”, ha fél éven belül legalább kétszer látják az állatokat.

“Megvan az első bizonyítékunk arra, hogy a farkas ismét megtelepedett Dániában” – mondta Liselotte Wesley Andersen, az Aarhusi Egyetem munkatársa.

A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy eddig csak egy hím DNS-ét találták meg, nőstények és kölykök jelenlétére egyelőre nincs bizonyíték, noha többen állították már, hogy egész farkasfalkát láttak a félsziget területén.

A farkasok egykor gyakori állatnak számítottak Európában, de a számuk erősen megfogyatkozott a 19. században. 1950 óta több országban is újra megjelentek, így Franciaországban, Németországban és Norvégiában is. Dániában 1813 óta nem láttak vadon élő farkast.

mti

Csernobil radioaktív farkasai

wolf

A csernobili robbanás után százötven településről kellett végleg távozniuk az emberi közösségeknek a lakhatatlanná vált területről. A radioaktív szennyezések beépültek a csernobili tiltott övezetben maradt élőlények szöveteibe, csontjaiba. Azt gondolnánk, az atomkatasztrófa pusztasággá változtatta a környéket, de nem: a vadon visszafoglalta, és az emberi zavarás megszűnte után megjelent az egyik csúcsragadozó is, a farkas.

B.D.T.

Évekig híresztelések terjedtek arról, hogy a farkasok száma eléri a több százat az Ukrajna és Fehéroroszország közt fekvő területen, ami azt jelentené, a világon a legmagasabb az arányuk. Biológusok kutatni kezdték, mi is a helyzet a csernobili farkasokkal: mekkora a számuk, és miben különböznek a más, nem ilyen extrém körülmények között élő populációktól? Erről szól a Radioactive Wolves című, a katasztrófa 25 éves évfordulójára készített amerikai dokumentumfilm, amelyet most a YouTube-on ingyenesen meg lehet tekinteni.

A farkasok állapota sokat elárul a teljes ökoszisztémáról, a tápláléklánc csúcsán lévő állatok vizsgálatával a teljes élőlényközösség helyzetére következtetni lehet, ezért is fontos volt megtudni, mi történik velük az atomkatasztrófa által sújtott területen. Olvasd el a teljes sztorit

Magányos farkas és egy falka a TWP új kameracsapdás felvételein!

farkas

Medvék és hiúzok után most a farkasokról gyűjtött eddigi felvételeiből adott közre a Transylvanian Wildlife Project (TWP).

Olvasd el a teljes sztorit

A farkasok új életet adnak egy egész ökoszisztémának (videó)

farkas
Fotó: RickyNJ via flickr

Kíméletlen vadászok – akik életet adnak. Azt eddig is tudták a kutatók, hogy a farkasok jelenléte jótékony hatással van az ökoszisztémákra – de hogy mekkora mértékben, senki nem gondolta azelőtt.

Nemcsak a többi állatfajra, de a fák növekedésére, sőt a folyók vízhozamára is pozitívan hat, ha a ragadozók falkái ismét megtelepednek egy területen. Jelenlétüknek köszönhetően csökken a növényevő fajok populációja. Megváltozik az egyedek viselkedése is: bizonyos helyeket elkerülnek és máshol legelnek, így a fák, bokrok, nüvények ismét elfoglalják a korábban túllegelt részeket. Itt egy idő után megjelennek a madarak és más kisebb fajok, és lassan a teljes ökoszisztéma megváltozik, magasabb biodiverzitású lesz akár csupán néhány év leforgása alatt. Olvasd el a teljes sztorit

előző »