Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «cián»

15 éve történt a tiszai ciánkatasztrófa

hattyuk
Hattyúk a Tisza egyik holtágában Tiszadada közelében. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Idén lesz 15 éve, hogy az Aurul ausztrál-román tulajdonú bányavállalat egyik tározójának átszakadását követően több mint 100 ezer köbméternyi ciánnal szennyezett zagy jutott a természetes vízrendszerbe, köztük a Tiszába.

Olvasd el a teljes sztorit

Petíció Johannishoz a csertési ciános bánya ügyében

certes

Egy nap alatt több mint háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben Klaus Johannist kérik az ország törvényeinek betartására a felsőcsertési bánya ügyében. A petíciót a MiningWatch szervezet indította, és a Felsőcsertés = Verespatak nevet viseli.

Olvasd el a teljes sztorit

A ciános bányászat betiltására kérték fel az új EU-s környezetvédelmi biztost

cian

Hölvényi György kereszténydemokrata és Sirpa Pietikäinen, finn néppárti EP-képviselők kezdeményezésére az Európai Parlament tagjai tegnap többpárti levélben fordultak Karmenu Vella környezetvédelmi biztoshoz, melyben a cianidos bányászati technológia mielőbbi uniós betiltását sürgették.

Mint ismeretes, Áder János és Tőkés László indítványára az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmának kezdeményezésére. A széleskörű társadalmi és politikai támogatottság ellenére ugyan a korábbi környezetvédelmi biztos elzárkózott attól, hogy a határozatnak érvényt szerezzen, a kitartó magyar álláspontnak köszönhetően a téma évek óta az európai politika napirendjén szerepel.

Hölvényi György a levél elküldését követően hangsúlyozta: „Európában nemcsak mi, magyarok ismerjük a cianidos bányászat veszélyeit, hiszen e technológia okozta környezeti károk miatt számos más uniós tagállamban is hallatják hangjukat civilek és politikusok egyaránt. A probléma Európa egészét érinti, melyre csak európai válasz, uniós szintű tilalom lehet a megoldás. A tét ugyanis nem kevesebb, mint az, hogy sikerül-e hosszútávon megóvni ivóvízkészleteinket és egészséges környezetünket, vagy a pillanatnyi aranyláz hevében Lappföldtől Erdélyen át a Chalkidiki-félszigetig időzített bombaként ketyegő méregtavak keletkeznek és páratlan értékű természeti kincsek tűnnek el örökre Európában.”

Éppen ezért Hölvényi György a finn néppárti Sirpa Pietikäinennel közösen írt levélében arra kéri Karmenu Vellát, az idén november 1-jén hivatalába lépett új máltai biztost, hogy az európai polgárok hangját meghallva mielőbb kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmát. A képviselők célja az, hogy az új biztos politikai nyomás alá helyezésével új lendületet adjanak az uniós tilalom ügyének.

Az ügy fontosságát jelzi, hogy Hölvényi kezdeményezését az Európai Parlament 7 képviselőcsoportjából 5-nek a tagjai támogatásukról biztosították (a néppárti, a szocialista, a liberális, a kommunista és a zöld frakciók). A kereszténydemokrata EP-képviselő szerint e pártokon átívelő együttműködés jó példa arra, hogy közös célokért – a pillanatnyi nézeteltéréseket félretéve – erős szövetségek alakulhatnak ki Európában. A levelet Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője is aláírta.

közlemény

Felsőcsertésen tovább bonyolódik a bányamutyi

csertes

Az Országos Ásványkincshatóság 2014. október 16-án új kutatási engedélyt bocsátott ki a Deva Gold számára Észak-Csertés területén (ez ugyancsak Felsőcsertésen van). Az ANMR rendelete egy héttel később jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

A RISE Project cikke szerint az állami ügynökség nyáron jelentette be, hogy országszerte 24 terület bauxit-, arany-, ezüst- és ásványvíz kitermelésére ír ki pályázatokat, ezek között volt a észak-csertési, mintegy 800 hektáros terület is.

A Deva Gold 15 éve rendelkezik egy másik kutatási engedéllyel is ugyancsak csertési, több száz hektáros területre, valamint a környéken még néhány település közelében ugyancsak végezhet felméréseket, például Brádon (Brad), Hondolon, Kishavason (Muncel), Krecsunesden (Crăciunești). Olvasd el a teljes sztorit

Kell nekünk ciános aranybánya? Csak augusztusban három komoly baleset történt

mexiko

Két kénes és ciános szivárgás egy hét alatt, mintegy 20 000 ember ivóvíz nélkül. Ez Mexikóban történt augusztus 6 – 13. között, egy arany- és rézbánya zagytározója miatt. Azóta a mexikói parlament szenátusa el is fogadott egy tervezetet, amelyben a bányászati engedélyek felfüggesztését kérte.

Augusztus 6-án helyi idő szerint 10:00 órakor több mint 40 millió liternyi kénsavas oldat és más, zagytározóból származó folyadék ömlött a Bacanuchi folyóba, amely az észak-mexikói Sonora folyóba torkollik. A zagytározó a világ egyik legnagyobb felszíni réz- és aranybányájához tartozik, a Buenavista nevű település közelében található és a Grupo Mexico nevű vállalat üzemelteti.

A katasztrófát az ő hozzáállásuk is súlyosbítja, hiszen a szivárgást több mint 24 órás késéssel jelentették be (augusztus 8-án), miután a helyiek értesítették a hatóságokat, hogy kezdenek hullani az állatok. A vállalat szóvivői kijelentették, hogy az ivóvízbe jutott dózis nem halálos, mert mésszel semlegesítették. Ugyanakkor azt mondták, a baleset a szokatlanul sok eső miatt következett be. Az előzetes vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy építési hiba miatt szakadt át a zagytározó fala.

Denuncian pobladores que los desbordes de agua sulfuradas por parte de la mina ya  han estado sucediendo en años anteriores.

A környéken több mint 20 000 ember maradt iható víz nélkül, most palackozott vízzel látják el őket, továbbá 88 iskolásban függesztették fel a tanítást. Augusztus 18-án a Mexikói Szövetségi Környezetvédelmi Ügyészség a Mexikói Törvénykönyv 44. cikkelyének megsértése miatt feljelentést tett. A törvény értelmében akár kilenc év szabadságvesztés is kiszabható abban az esetben, ha valaki nem veszi figyelembe a biztonsági előírásokat és ezzel erőforrásokat, élővilágot, a víz vagy a környezet minőségét károsítja.

A feljelentés szövege szerint a 40 millió liternyi folyadék példátlan környezeti pusztítást okozott a térségben a folyó mintegy 90 kilométernyi szakaszán. A folyónál többnyire marhatenyésztők élnek, számukra szintén hatalmas veszteség keletkezett, naponta kb. 28 000 liternyi tejet kell elönteniük, mivel az alkalmatlan az árusításra.

A múlt hét közepén az ország szenátusa elfogadott egy határozatot (nem kötelező érvényű), amelyben azt kérik a kormánytól, vonják vissza a bányászati engedélyt. A vállalat is kiadott egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy egy ilyen lépés részrehajló és igazságtalan lenne, és nem venné figyelembe a baleset előreláthatatlanságát. A szakértők azonban azt állítják, a vállalat hazudik a baleset okairól és a megelőzéséért tett lépéseiről. Szerintük nem az esők, hanem a felügyelet hiánya és az építési hibák vezettek a balesethez.

mexiko3

Augusztus 10-én egy újabb baleset következett be egy másik észak-mexikói bányában, amelyet a Magistral vállalat üzemeltet. A heves esőzéseket a gátak ugyan kibírták, de azok tetején 2 millió liternyi csapott át. A ciánt is tartalmazó folyadék a közeli folyóba folyt. A Környezetvédelmi Szövetségi Ügyészség megállapította, hogy a gátakat nem a megfelelő magasságra voltak építve.

Ugyancsak e hónap elején történt még egy hasonló baleset, csak Kanadában, egy ugyancsak egy arany- és rézbánya mellett. A zagytározó ott átszakadt, felmérhetetlen környezeti károkat okozva. Az eset pikantériája, hogy a zagytározót azok építették, akiket a Gabriel Resources kért fel tanácsadónak a Verespatakra tervezett beruházáshoz. Nem akarunk következtetéseket levonni, de egy hónap alatt három baleset jól szemlélteti, miért aggódik a civil szféra, ha beindul az aranyláz.

Ilyen ha átszakad egy zagytározó. A kanadai Mount Polley augusztus elején történt balesetének légi felvétele:

forrás: romaniacurata.ro

Évek óta tartó harc után betilthatják a felszíni bányászatot El Salvadorban

elsalvador

„A bányászat nem életképes megoldás az ország számára” – nyilatkozta Salvador Sanchéz Serén, El Salvador frissen beiktatott elnöke. Így gondolják ezt a környezetvédelmi tanácsadói is, a helyi közösségek pedig egyenesen azt akarják, hogy az egész országban betiltsák a bányászatot, írja az IPS News

.

