Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «energiatakarékosság»

Energiatakarékosabbá válik a közvilágítás Csíkszeredában

csikszereda
fotó: Hargita Népe

Kilenc utcában, illetve helyszínen fogják kicserélni a régi lámpaoszlopokat, és ezek helyére energiatakarékos LED lámpatesteket szerelnek fel Csíkszeredában.

Az új lámpák beszerzésére már meghirdették a közbeszerzést, a kiírásra egy cég nyújtott be ajánlatot. Amennyiben az ajánlatát megfelelőnek találják, a hónap végéig szerződést kötnek a vállalattal. Antal Attila alpolgármester a Hargita Népe napilapnak azt nyilatkozta, az új energiatakarékos lámpákat várhatóan már tavasszal felszerelik.

A megközelítőleg 200 ezer lej értékű beruházásnak köszönhetően a Testvériség utcában lesznek új lámpatestek, illetve a Mérleg, Pacsirta, Temesvári, Hársfa, Fésülős és Csiba utcákban is megújul a közvilágítás.

erdély fm

Lehet, hogy a “hagyományos izzók” energiatakarékosabbak lesznek a LED-eknél

villanykorte

2005-ben Brazília és Venezuela úgy döntöttek, hogy kivonják a forgalomból a hagyományos izzókat, őket az EU, Svájc és Ausztrália követték 2009-ben. Az ok az energiapazarlás megfékezése volt, de a helyettük forgalomba került LED-ek színére sok panasz volt a fogyasztóktól: túl hidegek voltak a megszokotthoz képest. Lehetséges, hogy most megérkezett a megoldás, az MIT kutatói ugyanis feltaláltak egy olyan villanykörtét, amely energiatakarékosabb a LED-eknél: az izzószál többe nem valami ritkafém lesz, mint a volfrám, hanem egy kristály-szerkezet.

A kutatók azt állítják, hogy ez a kristályszál vissza tudja nyerni azt az energiát, ami egy régi izzóban a hő által távozna el. A technológiát el is nevezték „fény újrahasznosításnak”, ugyanis a felszabaduló hő visszakerül a kristályba, és még több fényt hoz létre ezzel.

Normál esetben egy hagyományos izzó valóban elég energiapazarló, az energia mintegy 5%-át hasznosítja, a többi elvész, egy neon vagy egy LED ezzel szemben 14%-ot hasznosít. Az új izzó azonban mindegyikre jócskán ráver, hiszen 40%-os energiafelhasználásra alkalmas.

Egy másik nagy előny a meleg fény kiadása, a „színvisszaadási indexe” 100-as, ami azt jelenti, hogy a fényben megjelenő tárgyakat, ahogyan azok természetes fényben jelennének meg, ez egy neon vagy LED esetében jóval kisebb, még a legjobb LED-ek is csak 80%-ra képesek. Az MIT által kifejlesztett technológiával „majdnem ideális színvisszaadás történik”, vélik a kutatók.

Egyébként az Unióban már nem szabad hagyományos izzókat gyártani, a meglévőket azonban szabad még forgalmazni. Remélhetőleg az új találmány átveszi a régiek helyét, és a belső terek ismét szebb színben fognak pompázni.

via totb.ro

Hogyan építsünk passzívházat? Ingyenes képzések indulnak Csíkszeredában

Látványterv: Blipsz

Látványterv: Blipsz. Erről a házról itt olvashatsz

A Passzívház Egyesület kivitelezőknek szervez képzéseket októberben.

Olvasd el a teljes sztorit

Most épül az első minősített passzívház Székelyföldön

Látványtervek: Blipsz

Látványtervek: Blipsz

Székelyföld első, Erdély és Románia elsők közötti minősített passzívháza épül Székelyudvarhelyen. A ház jövőre készül el, egy magánszemély rendelte meg. Az épületet a Blipsz (Benedek István és Pásztor István) tervezte, az épületfizikai és energetikai tervezést a a V&V Projekt (Varga Szabolcs) végezte el.

Olvasd el a teljes sztorit

Passzívház épül Kolozsvár főterére

nano

Romániában nincs nagy hagyománya a passzívházaknak, tekintve, hogy mindössze három van az ország területén. Ijesztő szám ez abban a kontextusban, hogy az Európai Unió egy olyan irányelvet fogalmazott meg, és amely célul tűzte ki a háztartások energiahatékonysági mutatóinak javítását.

Nem olyan régen számoltunk be Barabás Béla EvoHouse nevű projektjéről: a kolozsvári üzletember nemcsak a saját lakóházát akarta megteremteni, hanem egy olyan szemináriumot is, amely segítségével egy műhely születik, hogy az (itthon még) alternatív megoldási lehetőségekre hívja fel a figyelmet.

