Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «csibi magor»

A bölények újra köztünk élnek

IMG_0409

Négy országból (Svédország, Belgium, Olaszország és Németország) érkezett, és ezentúl a bánáti Szárkő-hegység lesz az otthona annak a 17 bölénynek, amelyeket tegnap engedtek szabadon a Krassó-Szörény megyei Örményes (Armeniș) község mellett. A Rewilding Europe és WWF Románia szakemberei hivatalos ünnepségen bocsátották szabadon az állatokat, és remélik, 10 éven belül jelentős populáció fog létrejönni a Déli-Kárpátokban, ahonnan a 19. század derekán haltak ki az állatok.

A tervek szerint nyáron még 10 példány érkezik, aztán évente 20-30, míg egy erős populáció alakul ki. Az esemény több mint száz helyit és környékbelit, és számos újságírót vonzott. A helyszín mintegy 15 kilométerre fekszik Örményestől, ahonnan az érdeklődök szervezetten, mikrobuszokkal mehettek ki, reggel 10:00 órakor. Az első állatokat szállító kamion 14:00-kor tűnt fel, a késlekedés annak tudható be, hogy mindössze 5 km-es szakaszon aszfaltos, illetve betonos az út, a nagyobb, 10 kilométeres erdei útszakasz pedig nehezen járható az elmúlt napok esőzései miatt, ráadásul az állatok biztonsága megkövetelte a lassú haladást. A bölényeket estig rakodták ki, és egyáltalán nem mutattak félelmet az emberekkel szemben, sokuk visszatért a kamionokhoz bevárni társait, mások közvetlenül a kerítés mellett legelésztek.

IMG_0426

Jelenleg 15 hektáros terület áll a rendelkezésre, több helyi ranger védi őket, illetve villanypásztorral vannak körbevéve. A szakértők azt remélik, az eddig emberi gondozást megszokott bölények őszig akklimatizálódnak. Amint azt fogják látni, hogy nem függnek élelem szempontjából az embertől, életterüket 160 hektárosra fogják bővíteni, majd később egy 50 000 hektáros terület fog rendelkezésükre állni, amely a Szárkő-hegység Natura 2000-es területének része.

IMG_0330

A helyiek azt remélik, komoly turisztikai célponttá fog válni a zóna, így pedig gazdasági fellendülés köszönt majd a településre. Csibi Magor, a WWF Románia elnöke az esemény sajtótájékoztatóján elmondta: „az emberek megszokták, hogy naponta hallanak hírt arról, miként tűnik el egy-egy faj, most azonban sikerült egyet visszatelepíteni. Jó példa ez arra, hogyan kell valóban védeni a környezetet, úgy, hogy az mindenkinek jó legyen, beleértve a helyieket és a természetvédőket is”.

Örményes községben már meg is nyitottak egy turisztikai központot, ahol információkhoz lehet jutni az emblematikus állatokról, ugyanakkor lehetőség nyílik meglátogatni őket. A központ fenntartásában a jövőben a WWF és a Rewilding is egyaránt segédkezni szándékszik.

Hamarosan helyszíni riporttal jelentkezünk a nap eseményeiről.

A Harvard egyetem romániai erdővásárlási botrányáról a Geodában

Románia február végéig fogja véglegesíteni az Európai Unióval kötendő partnerségi egyezményét. A környezetvédelmi stratégia kidolgozásában a szakhatóságok partnere volt a Természetvédelmi Világalap romániai szervezete is, de a javaslataikat nem minden esetben vették figyelembe. A WWF Románia 3 területen jelzett hiányosságokat, ezeket a hónap végéig, a stratégia véglegesítéséig még pótolni lehet.

Olvasd el a teljes sztorit

Fenntartható turisztikai stratégiát dolgozott ki a WWF Máramarosnak


photo by Labusova Olga via shutterstock.com

A WWF Románia és az Explore Travel a 2014-es londoni World Travel Market nevű kiállításra egy olyan turisztikai programot dolgozott ki, amely elősegítené Máramaros természeti kincseinek, hagyományainak megőrzését, valamint a helyi közösségek életszínvonalán is javítana.

A program többnyire egy hét évvel ezelőtti WWF-kezdeményezésre épül, és célja a szűz és másfajta erdőségek megőrzése, a környék védett területeinek felelős felbecsülése és konzerválása, és a kulturális örökség megvédése. Mindezeket egy minőségi ökoturizmus-tervvel kívánják megvalósítani. A turisztikai csomag árának egy bizonyos százaléka visszakerül a WWF-hez.

“Az ország egy kritikus periódusában bocsájtjuk közre ezt a csomagot, mivel hiszünk Románia turisztikai potenciáljában, az értékeinkben, a nemzeti tradícióinkban és az Európában egyedülálló biodiverzitásban. A program sikere meg fogja mutatni, hogy vannak olyan megoldások, amelyek nem csupán életképes gazdasági módszereket tartalmaznak, hanem tisztelik a természetet és a helyi közösségek hagyományait. Ezt egy olyan időszakban indítjuk, amikor túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek az azonnali profit megszerzésére. E hosszútávon is fenntartható megoldás nem csupán a helyiek megélhetését segíti elő, hanem egyszersmind segít e fantasztikus máramarosi vidék megőrzésében” – nyilatkozta a totb.ro-nak Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.

