Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «denevér»

Bogarakkal, denevérekkel barátkoztak a sepsiszentgyörgyi gyerekek

IMG_6342

A Vinca Minor Egyesület, vagyis a Csomád-Bálványos Gondnokság csapata „Csodabogár Tanoda” címmel környezetnevelési programokat szervezett Kovászna megyei gyerekek számára. A projekt célja az óvodás és iskolás gyerekek természet- és környezettudatos gondolkodásának fejlesztése a vizuális és tapasztalati környezeti nevelés módszereivel. A programok megvalósulását és a szükséges eszközök beszerzését a Kovászna Megyei Tanács támogatta. A támogatás értéke 1000 lej.

Olvasd el a teljes sztorit

Milliárdos hasznot hoznak a denevérek a kukoricatermelőknek

"Cornheap" by en:User:Pratheepps - photographed by en:User:Pratheepps, Copy from en:File:Cornheap.jpg. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

Cornheap” by en:User:Pratheepps – photographed by en:User:Pratheepps, Copy from en:File:Cornheap.jpg. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

A termést károsító rovarok fogyasztása révén milliárdos hasznot hoznak a denevérek a kukoricatermelőknek – derül ki egy új tanulmányból, amely a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban jelent meg.

Olvasd el a teljes sztorit

A dementorok léteznek! Bizarr és gyönyörű új fajokat fedeztek fel a Mekongon

Ampulex_dementor_holotype
Ampulex dementor holotype” by Bernard Schurian – Ohl M, Lohrmann V, Breitkreuz L, Kirschey L, Krause S (2014) The Soul-Sucking Wasp by Popular Acclaim – Museum Visitor Participation in Biodiversity Discovery and Taxonomy. PLoS ONE 9(4): e95068. doi:10.1371/journal.pone.0095068. Licensed under CC BY 4.0 via Wikimedia Commons.

A délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén tavaly 139 “bizarr és gyönyörű”, korábban ismeretlen fajt, köztük egy tollas korallt, a világ második leghosszabb rovarát és egy törpedenevért fedeztek fel tudósok, jó néhány ezek közül már most veszélyeztetett – közölte szerdán a Természetvédelmi Világalap (WWF), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete.

A Varázslatos Mekong című jelentés 90 növény-, 23 hüllő-, 16 kétéltű-, kilenc hal- és egy emlősfajt sorol fel. A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel továbbá egy tollas korall (Ovabunda andamanensis), amelynek a legközelebbi élő rokonai Afrikában találhatóak, négy molylepkeféle, amelyet thai hercegnők után neveztek el, és egy színét változtató tüskésbékafaj is.

Ezekkel a Mekong-folyó vízgyűjtő területén 1997 és 2014 között felfedezett fajok száma 2216-ra növekedett, vagyis a Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magában foglaló régióra átlagosan heti három új faj felfedezése jut.

A Thaiföldi Ampulex dementor darázs közönségszavazás útján kapta a nevét az ismert Harry Potter-könyvek rettegett karakteréről. A darázs mérgével először megbénítja áldozatát, majd élve felfalja.

A föld második leghosszabb rovara egy 54 cm hosszú botsáska, amelyre egy észak-vietnami falu közelében bukkantak rá. Arra a rejtőzködő kígyófajra pedig, amelyre tavaly találtak rá Kambodzsában, jellegzetes “repülő denevér” mintázata segít beolvadni a természetes élőhelyéül szolgáló mohás fák kérgei közé.

Hasonlóan félelmetes a különlegesen hosszú agyarakkal rendelkező nagyfogú alpesidenevér, amelynek sokkal több félnivalója van az embertől, mivel hamarosan elveszítheti laoszi élőhelyét az ott zajló kőfejtés és gátépítés következtében. A mindössze néhány centiméter testhosszúságú Hypsugo dolichodonnal a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai, Görföl Tamás és Csorba Gábor – kanadai és vietnami kutatókkal együttműködve – gazdagították a világ emlősfajainak listáját.

Egy Mianmarban talált új gőtefaj ugyancsak veszélyeztetetté válhat, mivel egyetlen szaporodási helyét jelenleg egy építkezési veszélyezteti. A nemzetközi kisállat-kereskedelem is kivetette rá a hálóját, mert két más gőtefajjal együtt a krokodilgőte is egyre keresettebb árucikk az ázsiai kisállatüzletekben. Két nemrégiben felfedezett orchideafaj ugyancsak feltűnt az illegális kereskedelemben.

Forrás: MTI

A denevérekről szóló tévhiteket fognak cáfolni a Gaudeamus könyvesboltban

denever

Tényleg a hajunkba ragadnak a denevérek?És mi is a helyzet a vérszívó denevérekkel? Miért fontosak a denevérek az emberiség számára?Mit tehetünk a denevérek védelméért?

Ha szeretnél választ kapni a fenti kérdésekre, vagy esetleg vannak ennél érdekesebb kérdéseid, akkor menj el május 7-én, csütörtök délután 17:00 órakor a kolozsvári Gaudeamus Könyvesboltba, egy ismeretterjesztő előadásra, melynek fő témája a denevérek, valamint az őket övező legendák, tévhitek.

Az eseményt a Romániai Denevérvédelmi Egyesület szervezi.

Denevérek – mi igaz a legendákból?

1012939_921902451160700_545416915322022672_n

November 27-én, csütörtökön Bücs Szilárd (Romániai Denevérvédelmi Egyesület) “Denevérek – mi igaz a legendákból?” címmel tart előadást Kolozsváron.

Helyszín: Gerinctelen Állattan Előadóterem (SZN), Mikó-kert, Állattani Múzeum épülete, Clinicilor utca, 5-7. szám.
Időpont: 2014.11.27., csütörtök, 18:00 óra. Az előadást követően az Állattani Múzeum és a Romániai Denevérvédelmi Egyesület tematikus kiállítása is megtekinthető. Helyszín: Állattani Múzeum.

Segítség, denevér van a lakásban! Mit tegyek?

batfacts_01_HU_resize

„Ismeretlen számú denevér költözött az erkélyünk alá. Egyelőre békések, valószínűleg továbbra is azok maradnak, de nem vagyok biztos benne, hogy ez a legmegfelelőbb élőhely számukra. Ötletek, tanácsok az elköltöztetésükre?”

Egy egyszerű Facebook-felhívásra tucatjával érkeztek a kommentek, javasoltak „kiseprűzést”, riogattak „kirágott falakkal”, viszont érkeztek olyan beszámolók is, miszerint egyesek már évek óta együtt élnek denevérekkel, és azt a kellemetlenséget leszámítva, hogy sokat piszkolnak, az emberek sem látták hátrányát ennek a szomszédságnak. Sőt: a szúnyogháló fölöslegesnek bizonyult, ugyanis a denevérek rengeteg rovart elfogyasztottak. Olvasd el a teljes sztorit

Egy múzeumban fedeztek fel új fajt

Bolíviai aranydenevér néven különálló fajként azonosították egy már ismert egérfülű dél-afrikai denevérféle néhány, múzeumokban talált példányát. Az elnevezését bundájának különleges, aranysárga színéről kapta.

A most külön fajként elismert aranydenevért, amelynek latin neve (Myotis midastactus) az érintésével mindent arannyá változtató görög mondabeli Midász királyra utal, korábban egy másik, Dél-Amerikában fellelhető denevérfaj, a Myotis simus példányai közé sorolták.

Egy új kutatás szerint, amely brazil és amerikai múzeumok gyűjteményében őrzött 27 példány vizsgálatán és osztályozásán alapult, az aranydenevér önálló denevérfajt alkot. A kizárólag Bolíviában fellelhető aranydenevért külsőre leginkább jellegzetes aranysárga színű rövid és gyapjas bundája különbözteti meg a többi denevérfajtól. Az állat kisebb rovarokkal táplálkozik, nappal üreges fatörzsekben, szalmatetők alatt és lyukakban rejtőzik.

A faj teljes leírását Ricardo Moratelli, a brazil Oswaldo Cruz Alapítvány tudósa és Don Wilson, a washingtoni Smithsonian Intézet kutatója végezte el a Journal of Mammalogy-ban megjelent tanulmányukban.

Moratelli szerint két hónapon keresztül sikertelenül próbált élő aranydenevér-példányra bukkanni Bolíviában. Ennek ellenére nincsenek kétségei afelől, hogy a múzeumi példányok vizsgálata elegendő új fajok tudományos leírásához. A kutató hangsúlyozta az ilyen jellegű tudományos munka fontosságát: „magabiztosan mondhatom, hogy számos faj vár a múzeumok gyűjteményeiben elismerésre és formális leírásra”.

„Az új fajok felfedezése a kutatás legérdekesebb része és néhány esetben az új fajok leírása lehet az első lépés más fajok megőrzésében” – tette hozzá Moratelli, aki az aranydenevérrel együtt eddig öt új denevérfajt fedezett fel. A BBC-nek képe is van róla.

mti

Hidd el, az épületlakó denevérek is a barátaink!

kesei deneverek
Kései denevérek (Eptesicus serotinus)

A Romániai Denevérvédelmi Egyesület idén az épületlakó denevérek védelmére fókuszál kiemelten egy pályázat keretében.

Olvasd el a teljes sztorit

600 km-t tett meg egy meggyűrűzött denevér


Fotó: Mnolf via wikipedia

Először született tudományos feljegyzés olyan denevérről, amely Nagy-Britanniából indulva átszelte az Északi-tengert.

A durvavitorlájú törpedenevért (Pipistrellus nathusii) a délnyugat-angliai Bristol közelében fekvő Blagdonban jelölték meg, és az apróságra később mintegy 600 kilométerrel arrébb, Hollandiában bukkantak rá. Az állat már elpusztult, de azonosítógyűrűje segíthet megoldani a kutatóknak egy régi rejtélyt – írta a BBC. Olvasd el a teljes sztorit

Januári meleg: virágok a Bükkben, ébredő medvék és kisemlősök

Nemcsak a termesztett növényeket vagy a madarakat befolyásolja negatívan tél közepén a hőmérséklet-ingadozás. A december-januári felmelegedést minden hibernáló állat (a pelétől a medvéig) megsínyli, sőt néhányan bele is pusztulhatnak, mert a melegben felgyorsul az anyagcseréjük. “Felébrednek”, viszont nincs még táplálék, amivel az éhségüket kielégíthetnék, így a testükben felhalmozott tartalékot égetik, ami odavezethet, hogy nem bírják ki tél végéig.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »