Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Chevron»

Ecuador tiltakozik Brad Pitt új, Chevron-pártinak tartott filmje ellen

1377148_10151832399416832_183465566_n
Forrás: ChevronToxico

Ecuador internetes kampányba és aláírásgyűjtésbe kezdett, valamint nyílt levélben szólította fel Brad Pittet, hogy ne készítsen filmet Paul Barrett The Law of The Jungle című könyvéből, amely a Chevron amerikai olajipari óriás és az ecuadori állam közötti perről szól, és amelynek megfilmesítési jogait a hollywoodi sztár vásárolta meg.

Olvasd el a teljes sztorit

Nincs is palagáz Romániában?

frack

Romániában nincs palagáz. Victor Ponta miniszterelnök legalábbis ezt állítja.

A miniszterelnök ezt az Antena 3 egy műsorában állította, ahol arról beszélt, hogy milyen fontos az ország számára az energetikai függetlenség. A műsörvezető azt javasolta, hogy a palagáz-témát talán ejthetné az ország egy időre, mert ottvannak a fekete-tengeri gáztartalékaink, amelyek 30 évig is függetlenné tennének minket, míg a palagáz-kitermelésnek nagyon vitatott a megítélése és bármely politikus, aki azt támogatja, könnyen veszíthet népszerűségéből emiatt.

„Már úgyis elnapolódott a kérdés, mert… úgy néz ki, nincs is palagázunk. Sokat vitáztunk valamiről, ami nincs” – mondta Ponta, aki azonban nem kívánt több részletet közölni, mondván, erről nem mondhat többet.

Arról azonban még beszélt, hogy a fekete-tengeri gáztartalékokat vizsgálja a kormány.
Ezelőtt egy hónappal Constantin Niță gazdasági miniszter még azt fejtegette, hogy Románia vezetővé válhat az energetika területén, és a palagáz-kitermelést minden országnak el kellene fogadnia. A miniszter akkor arról beszélt, hogy Románia ilyen téren nagy előnyben van amiatt, hogy gyakorlatilag minden lehetséges energiaforrással rendelkezik.

A Chevron júniusban fejezte be kutatásait Vaslui megyében, Pungești mellett két hónapnyi fúrás után, amely során 3000 méter mélyen kutattak, hogy a talaj potenciális tartalékairól nyerjenek információkat. A Chevron ottani tevékenysége nagy indulatokat szított a helyiek és az ország környezetvédelmi aktivistáinak körében, hónapokon át tartó tiltakozások voltak, a hatóságok gyakran erőszakosan viselkedtek a helyiekkel szemben.

A Chevron három további környezetvédelmi engedélyt birtokol Vaslui megyében palagáz utáni kutatáshoz (Păltinișben, Popeniben és Puieștiben). Idén áprilisban továbbá megkapták a Puieștiben felállítandó új szondára is a hivatalos engedélyeket.

Victor Ponta miniszterelnök mindeddig figyelmen kívül hagyta a palagáz-kitermelés elleni tiltakozásokat, mondván, hogy a téma alapos megvitatást igényel, hiszen ha nincs országon belüli alternatíva, akkor az egyetlen lehetőségünk Oroszországhoz fordulni.

mediafax

Leállt a szonda Pungesti-en, nincs is palagáz?

szonda

Állítólag hiábavaló volt a Chevron erőszakos palagáz-kalandja Pungești-en, a Greenpeace-akció után egy nappal ugyanis a vállalat leállította a fúrásokat.

A hírt az Adevărul napilap közölte, a Chevron egy hivatalos közleményére alapozva. Holott a vállalat előzetesen azt hangoztatta, hogy három hónapig fognak a térségben fúrni és 4000 méter mélységre kívánnak lejutni, a munkálatok két hónapig tartottak, és megálltak 3000 méternél.

A közleményt egy nappal azután adták ki, hogy 25 Greenpeace-aktivista láncolta magát a szondát körülvevő kerítésekhez, és blokkolták le ez utat órákon keresztül. „A Chevron bejelenti, hogy a Vaslui megyei Siliștea falu melletti próbafúrások lezárultak. A 2014 májusában elkezdődött munkálatok minden biztonsági előírást betartottak, és probléma nélkül zajlottak le. A Chevron jelenleg a fúrási munkálatok és a szonda által végzett geofizikai munkálatok során szerzett információkat elemzi, hogy felmérje a terület természetes gáztartalékait” – írja a közlemény.

