Ingyenes mobilalkalmazással nézheted meg termékek cukortartalmát

Ingyenes mobilalkalmazás használatára buzdítja az Angol Közegészségügyi Szolgálat (PHE) a szülőket: az applikáció a termék vonalkódját leolvasva grafikán mutatja meg, hány kockányi a cukortartalma.

Olvasd el a teljes sztorit

Lehet, hogy hamarosan minden szupermarketben több lesz a hazai élelmiszer, mint a külföldi?

photo by Robert Knetschke via shutterstock.com

Elképzelhető, hogy hamarosan azoknak a húsoknak, zöldségeknek és gyümölcsöknek, amelyek a szupermarketek polcaira kerülnek, legalább a fele helyi termelőktől fog származni. Ez egyelőre még csak törvényjavaslat formájában van meg, de a Szenátus már elfogadta, hogy életbe lépjen, át kell mennie a Képviselőházon is.

A törvényjavaslatban elő van írva, hogy a nagyáruházaknak minimum 51%-ban kell helyi termelőktől vásárolni a fent említett termékfajtákat, ez alól csak a december-január közötti hónapok lennének kivételek, amikor megengednék az üzleteknek, hogy 70%-ban importtermékeket árusítsanak.

A törvényterv szerint azok, akik ezt megszegik 25 000 – 50 000 lej közötti büntetésre számíthatnak.

A szavazás 80 szenátor részvételével történt, melyek közül 76-an igennel szavaztak, négyen pedig tartózkodtak. ha a képviselőház is elfogadja, a törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után maximum fél évvel életbe kell lépnie.

A törvénytervezetet a szociáldemokrata párt szenátora Ovidiu Donțu dolgozta ki és nyújtotta be, és a 321/2009-es törvényt egészítené ki.

„Úgy vélem, hogy egy egészségügyi bizonylattal ellátott román termék plusz minőségi garanciát jelent az olyan vásárlók számára akik, friss, minél természetesebb termékeket keresnek, és az, hogy romániai a termék, egy erős kritérium a döntés meghozatalában. Ez a törvény serkentené a termelést, munkahelyeket teremtene, növelné az állami bevételeket, és a vásárló mindig tudná, hogy a szupermarketben találni fog mondjuk román almát” – nyilatkozta Donțu.

A törvény benyújtásakor a kormány negatív véleményezést adott ki róla, mondván, hogy diszkriminatív lenne a külföldi termelőkkel szemben. A szenátus ennek ellenére elfogadta, kisebb változtatásokkal.

Az elfogadott és módosított tervben az áll, hogy nem csak a nagyáruházak, hanem minden olyan kereskedő cégnek be kell tartani az 51%-ot, amely élelmiszerrel kereskedik. A tervezet természetesen figyelembe veszi az ország klímaadottságait, és csak az itthon megtermelhető termékekre vonatkozik.

50%-kal csökkentené Amerika az élelempazarlást

“Biodegradable waste” by Photo taken by Muu-karhu – Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

Barack Obama adminisztrációja és az amerikai kormány mezőgazdasági kabinetje 50%-kal csökkentené 2030-ig az élelmiszer-pazarlást. Ezt a tervet nemrég, a New York-i ENSZ-közgyűlés előtt jelentették be.

Olvasd el a teljes sztorit

Bagoly Levente: egyedül biciklitúrázva érzi igazán az ember, hogy él

Egysebességű biciklin, minimális költségvetéssel jutott el Európa legészakibb pontjára, benzinkutak mosdójánál vagy tiszta vizű hegyi patakokban töltötte fel ivóvizes palackját, és az élelmet sokszor szupermarketek kukájából szerezte be. A sepsiszentgyörgyi Bagoly Levente még egyetemista, és egy szintén erdélyi világutazó kerékpáros példája inspirálta, hogy útnak induljon.

B.D.T.

2013-ban a nyugat-európai országokat járta végig bringájával, tavaly Törökországot. Legutóbb pedig kerek egy hónapot és tízezer kilométert utazott a skandináv országokban. Olvasd el a teljes sztorit

Európában a britek pazarolják el a legtöbb ételt

Európában a brit háztartások pazarolják el messze a legtöbb ételt, hetente csaknem hat kilogramm élelem végzi a kukában. Ez a szigetország csaknem 64 millió lakosát tekintve naponta egy doboz babkonzerv súlyát jelenti csütörtökön megjelent számítások szerint.

Olvasd el a teljes sztorit

Évi 200.000 tonna ételhulladékot termel az osztrák gasztroipar

Kétszázezer tonna élelmiszeripari hulladék keletkezik évente az osztrák étkeztetésben, átlagosan 5200 kilogramm élelmiszert dobnak kukába.

Olvasd el a teljes sztorit

A jövő konyhája: saját lárvatenyészdéből nyert fehérje, nyomtatott ételek

A jövő konyhájában öntisztító evőeszközök, Willy Wonka-stílusú élelmiszer-tabletták és ehető csomagolás tartozik majd a mindennap használatos kellékeink közé a Trendstop szerint. Az előrejelző ügynökség azt jósolja, hogy 2063-ra hatalmas lesz a kereslet a friss biotermékek iránt, hátat fordítunk a szupermarketeknek, ehelyett helyi termékeket vásárolunk, és nő a saját élelmiszer megtermelése iránti igény is.

Olvasd el a teljes sztorit

Idén alkalmazni kezdik az élelmiszer-pazarlás elleni stratégiát Romániában

Románia ettől az évtől gyakorlatba ülteti az élelmiszer-pazarlás elleni stratégiát – nyilatkozta a Green Reportnak Viorel Morărescu, a mezőgazdasági minisztérium keretén belül működő Élelmiszeripari Igazgatóság vezetője. A stratégia várhatóan az év első felében kerül közvitára.

Olvasd el a teljes sztorit

Karamelles tejbegríz dióval: újévi meleg ételt osztottak a rászorulóknak Kézdin

Január 3-án a Kézdi.Infó és a Zöld Nap Egyesület önkéntesei helyi hozzávalókból újévi meleg ételt főztek és osztottak szét Kézdivásárhely központjában.

Olvasd el a teljes sztorit

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit