Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «british petroleum»

Olaj borítja a tengerfeneket a BP-olajkatasztrófa óta

Legalább 3200 négyzetkilométernyi területen borítja lesüllyedt olaj a tengerfeneket a Mexikói-öbölben a 2010-ben történt olajkatasztrófa óta.

Olvasd el a teljes sztorit

Öt vállalat, amely a leginkább hozzájárul a globális felmelegedéshez

Számtalan cikk születik hetente a globális felmelegedés okairól, hatásairól, a fosszilis üzemanyagok égéséből származó gázok, az állattenyésztés során történő metánkibocsátás, az erődpusztítások, a mezőgazdaságban használt kémiai anyagok káros hatásairól, mindezek ellenére még mindig rengetegen vannak, aki hazugságnak tartják a jelenséget.

Azt is tudjuk, hogy egyenként is sok apró dolgot tehetünk azért, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetnek. Arról azonban viszonylag kevés szó esik, hogy a nagyvállalatok pontosan milyen mértékben járulnak hozzá a felmelegedés gyorsulásához. A The Guardian nemrégiben megjelentetett egy cikket, amely szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kétharmadáért mindössze 90 vállalat a felelős. 1751 és 2010 között kb. 914 gigatonnányi ilyen gázt bocsátottunk ki. No, de lássuk, kik akkor a főkolomposok:

Chevron

A Chevron neve biztosan ismerős mindenkinek, ugyanis tavaly év vége óta itthon is számos tiltakozás indult ellene a moldvai palagáz-kitermelések miatt. Nos, ez az a vállalat, amely az üvegházhatású gázok mintegy 3,52 %-át egymaga bocsájtja ki. A legnagyobb nyilvánosságot a Texaco-botrány hozta neki, 2001-ben ugyanis a vállalt vezetői úgy döntöttek, több millió hordónyi mérgező hulladékot szórnak szét Ecuadorban. A kár hatalmas volt, mind az Amazonas, mind a talajvizek nagy területeken mérgeződtek meg, a Chevron kapott egy 9,5 millió dolláros büntetést. Semmiség ahhoz képest, hogy mekkora kárt okoztak.

Nem ez volt azonban a cég egyetlen bizonyítottan rossz húzásuk: 2002-ben az angolai kormány kétmillió dollárra büntette őket , ezzel ők lettek az első olyan afrikai ország, amely fellép egy multinacionális cég ellen, ha az hibázik. Aztán 2003-ban az Egyesült Államok kormánya is megbüntette a vállalatot, mivel megszegték a Tiszta Levegő Egyezményt, a büntetés következtében a vállalatnak 275 millió dollárjába került, hogy az olajfinomítói számára olyan technológiát szereljen fel, amely segítségével csökkenteni tudja a szennyezőanyag-kibocsátást. 2011-ben Rio de Janeiroban kaptak egy 17,3 millió dolláros büntetést, ugyancsak egy nagyméretű olajszivárgás miatt, még ugyanabban az évben egy újabb kétmillió dollárost azért, mert Richmondban 15 000 embernek kellett légzési rendellenességek miatt orvoshoz fordulnia miattuk.

ExxonMobil

Ez a kőolaj- és gázvállalat a második legnagyobb szén-dioxid- és metánkibocsátó, a teljes mennyiség mintegy 3,22 %-ért felelős. Többször szivárogtatott ki olajat, a legismertebb eset az Axxon Valdez katasztrófája, amikor körülbelül 11 millió hordónyi olajat sikerült a tengerbe juttatni. Ez a valaha volt egyik legnagyobb környezeti szennyezés: körülbelül 250 000 állat pusztult el és több millió hering és szardínia-ikra veszett oda. Kőolajfoltok a partszakasz bizonyos részein még mindig megvannak. Ezen kívül is van még néhány kínos esetük:

– a brooklyn-i szivárgás, amit gyakorlatilag ötven évig elhanyagoltak, 25 millió dollárra büntették őket miatta

– a Baton Rouge-i olajfinomító szivárgása: 2,4 millió dolláros büntetés.

szivárgás a Yellowstone folyón: 1,7 millió dolláros büntetés

mayflower-i olajszivárgás: 2,7 millió dolláros büntetés

A történethez hozzátartozik, hogy a vállalat több tudományos szervezetet is támogatott anyagilag, amelyek sorban írják a tanulmányokat, melyekben a globális felmelegedés emberi eredettét tagadják. Valószínűleg ezzel akarják enyhíteni az olajszivárgások rossz hírét. Idén mégis kiadtak egy közleményt, amely azt mutatja, mégiscsak megváltozott a véleményük.

Saudi Aramco

Ez a vállalat legalább folyamatosan dolgozik azon, hogy csökkentse az üvegházhatású gázak kibocsátását, valamint a ökológiai lábnyomát. Ennek ellenére még így is ők a harmadik legnagyobb kibocsátók, a globális mennyiség 3,17 %-ával.

British Petroleum (BP)

A negyedik helyen a Bitish Petroleum kőolaj- és gázkitermelő vállalat áll a teljes kibocsátás 2,47 %-ával. Az Egyesült Államokban kifejtett tevékenysége során kiderült róla, hogy valószínűleg ez az a vállalat, amely leginkább semmibe veszi a biztonsági munkálatokat (a nagyon gyakori szivárgásszám legalábbis erre utal). Íme a legdurvább ügyeik:

– Veszélyes hulladékok illegális elhelyezése Alaszkában, 1993 és 1995 között: 22 millió dollárra büntetve érte.

A levegőminőség megrontása egy carson-i (Kalifornia) olajfinomító környékén: 25 millió dolláros büntetést kaptak érte.

– Egy texasi olajfinomítónál biztonsági problémák léptek fel (egy robbanásban 15 munkás halt meg), hamarosan Ohio államban hasonló helyzet alakult ki (2006-ban), a texas-i esetért 373 millió dolláros büntetés járt, ezt később újabb 87 millióval toldották meg, mivel úgy ítélték, a biztonsági kockázatok nem voltak megfelelően dokumentálva a robbanás pillanatában, az ohio-i esetért újabb 2,4 millió dollárt kellett befizessenek.

– Olajszivárgás a Prudhoe-öbölben, 200 000 hordónyi nyersolaj ömlött a tengerbe, 25 millió dolláros büntetés járt érte.

– Benzinadalékok által okozott vízszennyezés 2008-ban, ez közös “eredmény” volt a Chevronnal, 422 millió dollár büntetés fejében.

Kaspi-tengeri gázszivárgás 2008-ban, a szivárgás méretét a vállalat a mai napig titokban tartja.

Kémiai szivárgás Texas City-ben: a rossz berendezésnek köszönhetően több mint 200 kg-nyi vegyi anyag szabadult ki a város levegőjébe, a nyomozásnak nem sikerült bizonyítania a BP közvetlen felelősségét.

– A Deepwater Horizon-i olajkitörés és szivárgás 11 embert ölt meg, és a legnagyobb benziniparhoz kapcsolódó balesetként került be a történelembe. Mellesleg 210 millió hordónyi olaj került a tengerbe. Az ügyben a nyomozás mindmáig tart.

Gazprom

A világ legnagyobb gázkitermelője az ötödik helyre került, 2,22%-al.

A Gazprom továbbra is termeli a földgázt a sarkvidékről, holott ezt már illegálisan teszi – ezt a Greenpeace számtalanszor hangoztatta: a Prirazlomnaya-fúrótoronyra kapott  engedélye már rég lejárt. A Greenpeace és a WWF nemrégiben bemutatott egy független orosz tudományos intézet (Informatika Riska Center) által készített jelentést, amely egy, a Pechora-tengeren kialakuló olajszivárgás kockázatáról számol be.

A Top10-be beleférne még a holland Royal Dutch/Shell 2,12 %-al, a National Iranian Oil Company 2,01 %-al, a mexikói Pemex 1,38 %-al, az Egyesült Államokból jövő ConocoPhillips, és a Petroleous de Venezuela 1,11 %-okkal.

Forrás: onegreenplanet.org

90 nagyvállalat felelős a káros kibocsátás nagy hányadáért


Fotó: Rainforest Action Network via flickr

90 állami és magánvállalat felelős az üvegházhatású gázak kibocsátásának mintegy kétharmadáért az ipari forradalom óta – írja a The Guardian egy friss kutatásra hivatkozva. A Chevron, Exxon, British Petroleum vagy Royal Dutch Shell is köztük van – a szóban forgó vállalatok nagy többsége ugyancsak az olaj-, gáz- és széniparban érdekelt. 31 vállalat van ezek közt állami kézben, olyanok, mint a szaúd-arábiai Saudi Aramco, az orosz Gazprom vagy a norvég Statoil.

Olvasd el a teljes sztorit

Rekordösszegű büntetést fizet a BP a Mexikói-öböl olajkatasztrófája miatt


Fotó: AP/Eric Gay

Vádat emeltek az Egyesült Államokban a BP brit olajipari óriás mexikói-öbölbeli feltárásért felelős alelnöke és két helyi termelésirányítója ellen a 2010-es olajkatasztrófa miatt.

David Rainey alelnököt azzal vádolja a szövetségi nagyesküdtszék, hogy hazudott a kongresszusnak a szerencsétlenség okainak vizsgálata során, amikor arról kérdezték, hogyan számolta ki, mennyi olaj ömölhet a tengerbe a kitermelő platformon történt robbanás miatt. A két munkavezető ellen összesen 23 pontban emeltek vádat, egyebek között gondatlanságból elkövetett emberölés ügyében.

A BP emellett megegyezett az amerikai igazságügyi tárcával, hogy rekordösszegű, több mint 4,5 milliárd dolláros pénzbírságot fizessen az általa a Mexikói-öbölben okozott olajkatasztrófa miatt. Ez messze a legmagasabb pénzbüntetés, amelyet az amerikai és a brit igazságszolgáltatás történetében bármely vállalatra valaha is kiróttak. Olvasd el a teljes sztorit

WikiLeaks: a BP egy korábbi szivárgásért is felelős

Tegnap este kiszivárgott nagykövetségi táviratok szerint a British Petrol számlájára írható a Deepwater Horizon katasztrófáján kívül egy azerbajdzsáni hatalmas gázszivárgás is. Az eset 2008 szeptemberében történt, és a sajtó figyelmét elkerülte.

