Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «bulgária»

A Chevron elhagyja Bulgáriát

„A Chevron USA visszavonul Bulgáriából” – jelentette be Ilian Vasiljev energetikai szakértő, Bulgária egykori moszkvai nagykövete. Az információt a Capital lap is megerősítette, két független forrásra hivatkozva. A lépés nem meglepő: a Chevron 2011 óta semmilyen tevékenységet nem végzett az országban.

2011 nyarán a konzervatív kormány és Boiko Borisov miniszterelnök engedélyezte a vállalatnak a a palagáz utáni kutatásokat az ország észak-keleti részén, de a helyi és országos tiltakozások nyomása alatt egy olyan moratóriumot vezettek be, amely megtiltja a repesztéssel és 20 bar-os víznyomás fölötti értékkel történő kitermeléseket. Ezt a moratóriumot a 2013-ban beiktatott szocialista kormányzat sem mutatott hajlandóságot ennek eltörlésére.

„Egyetlen tiszteletreméltó vállalat sem engedheti meg magának, hogy pénzt veszítsen, miközben a bolgár hatóságok teljes érdektelenséggel tekintenek a kevés esélyek egyikére, amely során kitermelhetnék az országuk területén levő gázokat és kőolajat” – kommentálja Vasiljev a blogján.

A véleménye szerint – más vállalatokkal ellentétben – a Chevron nem engedhette meg magának, hogy „balkáni módon” „győzze meg” a politikusokat, bírja őket véleményük megváltoztatására.

A Chevron 30 millió eurót ajánlott az államnak, amennyiben az rendelkezésére bocsájtott volna egy 4 398 négyzetkilométernyi területet. Az akkori gazdasági és energiaügyi miniszter, Traicio Traikov azt nyilatkozta, hogy a vállalat továbbá egy 50 millió eurós munkaprogramot is biztosított volna.

Az Egyesült Államok energiaügynöksége szerint Bulgária 481 milliárd köbméter palagázzal és 200 millió hordónyi olajjal rendelkezik.

Vasiljev blogján még megjegyzi: a bulgáriai kivonulás után a Chevron fokozottabban fog Romániára és Lengyelországra összpontosítani.

hotnews

Környezetvédelmi együttműködés a Visegrád Csoport, Románia, Bulgária és Horvátország között

photo5

Kétnapos tanácskozást követően környezetvédelmi együttműködésről írt alá közös nyilatkozatot a Visegrádi Csoport Romániával, Bulgáriával és Horvátországgal, amely országok részéről a környezetvédelmi miniszterek május 8-án találkoztak. Románia képviseletében Korodi Attila környezetvédelmi miniszter vett részt a találkozón.

A május 7-8 között Budapesten zajlott találkozó főbb témái az Európai Unió levegőtisztaság-védelmi javaslatcsomagja, a 2020-2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, valamint a biodiverzitás voltak. A jelenlevő országok mind egyetértettek abban, hogy a fent említett csomagok, javaslatok előkészítésében részükről egységes álláspontra van szükség.

A levegőtisztaság-védelmi csomagot 2013-ban fogadta el az Európai Bizottság, jelenleg az Európa Tanács vitázik fölötte. „A környezetvédelem alapja, hogy ismerjük, illetve szabályozzuk a levegőbe kibocsájtott szennyező anyagokat. Ezért Románia támogatja az EU minden olyan törekvését, amely lehetőséget teremt a levegő tisztaságának hosszú távú védelmére” – fogalmazott Korodi Attila felszólalásában, majd hozzátette: „Az üvegházhatást kiváltó gázak kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan Románia be tudja tartani a 2030-ra kiírt célkitűzéseket, de ezek meghatározásakor figyelembe kell vegyék az egyes tagállamok gazdasági helyzetét.” Kifejtette azt is, hogy a megszorítások előtt fel kell mérniük, hogy eddig ki mit ért el. Ugyanakkor meglátása szerint a levegőtisztaság-védelmi csomag jelenlegi formájából nehéz megérteni, milyen módon kellene alkalmazni a 2020-at követő intézkedéseket, amelyek nyomán el kell érni a 2030-ra kitűzött célokat. Mi több, nem mérték azt sem fel, hogy ez a tagállamok számára milyen költségekkel jár.

A környezetvédelmi miniszter kiemelte, Románia azt tudja felvállalni, hogy először tárgyalják meg a levegőminőségi irányelvre vonatkozó módosító javaslatokat a 2030-as csökkentésre vonatkozó vállalások nélkül, és csak azután határozzák meg a 2030-as csökkentési célokat.

