Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Bözsike akcióban»

Új főtér születik Sepsiszentgyörgyön. De miért nem tudhatunk a részletekről szinte semmit?

Szánalmas az egész ügy, nagyon szánalmas. Nagyon nehezen gyűlt össze ehhez a cikkhez az anyag, többször gondoltam úgy, hogy ami nem megy, azt kár kínozni. Ez a cikk nem mestermű, amatőr munka, amatőr bizony, mint csodás városunkban a tájékoztatás mikéntje.

Bözsike akcióban

Az sem túl felemelő, hogy két civil kezdeményezésen túl, semmilyen fórumon nem kaphattak választ kérdéseikre a park felújítása iránt érdeklődők. A polgármesteri hivatalból senki sem gondolta úgy, hogy a 2011-ben megtartott közmeghallgatás után („Sepsiszentgyörgy Központ Övezeti Városrendezési Terve”), 2015-ben nem ártana feleleveníteni az emlékeket, mert rohanó világban élünk és minden változik.

Új főtér születik

Mert úgy kell egy újabb főtér, mint egy falat kenyér.

Felújítják a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkot, és ez a téma meglehetősen sok vitát szül.
Félrevezető ez a megfogalmazás is, hiszen nemcsak a parkot újítják föl. Az alábbi térképen beszíneztük azokat a részeket, ahol jelenleg munkálatok zajlanak, vagy a közeljövőben munkálatokat terveznek.

terkepsarkany2
munkálatok térképe, köszönet Toró Attilának a színezésért

Ez a cikk a Bazársortól a Szent György-szoborig tartó területen megkezdett munkálatokról szól (piros szín), és nem lesz szó benne a színház előtt és a Mikó utcában később ütemezett munkálatokról (kék szín), egyszerűen azért nem, mert alig tudok róla valamit. Ugyancsak nem lesz szó a városmagban (a Sugás vendéglő, posta, tömbházak, és Bene-ház által körülhatárolt terület) tervezett munkálatokról sem.

A zöld színnel jelölt sárkánydombot külön projektként kell kezelni, a sárkánydombra még nincs engedély. A sárkánydomb feje a térkép bal felső sarkában keresendő. Így összesen három kisebb tervről beszélhetünk: piros és kék zóna, sárkánydomb és városmag (nincs a térképen). Ezt nem egyszerű átlátni, de remélem mégiscsak sikerül.

Közös kincsünk az Erzsébet park címmel május 26-án beszélgetést szerveztünk, ahová meghívtuk Szentgyörgy városmenedzserét és a sárkánydomb tervezőjét. Meglepetésünkre utolsó percben a polgármester is megtisztelt jelenlétével, így izgalmas kétórás beszélgetésben vehettünk részt, de egyetlen kérdést sem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Ezen a beszélgetésen nem vett részt a látványterv készítője. Azt vártam, hogy meggyőzzenek arról, hogy erre a sok átalakításra a város polgáraként nekem is szükségem van, és csodás dolgokkal gazdagodunk. Szerettem volna, ha elkápráztatnak, vagy legalább megpróbálnak elkápráztatni.

Sokan kritizálták Szentgyörgy népét, hogy csak akkor kezdett törődni a parkfelújítással, amikor már zöld hálóval körbekerítették a 48-as emlékműtől a Bazársorig terjedő részt. Ez a körbekerítés erős jel volt, nehéz lett volna nem észrevenni.

Szentgyörgy népe már sok nagyszerű tervről hallott, a nagy álmoknak felénk hagyományai vannak, de annak is hagyománya van, hogy az álmok csak álmok maradnak. Terveztek már két hidat is az Oltra, repülőteret Szépmezőre, de még egy füvészkert alapkövét is letették a Kolcza-gödörben, az alapkő még megvan. A tizedik nagyszerű, de dugába dőlt terv után már csak legyint a nagyérdemű.

Nagyon egyszerű azt mondani, hogy egy téma senkit sem érdekel, mert a közmeghallgatáson csak pár érdeklődő jelent meg. Ez a kritika az idei, a városmag rendezési tervéről tartott közmeghallgatás kapcsán is megfogalmazódott, mert alig tíz érdeklődőt vonzott.

Érdemes pár dolgot leírni: a közmeghallgatásokat nem szívbéli jóságból, vagy túlcsorduló tájékoztatási vágyból tartják, hanem mert törvény írja elő. A közmeghallgatások meghirdetése megtörténik ugyan, de mintha a meghirdetők sem lelkesednének különösebben az ötletért. Meggyőződésem, hogy ha egy hivatal tájékoztatni szeretne, akkor megtalálja a módját, hogy megfelelően tájékoztasson. A legutóbbi közmeghallgatás értesítője így szól:

SEPSISZENTGYÖRGY POLGÁRMESTERI HIVATALA
köztudomásra hozza,
hogy 2015. március 16-án, 12 órai kezdettel közmeghallgatást tart (2701/2010 sz. rendelet, 28-as cikkely, b. pontja alapján) Sepsiszentgyörgy központjának övezeti városrendezési tervének (PUZ) módosítási javaslatával kapcsolatosan.
A közmeghallgatás helyszíne: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának 29-es terme.
A javasolt tervről további információk a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati, Tájékoztatási és Iktató Irodájában találhatóak (1918. December 1. utca, 2. szám, 1-es iroda). Ugyanitt az érdekelt személyek írásban közölhetik észrevételeiket 2015. március 13-ig.
 (http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/index.php?pid=2364)

A szakzsargonban nem jártas lakosnak ez nem sokat mond, nem érzi magát érintettnek és nem gondolja úgy, hogy neki részt kellene venni a közmeghallgatáson. Szerencsésebb lett volna ezt az információt egy városrendezésről szóló cikkben is megírni. Gondoljunk arra, hogy kampány idején a pártok mennyire összekapják magukat, akkor minden eszközt megtalálnak ahhoz, hogy elérjék szavazóikat, például, ha akarnánk, sem tudnánk megugrani a postaládákba gyúrt szórólapok elől. Kampányon kívül az összes eszközről és módszerről megfeledkeznek.

Mondhatjuk, hogy a városrendezési terv egy álom, de igencsak körülményes álomnak tekinteni egy engedélyeztetett parkfelújítási tervet, aminek egy részére már közbeszerzési pályázatot is kiírtak, és már nyertese is van, mi több, már a munkálatokat is elkezdték. Ez már nem álom, ez már a rögvalóság.

Megpróbáltuk kideríteni, milyen munkálatokat terveznek. A terveket nem sikerült megnézni, mert a tervek megtekintése nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A tervezett beszélgetés előtt ketten próbálták megtekinteni, egyiküknek sem sikerült. Van ez így, az érdeklődő polgárnak legyen sok ideje és türelme, ha úrrá lesz rajta a kíváncsiság.

Szegény ember vízzel főz, a napilapok cikkeire támaszkodtunk, meg a városban fellelhető látványterv-részletekre és a park felújításának térképére. Ez így elég sovány anyag volt, de csak ennyi állt rendelkezésünkre.

A beszélgetést megelőző héten a látványterv pár részlete már kikerült a zöld kerítésre, ugyanakkor a polgármesteri hivatal honlapján is közzétették.

http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/index.php?page=&pid=2414

Itt már látható, hogy hová épül majd az új szökőkút és a kőszínpad, de sehol nem látható a vizes körönd és a különleges pihenő.

A zöld hálóra rögzített látványterv térben elhelyezve így mutat. Aki több információt szeretne, az a park felújításának térképén keresgélhet. Érdemes megfigyelni, hol bújik meg a térkép.

Pár érdeklődővel guggolva tanulmányoztuk a térképet, próbáltuk megfejteni. De nem csak a térkép elhelyezése problémás. Nehezen olvasható, és senkinek nem jutott eszébe magyarul is leírni a jelmagyarázatot. Aki érti, az örüljön, aki meg nem érti, az nem érti, nem kell mindent érteni. Furcsa érzés, hogy egy székely városban fel kell hívni a figyelmet a kétnyelvűség hiányára. Maga a térkép is megérdemelt volna egy külön táblát, hogy ne kelljen lehajolni a szent humuszig.

Parkfelújítás a víz jegyében. Mit tudunk egyáltalán a parkfelújításról?

Nem sokat, és a helyzet a beszélgetés után sem sokat változott. Míg a beszélgetésre készültem, kijegyzeteltem az addig megjelent cikkeket, elolvastam a cikkek alatt megjelenő kommenteket és a közösségi oldal kommentjeit is átbolhásztam.

A parkfelújítás kapcsán két téma borzolta a kedélyeket, egyik a parkban kivágott fák száma, a másik pedig a sárkánydomb.

A park fáiért aggódókat megvigasztalták, hogy 40%-kal több lesz a zöld terület, mint a park átalakítás előtt volt. Ebbe a zöld területbe beleszámolták a sárkánydombot is, ami kétségtelenül zöld színű lesz, mert a terv szerint majd fű nő rajta, valamint zöld felületnek számítanak a tervezett dézsás növények is. Aki faölelgető lelkületű, annak szava is eláll a felháborodástól. Nehéz elfelejteni a télen kivágott fákat, de arra is van magyarázat, betegek voltak, vagy rossz helyen nőttek. Ez utóbbi több mint mókás, végig nem gondolt mondat ugrott ki a fogak kerítése mögül. De nincs beszélgetés mély bölcsességek megosztása nélkül sem, a fák múlékonyak és semmi sem örökkévaló, vallja a látványterv készítője, aki saját bevallása szerint fák százait ültette, és ezzel alig marad le városunk másik hírességétől, aki szerint az erdő cseresznye, ami, ha megérik, vágni kell. Ez utóbbi nem parkkal kapcsolatos beszélgetésen hangzott el, de mély nyomott hagyott a hallgatóságban.

A városi kertészet kertésze, aki leginkább érintett az ügyben, eddig még nem szólalt meg, de állítólag készült felmérés a park fáinak állapotáról, szerencsések talán láthatják.

A sárkánydomb saját értelmezésemben egy 33 méter hosszú, 13 méter széles és 5 méter magas, építési hulladékból épült domb, amit termőfölddel borítanak és végül gyepszőnyeggel fednek. A domb dőlésszöge 22,38 fok. Ennyi a sárkány anatómiája, a sárkánydomb különféle olvasatait pedig a napilapok megjelent cikkeiben találja a jámbor olvasó. Pillanatnyilag a többi építendő elem jobban érdekel, ezek a sajtóban csak felsorolásként jelennek meg. Lesz még egy szökőkút, egy vizes körönd (más források szerint kút), egy kőszínpad, és egy különleges pihenő.

Nagyon jó lett volna, ha találok egy olyan építészt, aki meggyőz arról, hogy nem egészen 200 méternyi területen szükség van két szökőkútra és egy vizes köröndre, bármi legyen is az utóbbi. Volt valami perverz bája annak, ahogy megpróbáltam kérdésekkel körüljárni, hogy mégis micsoda a vizes körönd. Eddig annyi derült ki, hogy nem ivókút és nem szökőkút, de körbe lehet majd ülni és ott lehet majd nézni a vizet.

A meghívottak közül senki sem mondott egyetlen adatot sem arról, hogy a tervezett építményeket miként kellene elképzelni, hol kellene őket a térben elhelyezni. További információkért a tervek olvasgatását ajánlották. Ez elég bizarr ötlet egy parkfelújítás témájú beszélgetésen. Köszönjük, nekünk is eszünkbe jutott, de nem fértünk hozzá. Ha már a napilapokban is írtak róla, talán jobb lett volna, ha minden építendő elemről valami képet mutatnak. Sok nagyszerű program érhető el a XXI. században, két múzeumi gyűjteményből származó fénykép megmutatása visszavisz ugyan a múltba és talán választ ad a jelen pár kérdésére, de nem túl erős vizuális élmény, mikor ilyen szépségek érhetők el a neten. Profibban is lehetett volna.

Meghökkentő, hogy mennyire elszokott mindenki attól, hogy konkrét számokra kérdezzen rá. Mivel egyik meghívott sem tudta, hogy egy év alatt mennyibe került a városnak a Mihai Viteazul téren már üzemelő szökőkút, így közérdekű adatigényléssel éltem. Kiderült, hogy 7713,5 lejt fizettek tavaly. Még nem láthattam a terveket, de úgy gondolom, az új szökőkút sem marad el méretben a Mihai Viteazul téren találhatótól, így megelőlegezem neki is a 7713,5 lej fenntartási költséget.

Összességében a tájékoztatás meglepően felszínes volt. Bár a parkfelújítás térképének egynyelvűségét szóvá tettem, több hét elteltével sem javították. Ígérték, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ adnak, de az is elmaradt. A szökőkút fenntartási költségét, amire ugyancsak rákérdeztem, csak közérdekű adatigénylés után tudtam meg.

A park felújítása uniós pénzből történik, ez alól kivétel a sárkánydomb, ez helyi pénzből épül. Az EU ad pénzt az építésekre, de nem ad pénzt a fenntartásra, így nem mindegy, hogy mit építünk, mert a fenntartási költségeket a város fogja fizetni. Tudom, hogy ez pitiáner hozzáállás, mert van itt pénz bőven, idén csak ügy ömlik városkánkba, de jönnek még szűk esztendők. Bár még mindig indulatokat szül, jó lenne túllátni a sárkánydombon, nem csak sárkánydomb épül, jelenleg a park átalakításának csak egy kis szelete zajlik, hátra van többek közt egy új közvécé építése is. Több fórumra lenne igény, mert sok kérdés van, és mindenki szeretne kérdéseire választ kapni.

