Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «élőhely»

Vásárhelyi lépcsőházba tévedt egy vadmacska – a Milvus és a Vets4Wild szabadon engedték

1003609_1109261939092792_3287547179707308550_n

Vadmacskát találtak Marosvásárhelyen egy tömbházban a lakók, ám akkor még nem tudták, hogy vadmacska. A védett állat végül a Milvus szakértőihez került, akik szabadon engedték élőhelyén, az erdőben.

Néhány nappal ezelőtt egy, a Tudor negyedben lévő tömbház lakosai egy kóbor macskát találtak a második emeleten. Ramona Rusu, a legaktívabb marosvásárhelyi állatvédők egyike, befogta az állatot, majd elvitte a saját macskamenhelyére. Három napra rá Ramona észrevette, hogy ez a macska másként viselkedik, mint általában a házi macskák, így elvitte Borka Levente (Vets4Wild Egyesület) állatorvoshoz. Ott derült ki, hogy az állat egy vadmacska, ami feltehetően a közeli erdőből tévedt be a városba. A macskát ma természetes élőhelyén engedtük szabadon.

– áll a Milvus Csoport Facebook-bejegyzésében.

10583917_1109261949092791_6631270142170595328_n

󾆸Aventurile citadine ale unei pisici sălbatice󾆸Egy vadmacska városi kalandjai󾆸Urban adventures of a wildcat󾆸Acum câ…

Posted by Milvus Group on Tuesday, 12 January 2016

Védett állatokat öl a menekültellenes kerítés

12342283_932643770105477_1496756378446406509_n

A menekülthullámot távol tartani hivatott kerítések hatalmas károkat okoznak a védett ragadozók és más állatfajok állományainak – hívják fel a figyelmet a területen dolgozó biológusok.

Olvasd el a teljes sztorit

Meleg vizet kedvelő, amerikai halfajt találtak egy magyarországi folyóban

Szúnyogirtó fogaspontyot emelnek ki egy mintavételre használt hálóból a Zagyva szolnoki szakaszán szeptember 18-án. MTI fotók: Bugány János

Szúnyogirtó fogaspontyot emelnek ki egy mintavételre használt hálóból a Zagyva szolnoki szakaszán szeptember 18-án. MTI fotók: Bugány János

A Magyar Haltani Társaság éves halfaunisztikai vizsgálatai során a Zagyva néhány kilométeres torkolat feletti részén a Magyarországon természetes körülmények között eddig csak meleg vizű tavakban előforduló szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis) több példányát találták.

Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke és Szepesi Zsolt elnökségi tag halfaunisztikai vizsgálatot végez

Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke és Szepesi Zsolt elnökségi tag halfaunisztikai vizsgálatot végez

A 3-6 centiméteres kifejlett egyedek főként a csípőszúnyogok lárváival és vízbe esett rovarokkal táplálkoznak. Eredeti élőhelyük Amerika, elterjedési területük Alabama és Florida déli részétől egészen New Jersey déli részéig terjed – írja az Origo. A fajt a maláriaszúnyog elleni „biológiai fegyverként” elsőként a Panama-csatorna építésekor vetették be. Mivel az akció sikeresnek bizonyult, 1920-ban minden kontinensre betelepítették. Magyarországra az első példányokat körülbelül egy évszázada hozták be, de idáig csak meleg vizű tavakban tudott megmaradni.

Csibi Magor: tévedünk, ha a természetet baltával és puskával írjuk felül

P1420854

A medvepopuláció évente néhány száz, sőt ezer példánnyal nő; “Románia Európa állatkertje”, a medvevédők szava pedig többet ér a jogalkotáskor, mint a gazdáké és a helyi közigazgatásé. Többek között ezek voltak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor sajtóban tett kijelentései abból az alkalomból, hogy a nagyragadozók okozta károk ügyében petíciót nyújtott be Korodi Attila Hargita megyei képviselővel közösen.

B.D.T.