A jelenlevő miniszterek egyhangúan úgy gondolták, hogy a V4+ országok közös intézkedéseket kell hozzanak annak érdekében, hogy a kis kapacitású hőtermelő berendezések kibocsátásának szabályozása ne vonjon maga után fölösleges adminisztratív erőfeszítéseket és költségeket.

Biodiverzitás témában az Unió génmódosított szervezetekre vonatkozó stratégiájáról esett szó, illetve az erre vonatkozó új javaslatokról, amelyek értelmében a tagállamok területén jelentősen visszaszorítanák, de akár be is tiltanák a génmódosított szervezetek termesztését.

Ezzel kapcsolatosan a környezetvédelmi miniszter elmondta, a javaslat jó alap ahhoz, hogy elkezdődjön egy vita, amely során olyan megoldást keresünk, amely minden tagállam számára törvényes és elfogadható. Egyébként mindegyik jelenlevő miniszter támogatta a fent említett módosító javaslatot. A cél az, hogy az Európai Unió mielőbb döntést hozzon ebben a tekintetben, hogy majd a tagállamok is tudjanak dönteni, termesztik ezeket vagy sem.

A kétnapos tanácskozás kiemelt témája volt továbbá a 2030-as energia- és klímacsomag. „Románia, akárcsak a tárgyalóasztalnál ülő többi ország, azon EU-s tagállamok közé tartozik, amelyekben az elmúlt 25 évben jelentős mértékben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, és ezt az új csomag esetében figyelembe kell venni”- mondta Korodi hozzászólásában. Kihangsúlyozta, hogy ez a csökkentés a Kiotói egyezmény nyomán jött létre, ezzel mintegy kiemelve annak fontosságát, hogy az európai uniós tagállamok vállalásai összhangban kell legyenek a különféle nemzetközi klímaváltozási egyezségekkel is. A tagállamok számára ugyanakkor létfontosságú az is, hogy figyelembe vegyék a helyi jellegzetességeket és a csökkentéssel járó költségeket is.

A megújuló energiák és energetikai hatékonyság tekintetében a tanácskozás résztvevői abban maradtak, hogy az általuk elfogadott nyilatkozatba foglalják azt is bele, hogy meglátásuk szerint nem szükséges az erre vonatkozó kötelező célok belefoglalása a 2030-as csomagba.

Az üvegházhatást kiváltó gázak kibocsátásának csökkentésével kapcsolatosan pedig mindannyian azon az állásponton voltak, hogy a 2030-as csomagba olyan intézkedéseket kell belefoglalni, amelyek megelőzik az uniós tagállamok iparágának elvándorlását. Ezzel kapcsolatosan Korodi kifejtette, a célkitűzések esetében figyelembe kell venni azt is, hogy 2015-ben nemzetközi szinten is új klímaváltozási egyezségeket kell elfogadni.

A tanácskozás végén az átbeszélt dolgokat egy nyilatkozatba foglalták össze, amelyet mindannyian kézjegyükkel láttamoztak.

A Visegrád Csoport húsz éve alakult meg, tagjai Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország. Jó néhány éve már, hogy találkozóikra meghívják Romániát és Bulgáriát is, Horvátország idén csatlakozott először.

Betiltanák a margarint Bulgáriában

margarin
Fotó: Mathew Wilson via flickr

A táplálkozástudományi szakemberek betiltanák Bulgáriában a margarin árusítását, mivel az egészségre káros transzzsírsavakat tartalmaz. A bolgár élelmiszer-biztonsági hivatal szakértői szerint a margarin rendszeres fogyasztása veszélyes lehet, mivel a transzzsírok nehezen emészthetőek, lelassítják a metabolizmust, és számos betegség kialakulásához járulhatnak hozzá – írja a Mediafax a Novinite.com portálra hivatkozva.

Olvasd el a teljes sztorit

Fokozott védelmet élveznek a tokfélék: halászati moratórium a Fekete-tengerben és a Dunán

Fotó: Wikimedia Commons

Elsősorban a kaviárkereskedelem miatt szinte valamennyi tokféle rendkívül veszélyeztetett vagy a kihalás szélén álló hal, ezért Romániát követően most Bulgária is többévi fogási tilalmat rendelt el rájuk.
Az akár ötméteres hosszt is elérő tokfélék a legnagyobb testű, édesvízben is előforduló halak Európában. Bár életük nagy részét a tengerben töltik, ívni messze felúsznak a szárazföld belsejébe.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) németországi képviseletének közlése szerint a halászati moratórium négy évig tart, és a Dunára, valamint a Fekete-tengerre egyaránt vonatkozik. A vadon élő tokfélék kaviárjával való kereskedelem is tilos ebben az időszakban. Románia 2006-ban tiltotta be tíz évre a tokhalászatot. Olvasd el a teljes sztorit