Az el salvadori farmerek mindennapos harcot vívnak a természettel, nagy nehézségek árán művelik földjeiket, hogy kukoricát és paszulyt termeljenek, marhákat tenyészthessenek. Nemrég azonban aranybányát akartak nyitni náluk, ez ellen pedig másfél harc folyik. A bányaterv veszélyeztetné a földjeiket és életmódjukat egyaránt. A helyiek voltak az elsők, akik ellenszegültek a kanadai Pacific Rim nevű vállalatnak, amely 2009-ben beperelte El Salvadort a késlekedésért, így próbálta megszerezni az engedélyt, hogy megnyissa El Dorado nevű bányáját. A perben ősszel várható döntés, mivel szeptemberben lesznek a végleges meghallgatások.

A helyieknek azonban hatalmas öröm volt a kitermelési engedély megtagadása, hiszen éveken keresztül voltak kénytelenek tiltakozni a vállalat ellen. És nem volt könnyű: három aktivistát is meggyilkoltak 2009 decemberében. „Az ellenségünk az a rossz, amit a ciántechnológiás kitermelés nyújtana. Ez ellen harcolunk” – mondja Juan Hernán Molina, helyi földművelő, aki a Titihuapa folyó mellett él, közel a Llano de la Hacienda nevű városhoz. Ez a folyó a Lempába torkollik, amely az ország legnagyobb folyó vize, és ez biztosítja a főváros vízellátását is. 2013-ben környezetvédelmi mozgalmak megnyertek egy pert az Egyesül Államokból származó Commerce Group ellen, amely a kitermelési jogot birtokolta 1987 és 2009 között.

Az el salvadoriak célja, hogy az ország területén végleg betiltsák a bányászatot, mert meg vannak győződve róla, hogy a megnyert perek nem elégségesek, csupán csaták dőlnek el, nem a háború. Egy ilyen törvényjavaslatot már két évvel ezelőtt előterjesztettek a kongresszusnak, ebben a kezdeményezők kifejtik a bányászat környezetre és emberre gyakorolt káros hatásait. Amennyiben a törvényt elfogadják, El Salvador Costa Ricát fogja követni a sorban, amely 2010-ben betiltotta a felszíni bányászatot. Panama is elfogadott egy ilyen törvényt, de csak olyan területekre (Bocas del Toro, Chiriquí és Veraguas), ahol őslakosok élnek. El Salvadorban a törvénytervezetnek nincs még meg a megfelelő számú támogatója (a jobboldali pártok alkotják a kormánytöbbséget, és ellenzik).

Totb.ro

Létezik környezetkímélőbb aranykitermelés? – Igen, kukoricakeményítővel!

Fotó: hto2008 via flickr.com

Az aranykitermelés veszélyeiről már mindenki hallott, ahogy mindannyian tudjuk, hogy a jelenleg alkalmazott ciános technika nagyfokú környezetrombolást von maga után. Egy véletlenszerű felfedezés azonban megreformálhatja az iparágat. A chicagói Northwestern Egyetem kutatói, úgy tűnik, felfedeztek egy sokkal természetkímélőbb megoldást: kukoricakeményítővel is hatékonyan lehet aranyat kitermelni.

Zhichang Liu, a kíséret kivitelezője, olyan háromdimenziós kockaszerkezeteket akart létrehozni, amelyek alkalmasak gázok és kis molekulák tárolására. Ehhez két oldatot használt, egy keményítő eredetű alfa-ciklodextrin alapút, valamint egy oldott aranyat tartalmazót. A két vegyület nem az elvártaknak megfelelően viselkedett, nem jöttek létre a kockák, hanem ehelyett az összekeverés után kevesebb mint egy perc alatt kis aranyrögök képződtek.

Az első „sikertelen” kísérletet még továbbiak követték, amelyek bebizonyították, hogy az alfa- ciklodextrin, amely egy hat glükopiranóz-egységből álló ciklikus oligoszacharid, sokkalta hatékonyabban képes kivonni az aranyat, mint a cián. Emellett pedig az új technika alkalmazásával még az elektronikus hulladékból is képesek leszünk kivonni az aranyat és újrahasznosítani azt.


Forrás: treehugger.com

“Tömeges öngyilkosság” Verespatakért Kolozsvár főterén

Az “Occupy” mozgalom részeként hirdették meg tegnap estére az Occupy your body with cyanide (“foglald el a tested ciánnal”) című flashmobot. A Facebook-eseményre több mint 600-an jeleztek vissza, a tapasztalatok szerint ennek egyharmada szokott valójában elmenni, és ez be is igazolódott.

Gyülekezés 19:30-kor. Olvasd el a teljes sztorit