A petíció egyébként nem tartalmaz a fent szemlézett sajtónyilatkozatokhoz hasonló kijelentéseket. A dokumentumot 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását, az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

Mindezzel van egy kis gond: a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá. Mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják. Ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, szakmai érvekkel ellensúlyozzák a medveellenes retorikát. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük (korábbi cikkünk itt elérhető). Olvasd el a teljes sztorit

Mindössze száz bengáli tigris maradt a bangladesi Sundarbans erdőben

"T 17 (Panthera tigris) - Koshyk" by Koshy Koshy from New Delhi, India - T 17. Licensed under CC BY 2.0 via Wikimedia Commons.

T 17 (Panthera tigris) – Koshyk” by Koshy Koshy from New Delhi, India – T 17. Licensed under CC BY 2.0 via Wikimedia Commons.

A korábban véltnél sokkal kevesebb, mindössze száz bengáli tigris maradt mára a bangladesi Sundarbans mangroveerdőben – derült ki a veszélyeztetett nagymacskák számának legfrissebb felméréséből.

Olvasd el a teljes sztorit

520 ezren támogatták az uniós természetvédelmi szabályozás erősítését

na

Véget ért az Európai Bizottság által kiírt természetvédelmi témájú társadalmi konzultáció; a két hónapos, minden tagállamot megmozgató egyeztetés során 520.000 uniós állampolgár nyilvánított véleményt, a természetvédelmet támogatva. Az Európai Bizottság májusban indította el az uniós természetvédelmi szabályozás – az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvek – felülvizsgálatát (erről írt korábbi cikkünk lásd itt.) Az online konzultáció vasárnap éjfélkor ért véget.

Olvasd el a teljes sztorit

Vadkárok, medvék: ne a tünetet kezeljük, hanem a kiváltó okokat!

Fotó: Gál László

Fotó: Gál László

Ismét forró téma lett a sajtóban a székelyföldi medvekérdés annak kapcsán, hogy Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor petíciót nyújtott be a környezetvédelmi minisztériumnak. A szenátor a sajtóban azt nyilatkozta, megítélése szerint a medvék elszaporodtak és egyre több kárt okoznak.

B.D.T.

A petíciót 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását sürgető dokumentumban szerepel: 2014-ben 527, medvék által okozott vadkárt jelentettek, ezekből csupán 99 után fizettek kártérítést, 197 esetben nem találták megfelelőnek a dokumentációt, 231 esetben pedig még nem született döntés.

A petíció szövegében az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

A kártérítések rendezetlensége (késnek a kifizetések, az ügyintézés egyesek számára hozzáférhetetlen és roppant bürokratikus stb.), a nagyragadozó-ember konfliktusok hatékony megelőzésének kérdése nagyon fontos téma, csak kár, hogy az a kontextus és retorika, amellyel a közéletben erről kommunikálnak, ismét és új erővel a medvék ellen hangolja a közvéleményt. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a helyi közösségek, gazdák, termelők érdekeit a természetvédők semmibe vennék, vagy nem fordítanának rá kellő figyelmet. A kompenzációk, kártérítések rendezését legalább ennyire fontosnak tartják, és régóta lobbiznak érte. Viszont a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá, mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják.

Az empirikus megfigyelés, hogy “sok a medve” – azaz olyan helyeken is látni a nyomát vagy őt magát, ahol korábban nem, és megszaporodtak a medvék által okozott károk – még nem bizonyítja, hogy többen lennének. (Lásd részletesebben az alábbi idézetet és a belinkelt régebbi cikket.)

A medvéknek nincs „flotantjuk”: sokukról azt sem mondhatjuk, hogy pl. „Hargita megyei”, hiszen rendszeresen vagy időszakosan megfordul több megyében is (mert a vadászterületek határaihoz hasonlóan a medvék az emberi megyehatárokról sem voltak felvilágosítva). Ergo érvényüket veszítik az olyan jellegű kijelentések is, miszerint x megyében elszaporodtak a medvék, ezért növelni kellene a kilövési kvótát.

