Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «csernobil»

Csernobil, drónról (videó)

cernobil

Pripyat, az elhagyott város és a csernobili katasztrófa miatt lezárt területek, drónról és a helyszínről. Danny Cooke és csapata rövidfilmje a Vimeo-com-on.

Olvasd el a teljes sztorit

Visszatért Csernobilba a medve

10799810_10152905713318081_635803335_n
Fotó: Milvus Csoport

Több mint száz év után ismét sikerült megpillantani egy barnamedvét Csernobil környékén. A ritka látogatóról abban a zónában készültek felvételek, amelyet az ukrajnai atomerőműben 1986. áprilisában történt robbanás után lezártak – tudósított a BBC hírportálja.

Olvasd el a teljes sztorit

Nem tudnak radioaktív vaddisznókról a román hatóságok

426979_335517076484227_1850553091_n
Fotó: Gál László (TWP)

Szeptember elején járta be a világsajtót a hír, hogy a szászországi vaddisznók húsa sugárszennyezett: háromból egy elejtett vaddisznó húsa fogyaszthatatlan emiatt. Az ok az 1986-os csernobili katasztrófa, melynek következtében az állatok kedvenc táplálékában, a gombákban még mindig jelen van a radioaktív szennyeződés. A német média augusztus végén írt erről, de 3 éve is téma volt a sugárszennyezett vaddisznók esete. Az utóbbi évben 752 mintából 297 esetében haladta meg az egészségügyi határértéket (600 Bq) a hús szennyezettsége Németországban. A vadászoknak Szászföldön két éve kötelező bevizsgáltatni az elejtett vaddisznókat.

B.D.T.

A csernobili katasztrófa hatásai térségünkben is érezhetőek voltak, ezért felmerül a kérdés: vajon mi a helyzet a romániai vaddisznókkal (és gombákkal)? Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatalhoz (ANSVSA) fordultunk, tájékoztatást kérve a romániai helyzetről. Olvasd el a teljes sztorit

Selyem Zsuzsa: Csernobil radioaktív farkasai

a totb-nek

Ukrajnában egyre jobb az élet
nem mintha itt nem lenne egyre jobb
Ukrajnában is egyre jobb
például nincs hidegháború
csak lőnek és robbantanak
nincsenek golyóálló mellények
vannak tankok
vannak szakadárok és vannak terroristák
nincsenek civilek
mindenki szakadár vagy terrorista
annyira jó ilyen tisztán látni
ott megy egy gyerek és rugdos egy labdát
a gyerek szakadár, a labda terrorista
jön a tank, kilövi a labdát, megmenti a gyereket
lesz belőle tank

a donyecki szakadárok sem vicceltek
kivégeztek a téren két rendőrtisztet
a terrorista labdák okulására
és Donyeckben hazaküldték a gyerekeket az iskolából
ez is milyen kúl, pont mint a Sorstalanságban
és az is annyira oké
hogy Csernobilban megint van élet
végülis eltelt huszonnyolc év
mindig eltelik huszonnyolc
s a győztes kis vadállat elmereng
a két halál megérte-e

mit értene bárki is,
atomreaktort, pogromot,
valaha több mint tízezren lakták a várost
de voltak igazhitűek és voltak tisztavérűek
és voltak rendszerváltók is
ma kábé ötszázan várják hogy kiszolgálhassák a katasztrófaturistákat

mit értene bárki is,
Radnóti Miklóst, Abdát,
a hiába élni előjogát
a tápláléklánc csúcsán lévő állatok
is mennyire jól élnek Csernobilban
mondjuk az egér-embriók a robbanáskor egyszerűen feloldódtak
s a lovak is elpusztultak, szétmállott a pajzsmirigyük
de az mennyire csúcsszuper, hogy eltelt huszonnyolc és a természet virul
mekkora ötlet az is, hogy a dzsungelbe pakolni az atomhulladékot
mert akkor egy ideig ember oda be nem teszi a lábát
hogy kivágja a fákat és bevesse géntechnológiával
hogy benyomja a ciánt és szétfraktálja a földet
hogy lefotózza és levadássza a tápláléklánc csúcsát
ki és be
be és szét
le és le
eltelt huszonnyolc év
a csernobili radioaktív farkasok meglelték nyugalmukat
nincs köztük szakadár, nincs köztük terrorista
eltelt huszonnyolc év
és a rendszerváltók megépítik Putyinnak a paksi atomerőművet
a gyerek szakadár
labdája terrorista

a versnek (többek közt) ez az apropója.