A turisztikai útvonal elsősorban a külföldi turistákat célozza meg, és a “Máramarosi Örökség Útja” nevet viseli. 7 természetvédelmi területet fog összekötni 7 hagyományos faluval, és összesen 86 km hosszú. Olyan lassú és motorizálatlan közlekedési eszközökkel lesz bejárható, amelyek lehetőséget adnak a tájban való elmerülésre, annak felfedezésére.

“A világ turizmusa a 21. században változóban van. Természetes, hogy Romániának nagy turisztikai potenciálja van, de az is szükséges, hogy az ideérkezők számára egyedi tartalmakat tudjon felmutatni. Az ökoturizmus egyre népszerűbb, és ilyen szempontból Romániának hatalmas előnye van Európa más országaihoz képest. Ez az az irány, amelyet követnünk kellene, ha turisztikai növekedést remélünk. Azért választottuk Máramarost, mert ebben a régióban a természeti érintetlenség és a népi szokások egyaránt megcsodálhatóak, nem beszélve az UNESCO-örökségi helyekről, ezek együtt kiváló ökoturisztikai lehetőséget biztosítanak” – mondta Dragoș Pirnog, az Exlore Travel termékmenedzsere.

Bővebb információ a témáról itt található.

Forrás: TOTB.RO

Ember- és természetközelibb városra vágyunk: Think Outside The Box-beszélgetés a Félszigeten

Miért megyünk olyankor is autóval, amikor félóra alatt simán odaérnénk gyalog, vagy 5 perc alatt biciklivel? Miért felejtjük el, hogy a város, az életterünk, a zöldövezeteink, parkjaink is a természet részei, miért kell „kimennünk” ebből a városi térből ahhoz, hogy a természetben érezzük magunkat? Mi ez a mesterséges szétválasztás? Ahelyett, hogy hajtjuk a pénzt, látástól vakulásig dolgozunk, miért nem koncentrálunk a fontosabb dolgokra, miért nem mosolygunk többet, miért üvöltjük le egymás fejét a stresszes városi forgalomban? A Think Outside The Box első kerekasztalán a Félszigeten többek között ilyen témák kerültek terítékre, és a beszélgetés résztvevői mindannyian egyfajta alternatívát mutattak fel a jelenlegi urbánus, természettől elidegenedett életre.

B.D.T.

Csibi Magor moderátor, a WWF Románia elnöke úgy vezette fel a beszélgetést, hogy külön hangsúlyozta: nem személyekről lesz itt szó, hanem arról, hogy mit tesznek a közgondolkodás változásáért, milyen projektek léteznek, amelyek az embereknek segítenek visszatalálni egy természetesebb, emberközelibb, nyugodtabb élethez, vagy legalábbis felmutatják ennek lehetőségét.

>> Think Outside The Box-kerekasztalok a Félszigeten >> Olvasd el a teljes sztorit

Megfelelő gondnokság nélkül maradhatnak az erdők a restitúciós törvény miatt

Fotó: ecomagazin.ro

Romániában az erdők több mint fele már most is magánkézben van, a magánszemélyeknek azonban sok esetben nincs megfelelő adminisztratív és pénzügyi háttere ahhoz, hogy gondozzák ezeket a területeket. Az országban jelenleg 300 ezer hektárnyi erdőnek nincs gondnoka.

Erdély FM

A Ponta-kabinet restitúciós törvénye a természetbeni visszaszolgáltatásokat részesíti előnyben, illetve javasolja egy új országos alap létrehozását is, amelyből kárpótolnák azokat, akik nem kaphatják vissza az eredeti tulajdonukat. Ebbe az alapba bekerülnének a Romsilva tulajdonában lévő erdők is.
Olvasd el a teljes sztorit

WWF: Románia törpe vízierőművei a legkárosabbak között a világon

A Romániában többek közt a Fogarasi-havasokban épített törpe vízierőművek – amelyek jelenleg az engedélyeztetés és felépítés különböző stádiumaiban vannak – felkerültek a világ leginkább természetkárosító hatású, hasonló projektjeinek feketelistájára. A WWF által készített kutatásban kilenc esettanulmány szerepel.

A tanulmány sokatmondó címe: 7 Sins on Dam Building (A gátépítés hét bűne – .pdf-ben innen letölthető). Ezek a következők: nem megfelelő építkezések a folyókon, vízhozamcsökkenés, a biodiverzitásra gyakorolt hatások és más kockázatok elhanyagolása, új törpe erőművek építése megfelelő tervezés és előzetes igényfelmérés nélkül, a gazdasági és társadalmi hatások figyelmen kívül hagyása.