A mérési módszer pontatlanságával jó esetben maguk a vadászegyesületek is tisztában vannak, ám a terület bérleti szerződése kötelezettségekkel jár: ki kell tölteni az adatlapot valamilyen adatokkal, és le kell jelenteni a számokat. Ezeket megyei, majd országos szinten összesítik. Így jött ki pl. 2011-ben egy 5630-6380 példányos becslés.

A számolási módszer mellett a bürokrácia is keresztbe tesz azoknak, akik lelkiismeretesen szeretnének eljárni. Tételezzük fel, hogy a vadásztársaság maximálisan jóhiszemű és professzionális munkát akar végezni adott keretek között. Vagyis nem pumpálja föl mesterségesen a számokat a kilövési kvóta megnövelése érdekében, sőt valahogyan még a duplázásokat is kiszűrné. Ha ezt tenné, és az előző évben lejelentett számhoz képest reálisan sokkal kevesebb jön ki (mert pl. pont a számláláskor nem jártak arra medvék, különböző okokból: számukra megfelelő élelem hiánya, zavarás hatása miatt stb.), akkor a terület bérleti szerződésének felbontását kockáztatja. Ugyanis a szabályok sincsenek tekintettel a medvék nagytávú mozgásaira, és úgy értelmezik a korábbi évinél kisebb számot, hogy a vadásztársaság nem gazdálkodott megfelelően a területen.

Tehát ördögi kör alakul ki, ami a hivatalos adatokban szereplő számokat egyre feljebb és feljebb srófolja. >>Tovább

A székelyföldi sajtó nagy része jópár éve a politikusok, vadásztársaságok nyilatkozatait visszhangozza a témában, de szinte soha nem esik szó a jelenség hátterében álló okokról. Mi több, aki az okokról próbál beszélni, az azonnal megkapja a “sötétzöld” címkét, és azt, hogy fontosabb neki a medve, mint az ember élete. Ez a leegyszerűsítő és az indulatokra apelláló retorika lassan mindent behálóz, és egyre nehezebb ebből a diskurzusból kilépve racionális érveket felsorakoztatni.

Mégis (ismét) kísérletet teszünk erre, ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, vázolják szempontjaikat, és szakmai hírnevüket, tekintélyüket latba vetve erősítsék azt a tábort, amely a medveellenes retorikát károsnak tartja, és érveket próbál bevinni a közbeszédbe. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük. Olvasd el a teljes sztorit

Az urbanizáció pusztít: beépítik és lecsapolják a malomvölgyi láprétek egy részét

Fotó: Urák István

Fotó: Urák István

A Bükk a kolozsváriak kedvenc kirándulóhelye – vajon még érvényes ez az állítás? Mielőtt még rosszul értelmezett lokálpatriotizmusból felhördülnénk, hogy valaki ezt kétségbe meri vonni, próbáljunk meg szembesülni a ténnyel, hogy ez a Bükk már régen nem az az erdős, virágos mezős, tiszta patakos hely, ami volt mondjuk húsz évvel ezelőtt.

Olvasd el a teljes sztorit

Riadó: veszélyben az európai élőhely- és madárvédelmi irányelvek

10931081_10152773756340684_6927472663560131293_n

A Natura 2000-es európai uniós irányelvek védelmében indított nagyszabású kampányt Európa természet- és környezetvédő civil társadalma. Az Európai Bizottság ugyanis a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek újratárgyalását irányozta elő, ami a civil szervezetek szerint várhatóan a törvénykezés enyhítését eredményezné, ez pedig az eddig elért eredményeket veszélyezteti a természetvédelem területén.

Olvasd el a teljes sztorit

Szegény haris, csomagba került

haris him foto
Izgatott haris hím. Fotó: Juhász Ágota

Csíkszeredai lévén süldő gyermekként ismertem meg a harist. A tömbházlakásunkkal szemközti réten rendszeresen lehetett hallani a hangját. Kezdő madarászként néha még megpillantani is szerencsém volt, amikor a bújkáló madár felrepült, és hosszú lábait lógatva száz méterrel odébb szállt.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »