Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «egyiptom»

43 évig férfinak tettette magát egy egyiptomi nő, hogy eltarthassa a családját

egyiptom
fotó: Al Arabiya

Egy egyiptomi egyedülálló anya 43 éven keresztül tetette magát férfinak, mert így jobban talált munkát, és eltarthatta a lányát, valamint ennek gyerekeit. Sisa Abu Daooh, aki 64 éves nemrég megkapta a Szociális Szolidaritás Igazgatóságának kitüntetését, a kemény munkáért, amelyet a családfenntartásért végzett. A nő jövedelem nélkül maradt, ugyanis a férje elhunyt, míg ő terhes volt. A városban pedig ahol él (Luxor), diszkriminálták azokat a nőket, akik dolgozni akartak.

Abu Daoohnak nem volt sok választása: vagy elmegy koldulni, vagy megpróbál munkát szerezni. Férfinak öltözött, bő ruhákat vett, és elkezdett téglát vetni, majd később mezőgazdasági és cipészmunkát végzett. „Szerettem a nehéz munkákat, téglákat és cementes zsákokat rakodni például. És inkább tisztítottam cipőt, minthogy az utcán kolduljak. Pénzt kellett szereznem, hogy eltartsam magam, a lányom, és az ő gyerekeit” – mondja. „Hogy megkíméljem magam a férfiak tekintetétől, ugyanúgy öltöztem mint ők, és velük együtt dolgoztam olyan falvakban, ahol nem ismernek engem.”

A nő lánya egy olyan férfihoz ment feleségül, aki hamarosan megbetegedett, és nem tudott többé dolgozni. Abu Daoohnak ezért el kellett tartani az egész családot. Jelenleg Abu cipőket fényez, és azt mondja, ebből tisztességesen megél. „A családot továbbra is anyám látja el” – mondta Houda a helyi Al Arabiya lapnak. „Naponta felkel hajnali hatkor, hogy a luxori állomásra menjen cipőt pucolni. Én cipelem a szerszámait, mert most már idős. Abu Daooh nem békétlenkedik a sorsával, az újságban mindenkinek megköszönte, aki eddig segítségére volt, és jobb időket kívánt Egyiptomnak.

totb.ro

Nem kémkedett a “magyar” gólya, de ebédként végezte Egyiptomban

fotó: origo.hu

Szomorú véget ért a kémkedéssel megvádolt, majd a körülmények tisztázása után szabadon engedett Ménes nevű gólya, számol be az esetről a cink.hu.

Az afrikai telelésére tartó madarat az egyiptomi hatóság fogta el a hátára szerelt műholdas nyomkövető miatt, amiről azt gyanították, hogy kémkedési eszköz. Miután a rendőrség megvizsgálta a készüléket, illetve tisztázta, hogy egy természettudományos kísérlet része, átadták egy helyi természetvédő egyesületnek, akik három napos feltáplálás után szabadon engedték Aszuán közelében.

Itt egy helyi család levadászta és elfogyasztotta a hányattatott sorsú madarat. A szekértők szerint a gólyák Európában nagyon hozzászoknak az ember közelségéhez, és ez végzetesnek bizonyul azokon a területeken, ahol vadásznak rájuk.
Ménes a környéken maradt, valószínűleg az előtte álló úthoz gyűjtött energiát, azzal, hogy minél többet vadászott minél kevesebb erőfeszítéssel. Ekkor értesítették a Magyar Madártani Intézet szakembereit az események tragikus fordulatáról. A helyi környezetvédőknek már csupán a jeladót és a lábára helyezett gyűrűt sikerült visszaszerezniük a jóllakott családtól.
A cikk ugyanakkor kitér arra, hogy Európán kívül meglehetősen sok helyen tekintenek eledelként a madarakra, főleg a távol-keleti országokban.

A magyar gólya esete nem egyedi, nemrégiben a török hatóságok egy vércsét fogtak el, gondolván, hogy az izraeliek szereltek rá megfigyelő-szerkezetet.

Napenergia-hálózatok példaértékű rendszere a Földközi-tenger medencéjében

Fotó: Renewable Power News

Hétszázezer lakást akar fűteni Európában tunéziai napfénnyel a Desertec német alapítvány, a francia Medgrid pedig a Földközi-tenger medencéjében kíván kiépíteni megújuló és fosszilis energiaforrásokra épülő hálózatrendszert. Az elképzelések megvalósulása egyúttal több ezer munkahelyet is teremtene.

MTI-Press

A Desertec Foundation nonprofit alapítvány politikai vezetők, természettudósok és közgazdászok részvételével 2009-ben jött létre azzal a céllal, hogy népszerűsítse a napenergiát a sivatagi övezetekben. Nemrégiben Frankfurtban közzétett éves beszámolójában idézte Franz Triebnek, a Stuttgarti Egyetem professzorának meghökkentő mondatát, amely szerint “a sivatagok több napenergiát kapnak hat év alatt, mint amennyit az emberiség évente elfogyaszt”. Olvasd el a teljes sztorit

Lehetséges megoldás a Közel-Kelet problémáira: tetőkertek

A kairói lakosok megünnepelték és eltakarították a történelmi jelentőségű tüntetések nyomát; most Egyiptom “felépítésének” időszaka következik. Habár számos tényező hozzájárult a tüntetések kitöréséhez, az olaj- és élelmiszerárak növekedése fontos szerepet játszott ebben. Egyes szakértők úgy vélik, egy sor környezetvédelmi intézkedés, például a tetőkertek kialakítása részben megoldás lehet a problémákra.

A Green Prophet című, közel-keleti környezetvédelmi blogban már a forrongások előtt megjelent egy cikk a tetőkertek lehetséges előnyeiről. Az utóbbi két hónap eseményei miatt ezt a témát ismét fel kellene eleveníteni. Olvasd el a teljes sztorit

Egyiptom túlnépesedési gondokkal is küzd

Fotó: Nasser Nouri/flickr.com

Az önkényuralmi rendszer mellett, amellyel az egyiptomiak jelenleg küzdenek, egy másik problémával, a túlnépesedéssel is szembe kell nézniük. Mubarak uralkodásának kezdete óta a népesség szinte kétszeresére, 44 millióról 80 millióra nőtt, ezáltal a legnépesebb arab országgá vált. A népsűrűség is igen magas, az emberek egy Nílus menti keskeny sávban laknak, míg az ország legnagyobb része sivatagos.

Amennyiben a mostani ritmusban folytatódik a népességnövekedés, Egyiptom lakossága 2050-re elérheti a 160 milliót. Mubarak kormánya ugyan népszerűsítette a fogamzásgátlást és a kevesebb gyerekes családmodellt, így a növekedés sem olyan mértékű, mint 30 évvel ezelőtt. 1981-ben egy egyiptomi nő átlagosan öt gyereket szült, ma csak hármat, de ez még mindig nem fenntartható. Abd Al-Salam Hassan, a kairói Demográfiai Központ kutatója szerint az országvezetés születésszabályozási kísérletei nem túl sikeresek, mivel az emberek nem hiszik, hogy a kormány bármiféle jót akarna nekik. Olvasd el a teljes sztorit