Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Brüsszel»

Egyértelmű európai irányelveket szorgalmaz Sógor Csaba a fás legelőkről

Fotó: B.D.T.

Fotó: B.D.T.

A fás legelők formai elismerését és azok európai irányelvekbe való megjelenítését sürgették a civil és szakmai szféra képviselő Brüsszelben. A szakértők szerint a fás legelőket, mint évszázados területhasználati módokat, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjaiba is be kell kapcsolni a kimagasló ökológiai, kulturális és műemlék értékeik miatt.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Birdlife Europe és a European Forum on Nature Conservation and Pastoralism elnevezésű civil szerveződések november 17-én közösen tartottak szakmai szemináriumot az Európai Parlamentben a fás legelők helyzetéről, melynek Sógor Csaba erdélyi, Clara Aguilera spanyol és Catherine Bearder brit EP-képviselők voltak a házigazdái. A találkozó témájáról erdélyi vonatkozásban Hartel Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense tartott szakmai áttekintést.

Az eseményen elhangzott, hogy a fás legelők olyan élőhelytípust és területhasználati módot jelentenek, amelyek évszázadok óta léteznek pl. az erdélyi hagyományos paraszti kultúrában is. A fáknak fontos szerepe volt e helyi közösségek mezőgazdaságában, közvetlen módon (tápanyag forrásként a terméseikkel, leveleikkel vagy a faanyaggal) és közvetett módon is (árnyékot biztosítottak a legelő állatoknak, leveleikkel a talajt gazdagították).

Hartel Tibor kifejtette: a fás legelők tipikusan olyan tájelemek, amelyek a gyepen szétszórtan álló fákat, illetve bokrokat tartalmaznak. Mivelhogy átmeneti struktúrák a nyílt fátlan legelő valamint a zárt erdő között, és legeltetés zajlik rajtuk, ezért egyszerűen “legelőnek” nevezik őket, és ezzel a névvel kerültek be a törvényekbe is – hangsúlyozta.

Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a “legelő” hagyományos jelentésében a fás elemek is természetesen jelen voltak, a mai törvényi definíciók szerint azonban a “legelő” csak a gyeptakarót jelenti. “A fák és cserjék szolgáltatásainak a lassú elhanyagolása oda vezetett Európa szerte, hogy a fás elemek szinte teljes mértékben eltűntek a legelőkről és az erdőbe szorultak. Egy tipikus nyugat európai agrártáj tehát fátlan legelőket és szántóföldeket, valamint zárt erdőket (ahol a legeltetés tilos) tartalmaz” – mutatott rá Hartel Tibor, aki szerint az első igen fontos problémát a fogalmak pontos használatának hiánya jelenti. Úgy véli, a „fás legelő” (angolul „wood-pasture”) fogalom pontos definiálása és használata az európai uniós politikákban, mint például a KAP-ban, fontos első lépést jelent a szociális-ökológiai értékeiknek az elismerésében, megértésében és fenntartásában.

A szakértő szerint a jelenlegi KAP ezeket a fákat gyakorlatilag ellehetetleníti, például azáltal, hogy a koronájukat nem tekinti jogosult elemeknek a területalapú támogatásokban. Mint mondta, ez az uniós szabály a 3/2015-ös Sürgősségi Kormányrendeletben került be a román jogrendbe és 2018-tól lép érvénybe. Az is jellemező, hogy a KAP teljes mértékben elhanyagolja az öreg fákat, így ezeket a kulcsfontosságú tájelemeket erdészeti engedéllyel kivágják.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az eseményen elmondta: a Pogány-havas Kistérségi Társulással közösen korábban is szerveztek Brüsszelben olyan szakpolitikai szemináriumot, amely szintén a hagyományos gazdálkodás védelmét hangsúlyozta. Mint mondta, arra próbálták korábban felhívni a figyelmet, hogy a hegyi kaszálók Európa leggazdagabb növénytársulásai közé tartoznak, amelyeket meg kell védeni. Ez alkalommal pedig azt kérik, hogy a fás legelők helyzetét az európai döntéshozók is tárgyalják újra, annak ellenére, hogy a tagállamoknak is van mozgástere ebben a kérdésben.

“Az erdélyi emberek megtanulták a KAP előnyeit használni és az előírásoknak megfelelően cselekedni, viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy az európai döntéshozók is tiszteletben tartsák a helyi környezeti szempontokat. Egyértelmű európai irányelvekre van szükség a fás legelők formai meghatározásához, azért, hogy megvédjük az agrár-ökoszisztémák egyensúlyát és azért, hogy az európai támogatások figyelembe vegyék a több évszázados mezőgazdasági hagyományainkat” – fogalmazott Sógor Csaba.

közlemény

Hogyan viszonyulnak a ciános bányászathoz a romániai EP-jelöltek?

cian3

Külön oldalt készített az EP-választásokra a Mentsétek meg Verespatakot mozgalom: számba vették az összes képviselőjelöltet az alapján, hogy az elmúlt években hogyan viszonyultak a verespataki bányanyitás tervéhez, illetve Brüsszelben miként szavaztak a ciántechnológiás kitermelésről.

Az oldal minden felelhető információt összegez, emellett a képviselőjelöltek elérhetőségét is feltünteti, ha nem világos az álláspontjuk, akkor azért, ha pedig „ciánpártiak”, akkor azért, hogy meg lehessen győzni őket. A képviselőkről négy kategóriában nyújt információkat: mit gondol Verespatakról? Kicsoda ő, milyen politikai „előélete” van? Hogyan szavazott eddig, ha Verespatakról vagy a ciántechnológiáról volt szó? Milyen politikai ígéretet tett az üggyel kapcsolatban? Ezek alapján vizsgálják meg, hogy szerintük kiket lenne inkább érdemes Brüsszelbe küldeni.

A Mezőgazdászok Nemzeti Szövetsége (ANA) két képviselőjelöltet indít a választásokon, Florin Simion és Nicolae Sterghiu még sosem szólaltak fel a témában, holott amennyiben a mezőgazdasággal foglalkozók érdekeit tartják szem előtt, talán nem elhanyagolható a ciántechnológiáról is kommunikálni.

A Civil Erő (Forța Civică) képviseletében Diana Laura Pavelescu és a volt miniszterelnök, a párt elnöke, Mihai Răzvan Ungureanu a jelöltek. Az exit-pollok 4,7%-ot jósolnak nekik, amivel nem fognak bejutni az európai parlamentbe. Pavelescu álláspontját nem tudjuk, ez az első jelölése, Ungureanu régebben, 2012-ben még támogatta a bányanyitást, arra hivatkozott, hogy az ott élő, mintegy 5000 fős közösség az ország egyik legszegényebbike. Amikor viszont törvényt kellett volna módosítani hozzá, 2013-ban, kifogást emelt az ellen, hogy ilyen horderejű ügyekben a Megyei Tanács dönthessen. A bányatörvények szavazásain nem volt jelen.

Az Új Köztárság (Nouă Republică) két jelöltjének, Mihail Neamțunak és George Miocnak nincs érdemi esélyük bejutni. A párt elnöke és alelnöke a bányaberuházás konzekvens ellenzői, Neamțu egyenesen hazaárulással vádolta meg Victor Pontát, azt állítva, Románia érdekeit árulta el az RMGC javára.

A Zöld Pártnak (Partidul Verde) két jelöltje van, Florin Brabete az első a listán, aki politikai funkciót eddig még nem töltött be, Silviu Dumitru egyértelmű ellenzője a projektnek, ő 2007-ben már indult az EP-választásokon, akkor nem jutott be, reális esélyük most sincs.

A Szocialista Alternatíva Pártja (PAS) színeiben Constantin Rotaru indul. Személyes álláspontját nem ismerjük, amúgy sem tudunk róla túl sok mindent, de a párt weboldalán feltűnik, hogy Verespatakért és a pungestiekért is igencsak aggódnak. Persze kizárt, hogy bejussanak, a társadalmi beágyazóadottságuk minimális.

cian2

A Demokratikus Liberális Pártnak a felmérések szerint négy indulója fog bejutni az európai Parlamentbe. Az első jelöltjük Theodor Dumitru Stolojan, aki 2007 óta képviseli az EP-ben a pártot. Stolojan, aki ’91-92 között az ország miniszterelnöke is volt, úgy véli, a gazdasági érdek megkívánja a verespataki arany kitermelését, de nem egy ilyen alkotmányellenes törvény segítségével. A ciántechnológiáról meg nem kívánt beszélni, szerint vannak itt természetvédők és más tudósok, akik szakmai döntéseket kell hozzanak. A listán második Monica Luisa Macovei ciánellenes, 2010-ben az EP-ben már szavazatával szentesítette is ezt. Szerinte, ha már mindenképpen ki kell termelni azt az aranyat, akkor azt a román államnak kellene megtennie, és más eszközökkel. Ugyanakkor úgy véli, jogi szempontok alapján, nem kaphat ez a projekt ilyen formában zöld utat. Nem így a harmadik jelölt, Traian Ungureanu, aki a városi középosztály győzelmét és az Érchegység lakóinak gazdasági katasztrófával való szembesülését látná abban, ha az RMGC nem termelné ki az aranyat. 2009 óta EP-képviselő, így a ciántechnológiás betiltásáról való 2010-es szavazáson volt már alkalma a törvény ellen szavazni. A negyedik jelölt, Marian Jean Marinescu kitermelés-párti, azonban a szeptemberi törvénytervezet neki sem tetszik. A ciántechnológiás bányászat igen, mert gazdasági fellendülést hoz.

A Szociális Igazság Pártja (PDS) részéről Nicolae Vărbanciu indul, kizárt, hogy bejusson. A párt programjának fontos részét képezi a környezeti és kulturális örökség megőrzése, innen sejthető, hogy Verespatakon nem támogatnák a kitermelést.

Radu Moraru, a Román Ökológiai Párt (PER) színeiben indul. Nem valószínű fog bejutni, de nagyon ellenzi a projektet.

Băsescu pártjából, a Népi Mozgalom Pártból (PMP) négy képviselőjelöltet várnak az EP-be az előrejelzések. Ez nem jó jel a bányaellenzőknek, ugyanis Cristian Preda, Teodor Baconschi, Mureșan Siegfried és Cristan Petrescu közül az első kettő álláspontja biztos, második kettőé pedig ismeretlen. Cristian Preda minden további nélkül megkezdené a kitermelést, hiszen véleménye szerint a kapitalizmus működése Romániában korlátozottnak tekinthető, amennyiben nem tudjuk a saját erőforrásainkat kitermelni. Baconschi pedig alapvetően támogatná a kitermelést, amennyiben a profit nagyobb részben vissza lenne forgatva a romániai gazdaságba.

cian

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hét helyre számíthat, nekik nincs egységes álláspontjuk az üggyel kapcsolatban. 2010-ben, amikor a PNL utasította EP-képviselőit, hogy tartózkodjanak a ciántechnológia uniós betiltásáról szóló törvény kapcsán, számos képviselőjük a maga meggyőződése szerint döntött. Norica Niculai kezdetben támogatta az RMGC-projektet, 2013 végén azonban már azt nyilatkozta, „nem kellene a jövő generációk erőforrásait tönkretenni”. Adina Valean 2013-ig egyenesen kampányolt a kanadai vállalatnak, amikor is megváltozott az álláspontja, és ellenezni kezdte a beruházást. Ramona Manescu azt mondja, Finnországban is használják a ciánt, így az EP-ben ő is kitermeléspárti. Cristian Busoi-t renegátnak tartotta a pártja, amikor 2010-ben a cián ellen szavazott, Renate Weber Verespatak megmaradása mellett kampányolt, Eduard Hellvig nem fejtette ki soha a véleményét az ügy kapcsán, mint ahogy Mihai Turcanu sem, neki ez az első jelölése.