Világos, hogy nem általánosíthatunk, ha energiáról és a jövő megoldásairól esik szó, mert bár szeretnénk, hogy univerzálisan érvényes megoldások létezzenek, a tanulmány ismét rámutat arra, hogy nem címkézhetünk “zöldnek” egyetlen energiafajtát sem – nyilatkozta Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója. Olvasd el a teljes sztorit

Szakmai párbeszédre van szükség a biciklistörvényről

Fotó: Artens via Shutterstock.com

A kerékpárutak építése jelenleg az önkormányzatok egyéni döntésétől függ, és a kerékpározóknak a civil nyomásgyakorlás mellett semmilyen más eszköze nincs arra, hogy biciklis utak építésére kötelezze a hivatalokat. Ezen a helyzeten változtatna a készülő biciklistörvény, amelyet Carmen Moldovan PSD-s és Korodi Attila RMDSZ-es képviselő terjesztenek majd a parlament elé.

Erdély FM

Korodi Attila képviselő szerint egy szakmailag jól előkészített törvénynek van esélye átmenni a parlamenten. A készülő jogszabályról beszélgettünk a Geoda március 22-i adásában. A műsorból az is kiderül, hogy Csibi Magor, a WWF Romania elnöke mennyire tartja sikeresnek a Föld Órája mozgalom romániai rendezvényeit.

Hallgasd meg a műsort itt:

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

>>Korodi Attila és Carmen Moldovan készíti elő a biciklistörvényt
>>Föld Órája-rendezvények

Csibi Magor az új erdészeti törvény veszélyeiről

Folytatódik az erdészeti törvény módosítása körül kialakult tiltakozás: a jogszabály jelenleg parlamenti vitán van, és a civil szervezetek szerint több cikkelye is komoly veszélyt jelent a romániai erdőkre.

Erdély FM

Lucia Varga, a vízügyi, erdészeti és halászati ügyekért felelős tárca nélküli miniszter múlt héten azt ígérte, a jogszabályt visszaküldik a mezőgazdasági bizottságba, és csak azután kerül a plénum elé.
Olvasd el a teljes sztorit

Korodi és a demokrácia leckéje

Az államelnök nyilatkozatai az új környezetvédelmi miniszter, Korodi Attila tegnapi beiktatásán újra előtérbe helyezik annak szükségességét, hogy az állam, a hatóságok szerepéről, és a magát legalábbis demokratikusnak nevező állam szervezéséről beszélgessünk. Úgy gondolom, ilyen helyzetekben fel kell tennünk a kérdést: mennyire képviseli a lakosság érdekeit egy olyan állam, amely titkosítja a (nyilatkozatok szerint) „létfontosságú” kitermelések szerződéseit, amely saját végleges és visszavonhatatlan döntéseit hagyja figyelmen kívül a törvényszékeken, és amely a szakértőktől a döntéshozókig az egész társadalomra nyomást akar gyakorolni olyan kérdésekben, amelyek egyáltalán nem átláthatóak és tiszták?

Csibi Magor

Azon túl, hogy egy államfő nyilatkozata egy miniszter beiktatásán mennyire törvényes vagy alkotmányos, úgy gondolom, hogy a beszéd több szempontból nagyon hiányos volt.

„Romániának nincs már elegendő erőforrása új munkahelyek teremtésére, hacsak nem figyelünk jobban a bányászatra.”

Ha az elnök ezen kijelentése igaz, akkor az egész állami közigazgatásnak azonnal le kellene mondania. Ha az ország költségvetése, jövője és stratégiája a bányászatban merül ki, legjobb esetben is még 50 évig van jövedelmünk, amíg ki nem merülnek az erőforrásaink. És ha ezek elfogynak, miből élünk meg? És milyen lesz az ország: kitermelések által kilyuggatott? Meddőhányókkal tarkított? Esetleg lesz jó esetben néhány műtermészetes táj? Olvasd el a teljes sztorit

Szűz erdőkben bolyongtunk Borbély Lászlóval és a WWF-fel

Fotók: Mircea Struţeanu. Kattints a teljes felbontásért!

Ha az ember Kolozsvárról indul sinkai szűz erdőket látni, például elautózik Fogarasig, rátér a sinkai útra, Ósinka és Újsinka között letér a térképről, és röpke félóra alatt megérkezik egy panzióhoz. Onnan még tíz perc kocsival, majd akármennyi gyalog, és a patakok mentén kedvére bolyonghat a rengetegben. Vagy, mint ebben az esetben, vezetett erdőnézésen vehet részt még egy adag sajtóssal.

Rácz Tímea

A látogatás reggelén a panzióban újságírók kávéznak, érkeznek, kamerát állítanak, jegyzetfüzetet izzítanak. Amint megjön a hír, hogy érkezik a környezetvédelmi miniszter, autókba vágódunk és elindulunk egy erdei úton felfelé, a szűz erdő irányába. A széleken mindenütt fatörzsek, amikor megérkezünk, egy traktor fordul éppen néhány törzzsel. Egy autóból kiszáll Borbély László, megérkezik Sinka polgármestere és egy erdész is, a WWF képviselői szintén összegyűlnek, és megkezdődik a helyszíni nyilatkozat, autentikus háttérrel. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »