Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «csendes-óceán»

Borzongató és gyönyörű: óriáspolippal úszott egy japán búvár karácsonykor

k

Japán partjainál különleges és hátborzongató élményben volt része karácsonykor egy búvárnak: egészen közelről filmezhetett le egy hatalmas mélytengeri polipot, a felszínhez szokatlanul közel.

Olvasd el a teljes sztorit

Az óceán halálzónája is jó lehet valamire?

Chilei kutatók felderítették az Atacama-sivatag ködének történetét. Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön, egyes területein évek óta nem esett az eső. Az élet azonban még ilyen körülmények között is képes fennmaradni, méghozzá a Csendes-óceánról származó köd segítségével – tudósított a BBC News.

Olvasd el a teljes sztorit

16 hónapot töltött, 12 000 kilométert sodródott a Csendes-óceánon egy hajótörött

tutaj
photo by Olga_Anourina via shutterstock.com

Saját állítása szerint 16 hónapig hánykolódott a tengeren egy hajótörött férfi, aki több mint 12 ezer kilométerre sodródott Mexikótól, mire partot ért egy korallzátonyon a Csendes-óceán közepén.

A kórosan lesoványodott és rossz állapotban lévő férfi hétméteres üveggyapot csónakja a Marshall-szigetek részét képező Ebon-atollon sodródott partra csütörtökön. A férfi a jelek szerint 2012 szeptemberében indult útnak Mexikóból El Salvadorba, vele tartó társa már hónapokkal ezelőtt odaveszett a tengeren.

“Az állapota nem jó, de egyre javul” – mondta Ola Fjeldstad, egy norvég antropológushallgató, aki a korallzátonyon végez kutatásokat. A fiatal szakember szerint a partot érésekor mindössze rongyos alsóneműt viselő férfi túlélésének részletei egyelőre tisztázatlanok, mivel a hajótörött csak spanyolul beszél, de annyit sikerült megérteniük, hogy José Ivannak hívják.

“A hajó tele van horzsolásokkal és látszik rajta, hogy hosszú időt töltött a vízen” – mondta Fjeldstad. A tengeren való hánykolódás során hosszú hajat és szakállat növesztő férfitől megtudták még, hogy teknősöket, madarakat és halakat evett, illetve esővíz hiányában teknősvérrel oltotta a szomját.

A Csendes-óceánnal kapcsolatos túlélőtörténetek korántsem szokatlanok. Nyolc évvel ezelőtt három mexikói férfi került az újságok címlapjára, miután egy ütött-kopott hajóban rájuk találtak az óceán közepén, kilenc hónappal azután, hogy útnak indultak egy cápavadász-expedícióra. 1992-ben pedig két kiribati halász hánykolódott a tengeren mintegy 177 napig, mielőtt partra sodródtak Szamoán.

Forrás: MTI

Hatvanegy éve nem látott ritka bálnát kaptak lencsevégre


Fotó: Wikipédia

Hatvanegy év után először észleltek és filmeztek le egy veszélyeztetett csendes-óceáni északi simabálnát (Eubalaena japonica) a kanadai Brit Columbia partjainál.

A hatalmas tengeri emlős a legritkább bálnafajok közé tartozik. Globális populációjának méretét nagyjából ötszázra becsülik, míg a Csendes-óceán keleti részében hozzávetőlegesen ötven egyede úszkál – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. Olvasd el a teljes sztorit

Expedíció a mesterséges hetedik kontinensre


Fotó: cesarharada via Flickr.com

Az Ocean Scientific Logistic szervezésében május végén expedíció indul “a hetedik kontinens” felkutatására, amely egy India nagyságú lebegő hulladéksziget a Csendes-óceánon. A kontinens a különböző tengerben eldobott szemetekből, főként műanyagból alakult ki.

Az egyhónapos expedíció célja felhívni a figyelmet a műanyag szennyezés problémájára, valamint feltérképezni a szemétkontinenst és minél több adatot gyűjteni erről a típusú szennyezésről.

A le nem bomló műanyag hulladék nemcsak a tengeri élővilágra, hanem az emberekre is veszélyt jelent. Számos tengeri madár pusztulását okozzák a műanyag darabok, ugyanis táplálékként fogyasztják, sőt a fiókákat is azokkal etetik. Ugyanakkor a mérgező anyagokat is tartalmazó hulladékot a medúzák megeszik, majd azokat a nagyobb halak, így végül a toxikus hulladék közvetve a tápláléklánc csúcsán lévő emberek asztalára kerül. Olvasd el a teljes sztorit

Úszó szigetekkel pucolnák fel a csendes-óceáni nagy szemétfoltot

Az emberi faj műanyag-függőségének köszönhetően a Csendes-óceán nem lebomló, szintetikus anyagokkal teli szeméttárolóvá vált. A dél-koreai tervezőpáros, Park Sung-Hee és Na Hye Yeon, éppen erre a problémára keres megoldást – megtervezte az úgynevezett 7th Continent: Kinetic-szigeteket, amelyek az áramlatok mentén haladva gyűjtenék össze a műanyag hulladékot, beépítve azt struktúrájukba.