Csernobil radioaktív farkasai

wolf

A csernobili robbanás után százötven településről kellett végleg távozniuk az emberi közösségeknek a lakhatatlanná vált területről. A radioaktív szennyezések beépültek a csernobili tiltott övezetben maradt élőlények szöveteibe, csontjaiba. Azt gondolnánk, az atomkatasztrófa pusztasággá változtatta a környéket, de nem: a vadon visszafoglalta, és az emberi zavarás megszűnte után megjelent az egyik csúcsragadozó is, a farkas.

B.D.T.

Évekig híresztelések terjedtek arról, hogy a farkasok száma eléri a több százat az Ukrajna és Fehéroroszország közt fekvő területen, ami azt jelentené, a világon a legmagasabb az arányuk. Biológusok kutatni kezdték, mi is a helyzet a csernobili farkasokkal: mekkora a számuk, és miben különböznek a más, nem ilyen extrém körülmények között élő populációktól? Erről szól a Radioactive Wolves című, a katasztrófa 25 éves évfordulójára készített amerikai dokumentumfilm, amelyet most a YouTube-on ingyenesen meg lehet tekinteni.

A farkasok állapota sokat elárul a teljes ökoszisztémáról, a tápláléklánc csúcsán lévő állatok vizsgálatával a teljes élőlényközösség helyzetére következtetni lehet, ezért is fontos volt megtudni, mi történik velük az atomkatasztrófa által sújtott területen. Olvasd el a teljes sztorit

Magyar kutatók: indokolatlaul félünk az atomenergiától

Tüntetők Németországban. Fotó: cephir/flickr.com

A nukleáris energiatermelés objektív kockázata nem indokolja azt a félelmet, amely a technológiát övezi – vélekedett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója és munkatársa a Japánt érő természeti csapás okozta nukleáris baleset egyéves évfordulójára készített tanulmányában.

Aszódi Attila egyetemi tanár és Boros Ildikó tanársegéd aláhúzta, hogy a fukusimai nukleáris baleset hatása messze elmarad a csernobili reaktor 1986-os katasztrófájáétól. Megállapításuk szerint annak ellenére, hogy mind a fukusimai, mind a csernobili tragédia ugyanolyan, hetes – azaz legmagasabb – besorolást kapott a nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES), sok eltérés van a két katasztrófa között.

>>Interaktív térképek az atomerőművek megoszlásáról

A csernobili baleset közvetlen oka a rossz reaktorfizikai tervezés volt, amit rontottak az erőmű bizonyos műszaki megoldásai is. Fukusimában rendkívüli méretű külső természeti esemény okozta a tragédiát, amelynek lezajlását nem megfelelő tervezésű műszaki eszközök súlyosbították. Az ukrajnai katasztrófában az elhárítás során elszenvedett roppant magas többletdózis mintegy 50 haláleset okozott, és – statisztikai alapon becsülve – a lakosság körében hat-nyolcezer, a balesethez köthető rákos megbetegedés várható. Fukusimában, ahol – alapvetően a szigetelő és védő burkolatoknak, a konténmenteknek köszönhetően – a csernobili kibocsátás tizede-ötöde kerülhetett a környezetbe, korlátozottabb egészségügyi hatásokra számítanak, és a jelen ismeretek alapján a lakosság egészségügyi károsodása nem várható. Ennek magyarázata a japán hatóságok gyors döntése a kitelepítésről, annak hatékony végrehajtása, az élelmiszerek és a csapvíz fogyasztásának korlátozása, illetve az a tény, hogy a hatóságok balesetelhárítási terv alapján dolgozhattak. A szigetországban nem került ki a környezetbe számottevő mennyiségű üzemanyag-fragmentum, míg Csernobilban a besugárzott üzemanyag mintegy 3,5 százaléka jutott a környezetbe. Olvasd el a teljes sztorit