A Kereszténydemokrata Parasztpárt (PNȚCD), két jelölttel fut neki a jövő vasárnapnak, az egyik a párt elnöke, Aurelian Pavelescu, aki Verespatak miatt az egész aktuális politikai osztály elhajtását követeli, társa, Sebastian Bodu, aki 2007–2014 között a Demokrata Párt színeiben képviselte az országot, ellenkező véleményen lehet, mert 2010-ben a cián mellé tette le a voksát.

A Dan Diaconescu-féle Néppárt (Partidul Poporului) jelöltjei valószínűleg elhasalnak a választásokon, 3,5%-on állnak az előzetes felmérések szerint. Diaconescu a mostani formában nem bányászna, de úgy véli, a románoknak ki kell használni, „amit Isten adott”. Simona Man, a pártelnök sem találja ebben a formában kivitelezhetőnek a projektet, Diana Voiculescuról nem tudhatjuk, mi jár a fejében, ahogyan Liviu Neaguról, a párttitkárról sem, sőt, a párt alelnöke, Radu Orzeață sem helyezkedett még konkrét álláspontra.

A kormánykoalíció pártjai, azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD) – Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) – és a Konzervatív Párt (PC) jelöltjei: a listavezető Corina Crețu álláspontja eléggé követhetetlen, 2013. szeptember 8-án azt nyilatkozza, közel a megoldás, mert a kormány törvénytervezete most már jóval meggyőzőbb az ország érdekeit tekintve, szeptember 20-án meg azt nyilatkozza, nem támogatja a törvénytervezetet. Hasonlóan következetlen Ecaterina Andronescu is. “Köpönyegforgatónak” tűnik  a listán harmadik Cătălin Ivan, aki Brüsszelben támogatta a ciános bányászat betiltását, Bukarestben már arról beszélt, hogy az RMGC új tervezete már teljesen biztonságos a környezetre. A negyedik jelöltben, Dan Nica bár kormánytag, inkább nem szavazott soha, ha a kérdés felmerült. A koalíció ötödik jelöltje a Konzervatív Párt alelnöke, Maria Grapini, aki gazdasági előnyt nem lát a beruházásban, környezetvédelmi szempontból pedig inkább a szakértőkre bízza a megítélést. A soron következő Damian Drăghici, UNPR-szenátor álláspontja nem ismert, Daciana Sârbu, aki mellesleg a miniszterelnökünk felesége, tavaly augusztusban azt mondta, akár láncokkal kötöztetné oda magát, hogy a beruházás ne történjen meg, de azóta nem nyilatkozott a témával kapcsolatban. Ioan Mircea Pascuról ismét csak semmit sem tudunk, Viorică Dănciláról sem Sorin Moisáról szintúgy, Victor Boștinaru viszont azt mondta: „amennyiben a kormány nem képes megvédeni az utolsó megmaradt értékeinket, ő kénytelen Európához apellálni, remélve, hogy a következő kormány majd képes lesz rá.” Csakhogy eladdig a PSD ellenzékben volt. 2013 decemberében Brüsszelben már azért tüsténkedett, hogy lekerüljön napirendi pontról a bányanyitás elleni petíció. Claudiu Ciprian Tănăsescu az utolsó, akiről számot ad az oldal, 2010-ben a cián ellen szavazott Brüsszelben, de azóta azért kormánypárt lett az övé.

És végül az RMDSZ: a listavezető Winkler Gyula a román állam inkompetenciájának tudja be, hogy az évek óta húzódó ügyet nem képes így vagy úgy lezárni. Sógor Csaba gyakorlatilag képviselősége elejétől fogva európai üggyé kívánja tenni Verespatakot, több alkalommal is felszólalt a beruházás ellen az Európai Parlamentben. Sőt, 2008-ban több más képviselővel lobbizott is ellene Brüsszelben. Vincze Lóránt első választását futja, még nem fejtette ki véleményét a problémáról, Hegedüs Csilla kulturális államtitkár volt, és részt vett a kezdeményezésben, amelynek célja a verespataki archeológiai örökség UNESCO-listára való „menekítse” volt. A listát záró Antal Lórántról szintén nem tudjuk még, hogy mit jelent neki Verespatak.

