Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ciantehnologia»

Felsőcsertési aranybánya: törvénytelen az építési engedély, és védett területen is bányásznának

csertes

Baj van a felsőcsertési arany kitermelésének körül. Ami persze a mi szemszögünkből nem baj, max a vállalatnak az.Az történt ugyanis, hogy mostanra a Hunyad Megyei Prefektusi Hivatal is rájött, a nemrégiben kiadott építkezési engedély törvénytelen, ezért a bírósághoz fordul. Ráadásul civil szervezetek jelezték, az aranykitermelés egy része védett területen történne.

Három évvel ezelőtt ugyanis A Deva Gold számára építkezési engedélyt adott ki a felsőcsertési polgármesteri hivatal egy építőtelep létrehozására. A Miningwatch szervezet azonban többször is felhívta a Hunyad Megyei Tanács figyelmét rá, hogy az engedélyt nem legálisan adták ki, így a Prefektúra kénytelen volt bíróságon megtámadni a polgármesteri hivatal által kiadott engedélyt, hiszen az Építkezési Felügyelőség is szabálytalanságokat állapított meg.

„Az ottani szakértők találtak néhány törvénytelen aspektust, emiatt kérték az engedély visszavonását, arra alapozva, hogy ez automatikusan meg fog történni, amennyiben a Prefektusi Hivatal bíróságon támadja meg” – nyilatkozta a sajtónak Dan Terteci, a Hunyad Megyei prefektúra szóvivője.

A felsőcsertési polgármesternek be kellett volna nyújtania a Megyei Tanácshoz a teljes engedélyeztetési dokumentációt, mivel ezt nem tette meg, 5000 lejes büntetést kapott.

Petru Câmpian polgármester azt állítja, azért nem nyújtotta be a dokumentumokat, mert hiányzott egy speciális szerkezet felépítéséhez való engedély, amit a Megyei Tanács kellett volna megadjon, és amelyet később meg is kapott.

„Mi megkaptunk egy építési engedélyt a polgármesteri hivatal részéről, innen kezdve az ő dolguk lett volna, hogy informálják a Megyei Tanácsot” – mondta Nicolae Stanca, a Deva Gold igazgatója.

A befektetőnek egy másik problémával is szembesülnie kell: a terület, ahonnan aranyat bányásznának ki, egy részben egy védett területet foglal magába, olyan növényekkel és állatokkal, amelyeket törvények védenek.

Vajon tudtak-e a Deva Gold vezetői erről? „Persze, hogy tudták, a védett területet 2011-ben jelölték ki, a befektetés pedig 2012-ben indult” – háborog Alexandru Cornel, egyik civil szervezet képviselője.

Amíg megszületik a bírósági döntés az építkezések legalitásáról, felfüggesztették azokat. ennek a helyiek örülnek a legkevésbé, hiszen ők a bányászat újbóli beindításától munkahelyeket remélnek. A Miningwatch szervezet üdvözölte a Prefektúra döntését, megjegyezve, hogy ők már három hónapja jelezték az építkezések körüli törvénytelenségeket, és három petíciót is benyújtottak ezek leállítására.

Felsőcsertésen a tervek szerint évente 300 000 tonnányi ásványt, közte aranyat és ezüstöt bányásznának, cianidos technológiával. A bányászati jogot 20 évre kapta meg a Deva Gold, amely azt ígérte, 800 munkahelyet létesítene itt.

A civilek tiltakoznak a cianidos technológia ellen. Emlékeztetnek arra, hogy 43 évvel ezelőtt az akkori aranybánya zagytározója átszakadt, és ez 89 ember életébe került. Az akkori kb. 25 méteres zagytározónál most többszörösen nagyobbat terveznek felépíteni itt.

via digi24

Évek óta tartó harc után betilthatják a felszíni bányászatot El Salvadorban

elsalvador

„A bányászat nem életképes megoldás az ország számára” – nyilatkozta Salvador Sanchéz Serén, El Salvador frissen beiktatott elnöke. Így gondolják ezt a környezetvédelmi tanácsadói is, a helyi közösségek pedig egyenesen azt akarják, hogy az egész országban betiltsák a bányászatot, írja az IPS News

.