Az eVolo Skyscraper pályázatra készült tervek alapján a szigetek, miután begyűjtik a hulladékot, egy termőtalajjal borított nagyobb szigethez kapcsolódnának.
Olvasd el a teljes sztorit

Invazív fajokat szállított a japán cunami

Garbage on the beach: Coney Island after hurricane
Fotó: drpavloff/flickr

Százhetvenöt különféle faj képviselői – köztük barna algák, rózsaszín kagylók, rákszerű élőlények – érkeztek az Egyesült Államok nyugati partjaihoz a 2011. március 11-i japán földrengés nyomán fellépett szökőárral, a Csendes-óceánba került roncsdarabokkal.

Ezek egy része invazív faj lehet, ami veszélyezteti a térség biodiverzitását. Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), az Oregoni Egyetem szakemberei eddig a fajok mintegy felét azonosították. Olvasd el a teljes sztorit

Toxikus hulladéksziget a Paradicsomban: luxushotelek szemete mérgezi a Maldív-szigeteket

Thilafushi Kuni Gondu - God's dirty little secret
Hani Amir fotósorozata a Flickr-en

Thilafushi a Maldív-szigetekhez tartozik, csupán néhány kilométerre található a fővárostól, Malétól. Eredetileg sekély vizű partmenti lagúna volt, most mesterséges sziget, amit hulladéklerakónak használnak.

Több száz tonna szemetet és mérgező anyagot szállítanak ide naponta a turistaparadicsom luxushoteljeiből. Minél több turista látogat a Maldív-szigetekre, annál több szemét termelődik. Hani Amir helyi lakos 2012-ben készült fotóit a Business Insider szemlézte.

Forrás: Business Insider Olvasd el a teljes sztorit

20 éven belül teljesen kipusztulhat a világ legnagyobb tengeri teknőse


Fotó: Dan Irizarry/flickr

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint 78 százalékkal csökkent a súlyosan veszélyeztetett kérgesteknősök (Dermochelys coriacea) fészkeinek száma a hüllők elsődleges csendes-óceáni fészkelőhelyén.

A nyugat-csendes-óceáni régió elsődleges kérgesteknős-fészkelőhelyén ma már kevesebb mint ötszáz teknős rakja le a tojásait évente. Az Alabamai Egyetem szaporodásbiológiai professzora, Thane Wibbels szerint mindez azt jelenti, hogy a világ legnagyobb tengeri teknőse hamarosan teljesen kipusztulhat. Olvasd el a teljes sztorit

Hova került a japán cunami okozta szemétrengeteg?

Az AEÁ Haditengerészetének felvétele

Kutatók és környezetvédő aktivisták indultak útnak hétvégén Japánból, hogy feltérképezzék a hulladékrengeteget, ami a tavalyi pusztító szökőár idején került a Csendes-óceánba.

Több mint egy évvel a katasztrófa után Egyesült Államok hatóságai még mindig nem rendelkeznek egységes tervvel az amerikai partok felé sodródó szemét feltakarításához. A japán kormány becslései szerint körülbelül másfél millió tonna hulladék került az óceánba. Néhány amerikai szakértő szerint a szemétrengeteg nem fog partot érni, mások azonban lassan kibontakozó természeti katasztrófára figyelmeztetnek.

“Úgy vélem, hogy a jelenlegi helyzet súlyosabb, mint a nyugati partvidéket sújtó eddigi bármely olaj- vagy természeti katasztrófa a hulladék mennyiségét, típusát és földrajzi kiterjedtségét tekintve” – hangsúlyozta Chris Pallister, aki az alaszkai partvonal tengeri szeméttől való tisztán tartásáért felel. Az Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal munkatársaként dolgozó David Kennedy az amerikai szenátus illetékes bizottságának múlt hónapban azt mondta, hogy az esetek többségében az érintett államoknak maguknak kell gondoskodniuk a szemét eltakarításáról.

Az ország nyugati parti államainak politikai vezetői elfogadhatatlannak nevezték ezt a forgatókönyvet, arra hivatkozva, hogy a szökőár okozta hulladékhalom az egész országot fenyegető vészhelyzetet idézhet elő. Múlt héten egy betonból és fémből készült húszméteres hajódokk sodródott partra Oregon államban. A portlandi japán konzulátus megerősítése szerint a dokk a Japán északi révén fekvő Miszavából érkezett.

“Úgy vélem, hogy a dokk csupán előfutára a későbbiekben érkező jóval súlyosabb és problémásabb hulladékoknak, köztük olyan hordóknak, amelyek azonosíthatatlan vegyi anyagokat tárolnak” – mutatott rá Pallister.

A szökőár okozta hulladékrengeteg útját nehéz nyomon követni. A szelek és az óceáni áramlatok folyamatosan változnak, és maga a szemét is tovább darabolódhat. Ráadásul vannak olyan vízben sodródó tárgyak – halászfelszerelések, kerozin- és gázkonténerek, különféle épített szerkezetek -, amelyek csak feltételezhetően köthetőek a szökőárhoz.

Az útnak indult kutatócsoport a Hawaii-szigetektől északra fekvő területen folytat vizsgálatokat a térségben úszó, illetve a nyugati partot fenyegető hulladék dokumentálása céljából.

“Egész otthonokról van szó: bármi, ami megtalálható egy japán háztartásban, ott úszkálhat teljes épségben az óceánban” – mondta az expedíciót vezető Marcus Eriksen, a kaliforniai Long Beachen működő Algalita Tengerkutatási Intézet munkatársa.

Forrás: MTI

előző »