A NanoHouse 2020 névre elkeresztelt projekt kezdeményezői többnyire az EvoHouse projektben is részt vettek már: szakértők, üzletemberek és az építészeti egyetem diákszövetsége, az ASTA dolgoztak rajta, többnyire támogatásokból finanszírozva. Olvasd el a teljes sztorit

Gazdaságosabb repülőgéppel utazni, mint autóval?

repcsi

photo by Archman via shutterstock.com

Könnyen feltételezhetnénk, hogy méreteik miatt a repülőgépek nem képeznek energetikailag hatékony megoldást a szállításban, hogy az autó jóval gazdaságosabb. A Michigani Egyetem kutatásai azonban megcáfolni látszanak ezt a feltevést: egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint ugyanis a repülőgépek a leghatékonyabb közlekedési eszköznembe tartoznak. Sőt: a tanulmány szerint az autók fogyasztása 57%-al kellene javuljon ahhoz, hogy gazdaságosabbak legyenek.

Micahel Sivak, a Michigani Egyetem Szállításkutatási Intézetének professzora megvizsgálta a hagyományos, standard járművek teljes energiafogyasztását.

Ezután összehasonlította az eredményeket egy rendszeres repülőjárattal, megmérve, hogy mennyi energiát fogyasztott el 1970-től 2010-ig 1 személy/km esetén. Sivak felfedezte, hogy a gépjárművek esetében az átlagos 13 liter/100 km üzemanyag-fogyasztást legalább 8,4 literre kellene csökkenteni, vagy a járművenként szállított 1,38 főt 2,3-ra kellene növelni.

Ez viszont nem olyan könnyű. Habár az üzemanyag-megtakarítás az újabb és újabb rendszereknek köszönhetően egyre hatékonyabb, globális szinten rendkívül lassan mutatható ki a javulás. A jelentés azt is kimutatta, hogy az Egyesült Államokban 2012-ben eladott 14,5 millió jármű csupán 6%-át képezi a teljes, használatban levő állománynak.

Érdekes tény, hogy amíg az utóbbi negyven évben az autózáshoz és repüléshez szükséges üzemanyagok hatékonysága egyaránt nőtt, a repülésben elért üzemanyagspórlás jelentősen nagyobb, mint a gépkocsik esetében: 74% – 17%.

Más tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy a gépkocsigyártás szabályozatlansága (főleg az Egyesült Államokban), elkerülhetetlenül egy jóval nagyobb üzemanyagigényhez vezet.

Ugyan az Egyesült Államok a Föld lakosságának kevesebb mint 5%-át teszi ki, itt található a világ gépjárműinek mintegy 33%-a. A következő húsz évben az Egyesült Államok állampolgárai el fogják érni a az autóval megtett 6,7 trillió kilométert. Aggasztó az is, hogy a közlekedésben használt energia 86%-a a benzin és motorina elégetéséből származik.

Azonkívül, hogy ezáltal hihetetlen mennyiségű szén-dioxid, szén-monoxid vagy nitrogén-oxid képződik, az Egyesült Államok a kőolaj mintegy két-harmadát kénytelen importálni, ezzel pedig az ország gazdasága külső tényezőktől függ.

Az erőfeszítések, hogy megújuló energiaforrásokat találjanak, felemás eredménnyel jártak. Így megjelentek a biokomposztok, a hibrid autók és a hidrogén-komposztot fogyasztó autók, mindezeknek az a célja, hogy a kőolajfüggés alábbhagyjon.

Egy másik lehetséges megoldás az alternatív kőolaj felhasználása, mint az agyagpalából nyert, de ez nem enyhítene a környezetvédelmi problémákon. Ugyanígy van az üzemanyag-folyadékban megőrzött szénnel is, amelynek jelentős környezetszennyező hatásai vannak. A számítások szerint ennek bevezetéséhez amúgy is 50%-al kellene nőnie 2035-ig az Egyesült Államok széntermelésének.

Persze a vonat gazdaságosabb lenne

A legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 58%-a elégedett a hazájában található vonatok szolgáltatásaival, ugyanakkor ennél jóval kisebb arányban veszik igénybe azokat, mégha a céleléréséhez tökéletesen meg is felelnek. A felmérés szerint városközti vonatjárattal csak a lakosság 35%-a jár, pedig mintegy 83% lakik 30 percnyi elérhetőségre. A 35%-ból is mindössze 14%-nyi az, akik heti rendszerességgel járnak.

“A kimutatások szerint ez azért van, mert a vagonok állapota változó, ugyanakkor az utazás pillanata előtt nehezen lehet információkat találni a menetrendről. Az Európai Unió lakosainak csupán negyede használja rendszeresen a vonatokat. A statisztikából szépen kiviláglik, hol lehetne javítani, hogy ez a szám magasabb legyen. Például elfogadhatatlan, hogy néhány országban ennyire komplikált legyen jegyet vásárolni. A vonatra olyan egyszerűnek kellene lennie felszállni, mint ahogyan az autónkat kihozzuk a garázsból” – nyilatkozta Siim Kalas, az Európai Unió Közlekedési Bizottságának elnöke.

A 26 000 ezer európai megkérdezésével készült tanulmány azt is vizsgálta, a mozgáskorlátozott emberek mennyire vehetik igénybe a vonattal való utazást. Az adatok kimutatják, a jegyvásárlásban 2011 óta nőtt az elégedettség. A lakosok 78%-a elégedett, jelentős javulások Ausztriában és Görögországban voltak (14%, illetve 10%). Az elégedetlenség azonban jelentős mértékben nőtt
Olaszországban, Dániában és Szlovéniában (10% fölött mindenhol). A késésekkel kapcsolatosan a tagállamok lakóinak mintegy fele elégedett, ez nem változott 2011-hez képest. Kényelem szempontjából a britek (78%), a lettek, az osztrákok és az írek elégedettek (ezen országokban 73% fölött van a mutató). A legelégedetlenebbek az olaszok (44%), a németek (42%), a lengyelek (40%) és a franciák (39%).

A tervek szerint az Európai Unió hamarosan 26 milliárd euróval fogja támogatni, hogy az összeurópai vasutak kényelme és pontossága javuljon.

Az európaik mindössze 37%-a gondolja úgy, hogy az állomások körüli infrastruktúra jó lenne, így azok könnyen megközelíthetőek lennének. Ebben a tekintetben a britek, az írek és a franciák elégedettek (50% fölött). Az is baj, hogy az elérhető információkat csak 39% tartja kielégítőnek.

Európában az autóval való közlekedés továbbra is a legnépszerűbb. egy 2010-es felmérés szerint egy átlagos európai 9500 kilométert utazik évente autóval, ez 100 kilométerrel kevesebb, mint 2004-ben.

Forrás: green-report.ro

Hogyan fűthetsz a legolcsóbban a dolgozószobában? (videó)

Nem kell hozzá más, csak néhány gyertya, egy fémtál, valamint egy kis és egy nagyobb virágcserép, és melegen tarthatod a szobát, ahol üldögélsz. Persze a módszer csak kisméretű belső terekben működik igazán.

A Boat Owner magazin szerkesztője megmutatja, hogyan: Olvasd el a teljes sztorit

Mennyit költ Kína a globális felmelegedés ellensúlyozására?

Mintegy 500 milliárd euróra tehető a globális felmelegedés ellensúlyozására fordított összegek nagysága Kínában a jelenlegi ötéves terv időszaka alatt.

A megújuló energiaprojektekbe való befektetés az 1,8 ezer milliárd jüant (222 milliárd eurót), az energiatakarékosságot növelő, valamint a károsanyag-kibocsátást csökkentő projektekbe való kínai befektetés pedig a 2,3 ezer milliárd jüant (284 milliárd eurót) is elérheti 2011-2015 között – mondta Hszie Csen-hua, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság igazgatóhelyettese a China Daily napilap szerint. Olvasd el a teljes sztorit

A közvilágítás jövője: villanyoszlopok helyett világító fák?

Amerikai biológusok hihetetlen ötlete: világító fákkal kellene felváltani az utcai villanyoszlopokat, ezzel csökkentve a közvilágítás magas energiafogyasztását, és egyben esztétikusabb városképet alakítva ki. A még kísérleti szakaszban levő kutatás génsebészeti módszerek hasznosít, mesterségesen ültetnék be a fák génállományába a világító fehérjéket.

Antony Evans és kollégái már szinte 500 ezer dollárt gyűjtöttek össze a genetikai kísérletek finanszírozására. Első fordulóban nem fákon fogják megkezdeni a kísérleteket, hanem a lúdfű (Arabidopsis thaliana) nevű növényen, amelybe a Vibrio fischeri nevű tengeri baktériumból ültetik be a világításért felelős géneket. Ezt a technológiát majd fokozatosan tökéletesítik és a különböző fafajtákon is tesztelik.

A projekt végleges kivitelezéséig még hosszú az út, de a kutatók szerint a technika alkalmazására reális időn belül kerülhet sor. Addig is, amíg arra várunk, hogy a világító fák alatt sétálhassunk este, akár saját világító növényünket is létrehozhatjuk a kutatók által piacra dobott kis készlet segítségével.

Forrás: TOTB.ro

Áram nélkül is megoldható a kerti ösvények világítása


Fotó: A Core glow cég honlapjáról

Kinti világításra tökéletes a fluoreszkáló műanyag kavicsok alkalmazása, és még a villanyszámlán is spórolhatunk. A napenergiát hasznosító kanadai cég termékei tízszer erősebb fényt bocsátanak ki, mint a hagyományos cinkszulfidos fluoreszkáló anyagok. Betonba keverve az autófeljárót világíthatják meg, de le lehet szórni a kavicsos ösvényeken is, vagy akár a virágágyás közé.

Csupán napi 10-20 perces napsütésre vagy mesterséges fényre van szükség, és a kavicsok akár 12 órán keresztül világítanak. Az áramfogyasztás csökkentése mellett még a kinti villanyvezeték-hálózat költsége is kiküszöbölhető.


Fotó: A Core glow cég honlapjáról

Az újrahasznosított műanyagból készült fénylő kavicsokat több méretben és színben meg lehet vásárolni. Ugyanakkor igencsak strapabíró anyagról van szó, ellenáll az időjárás viszontagságainak, mivel nemcsak utólagosan van bevonva a fluoreszkáló festékkel.

Forrás: energiaoldal.hu

előző »