Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «étkezés»

Power Hungry: egy asztalon a szegények és a gazdagok vacsorája

Henry Hargreaves és Caitlin Levin művészek, akik a világ zsarnokainak és népük közötti étkezési különbségeket akarták illusztrálni a Power Hungry nevű projektben. Illetve ezzel egyszerre a módot, ahogyan a nép éheztetése fegyverré vált a hatalom kezében. Holott a projekt pusztán történelminek indult, időközben rájöttek, hogy a hatalommal bírók és az átlagpolgárok napi menüje között még mindig hatalmas a különbség. Egyszerű, de látványos módszert választottak: a legszegényebbek és a leggazdagabbak ételét egy asztalra helyezték, a gazdagoké alá tettek terítőt, a szegények tányérja alatt csak a kopott asztal deszkái vannak. És a képek rögtön nagyon reprezentatívvá teszik a gazdasági egyenlőtlenségeket, amelyek mostanában még inkább kiéleződnek.

kaja1
Az Amerikai Egyesült Államok napjainkban: a tavalyi felmérés során a lakosság 18,9%-a mondta, hogy nagy erőfeszítésébe kerül a mindennapi élelmiszer megvásárlása. A lakosság 56%-a szokott néha lejárt szavatosságú élelmet vásárolni, 40% pedig felhígítja az ételt vagy az italt, hogy az tovább tartson.

„Azt szeretnénk, ha az emberek asztalhoz ülnének (konkrétan és átvitt értelemben is), akkor reflektáljanak arra a hatalmas egyenlőtlenségre, amely a szegények és gazdagok között van” – mondta el a projekt kapcsán Caitlin Levin. „A világ sokat változott rövid idő alatt, ez kétségtelen. Sok, egykor éhező ember ma már jobban hozzáfér az élelemhez. Az is igaz, hogy sok közösség, amely egykor az éhségtől szenvedett, most az elhízástól. Mindezektől függetlenül a szakadék létezik, úgy a környezetünkben, mint a világ távoli részeiben. Sok ember még mindig rendkívül szegényes étkezéssel kénytelen túlélni, míg néhány gazdagnak már-már abszurd kulináris luxusban van része.

kaja2
Észak-Korea: az ENSZ adatai szerint a gyerekek több mint negyede alultáplált és több mint 2,8 millió felnőtt szorul állandó élelmiszersegélyre.

kaja3
Szíria: az ENSZ a Wold Food Program keretein belül több mint négy millió embernek küld havonta élelmiszer-csomagokat (főleg rizset és tésztaféléket).

kaja4
Franciaország az 1789-es forradalom előtt: a közemberek a kenyeret is alig engedhették meg maguknak, mivel egekben járt az ára. Ehhez képest Marie Antoinette kiélte az akkori luxust: minden reggel csokoládét ivott, amelyet tejszínnel és narancsvirággal szolgáltak fel neki.

kaja5
Ókori Róma: a legendás lakomákat a lakosságnak csupán 2%-a engedhette meg magának. A többiek többnyire kölest és gabonaféléket fogyasztottak, amikről a gazdagok azt tartották, hogy csak az állatoknak valók.

kaja6
Ókori Egyiptom: a húsfélék még a gazdagoknak is luxusszámba mentek. A szegényeknek maradtak a gabonafélék.

via totb.ro

Ötből négy vegetariánus visszaeső húsevő

Egy amerikai kutatás szerint csak ötből egy vegetariánus tudja betartani a húsmentes étkezés szabályait. A Humánkutatások Tanácsa nevű nonprofit szervezet ezért azt ajánlja az amerikaiaknak, hogy ahelyett, hogy drasztikusan átállnának vegetariánusnak, a hatékonyság és egészségük védelme érdekében inkább csökkentsék az állati fehérjék, a hús és tejtermékek fogyasztását.

Olvasd el a teljes sztorit

Tényleg olyan fontos a napi háromszori étkezés?

Frederick Cotman: A család tagja

A napi háromszori étkezés már gyermekkorunk óta “szentháromságként” lebeg a szemünk előtt, számtalan mondás, „hasznos jótanács” közepette. Ki ne hallotta volna, hogy reggelire úgy kell enni, mint egy király, ebédre, mint egy polgár, és vacsorára, mint egy koldus? Néhány fogyókúra-recept kivételével, amelyek napi ötszöri étkezést ajánlanak, nagyon kis mennyiségű étellel, a szokások általában a hármat tartják megfelelőnek. Mióta van ez így?

Egyes meglátások szerint a háromszori étkezésnek semmiféle biológiai alapja sincs, a történelem során mindig is kulturális szokások alakították, hogy mikor, hányszor és mennyit eszünk egy nap. A jelenlegi konvenció – amelynek felbomlására sokan panaszkodnak – csupán a 19. században alakult ki. Azok a kutatások pedig, amelyek a háromszori ételfogyasztás egészségességét hivatottak alátámasztani, nem feltétlenül megbízhatóak, és erre gyakran implicit fel is hívják a figyelmet – írja az AlterNet portál cikke.
Olvasd el a teljes sztorit