A napilap nem hivatalos információkra hivatkozva azt állítja, a vizsgálatok első adatai nem mutatják palagáz jelenlétét a talajban. A szonda 650 méterre helyezkedik el Siliștea, és 950 méterre Pungești falutól, az általa felmért terület pedig 20 298 négyzetméter.

Reménykedhetnek tehát a környezetvédők, akik tavaly év végétől folyamatosan tiltakoznak az amerikai nagyvállalat tevékenysége ellen, adott ponton mintegy félezren vonultak lebontani a vállalat által felhúzott kerítést (helyszíni riportunkat itt olvashatja), több helybéli pedig éhségsztrájkba kezdett. Az ország több pontján szerveztek azóta szolidaritástüntetéseket.

Greenpeace-aktivisták torlaszolták el az utat Pungesti-en

greenpeace

25 Greenpeace-aktivista torlaszolja el az utat ebben a pillanatban is a Vaslui megyei Pungești-en, a Chevron által felállított szonda bejáratánál. A hét országból érkező aktivisták „Anti-Chevron karanténzónát” állítottak fel.

A román, magyar, osztrák, cseh, lengyel, szlovák és német aktivisták békésen tüntetnek a szonda körül, nem engednek bemenni senkit, és azt kérik, tiltsák be a palagáz-kitermelést. Élőláncot alkottak, és odaláncolták magukat a kerítéshez, ezért a hatóságok egyelőre nem tudnak velük mit kezdeni. Tábláikon „Nem kérünk palagáz-kitermelést!”, „Legyen vége az erőszaknak Pungești-en” feliratok olvashatóak.

A Chevron áprilisban állította fel az első szondát, annak ellenére, hogy a helyiek több hónapja tiltakoznak ellene. A vállalat újabb szondákat tervez Păltiniș, Siliștea, Popeni és Puiești falvakban, mindezekre megkapta már a környezetvédelmi engedélyt, Puiești-ben a Vaslui Megyei Tanács az építési engedélyt is kibocsátotta már. Ezzel párhuzamosan Vaslui megyében 11 helyi önkormányzat döntött úgy, hogy megtiltják a palagáz-kitermelést.

A Greenpeace akciója a palagáz-kitermelés lakosságra jelentett veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet. A talajvíz megmérgezésének lehetősége, a légszennyezés és a földrengések mind-mind az „olcsó gáz” kitermelése ellen szólnak. „Meg kell állítani a minden áron megvalósítandó gazdasági bővítést, amely miatt a lakosság akaratát és biztonságát sem veszik figyelembe. Az emberek és környezetük fontosabbak, mint egyes vállalatok profitszerzése. A palagáz-kitermelés nem történhet a több százezer, a térségben élő ember egészsége rovására” – nyilatkozta Laurențiu Ciocârlean, a Greenpeace Románia kampánykoordinátora.

A Chevron nemrégiben engedélyt kapott kőolajfelmérésre Konstanca megyében Adamclisi, Vama Veche és Costinești települések közelében. A Greenpeace ez ellen is hevesen tiltakozott, emlékeztetve, hogy itt is történik palagáz-kitermelés. A szervezet emlékeztet rá, hogy Bulgária, Franciaország, az Egyesült Államok 15 tagállama, kanadai régiók, Ausztrália, Új Zéland, Argentína, Spanyolország, Olaszország, Svájc és Ausztria már betiltották a palagáz-kitermelést.

Forrțs: Greenpeace

A falu, ahol torokkaparó már a levegő. Behatolás a pungesti börtönipari kolóniára

Mi történik jelenleg a palagáz-kitermelés elleni felkelés szimbólumává vált moldvai faluban, ahol közben már beindult a szonda? Claudiu Craciun politikai elemző, kutató helyszíni beszámolóját fordításban közöljük.