Kapcsolódó dokumentumok szerint Azerbajdzsán elnöke 10 milliárd dollár értékű olaj ellopásával vádolta a BP-t, valamint azzal, hogy „finom zsarolással” szerezte meg a jogokat egy nagy kiterjedésű gáztartalék-hálózat kiépítéséhez a Kaszpi-tenger övezetében.

Az eset után néhány héttel elküldött távirat szerint Bill Schrader, az BP akkori azerbajdzsáni igazgatója beismerte: megeshet, hogy a gázszivárgás okát soha nem sikerül felderíteni. Egy másik táviratból kiderül, hogy 2009 elején szigetelési hibát feltételeztek, újabb információk szerint pedig a volt vezérigazgató, Tony Hayward is szigetelési hiba miatt egyik alvállalkozóját tette felelőssé a Mexikói-öbölben történt katasztrófa miatt. Olvasd el a teljes sztorit

A katasztrófa földrajza

Kolontár lakossága az ajkai sportcsarnokban. Fotó: h8pewou/flickr.com

Amikor áprilisban felrobbant a BP olajfúró platformja, az egész világnak, pontosabban a világsajtónak több hónapra elegendő témát szolgáltatott a szerencsétlen baleset és az olajszennyezés. A magyarországi vörösiszap-katasztrófával ezzel szemben nem az a baj, hogy nem tematizálják, sőt. A különbség a hangnemben és a hozzáállásban rejlik.

Rácz Tímea

„Roppant igazságtalanságokon nem lehet apró adományokkal segíteni, és ez fokozza a sajnálkozó egyének biztonságérzetét. A közügy mindenkinek kedvenc magánügye” – írta Rejtő egyik regényében. Az ember valóban tudja „szeretni” a katasztrófát, ha jó messze van és kellőképpen ki lehet élni a sajnálkozási igényt – legalább más nyomorultabb, mint én – és a bosszúvágyat. Olvasd el a teljes sztorit

Mexikói-öböl: száz nap, száz fotó

Száz nap telt el a Deepwater Horizon felrobbanása óta, amely Amerika történelmének legnagyobb olajszennyezését okozta. Bár úgy tűnik, a szivárgást jelenleg sikerült megállítani, a katasztrófa hatásai évtizedekig is érződhetnek majd.

A Huffington Post száz drámai fotóban mutatja be a történteket, az összeállítás ide kattintva tekinthető meg.

Robbanó vízminta az amerikai partokról

Az amerikai WKRG News 5 tévécsatorna különböző alabamai tengerpartokon tesztelte a víz toxicitását. Az eredmény: bombahír.

A teszteket végző Bob Naman kémikus kőolajnyomok után kutatott, és arra számított, hogy legfennebb öt az egymillióhoz arányban talál olajrészecskéket, ehhez képest 16, 29, sőt, 66 részecske is akadt. A legsokkolóbb eredményt egy, a Dauphin Island Marina kikötő mellőli vízminta mutatta: amikor az olajat a víztől elválasztó vegyszerrel akarták kezelni, a lombik egyszerűen felrobbant. Naman úgy gondolja, hogy ezt a reakciót a BP által használt Corexit vagy metángáz okozta.

WKRG.com

Forrás: The Huffington Post

Kőolajfüggőségünket is bizonyítja a Mexikói-öböl katasztrófája

Fotó: An Ceann Corr/flickr.com

A Mexikói-öbölben történt katasztrófa után olajfüggőségünk erősen megkérdőjeleződik. Az azonnali károk talán megfizethetőek – de mi lesz a hosszú távú környezeti ártalmakkal? Mindez utolsó figyelmeztetésként kell hogy szolgáljon minden olajvállalatnak – írja William Jackson, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) igazgatóhelyettese a BBC Green Room rovatában.

Amióta 1858-ban Pennsylvániában az első mélyfúró olajat hozott felszínre, a relatívan olcsó és könnyen megtalálható és kitermelhető üzemanyag elsődleges energiaforrásunkká vált. Az utóbbi másfél évszázadban a kőolaj az emberi élet szinte minden aspektusát megváltoztatta. A soha nem tapasztalt lehetőségek azonban mára már mindenki által ismert problémákhoz vezettek. Olvasd el a teljes sztorit

Mexikói-öböl: az olajfolt már Puerto Rico-nagyságú

Fotók: New Orleans Lady/flickr.com

A British Petroleum fejlesztési terve nem tartalmazott „katasztrófa-forgatókönyvet” arra az esetre, ha ilyen masszív szivárgásra kerülne sor. Úgy gondolták, elég távol van a platform a parttól, és egy baleset nem gyakorolna “jelentős mértékben ártalmas hatást” a természetvédelmi területekre és a partvidékre. Hát tévedtek.

Olvasd el a teljes sztorit