Nobel-békedíjasok kérik az atomerőművek felszámolását a csernobili katasztrófa 25. évfordulóján

Fotó: Pedro Moura Pinheiro/flickr.com

Nyílt levélben fordult harmincegy ország vezetőihez kilenc volt Nobel-békedíjas a csernobili katasztrófa 25 éves évfordulóján. A Nobel-díjas Nők Kezdeményezésének nevezett csoport 2006 óta létezik, és minden földrészről képviselteti magát benne egy-egy békedíjjal kitüntetett nő. A csoport most az atomenergia veszélyeire figyelmezteti azoknak az országoknak a vezetőit, akik a legtöbbet fektetnek be vagy terveznek befektetni az atomerőművekbe.

A kilenc aláíró Betty Williams és Mairead Maguire (Írország, 1976), Wangari Maathai (Kenya, 2004), Desmond Tutu (Dél-Afrika, 1984), Rigoberta Menchu Tum (Guatemala, 1992), Jody Williams (USA, 1997), Shirin Ebadi (Irán, 2003), Adolfo Perez Esquivel (Argentína, 1980) és Jose Ramos Horta (Kelet-Timor, 1996) amellett áll ki, hogy az atomenergia veszélyes, és a megújuló energiákra kellene fektetni a hangsúlyt. Olvasd el a teljes sztorit

A Greenpeace szerint még mindig vannak sugárfertőzött élelmiszerek Csernobil környékén

Fotó: Abri_Beluga/flickr.com

A környezetvédelmi világszervezet április 19-én nemzetközi konferenciát tart Csernobillal kapcsolatosan Ukrajnában. Ennek előfutáraként publikálták a napokban azon kutatásuk eredményeit, amely Ukrajna három területén vizsgálta a helyi termékekben található 137-es cézium izotóp jelenlétét.

A vizsgált területek az életvitelre alkalmatlan, 60 kilométeres tiltott övezeten kívül esnek. A kutatás azt mutatta, hogy a tejben, tejtermékekben, gombákban, bogyókban és gumós zöldségekben változó, nagyon sok esetben jóval az elfogadható értékek fölött volt jelen az említett izotóp. A Greenpeace szerint ez hosszútávon veszélyes az egészségre, különösen ha napi rendszerességgel fogyasztják a fertőzött élelmiszereket. Olvasd el a teljes sztorit

Turisztikai látványossággá alakítják Csernobilt

Fotó: Stuck in Customs/flickr.com

2011-től kezdve Ukrajna turisztikai látványossággá alakítja a csernobili atomerőművet és az ezt körülvevő tiltott zónát. Az erőmű 4-es számú reaktora 1986. április 26-án robbant fel, és emberek százezreit kellett a sugárzások miatt elköltöztetni.

A katasztrófa után egy majdnem 50 kilométeres körzetet nyilvánítottak tiltottnak, és csupán egy kisebb őrző csapat tartózkodhat ott. Most viszont Ukrajna biztonsági ösvényeket tervez, amelyeket a turisták számára is járhatóvá tesznek, hogy megismerkedhessenek az egyik legnagyobb ember okozta katasztrófa színhelyével. Olvasd el a teljes sztorit

Mégis károsította a vadvilágot a csernobili katasztrófa?

Fotó: Stuck in Customs/flickr.com

Amerikai és francia kutatók végezték el az eddigi legnagyobb állatpopuláció-felmérést Csernobil környékén. Korábbi kutatásaikban az alacsony sugárzás madarakra és rovarokra gyakorolt negatív hatását mutatták ki; most az emlősök populációjának csökkenését emelték ki az Ecological Indicators folyóiratban megjelent tanulmányban.

A Dél-karolinai Egyetem és az Université Paris-Sud professzorai 2006 és 2009 között számlálták és elemezték a csernobili atomerőmű környékének állatvilágát, a rovaroktól az emlősökig. A kutatás célja az volt, hogy megállapítsák a legjobb módszert a katasztrófa vadvilágra gyakorolt hatásának kimutatására, és hogy újabb bizonyítékokat szerezzenek a sugárzások biodiverzitást romboló hatására. Olvasd el a teljes sztorit