Untitled Olvasd el a teljes sztorit

Öt vállalat, amely a leginkább hozzájárul a globális felmelegedéshez

Számtalan cikk születik hetente a globális felmelegedés okairól, hatásairól, a fosszilis üzemanyagok égéséből származó gázok, az állattenyésztés során történő metánkibocsátás, az erődpusztítások, a mezőgazdaságban használt kémiai anyagok káros hatásairól, mindezek ellenére még mindig rengetegen vannak, aki hazugságnak tartják a jelenséget.

Azt is tudjuk, hogy egyenként is sok apró dolgot tehetünk azért, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetnek. Arról azonban viszonylag kevés szó esik, hogy a nagyvállalatok pontosan milyen mértékben járulnak hozzá a felmelegedés gyorsulásához. A The Guardian nemrégiben megjelentetett egy cikket, amely szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kétharmadáért mindössze 90 vállalat a felelős. 1751 és 2010 között kb. 914 gigatonnányi ilyen gázt bocsátottunk ki. No, de lássuk, kik akkor a főkolomposok:

Chevron

A Chevron neve biztosan ismerős mindenkinek, ugyanis tavaly év vége óta itthon is számos tiltakozás indult ellene a moldvai palagáz-kitermelések miatt. Nos, ez az a vállalat, amely az üvegházhatású gázok mintegy 3,52 %-át egymaga bocsájtja ki. A legnagyobb nyilvánosságot a Texaco-botrány hozta neki, 2001-ben ugyanis a vállalt vezetői úgy döntöttek, több millió hordónyi mérgező hulladékot szórnak szét Ecuadorban. A kár hatalmas volt, mind az Amazonas, mind a talajvizek nagy területeken mérgeződtek meg, a Chevron kapott egy 9,5 millió dolláros büntetést. Semmiség ahhoz képest, hogy mekkora kárt okoztak.

Nem ez volt azonban a cég egyetlen bizonyítottan rossz húzásuk: 2002-ben az angolai kormány kétmillió dollárra büntette őket , ezzel ők lettek az első olyan afrikai ország, amely fellép egy multinacionális cég ellen, ha az hibázik. Aztán 2003-ban az Egyesült Államok kormánya is megbüntette a vállalatot, mivel megszegték a Tiszta Levegő Egyezményt, a büntetés következtében a vállalatnak 275 millió dollárjába került, hogy az olajfinomítói számára olyan technológiát szereljen fel, amely segítségével csökkenteni tudja a szennyezőanyag-kibocsátást. 2011-ben Rio de Janeiroban kaptak egy 17,3 millió dolláros büntetést, ugyancsak egy nagyméretű olajszivárgás miatt, még ugyanabban az évben egy újabb kétmillió dollárost azért, mert Richmondban 15 000 embernek kellett légzési rendellenességek miatt orvoshoz fordulnia miattuk.

ExxonMobil

Ez a kőolaj- és gázvállalat a második legnagyobb szén-dioxid- és metánkibocsátó, a teljes mennyiség mintegy 3,22 %-ért felelős. Többször szivárogtatott ki olajat, a legismertebb eset az Axxon Valdez katasztrófája, amikor körülbelül 11 millió hordónyi olajat sikerült a tengerbe juttatni. Ez a valaha volt egyik legnagyobb környezeti szennyezés: körülbelül 250 000 állat pusztult el és több millió hering és szardínia-ikra veszett oda. Kőolajfoltok a partszakasz bizonyos részein még mindig megvannak. Ezen kívül is van még néhány kínos esetük:

– a brooklyn-i szivárgás, amit gyakorlatilag ötven évig elhanyagoltak, 25 millió dollárra büntették őket miatta

– a Baton Rouge-i olajfinomító szivárgása: 2,4 millió dolláros büntetés.

szivárgás a Yellowstone folyón: 1,7 millió dolláros büntetés

mayflower-i olajszivárgás: 2,7 millió dolláros büntetés

A történethez hozzátartozik, hogy a vállalat több tudományos szervezetet is támogatott anyagilag, amelyek sorban írják a tanulmányokat, melyekben a globális felmelegedés emberi eredettét tagadják. Valószínűleg ezzel akarják enyhíteni az olajszivárgások rossz hírét. Idén mégis kiadtak egy közleményt, amely azt mutatja, mégiscsak megváltozott a véleményük.