Visszaszorítaná az EU a műanyagzacskók használatát


photo by Alex Cofaru via shutterstock.com

Környezetszennyező hatásuk miatt minden eszközt bevethetővé tenne az Európai Bizottság a tagállamok számára a műanyagzacskók használatának visszaszorítása érdekében.

A bizottság a csomagolásról szóló uniós irányelv módosítását javasolja annak érdekében, hogy minimálisra legyen csökkenthető az 50 mikronnál vékonyabb anyagból készült zacskók alkalmazása, ezeket a vékony szatyrokat ugyanis az átlagosnál kevesebbszer használják újra, többnyire a szemétben végzik.

A tagállamok ennek érdekében jogi és gazdasági eszközöket is bevethetnének, termékdíjat vezethetnének be vagy akár be is tilthatnák az ilyen csomagoló anyagokat.

“Ezzel egy nagyon súlyos és nyilvánvaló problémával vesszük fel a harcot. Minden évben 8 milliárd műanyagzacskó köt ki a szemétben, és okoz hatalmas környezeti károkat” – szögezte le Janez Potocnik környezetvédelmi biztos. A politikus szerint néhány ország már remek eredményeket ért el ezen a téren, ha pedig a többi ország is lépéseket tenne, akár 80 százalékkal is mérsékelni lehetne a környezetbe kerülő zacskók számát.

A bizottság közleményében azt is tudatja, hogy a javaslatot a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek kérése nyomán, s kiterjedt társadalmi konzultációt követően dolgozták ki. Brüsszel azt is közölte, hogy 2010-ben például 98,6 milliárd szatyor került az uniós piacra, többségük a most visszaszorítani kívánt vékony anyagból készült, amely akár parányi, mikroszkopikus darabokban évszázadokig keringhet a környezetben. Ez olyan mintha minden uniós polgár évente 200 zacskót használna. A leginkább környezetbarát nép ebből a szempontból a dán és a finn, akik évente átlagosan összesen 4 zacskót használnak, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában 466 darab az évi “szatyor-fejadag”.

Forrás: MTI

Palagáz-kitermelés Romániában – hogyan vélekedik Brüsszel?

Az Európai Bizottság nyilvános vitát kezdeményez a nem hagyományos fosszilis energiaforrások, köztük a palagáz kitermelésével kapcsolatos veszélyek és kialakítandó jogrendszer megvitatására. A tagállamok állampolgárai véleményt nyilváníthatnak a Bizottság honlapján közzétett kérdőív kitöltésével, amely akár magyar nyelven is elérhető.

„Az Európai Bizottság biztosítani kívánja, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok feltárása és kitermelése során megfelelő egészségügyi, valamint éghajlat- és környezetvédelmi óvintézkedések érvényesüljenek, továbbá hogy az említett tevékenységek jogilag átláthatók és előre láthatók legyenek a lakosság és a gazdasági szereplők számára egyaránt. A Bizottság fontosnak tartja azt is, hogy a szóban forgó erőforrások kiaknázásában rejlő gazdasági és energiabiztonsági előnyök maximálisan megvalósuljanak”- áll a kérdőív felhívó szövegében, amelynek kitöltése 10-15 percet vesz igénybe. Ugyanitt azonban kihangsúlyozzák, hogy „a konzultáció és annak eredménye nem vetíti előre az Európai Bizottságnak a témával kapcsolatos esetleges döntését és annak formáját”. Tehát a végső jogi keretrendszer kidolgozását nem fogják közvetlenül befolyásolni a közvélemény-kutatás eredményei.
Olvasd el a teljes sztorit

Brüsszel: feldob, lelkesít, inspirál, megnevettet

Ha egy olyan városban élsz, ahol nagyon gyakran borongós az idő, a kedves, macskaköves utcácskák mélyét szinte mindig elkerüli a nap, fokozottan szükség van a kreativitásra, olyan ötletes vizuális megoldásokra, amelyek feldobnak, lelkesítenek, inspirálnak, megnevettetnek.

Olvasd el a teljes sztorit