Az el salvadori farmerek mindennapos harcot vívnak a természettel, nagy nehézségek árán művelik földjeiket, hogy kukoricát és paszulyt termeljenek, marhákat tenyészthessenek. Nemrég azonban aranybányát akartak nyitni náluk, ez ellen pedig másfél harc folyik. A bányaterv veszélyeztetné a földjeiket és életmódjukat egyaránt. A helyiek voltak az elsők, akik ellenszegültek a kanadai Pacific Rim nevű vállalatnak, amely 2009-ben beperelte El Salvadort a késlekedésért, így próbálta megszerezni az engedélyt, hogy megnyissa El Dorado nevű bányáját. A perben ősszel várható döntés, mivel szeptemberben lesznek a végleges meghallgatások.

A helyieknek azonban hatalmas öröm volt a kitermelési engedély megtagadása, hiszen éveken keresztül voltak kénytelenek tiltakozni a vállalat ellen. És nem volt könnyű: három aktivistát is meggyilkoltak 2009 decemberében. „Az ellenségünk az a rossz, amit a ciántechnológiás kitermelés nyújtana. Ez ellen harcolunk” – mondja Juan Hernán Molina, helyi földművelő, aki a Titihuapa folyó mellett él, közel a Llano de la Hacienda nevű városhoz. Ez a folyó a Lempába torkollik, amely az ország legnagyobb folyó vize, és ez biztosítja a főváros vízellátását is. 2013-ben környezetvédelmi mozgalmak megnyertek egy pert az Egyesül Államokból származó Commerce Group ellen, amely a kitermelési jogot birtokolta 1987 és 2009 között.

Az el salvadoriak célja, hogy az ország területén végleg betiltsák a bányászatot, mert meg vannak győződve róla, hogy a megnyert perek nem elégségesek, csupán csaták dőlnek el, nem a háború. Egy ilyen törvényjavaslatot már két évvel ezelőtt előterjesztettek a kongresszusnak, ebben a kezdeményezők kifejtik a bányászat környezetre és emberre gyakorolt káros hatásait. Amennyiben a törvényt elfogadják, El Salvador Costa Ricát fogja követni a sorban, amely 2010-ben betiltotta a felszíni bányászatot. Panama is elfogadott egy ilyen törvényt, de csak olyan területekre (Bocas del Toro, Chiriquí és Veraguas), ahol őslakosok élnek. El Salvadorban a törvénytervezetnek nincs még meg a megfelelő számú támogatója (a jobboldali pártok alkotják a kormánytöbbséget, és ellenzik).

Totb.ro

Hogyan viszonyulnak a ciános bányászathoz a romániai EP-jelöltek?

cian3

Külön oldalt készített az EP-választásokra a Mentsétek meg Verespatakot mozgalom: számba vették az összes képviselőjelöltet az alapján, hogy az elmúlt években hogyan viszonyultak a verespataki bányanyitás tervéhez, illetve Brüsszelben miként szavaztak a ciántechnológiás kitermelésről.

Az oldal minden felelhető információt összegez, emellett a képviselőjelöltek elérhetőségét is feltünteti, ha nem világos az álláspontjuk, akkor azért, ha pedig „ciánpártiak”, akkor azért, hogy meg lehessen győzni őket. A képviselőkről négy kategóriában nyújt információkat: mit gondol Verespatakról? Kicsoda ő, milyen politikai „előélete” van? Hogyan szavazott eddig, ha Verespatakról vagy a ciántechnológiáról volt szó? Milyen politikai ígéretet tett az üggyel kapcsolatban? Ezek alapján vizsgálják meg, hogy szerintük kiket lenne inkább érdemes Brüsszelbe küldeni.

A Mezőgazdászok Nemzeti Szövetsége (ANA) két képviselőjelöltet indít a választásokon, Florin Simion és Nicolae Sterghiu még sosem szólaltak fel a témában, holott amennyiben a mezőgazdasággal foglalkozók érdekeit tartják szem előtt, talán nem elhanyagolható a ciántechnológiáról is kommunikálni.

