Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «erdészet»

Erdészeti Őrség alakul és erdőirtás-kockázati térkép készült Romániában

P1460611

Évente 8,8 millió köbméter fát vágnak ki illegálisan Románia erdeiből – nyilatkozta Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter. 27 megyét nyilvánítottak vörös zónává, ahol nagy a rizikója az illegális fakitermelésnek. A minisztérium a WWF Románia szervezetével közösen kidolgozott egy kockázati térképet, ahol az erdőirtás által leginkább érintett térségeket tüntetik föl.

Olvasd el a teljes sztorit

Kárpótlást kapnának az erdőtulajdonosok, ha erdejük nem kitermelhető?

Irtás egy meredek domboldalon a Kovászna megyei Bálványoson. Fotók: Szász Péter

Irtás egy meredek domboldalon a Kovászna megyei Bálványoson. Fotók: Szász Péter

Egy olyan kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki a kormány, melynek értelmében azok az erdőtulajdonosok, akik a környezetvédelmi szabályozás miatt nem termelhetnek ki fát, öt éven keresztül évi legtöbb 500 eurót kapjanak kárpótlásként. Márk-Nagy Jánost kértük meg, elemezze a jogszabálytervezet rendelkezéseit.

Olvasd el a teljes sztorit

Tarvágás egy vranceai tölgyerdőben, egy különleges madárvédelmi területen

k

A Vrancea megyei Vărzăreasca tölgyerdőt – a több mint 35 ezer hektáros Vranceai Szubkárpátok Madárvédelmi Terület (ROSPA 0141) részét – évek óta illegálisan kitermelik – írja a Romania Curata. A Vărzărești-i műemlék kolostor közelében, Urechești község mellett mintegy 7 hektárt teljesen tarra vágott az illetékes erdészet arra hivatkozva, hogy az erdőnek meg kell újulnia.

Olvasd el a teljes sztorit

Agent Green: rossz gazdája a Romsilva a nemzeti parkoknak

romsilva

Az Agent Green múlt héten tette közzé azt a tanulmányt, amely az állami erdészet, a Romsilva tevékenységét értékeli ki a nemzeti parkok adminisztrálása terén. A Romsilva a természetvédelmi szempontok helyett a profitot helyezi előtérbe, és az ország lakosságának akaratával ellentétben az erdőket a rezervátumokból is kitermeli, emiatt “bukásra áll” a közvélemény által adott osztályzat alapján – áll közleményükben.

A civil szervezet szerint sürgősen átszervezésre szorul az állami erdészet, amelyet a vezetőséggel kell kezdeni. Alex Gavan alpinista elhelyezte a Romsilva “új címerét” a láncfűrésszel és a pénzzel az intézmény bukaresti székhelyének homlokzatán, a szervezet aktivistái pedig Hunyad megyében is demonstráltak vele az erdészet által szervezett “Nemzeti Parkok Napja” eseményen.

Jelen pillanatban Romániában nagyobb ütemben történik az erdőkitermelés, mint ahogyan ez a természeti erőforrás regenerálódni tudna, az utolsó természetes erdőségekbe is elér a láncfűrész – hívják fel a figyelmet. Románia az egyetlen uniós tagállam, amelyben az erdőket (egész pontosan 3.227.907 hektár állami erdőt) és a nemzeti parkokat (a 28-ból 23-at) is ugyanaz a szerv adminisztrálja; 11 évi Romsilva-kezelés után csak hét parknak van kezelési terve. Mivel a Romsilva az erdőgazdálkodást tartja szem előtt, a természetvédelem és -megőrzés feladataira nem alkalmas. Ezért történhet meg, hogy jelen pillanatban az ország összes nemzeti parkjában történik fakitermelés, amelyért eurómilliókat vasal föl a Romsilva. A nemzeti parkokban történő fakitermelés nemcsak a Romsilva csődje, hanem a kormány “bűnözésének és inkompetenciájának” eredménye – áll a közleményben.

A romániaiak 90%-a ellenzi, hogy a nemzeti parkokban erdőkitermelést folytassanak, illetve azt szeretnék, hogy az erdészek a biológusok és ökológusok ellenőrzésével dolgozhassanak, nem saját fejük szerint, mint eddig – nyilatkozta Gabriel Paun, az Agent Green vezetője.

A szervezet azt kéri a kormánytól, szervezze át az állami erdészetet, tiltsa be az ország területének mindössze 1,3%-át kitevő nemzeti parkokban a fakitermelést, a védett területek adminisztrálására hozzon létre egy független szervet, és a parkok határain kívülre helyezze azokat a tamponzónákat, ahol feltételek mellett engedélyezett a fakitermelés.

Forrás: agentgreen.ro

A Kolozs megyei famaffia volt tagja a Schweighoferről és illegális pártfinanszírozásról vall

Fotó: Toró Attila

Fotó: Toró Attila

Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg alelnöke az erdőmaffia leleplezését célzó munkája keretében interjút készített egy volt erdésszel, aki a Kolozs megyei Gyaluból Németországba vándorolt ki. A România Curată által szemlézett anyagból kiderül, a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó az erdész szerint rendszeresen lefizette az erdészeket, hogy a törvényes mennyiségen felül vásárolhasson fát az erdőkből. A 37 éves Călin Bâlc 2013-ban feljelentette saját magát a DNA-nál, miután évekig tagja volt egy bűnszövetkezet-szerű hálózatnak, amely erdőtarolással, faanyag-értékesítéssel, csúszópénzjuttatással, okirathamisítással, illegális pártfinanszírozással foglalkozott.

Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás-kerekasztal: civil kötelesség jelenteni a fás kamionokat

meghivottak2

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte.