Saudi Aramco

Ez a vállalat legalább folyamatosan dolgozik azon, hogy csökkentse az üvegházhatású gázak kibocsátását, valamint a ökológiai lábnyomát. Ennek ellenére még így is ők a harmadik legnagyobb kibocsátók, a globális mennyiség 3,17 %-ával.

British Petroleum (BP)

A negyedik helyen a Bitish Petroleum kőolaj- és gázkitermelő vállalat áll a teljes kibocsátás 2,47 %-ával. Az Egyesült Államokban kifejtett tevékenysége során kiderült róla, hogy valószínűleg ez az a vállalat, amely leginkább semmibe veszi a biztonsági munkálatokat (a nagyon gyakori szivárgásszám legalábbis erre utal). Íme a legdurvább ügyeik:

– Veszélyes hulladékok illegális elhelyezése Alaszkában, 1993 és 1995 között: 22 millió dollárra büntetve érte.

A levegőminőség megrontása egy carson-i (Kalifornia) olajfinomító környékén: 25 millió dolláros büntetést kaptak érte.

– Egy texasi olajfinomítónál biztonsági problémák léptek fel (egy robbanásban 15 munkás halt meg), hamarosan Ohio államban hasonló helyzet alakult ki (2006-ban), a texas-i esetért 373 millió dolláros büntetés járt, ezt később újabb 87 millióval toldották meg, mivel úgy ítélték, a biztonsági kockázatok nem voltak megfelelően dokumentálva a robbanás pillanatában, az ohio-i esetért újabb 2,4 millió dollárt kellett befizessenek.

– Olajszivárgás a Prudhoe-öbölben, 200 000 hordónyi nyersolaj ömlött a tengerbe, 25 millió dolláros büntetés járt érte.

– Benzinadalékok által okozott vízszennyezés 2008-ban, ez közös “eredmény” volt a Chevronnal, 422 millió dollár büntetés fejében.

Kaspi-tengeri gázszivárgás 2008-ban, a szivárgás méretét a vállalat a mai napig titokban tartja.

Kémiai szivárgás Texas City-ben: a rossz berendezésnek köszönhetően több mint 200 kg-nyi vegyi anyag szabadult ki a város levegőjébe, a nyomozásnak nem sikerült bizonyítania a BP közvetlen felelősségét.

– A Deepwater Horizon-i olajkitörés és szivárgás 11 embert ölt meg, és a legnagyobb benziniparhoz kapcsolódó balesetként került be a történelembe. Mellesleg 210 millió hordónyi olaj került a tengerbe. Az ügyben a nyomozás mindmáig tart.

Gazprom

A világ legnagyobb gázkitermelője az ötödik helyre került, 2,22%-al.

A Gazprom továbbra is termeli a földgázt a sarkvidékről, holott ezt már illegálisan teszi – ezt a Greenpeace számtalanszor hangoztatta: a Prirazlomnaya-fúrótoronyra kapott  engedélye már rég lejárt. A Greenpeace és a WWF nemrégiben bemutatott egy független orosz tudományos intézet (Informatika Riska Center) által készített jelentést, amely egy, a Pechora-tengeren kialakuló olajszivárgás kockázatáról számol be.

A Top10-be beleférne még a holland Royal Dutch/Shell 2,12 %-al, a National Iranian Oil Company 2,01 %-al, a mexikói Pemex 1,38 %-al, az Egyesült Államokból jövő ConocoPhillips, és a Petroleous de Venezuela 1,11 %-okkal.

Forrás: onegreenplanet.org

A Chevron elhagyja Bulgáriát

„A Chevron USA visszavonul Bulgáriából” – jelentette be Ilian Vasiljev energetikai szakértő, Bulgária egykori moszkvai nagykövete. Az információt a Capital lap is megerősítette, két független forrásra hivatkozva. A lépés nem meglepő: a Chevron 2011 óta semmilyen tevékenységet nem végzett az országban.