A Civil Erő (Forța Civică) képviseletében Diana Laura Pavelescu és a volt miniszterelnök, a párt elnöke, Mihai Răzvan Ungureanu a jelöltek. Az exit-pollok 4,7%-ot jósolnak nekik, amivel nem fognak bejutni az európai parlamentbe. Pavelescu álláspontját nem tudjuk, ez az első jelölése, Ungureanu régebben, 2012-ben még támogatta a bányanyitást, arra hivatkozott, hogy az ott élő, mintegy 5000 fős közösség az ország egyik legszegényebbike. Amikor viszont törvényt kellett volna módosítani hozzá, 2013-ban, kifogást emelt az ellen, hogy ilyen horderejű ügyekben a Megyei Tanács dönthessen. A bányatörvények szavazásain nem volt jelen.

Az Új Köztárság (Nouă Republică) két jelöltjének, Mihail Neamțunak és George Miocnak nincs érdemi esélyük bejutni. A párt elnöke és alelnöke a bányaberuházás konzekvens ellenzői, Neamțu egyenesen hazaárulással vádolta meg Victor Pontát, azt állítva, Románia érdekeit árulta el az RMGC javára.

A Zöld Pártnak (Partidul Verde) két jelöltje van, Florin Brabete az első a listán, aki politikai funkciót eddig még nem töltött be, Silviu Dumitru egyértelmű ellenzője a projektnek, ő 2007-ben már indult az EP-választásokon, akkor nem jutott be, reális esélyük most sincs.

A Szocialista Alternatíva Pártja (PAS) színeiben Constantin Rotaru indul. Személyes álláspontját nem ismerjük, amúgy sem tudunk róla túl sok mindent, de a párt weboldalán feltűnik, hogy Verespatakért és a pungestiekért is igencsak aggódnak. Persze kizárt, hogy bejussanak, a társadalmi beágyazóadottságuk minimális.

cian2

A Demokratikus Liberális Pártnak a felmérések szerint négy indulója fog bejutni az európai Parlamentbe. Az első jelöltjük Theodor Dumitru Stolojan, aki 2007 óta képviseli az EP-ben a pártot. Stolojan, aki ’91-92 között az ország miniszterelnöke is volt, úgy véli, a gazdasági érdek megkívánja a verespataki arany kitermelését, de nem egy ilyen alkotmányellenes törvény segítségével. A ciántechnológiáról meg nem kívánt beszélni, szerint vannak itt természetvédők és más tudósok, akik szakmai döntéseket kell hozzanak. A listán második Monica Luisa Macovei ciánellenes, 2010-ben az EP-ben már szavazatával szentesítette is ezt. Szerinte, ha már mindenképpen ki kell termelni azt az aranyat, akkor azt a román államnak kellene megtennie, és más eszközökkel. Ugyanakkor úgy véli, jogi szempontok alapján, nem kaphat ez a projekt ilyen formában zöld utat. Nem így a harmadik jelölt, Traian Ungureanu, aki a városi középosztály győzelmét és az Érchegység lakóinak gazdasági katasztrófával való szembesülését látná abban, ha az RMGC nem termelné ki az aranyat. 2009 óta EP-képviselő, így a ciántechnológiás betiltásáról való 2010-es szavazáson volt már alkalma a törvény ellen szavazni. A negyedik jelölt, Marian Jean Marinescu kitermelés-párti, azonban a szeptemberi törvénytervezet neki sem tetszik. A ciántechnológiás bányászat igen, mert gazdasági fellendülést hoz.

A Szociális Igazság Pártja (PDS) részéről Nicolae Vărbanciu indul, kizárt, hogy bejusson. A párt programjának fontos részét képezi a környezeti és kulturális örökség megőrzése, innen sejthető, hogy Verespatakon nem támogatnák a kitermelést.

Radu Moraru, a Román Ökológiai Párt (PER) színeiben indul. Nem valószínű fog bejutni, de nagyon ellenzi a projektet.

Băsescu pártjából, a Népi Mozgalom Pártból (PMP) négy képviselőjelöltet várnak az EP-be az előrejelzések. Ez nem jó jel a bányaellenzőknek, ugyanis Cristian Preda, Teodor Baconschi, Mureșan Siegfried és Cristan Petrescu közül az első kettő álláspontja biztos, második kettőé pedig ismeretlen. Cristian Preda minden további nélkül megkezdené a kitermelést, hiszen véleménye szerint a kapitalizmus működése Romániában korlátozottnak tekinthető, amennyiben nem tudjuk a saját erőforrásainkat kitermelni. Baconschi pedig alapvetően támogatná a kitermelést, amennyiben a profit nagyobb részben vissza lenne forgatva a romániai gazdaságba.

cian

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hét helyre számíthat, nekik nincs egységes álláspontjuk az üggyel kapcsolatban. 2010-ben, amikor a PNL utasította EP-képviselőit, hogy tartózkodjanak a ciántechnológia uniós betiltásáról szóló törvény kapcsán, számos képviselőjük a maga meggyőződése szerint döntött. Norica Niculai kezdetben támogatta az RMGC-projektet, 2013 végén azonban már azt nyilatkozta, „nem kellene a jövő generációk erőforrásait tönkretenni”. Adina Valean 2013-ig egyenesen kampányolt a kanadai vállalatnak, amikor is megváltozott az álláspontja, és ellenezni kezdte a beruházást. Ramona Manescu azt mondja, Finnországban is használják a ciánt, így az EP-ben ő is kitermeléspárti. Cristian Busoi-t renegátnak tartotta a pártja, amikor 2010-ben a cián ellen szavazott, Renate Weber Verespatak megmaradása mellett kampányolt, Eduard Hellvig nem fejtette ki soha a véleményét az ügy kapcsán, mint ahogy Mihai Turcanu sem, neki ez az első jelölése.

A Kereszténydemokrata Parasztpárt (PNȚCD), két jelölttel fut neki a jövő vasárnapnak, az egyik a párt elnöke, Aurelian Pavelescu, aki Verespatak miatt az egész aktuális politikai osztály elhajtását követeli, társa, Sebastian Bodu, aki 2007–2014 között a Demokrata Párt színeiben képviselte az országot, ellenkező véleményen lehet, mert 2010-ben a cián mellé tette le a voksát.

A Dan Diaconescu-féle Néppárt (Partidul Poporului) jelöltjei valószínűleg elhasalnak a választásokon, 3,5%-on állnak az előzetes felmérések szerint. Diaconescu a mostani formában nem bányászna, de úgy véli, a románoknak ki kell használni, „amit Isten adott”. Simona Man, a pártelnök sem találja ebben a formában kivitelezhetőnek a projektet, Diana Voiculescuról nem tudhatjuk, mi jár a fejében, ahogyan Liviu Neaguról, a párttitkárról sem, sőt, a párt alelnöke, Radu Orzeață sem helyezkedett még konkrét álláspontra.

A kormánykoalíció pártjai, azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD) – Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) – és a Konzervatív Párt (PC) jelöltjei: a listavezető Corina Crețu álláspontja eléggé követhetetlen, 2013. szeptember 8-án azt nyilatkozza, közel a megoldás, mert a kormány törvénytervezete most már jóval meggyőzőbb az ország érdekeit tekintve, szeptember 20-án meg azt nyilatkozza, nem támogatja a törvénytervezetet. Hasonlóan következetlen Ecaterina Andronescu is. “Köpönyegforgatónak” tűnik  a listán harmadik Cătălin Ivan, aki Brüsszelben támogatta a ciános bányászat betiltását, Bukarestben már arról beszélt, hogy az RMGC új tervezete már teljesen biztonságos a környezetre. A negyedik jelöltben, Dan Nica bár kormánytag, inkább nem szavazott soha, ha a kérdés felmerült. A koalíció ötödik jelöltje a Konzervatív Párt alelnöke, Maria Grapini, aki gazdasági előnyt nem lát a beruházásban, környezetvédelmi szempontból pedig inkább a szakértőkre bízza a megítélést. A soron következő Damian Drăghici, UNPR-szenátor álláspontja nem ismert, Daciana Sârbu, aki mellesleg a miniszterelnökünk felesége, tavaly augusztusban azt mondta, akár láncokkal kötöztetné oda magát, hogy a beruházás ne történjen meg, de azóta nem nyilatkozott a témával kapcsolatban. Ioan Mircea Pascuról ismét csak semmit sem tudunk, Viorică Dănciláról sem Sorin Moisáról szintúgy, Victor Boștinaru viszont azt mondta: „amennyiben a kormány nem képes megvédeni az utolsó megmaradt értékeinket, ő kénytelen Európához apellálni, remélve, hogy a következő kormány majd képes lesz rá.” Csakhogy eladdig a PSD ellenzékben volt. 2013 decemberében Brüsszelben már azért tüsténkedett, hogy lekerüljön napirendi pontról a bányanyitás elleni petíció. Claudiu Ciprian Tănăsescu az utolsó, akiről számot ad az oldal, 2010-ben a cián ellen szavazott Brüsszelben, de azóta azért kormánypárt lett az övé.

És végül az RMDSZ: a listavezető Winkler Gyula a román állam inkompetenciájának tudja be, hogy az évek óta húzódó ügyet nem képes így vagy úgy lezárni. Sógor Csaba gyakorlatilag képviselősége elejétől fogva európai üggyé kívánja tenni Verespatakot, több alkalommal is felszólalt a beruházás ellen az Európai Parlamentben. Sőt, 2008-ban több más képviselővel lobbizott is ellene Brüsszelben. Vincze Lóránt első választását futja, még nem fejtette ki véleményét a problémáról, Hegedüs Csilla kulturális államtitkár volt, és részt vett a kezdeményezésben, amelynek célja a verespataki archeológiai örökség UNESCO-listára való „menekítse” volt. A listát záró Antal Lórántról szintén nem tudjuk még, hogy mit jelent neki Verespatak.

Aktivisták foglalták el a Minvest Deva székhelyét

cianid
Aranybányászat és cianidos technológia a világon, 2011 – aranybányászat, cianid-termelés és -szállítás a Nemzetközi Cianidkezelési Kódexet (ICMI) aláíró cégek tükrében. Forrás: MTI

A Minvest Deva székhelyét ma reggel kilenc környezetvédő aktivista foglalta el, akik a Felsőcsertés, Vecel (Déva-Muncsel környéke), Baica-Karácsonfalva, Rudabánya (Brad), Rovina és Verespatak területén tervezett cianidos bányászati projektek ellen tiltakoznak, amelyek az emberre és a természetre is romboló hatással vannak.

A tiltakozók egy tűzoltólétrán feljutottak a bányavállalat épületének a tetejére, ahonnan óriásmolinókat lógattak le, amelyeken a cián felhasználású aranybányászat betiltását kérik. A tiltakozók hangosbemondón olvastak fel egy petíciót, amelyben azzal vádolták a román állam intézményeit, hogy törvénytelenül támogatják a környezetet veszélyeztető bányavállalatokat – jelenti az Agerpres nyomán az MTI. Olvasd el a teljes sztorit

Környezetvédők: garanciák nélkül adták meg a felsőcsertési aranybánya engedélyeit

Fotó: Sipos Zoltán

Három környezetvédelmi szervezet is tiltakozik a felsőcsertési aranybánya megnyitása ellen, amely szerintük megnyitja az utat a ciántechnológia használata előtt. A kormány állítólag semmiféle garanciát nem kért arra az esetre, ha baleset történne.

„Románia hivatalosan is belépett az aranykorba” – írja három civil szervezet közös sajtóközleményében, amelyben a felsőcsertési bányanyitás ellen tiltakoznak. A projekt nemrégiben kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, elsőként a ciántechnológiás bányászati tervek közül – írja a Független Környezetvédelmi Központ, az Alburnus Maior Egyesület és a Re:Generation szervezet.
Olvasd el a teljes sztorit

Borbély: csak akkor adok engedélyt a verespataki bányára, ha biztosan nem lesz ártalmas a környezetre

Aranybánya Svédországban. Fotó: Madieta/flickr.com

A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium csak abban az estben fogja javasolni jóváhagyásra a kormánynak a verespataki bánya megnyitását szorgalmazó projektet, ha a befektetési terv nem lesz ártalmas a környezetre – derül ki a minisztérium keddi közleményéből.

