Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «erdészeti törvény»

Kárpótlást kapnának az erdőtulajdonosok, ha erdejük nem kitermelhető?

Irtás egy meredek domboldalon a Kovászna megyei Bálványoson. Fotók: Szász Péter

Irtás egy meredek domboldalon a Kovászna megyei Bálványoson. Fotók: Szász Péter

Egy olyan kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki a kormány, melynek értelmében azok az erdőtulajdonosok, akik a környezetvédelmi szabályozás miatt nem termelhetnek ki fát, öt éven keresztül évi legtöbb 500 eurót kapjanak kárpótlásként. Márk-Nagy Jánost kértük meg, elemezze a jogszabálytervezet rendelkezéseit.

Olvasd el a teljes sztorit

A német sajtót is érdekli a romániai Schweighofer-biznisz

Fotó: Toró Attila

Fotó: Toró Attila

A német sajtó is foglalkozik a Schweighofer-üggyel: a Der Spiegel május 1-jén közölte az Agent Green és az Environmental Investigation Agency nyomozásának eredményeit arról, hogy az osztrák fafeldolgozó vállalat illegálisan kitermelt fát is fogad gyáraiban. A német fogyasztói tudatosságtól nem idegen gyakorlat, hogy a környezetromboló hátterű termékeket bojkottálják; a Schweighofer romániai üzemeiben készült tüzelőanyagok, pellet, parketta vagy préselt lemez márpedig Németországba és Ausztriába is eljut.

A Der Spiegel cikkét fordításban a Neuer Weg és a România Curată közölte, ebből szemlézünk. Olvasd el a teljes sztorit

#unitisalvampadurile: 20 városban tüntetnek a romániai erdőirtás ellen

11178270_1755566598003021_5082758558457362315_n

Szombaton, május 9-én több romániai városban és a diaszpórában is tüntetések lesznek az erdőirtások ellen. “Románia néhány év alatt kevesebb mint fele annyi erdővel maradt, mint amennyivel 1989-ben rendelkezett. A helyzetet csak súlyosbítja az a tény, hogy Romániában található az Európai Unió érintetlen erdeinek fele, és hogy a politikai osztály bűnrészes a jogsértő erdőirtásban, amint azt Klaus Iohannis elnök úr azon gesztusa is jelzi, hogy visszaküldte a Parlamenthez azt a törvényt, amely véget vetett volna az osztrák Holzindustrie Schweighofer cég monopóliumának” – áll az országos tüntetés felhívásában.

Az elnök nem hirdette ki az erdészeti kerettörvényt arra hivatkozva, hogy a jogszabály korlátozza bizonyos kereskedelmi egységek vagy kereskedelmi csoportok mozgásterét, ami a versenyszférát negatívan befolyásolja, és közvetetten a gazdaságra is negatív a kihatása. Többek szerint Iohannis a Schweighofer lobbija miatt küldte vissza a parlamentnek a törvényt, sőt egyenesen az osztrák vállalat érveit vette át ennek megindoklásában. Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás-kerekasztal: civil kötelesség jelenteni a fás kamionokat

meghivottak2

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte.

B.D.T.

Mi az erdőirtás, és miért is káros?

Az erdőirtás fogalmát különbözőképpen határozza meg az átlagember, az erdész és a természetvédő – magyarázta Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke. Az erdészek azt nevezik erdőirtásnak, amikor egy kitermelt terület helyén többé már nem lesz erdő, megváltozik a funkciója, pl. felszántják vagy épületeket húznak föl a helyén. Nem nevezik viszont erdőirtásnak azt, amikor kivágják az öreg erdőt. Természetvédő szemszögből viszont ez nagyon problematikus. Ha csak a madarakat nézzük, rengeteg olyan faj van, amely kiemelt védelmet élvez az Európai Unióban, Natura 2000-es jelölőfaj, és csak az öreg erdőkben él. Az ilyen erdőirtás – azaz az öreg erdők kivágása – természetvédelmi szempontból rendkívüli módon káros.