2011 nyarán a konzervatív kormány és Boiko Borisov miniszterelnök engedélyezte a vállalatnak a a palagáz utáni kutatásokat az ország észak-keleti részén, de a helyi és országos tiltakozások nyomása alatt egy olyan moratóriumot vezettek be, amely megtiltja a repesztéssel és 20 bar-os víznyomás fölötti értékkel történő kitermeléseket. Ezt a moratóriumot a 2013-ban beiktatott szocialista kormányzat sem mutatott hajlandóságot ennek eltörlésére.

„Egyetlen tiszteletreméltó vállalat sem engedheti meg magának, hogy pénzt veszítsen, miközben a bolgár hatóságok teljes érdektelenséggel tekintenek a kevés esélyek egyikére, amely során kitermelhetnék az országuk területén levő gázokat és kőolajat” – kommentálja Vasiljev a blogján.

A véleménye szerint – más vállalatokkal ellentétben – a Chevron nem engedhette meg magának, hogy „balkáni módon” „győzze meg” a politikusokat, bírja őket véleményük megváltoztatására.

A Chevron 30 millió eurót ajánlott az államnak, amennyiben az rendelkezésére bocsájtott volna egy 4 398 négyzetkilométernyi területet. Az akkori gazdasági és energiaügyi miniszter, Traicio Traikov azt nyilatkozta, hogy a vállalat továbbá egy 50 millió eurós munkaprogramot is biztosított volna.

Az Egyesült Államok energiaügynöksége szerint Bulgária 481 milliárd köbméter palagázzal és 200 millió hordónyi olajjal rendelkezik.

Vasiljev blogján még megjegyzi: a bulgáriai kivonulás után a Chevron fokozottabban fog Romániára és Lengyelországra összpontosítani.

hotnews

Elkezdte a fúrást a Chevron

A Chevron Romania kedden közleményben jelentette be, hogy megkezdte a gázkitermeléshez szükséges fúrási munkálatokat a Vaslui megyei Pungești községben, Siliștea falu közelében.

„A szonda beüzemelése megtörtént, a tervek szerint 4000 méter mélyre fog leásni” – áll a cég által kibocsátott közleményben, melyből az Agerpres hírügynökség idéz.

„Különböző kőzetmintákat vizsgálunk, és próbákat fogunk elvégezni annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a természetes gáz jelen van-e, mint ahogyan azt is, hogy amennyiben igen, hogyan lehetséges a kitermelése. Prioritást élvez, hogy mindezt biztonságosan, a környezetre felelősen tegyük, azon környezetvédelmi megállapodások értelmében, amelyek mentén kifejtjük tevékenységeinket.

A Chevron vezetékei úgy vannak gyártva, hogy biztosítsák a talajvizek védelmét a szonda teljes élettartamára nézve, mivel erősek és folyamatosan teszteljük az integritásukat. A Chevron-kutak biztonságosságát több réteg cement és acél biztosítja. Ezek a rétegek megvédik a talajvizet, és segítségükkel a folyadék és a vegyi szénhidrogének a vezetékekben maradnak” –írja a Chevron közleménye.

Az olajvállalat képviselői azt állítják, hogy a Chevron vízgazdálkodási rendszerén feltételként egy olyan kutat készít elő, amely segítségével folyamatosan vizsgálni fogja a földfelszín mélyét.

A Chevron folyamatosan mintákat fog venni ezekből a vezetékekből, hogy felmérje a víz munkálatok előtti, közbeni és utáni állapotát. A tesztek eredményeit az illetékes hatóságok rendelkezésére fogják bocsátani – ígérik.

Forrás: hotnews.ro

Nemzetközi összefogás a Chevron ellen

Május 21-et Chevron-ellenes világnapnak nyilvánította több olyan közösség, amelyek jelentős károkat szenvedtek el az óriásvállalat tevékenységének következtében. Sérelmeiket egy kiáltványban fogalmazták meg, aláírói közt találunk ecuadori, nigériai, argentin, Egyesült Államok-beli és romániai közösségeket is. A kiáltvány nemzetközi mozgósítást sürget a vállalat túlkapásai ellen.