“Már mandátumom kezdetén hangsúlyoztam, hogy csak abban az esetben fogom ajánlani a kormánynak, hogy határozattal hagyja jóvá a beruházás környezetvédelmi engedélyét, ha a befektető terve tiszteletben tartja az európai legmagasabb standardokat. A Roșia Montana Gold Corporationnak felhívtam a figyelmét arra, hogy két nagyon fontos követelménynek kell eleget tennie: a cianid százalékát olyan szintre kell csökkentenie, hogy ne legyen ártalmas a környezetre, úgy ahogy a svédországi gyakorlat is mutatja és a kitermelés első éveiben biztosítania kell a pénzt a környék élőhelyeinek helyreállítására” – írja Borbély László környezetvédelmi miniszter. Olvasd el a teljes sztorit

A magyar kormány elutasítja a cianidos aranybányászatot Verespatakon

Magyarország elutasítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon – az erről szóló kormánydöntésről Illés Zoltán környezetügyért felelős magyar államtitkár levélben tájékoztatta Borbély László környezetvédelmi minisztert. (…) A közlemény emlékeztet, hogy a határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében, de az állásfoglalások Bukarestet nem kötelezik semmire a tudomásulvételen kívül.

A teljes hír a Transindexen olvasható.

Ciánszennyezés okozhat ökológiai katasztrófát Törökországban

A fotó forrása: Today’s Zaman

Nagyméretű ökológiai katasztrófa elé nézhet a törökországi Kütahya tartomány, miután az itt található három rendbéli gáttal ellátott zagytározó két gátja átszakadt. Az Eti Silver Corporation tulajdonában álló ezüstbánya zagytározója cianiddal szennyezett vizet tartalmaz. Ha az utolsó gát is átszakad, a szennyezés több környező települést eláraszthat, és a folyókba bekerülve a Fekete-tengerbe is eljuthat.

Rácz Tímea

A Hürriyet Daily News & Economic Review, törökországi angol nyelvű napilap vasárnap számolt be az első gát átszakadásáról, míg hétfői cikkében már két töltés átszakadásáról beszélt. Olvasd el a teljes sztorit

Ciánról szavaztak vasárnap Nagybányán

Fotó: bettyx/flickr.com

Nagybányán tegnap a PNL és az RMDSZ kezdeményezésére népszavazást tartottak a ciántechnológia alkalmazásáról. A szavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen, a helyi hatóságok mégis lépnek.

A szavazóknak két kérdésre kellett igennel vagy nemmel szavazniuk: 1. Egyetért-e a cián alapú bányászati technológiák alkalmazásával Nagybánya közigazgatása alá tartozó területein? 2. Egyetért-e az ólom kivonásával bányászati dúsítványokból és meddőkből Nagybánya közigazgatása alá tartozó területein?

Cristian Niculescu Tagarlas helyi tanácsos a TOTB kérdésére elmondta, a szavazás eredménye még nem végleges, a jelenlegi feldolgozás mellett a részvételi arány valamivel több, mint 12%-os, azaz mintegy 15 ezren mentek el a szavazófülkékhez. A szavazóknak körülbelül 95%-a voksolt nemmel. Az alacsony részvételt a PNL tanácsosa azzal magyarázta, hogy az emberek általában elvesztették a bizalmukat szavazatuk erejében.

Megkeresésünk idején a tanácsosok éppen gyűlésre készültek, ahol egy határozatot fognak elfogadni a cián alapú technológiák betiltására. A határozat az EP által mutatott irányt követi, és néhány napon belül életbe is léphet.

Verespatak Tusványoson: minden a régiben

Fotó: Sebők Botond

A tusványosi Verespatak-beszélgetés sem kerülhette meg a politikumot: elhangzott a kormány hozzáállásának kritikája, az Európai Bizottság szidalmazása, a román-magyar összefogás, míg az aranybánya lassan csak ürügy.

Rácz Tímea

A csütörtök esti kerekasztal-beszélgetésen csupán Tőkés László EP-alelnök, és Remus Cernea, a Zöld Párt elnöke vett részt, Kovács Zoltán Csongor moderálásával. Az állóháború mintegy tizenhárom éve tart, jelenleg olyan ponton, hogy nehéz bármelyik félnek is elmozdulnia egy irányba. Ebből kifolyólag az is várható volt, hogy most sem tudtunk meg újat a Verespatak-ügyben, mint ahogyan a RMGC-konferencián sem történt előrelépés. Olvasd el a teljes sztorit

előző »