Korodi Attila elöljáróban hangsúlyozta, ő nem erdészeti, hanem környezetvédelmi ügyekért felelős miniszter. Az erdőgazdálkodás szükséges, de jelenleg sok esetben rendszertelenül folyik, még ha esetleg törvényes is; csökkenti a biodiverzitást, gyengíti az árvízvédelmet, rosszat tesz a klímának, sőt, a rendszertelen erdőgazdálkodás egyes vidékek elszegényedéséhez vezet – sorolta. Olvasd el a teljes sztorit

Csibi Magor az új erdészeti törvény veszélyeiről

Folytatódik az erdészeti törvény módosítása körül kialakult tiltakozás: a jogszabály jelenleg parlamenti vitán van, és a civil szervezetek szerint több cikkelye is komoly veszélyt jelent a romániai erdőkre.

Erdély FM

Lucia Varga, a vízügyi, erdészeti és halászati ügyekért felelős tárca nélküli miniszter múlt héten azt ígérte, a jogszabályt visszaküldik a mezőgazdasági bizottságba, és csak azután kerül a plénum elé.
Olvasd el a teljes sztorit

Továbbra sem veszi figyelembe a parlament az erdészeti kerettörvénnyel kapcsolatos módósító javaslatokat

Nyílt levelet intézett az összes illetékes szervhez a WWF az új erdészeti kerettörvény kapcsán, amely nagyobb mértékű fakitermelést engedélyezne, így legálisan tovább csökkennének az ország erdős területei.

A szervezet emlékeztet arra, hogy mind Románia kormánya, mind olyan intézmények, mint a Román Tudományos Akadémia az elmúlt hónapokban nyilvánosan is aggodalmát fejezte ki az új erdészeti kerettörvénnyel kapcsolatban. Idén májusban több környezetvédelmi szervezet találkozott a környezetvédelmi miniszterrel, és közösen dolgozták ki azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a parlament szakbizottságai figyelembe kellett volna vegyenek – írja.
Olvasd el a teljes sztorit

Káros az erdőkre az új erdészeti kerettörvény – állítja hatvan civil szervezet

Fotó: Maria Mihul via WWF

A képviselőház elé került az új erdészeti kerettörvény, amelynek tervezetét a szenátus közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottsága negatívan véleményezte, és hasonlóan vélekedett róla a mezőgazdasági, erdészeti és vidékfejlesztési bizottság is. A tervezet februárban a szenátuson „hallgatólagosan” átment, mivel túllépték az elfogadási határidőt. A bizottság most véglegesítette az álláspontot, így a törvénytervezet a parlament szavazatára vár.

Februárban a WWF már felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet – amellett, hogy tartalmaz hasznos módosításokat – helyenként nemhogy az erdők védelmét szolgálná, hanem megkönnyíti ezek kitermelését. “A módosítás ebben a formában súlyos környezeti, társadalmi, sőt gazdasági károkat okozna” – áll a szervezet akkori közleményében.

Most azonban, hogy a törvény már gyakorlatilag a parlament szavazatára vár, a WWF mellett további 59 szervezet, avagy a teljes Környezetvédelmi Koalíció hívja fel a figyelmet a jogszabály káros elemeire. A környezetvédelmi szervezetek azt is kifogásolják, hogy bár számtalan alkalommal ajánlották fel segítségüket a törvényalkotásban, nem keresték meg őket, és a korábban problémásnak talált pontokat is módosítás nélkül terjesztették a képviselőház elé.

A kifogásolt pontok a következők:

– Az 59. cikk módosításai által megszegik az eddig felvállalt fenntartható erdőgazdálkodás elveit. Így gyakorlatilag zöld út nyílik az erdők szabad kitermelésére, hogy a faanyag iránti növekvő keresletet az ország képes legyen kielégíteni.

– Annak ellenére, hogy a Romániában az erdőgazdálkodási alap az ország területének kevesebb mint egyharmadát teszi ki, a fejlesztési régiókra való leosztás egyenlőtlen, és lehetőséget ad arra, hogy erdős területeket az alapból kontrollálatlan keretek közé helyezzenek.