B.D.T.

Mi az erdőirtás, és miért is káros?

Az erdőirtás fogalmát különbözőképpen határozza meg az átlagember, az erdész és a természetvédő – magyarázta Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke. Az erdészek azt nevezik erdőirtásnak, amikor egy kitermelt terület helyén többé már nem lesz erdő, megváltozik a funkciója, pl. felszántják vagy épületeket húznak föl a helyén. Nem nevezik viszont erdőirtásnak azt, amikor kivágják az öreg erdőt. Természetvédő szemszögből viszont ez nagyon problematikus. Ha csak a madarakat nézzük, rengeteg olyan faj van, amely kiemelt védelmet élvez az Európai Unióban, Natura 2000-es jelölőfaj, és csak az öreg erdőkben él. Az ilyen erdőirtás – azaz az öreg erdők kivágása – természetvédelmi szempontból rendkívüli módon káros.

Korodi Attila elöljáróban hangsúlyozta, ő nem erdészeti, hanem környezetvédelmi ügyekért felelős miniszter. Az erdőgazdálkodás szükséges, de jelenleg sok esetben rendszertelenül folyik, még ha esetleg törvényes is; csökkenti a biodiverzitást, gyengíti az árvízvédelmet, rosszat tesz a klímának, sőt, a rendszertelen erdőgazdálkodás egyes vidékek elszegényedéséhez vezet – sorolta. Olvasd el a teljes sztorit

Továbbra is a Romsilva kezeli a nemzeti parkokat

16 nemzeti park, illetve a parkok területén fekvő természetvédelmi területek tíz évre szóló adminisztrálási szerződését írta alá október 8-án Bukarestben a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium és az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva).

Az előző szerződések érvényessége év végéig szólt, ezért a zöld tárca meghirdette a pályázatot a 23 természetvédelmi terület – ebből 18 nemzeti park és 5 közösségi jelentőségű természetvédelmi terület – adminisztrációjára. A beadott iratcsomók elbírálását követően született döntés értelmében az említett területeket, a 2004–2014 közötti időszakhoz hasonlóan, az Országos Erdőgazdálkodási Hivatalra bízzák.

A Környezetvédelmi Minisztérium részéről aláíró félként jelen levő Korodi Attila, az RMDSZ minisztere kiemelte: „Őszintén örülök, hiszen hozzájárulhattam ahhoz, hogy azok a szakemberek, akik már tíz éve dolgoznak, folytathassák tevékenységüket. A természetvédelmi területek gondnoksága különleges tevékenységi terület, minden régiónak megvannak azok a sajátosságai, amelyek lehetőséget adnak az egyes különleges fajok védelmére. Ezért nagyon fontos, hogy olyan szakemberekre bízzuk, akik nemcsak a megfelelő képzettséggel rendelkeznek, hanem erre teszik fel az életüket, emellett pedig sok éves tapasztalattal rendelkeznek.”

10 évvel ezelőtt az első szerződések aláírásával letették egy, a természetvédelmi területeket adminisztráló országos rendszer alapjait. A ROMSILVA alkalmazásában 245 szakember dolgozik Románia természeti kincseinek megőrzéséért, illetve annak fenntartható használatáért – áll az erről kiadott közleményben.

Forrás: RMDSZ-tájékoztató

Aláírásgyűjtés a romániai erdőkért: kompenzációt kér a tulajdonosoknak a WWF

Az Erdőtulajdonosok Egyesületének Föderációja petíciót kezdeményezett az erdők megmaradásáért. Az aláírásgyűjtést a WWF is támogatja.

Az erdők jelenleg Románia területének 27%-át fedik; szerepük kulcsfontosságú elsősorban a vidéki települések élete és boldogulása szempontjából. Mégis, a 2014-2020-ra tervezett, az Országos Vidékfejlesztési Program keretében kiosztásra szánt európai forrásokra vonatkozó jelenlegi javaslatból hiányoznak az erdőkre, az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásra és biodiverzitásuk megőrzésére vonatkozó intézkedések. Olvasd el a teljes sztorit

Helyszíni riport a kászoni erdőtűzről


Fotók: Bakk-Dávid Tímea, Szász Péter

Az erdőtűz, legalábbis a Kászonokban, nem olyan, mint a filmekben, vagy mint a Discoveryn. Nincs egy jól körülhatárolható terület, hogy most akkor onnantól ég az erdő, itt meg nem. Itt-ott, foltokban lobban fel, pusztít, majd omlik hamuvá és parázzsá a tűz, hogy egy széllökésre aztán ismét feltámadjon, és folytassa útját néhány centivel vagy méterrel arrébb.

B.D.T.

A Répát-hegyre felfele menet eleinte diszkrét, mondhatni finom a füstszag, mintha egy sátortáborba igyekeznénk, ahol kezdődik éppen az esti szalonnasütés. Erdei csapáson haladunk, füves-áfonyás a talaj, morgolódik is az egyik erdész, hogy bizony itt fel lehetett volna jönni még egy darabig a terepjáróval. Kisvártatva kidőlt fatörzsekhez érünk: na, ezeken a négyszernégy sem fogna ki. Az emelkedőt leszámítva, amely egyre meredekebb, és már kopár, köves-sziklás vízmosásszerű csapáson kell felfele mászni, az elején jól bírom a túrát. Amikor azonban felérünk a leégett részhez, ahol még azért van miből lakmározzon a tűz, és szemben, a pici, kiszáradófélben lévő patakon túli oldalon magas lángok csapnak föl, olyan fojtó lesz a füst, hogy nagyon nehezemre esik haladni. Olvasd el a teljes sztorit