Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «erőforrás»

Antikapitalista Monopoly: együttműködésre ítélve


Az alternatív gazdaság társasjátéka mint művészeti projekt (http://www.bighope.hu)

Commonopoly néven a Big Hope (Erhardt Miklós, Dominic Hislop és Elske Rosenfeld) művészcsoport megalkotta a Monopoly antikapitalista verzióját. Kigittelték a játékból a kapitalista mohóságot, a gyűjtögetést és vagyonfelhalmozást, ehelyett a lényeg a játékosok közti együttműködésen van, a közös jó elérése érdekében.

A még 2004-ben kitalált Commonopoly célja egy fenntartható újrahasznosítási rendszer kiterjesztése, a termelési és elosztási folyamatok optimalizálása, az alapvető erőforrásokhoz, pl. tiszta vízhez, levegőhöz való hozzáférés biztosítása az egész közösségnek. Olvasd el a teljes sztorit

A klímaváltozás miatt is nő a konfliktusok száma


Fotó: Tim Hamilton via Flickr.com

Hőmérsékleti emelkedés hatására kimutathatóan nő az egy főre eső bűncselekmények száma, de a csoportos konfliktusok és háborúk kitörésének lehetősége is nagyobb. A klímaváltozás szorosan kapcsolatba hozható az erőszakos bűncselekmények növekedésével- állítja a Sience magazinban közzétett kutatás.

Indiában és Ausztráliában a szárazság beálltával nőtt a családon belüli erőszak, míg Amerikában a tartós meleghullám alatt több volt a bántalmazás, a nemi erőszak és a gyilkosság. Európában és Ázsiában etnikai összecsapások, Afrikában pedig háborúk is köthetők a klímaváltozáshoz.

Bár a modern társadalmakról úgy gondoljuk, hogy a technikai fejlődés hatására függetlenek a környezettől, a Kaliforniai Egyetem kutatási eredményei megkérdőjelezik ezt. A Marshall Burke, Solomon Hsiang és Edward Miguel által végzett elemzés kimutatja, hogy a klímaváltozások, ha nem is fő kiváltó okai a konfliktusoknak, mindenképp hatással vannak azok kirobbanására.

Burke, Hsiang és Miguel nem csak saját kutatásaikra hagyatkoznak, hanem még hatvan olyan tanulmányt vizsgálatára támaszkodnak, amelyek a klímaváltozás és a személyes, valamint csoportos erőszak összefüggéseit vizsgálják. Ezek alapján a klímaváltozás és a konfliktusok között nagy mértékű összefüggést fedeztek fel. A hőmérséklet 2 Celsius-fokos emelkedése 15%-kal növelheti a bűncselekmények számát, míg egyes régiókban a csoportos konfliktusok (felkelések, polgárháborúk) akár 50%-kal is gyakoribbak lehetnek.

A legegyszerűbb magyarázat szerint a klímaváltozás hatással van a gazdaságra, főleg a mezőgazdaságra, így a környezetben beálló változások befolyásolják az emberek döntéseit, például hogy csatlakozzanak-e egy felkeléshez. Ugyanakkor lehetnek lélektani okai is, egyes tanulmányok szerint ugyanis a hőmérséklet növekedésével nő az emberek agresszivitásszintje.

A tanulmány kritikusai kiemelik, hogy a kutatás során vizsgált konfliktusok közül egy sem csak a klimatikus változások miatt következett be. Dr. Halvard Buhaug, az oslói Békekutató Intézet munkatársa szerint például az Afrikában dúló polgárháborúkat nem a klímaváltozás, hanem pontosan meghatározható tényezők okozták: a magas gyermekhalálozási arány, a földrajzi határok közelsége és a nagy népsűrűség.

A kaliforniai kutatóhármas azzal védekezik, hogy a klímaváltozást nem tekintik az emberi konfliktusok egyetlen, vagy akár a fő kiváltó okának. Kutatásuk alaján csak annyit jelenthetnek ki, hogy a globális éghajlati változások komoly hatással vannak a konfliktusok kirobbanására.

Forrás: BBC

Van Gogh, még depresszívebben: híres tájképek fák nélkül


Ian Woodhouse egy Van Gogh-festményt is átszerkesztett (via BBC)

Eltávolította a fákat világhírű festményekről az Edinburgh-i Egyetem tudósa, hogy figyelmeztessen a fák, az erdők értékére a környezetben.

Ian Woodhouse három tájképről, Constable Szénásszekér, Van Gogh Olajfák sárga égbolttal és Nappal, valamint Seurat Vasárnap délután Grande Jatte szigetén című festményeit “szerkesztette át” azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a globális erdőirtás veszélyeire.

Olvasd el a teljes sztorit

Szerdán fogytunk ki az egész évi erőforráskészletünkből

Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség szerdára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani – derült ki a Global Footprint Network (GFN) nemzetközi szervezet kutatásaiból.

A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség, mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Bár a modern technológia segített növelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Másként fogalmazva: már nem csak a természeti tőke hosszú távon is rendelkezésre álló hozamait használjuk, hanem már a tőkéből is költekezünk.
Olvasd el a teljes sztorit

Két Földre lenne szükségünk 2030-ig

Húsz év múlva két Földet venne igénybe az emberiség, ha továbbra is ilyen ütemben használjuk a természeti erőforrásokat – állítja a WWF idei Living Planet jelentése.

A jelenlegi gazdasági fejlődés és a népességnövekedés mellett 2030-ig két Föld erőforrásaira lenne szükségünk – viszont 4 és félre, ha mindenki olyan mértékben fogyasztana, mint az Egyesült Államok és a többi gazdag ország. A kétévente kiadott WWF-jelentés négy évvel ezelőtt még 2050-re jósolta az erőforrás-szükséglet és az ökológiai lábnyom ilyen mértékű növekedését. Olvasd el a teljes sztorit