A Chevron Texaco kőolajkitermelésének kárvallottjai egy Amazon-menti ecuadori erdőben már 15 éve harcolnak a vállalattal, azért, hogy rábírják, térítse meg az általa okozott ökológiai katasztrófa nyomán fellépő károkat. Az ecuadori közösségek mellé több más ország környezetvédelmi szervezete is csatlakozott: a Neuquén Mapucha Könfoderáció Argentínából, richmond-i szervezetek (Kalifornia, AEÁ), a Niger Deltájában működő szervezetek (Nigéria), Romániából pedig Vaslui megyei közösségek, és együtt kiadták a A Chevron Áldozatainak Egyezményes Kiáltványát.

„Földjeinket a vállalat önkényesen használta, és tanúi lehettünk a gondatlan munkálatoknak betudható természetrombolásoknak, láttuk, ahogyan megbetegszenek és meghalnak az emberek, egyéni és közösségi jogainkat folyamatosan semmibe vették, sőt, hogyha tüntetni mertünk értük, kriminalizálták[…] Százezren vagyunk, akiket károsan érintettek a Chevron intézkedései Ecuadorban, Nigériában, az Amerikai Egyesült Államokban, Argentínában, Romániában és egyéb országokban. És ez a szám csak nőni fog, ‘köszönhetően’ a Chevron működési elvének, amely szisztematikusan áthágja az emberi jogokat, és nem veszi figyelembe a környezetet. Az, hogy a Chevron elutasítja a földjeinket ért károk anyagi megtérítését, önmagában olyan magatartásra utal, amely megmutatja, milyen könnyen lépi át ezeket a határokat” – írja a nyilatkozat.

A kiáltvány szerzői a következők ellen tiltakoznak:

A gazdasági érdekeknek az emberi jogok elé helyezése.

Több száz hektárnyi föld- és erdőterület elpusztítása a felelőtlen és katasztrofális hatásokkal járó munkálatok során.

A vízforrások szándékos megfertőzése, ezáltal emberek ezreinek megfosztása az egészséghez és egészséges környezethez való jogtól.

Az indián őslakosság életkörülményeinek tönkretétele, a cég által végzett munkálatok területein lakók diszkriminálása.

A nők és gyerekek jogainak figyelmen kívül hagyása.

Légzésszervi megbetegedések előidézése több ezer gyereknél, fiatalnál és felnőttnél, hanyagságból.

Az emberek önrendelkezési jogainak megsértése a nem konvencionális nyersanyagforrások hidraulikus repesztéssel történő kitermelésével.

A helyi katonai erők magántestőrökként való használata, és az állampolgárok elleni agresszió alkalmazása.

A munkások jogainak áthágása és tiszteletben nem tartása a profit maximalizálása végett. A nemzeti és nemzetközi törvények megszegése, és ezekért a felelősségvállalás hiánya.

A korporációs joggal való visszaélés: a cég több fiókot hoz létre azért, hogy elkerülje a felelősségre vonást.

Hatalmas pénzösszeg fordítása az imázsépítésre, amellyel a cég az általa elkövetett jogtalanságokat kívánja elfedni.

A politikai és gazdasági hatalom erőszakos alkalmazása annak érdekében, hogy elhallgattassák azon hangokat, amelyek a felelősségre vonást szorgalmazzák.

Forrás: TOTB.ro

Kővel dobálták a Chevron autóit a palagáz-kitermelés ellen tiltakozók

Több tíz helyi lakos Siliştea-ból és Armăşoaia-ból tüntetett ismét hétfő éjszaka a palagáz-kitermelés ellen, és megpróbálták megállítani a Chevron vállalat járműveit, amelyek a kitermeléshez szükséges szondát szállították.

A helyiek, a kamionok közeledtére tüzet gyújtottak, és kővel kezdték megdobálni azokat, betörve a járművek ablakait. A kivonuló csendőrség kordonokat állított fel.

Reggelre a csendőrök visszavonultak, de Siliştea helység bejáratánál ellenőrzőpontot állítottak fel, és mindenkit megállítanak, aki Pungeşti felé kíván közlekedni.

Forrás: Mediafax

előző »