– Az erdei ökoszisztémák biodiverzitásának védelme nem jelenik meg hangsúlyosan a törvénytervezetben.

– A 16. cikkhez javasolt módosítások olyan jellegű hibákhoz vezetnek, mint az erdővisszaszolgáltatások második hulláma, amikor az adminisztráció kötelező jellegének hiánya sok százezer hektárnyi erdő állapotának leromlásához vezetett.

– A törvény a bizonyos tiltások ellenében nem szolgáltat anyagi kompenzációt, ez pedig a tulajdonosok, kezelők számára nehézségeket jelent; ebből fakad leggyakrabban a védettségi törvények be nem tartása.

– A törvény nem támogatja a vízíerőművek, turisztikai létesítmények stb. módszertanának, tanulmányainak elkészítését, erre pedig szükség lenne.

Korodi Attila ügyvivő környezetvédelmi és erdészeti miniszter megkeresésünkre így nyilatkozott a törvénytervezetről: “A bizottság véglegesítette az álláspontját még mielőtt én miniszteri tisztségbe kerültem volna. Saját elhatározásomból részt vettem a bizottság ülésén, és kértem, hogy vigyük vissza a bizottságba, de ezt nem támogatták. Ezért majd a plenárison, ha képviselőként ott leszek, kérni fogom, hogy azokat a cikkeket, amelyeket a minisztérium megfogalmazott, az eldobott cikkelyeknél tárgyaljuk újra, és szavazzon a plénum erről a parlamentben. És remélem, hogy akkorra lesz egy olyan civil és politikai összefogás, hogy vissza tudjuk téríteni a törvényt.”

Az ügyvivő miniszter a fakitermelés megkönnyítésével kapcsolatban elmondta, hogy a minisztérium azt is kérte, ha valakinek van egy üzemterve, ami megjelöli az évi kitermelendő mennyiséget, csak annyit lehessen évente pluszban kitermelni, amennyit az üzemterv alapján az azelőtti években esetlegesen nem termelt ki. „A jelenlegi törvény viszont azt mondja, hogy az üzemterv alapján, amely tíz évre ki van adva, az első 2-3 évben ki lehetne termelni az egész famennyiséget, és vannak olyan kiskapuk, amelyek lehetővé teszik, hogy 3 év után rögtön új üzemtervet állítsanak ki. Tehát a törvény lehetőséget ad arra, hogy sokkal nagyobb mennyiséget termeljenek ki 10 évre visszaszámolva, mint amennyit a normalitás, az erdő regenerációja megengedne.”

A miniszter a törvény büntetőjogi részére is kitért, és úgy véli, „az egyik legfontosabb dolog, ami sajnos jelenleg rossz irányba mozdult el a vidékfejlesztési bizottságban, az, hogy 5 köbméter törvénytelenül kivágott fáért csak büntetés jár, az új erdészeti kerettörvény alapján, és nem – mint bármilyen lopásért, kihágásként tekintve – bűnügyi eljárás. A minisztérium álláspontja, hogy bármennyi fa lopása bűntényként legyen kezelve, és ebben a történetben nagyon nagy a feszültség. A volt kormányoldal támogatja ezt az álláspontot, a mostani kormányoldal nem.”

WWF Románia: az erdészeti törvény módosítása veszélyezteti az erdővagyont

A 2008/46. erdészeti törvény módosítását előirányzó tervezetet bírálja a WWF Románia, mivel szerintük a jogszabály elfogadása esetén veszélybe sodródik a következő nemzedékek erdővagyonának megmaradása.

A tervezetet a szenátus közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottsága negatívan véleményezte, hasonlóan vélekedett a mezőgazdasági, erdészeti és vidékfejlesztési bizottság is. Ennek ellenére a WWF szerint aggodalomra ad okot, hogy a tervezetet jelentős számban támogatják a területtel foglalkozó parlamenti képviselők. A tervezet a szenátuson „hallgatólagosan” átment, mivel túllépték az elfogadási határidőt (lásd az alkotmány 75. cikkelyének 2. bekezdését). A végleges döntést a képviselőház hozza meg. Olvasd el a teljes sztorit