Június 25-én vitaestet rendezett a Saint George Debate Corner a sárkánydombról, ahol ugyancsak jelen volt a sárkánydomb tervezője, és egy újabb munkatársuk, a látványterv készítője is megjelent. A szervezők minden jóindulata ellenére, folyamatosan úgy éreztem, hogy a helyzet nagyon szánalmas. Nem tudtunk meg majdnem semmit, aki itt próbált képet kapni a tervről, az pórul járt. Amiről képet kaptunk, az a látványtervező arroganciája volt. A technikai felkészültség a nullához közelített, egy laptopon lehetett rálesni a tervekre. Valószínűleg félreértettük a vitasarok lényegét, ők egyféle nagyon hatásos retorikai gyakorlattal készültek és egy adott ponton teljesen mindegy volt, hogy a téma a sárkánydomb, vagy az ókori Róma feslett erkölcse.

A vita szervezőinek nem a lakosság tájékoztatása volt a célja.

Továbbra is ott vagyunk, ahol a part szakad, szánalmas, nagyon szánalmas.

Sepsiszentgyörgyi központátépítés: kételyeik vannak a park fáinak kivágását ellenzőknek

park terv2

Sepsiszentgyörgy belvárosa új arculatot nyer az év végéig. A tervben szerepel a központ forgalommentesítése azáltal, hogy egy autóktól mentesített teret hoznak létre, ugyanakkor a tér egyik szegletében egy lezuhant sárkányt mímelő dombot, térplasztikát helyeznek el.

Olvasd el a teljes sztorit

Dísz-közmeghallgatás Rétyen: Bözsike beszámolója

rety2

Május 18-án közmeghallgatást tartott a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a rétyi Schweighofer-gyár erőművének környezetvédelmi engedélyeztetése kapcsán. Az ügynökség úgy döntött, megadja az engedélyt a S.C. Bioelectrica Transilvania S.R.L.-nek a gyár áramellátását biztosító erőmű működésére, annak ellenére, hogy azt megelőzően négy civil szervezet kérte az engedélyeztetés felfüggesztését a gyár tevékenységével kapcsolatos törvénytelenségek miatt. Alább egy aktivistabeszámoló következik a rétyi közmeghallgatásról “Rétyi mutyi, egy közmeghallgatás kulisszatitkai” címmel.

Olvasd el a teljes sztorit

Mi a baj a vadászati törvény módosításaival?

vadaszat
photo by Milica Majlkovic via shutterstock.com

Az alábbi beszélgetés a Radio France International rádió Zöld Bolygó műsorában hangzott el, az igencsak ellentmondásos vadászati törvényről, pontosabban annak ellentmondásos módosításairól. Ezt a törvényt Klaus Johannis elnök nemrég visszaküldte a parlamentnek, újbóli megvitatásra.

A műsorban Ovidiu Bufnilăvel , a Román Ornitológiai Társaság kommunikációs felelősével Cosmin Ruscior beszélgetett. Hogyan kellene módosítani a törvényt és milyen hatásai lennének a parlament által eszközölt módosításoknak? Most megkaphatjuk a választ a civil szervezetek szemszögéből.

Mi a probléma ezzel a törvénnyel, hol vannak gondok?

Hol nincsenek? A mi szempontunkból mindenütt gondok vannak. A vadászati törvényt, ezt mondják maguk a vadászok és a civil szervezetek is, valamikor megalkották és azóta folyamatosan foltozták és újrafoltozták. Pillanatnyilag a különféle sürgősségi kormányrendeletek és kormányhatározatok után aberráns helyzetekig jutottunk és most sokat veszíthetünk elsősorban az Európai Bizottságnál, mert egy újabb kötelezettség-szegési eljárást kockáztatunk.

Bizonyos fajoknál meghosszabbították a vadászidényt. A szenátusban megszavazott törvény még csak öt madárfajra akart a párzás előtti vonulási időszakban vadászatot engedélyezni. Miután ez a törvény elhagyta a képviselőházat, útban az elnöki hivatal felé, már 18-ra nőtt a fajok száma. Ha legalább ezeknek a fajoknak a romániai állományát ismernénk, akkor nem lenne probléma, de azok az állományok amiket jelentenek, elképesztőek számunkra és a szakemberek számára is.

Itt van pl. a vetési lúd (Anser fabalis) példája. Ennél a fajnál évről évre nőtt a kvóta, nem győztünk csodálkozni, hol találtak ennyi vetési ludat Romániában, mikor becsléseink szerint, a terepi felmérések szerint, valahol 20 és 100 között van, míg a vadászkvóta szédítő, 27.000 példány. Nem tudjuk hol találnak ők ennyi példányt, de ez egy újabb problémához vezet. Nem szeretnék azon kacagni, hogy nem tudnak számolni, és nem tudok azon sem kacagni, hogy a vadászok nem ismerik a lúdfajokat. Igen, összetéveszthető a nagy lilik fiatal példányaival, de nem is ez a baj, hanem az, hogy ernyőfajról van szó.

Vetési lúdra később lehet vadászni és a vadász mondhatja azt, hogy vetési lúdra megy, de egyebet lő és a baj más fajokat is érint. Senki nem tudja bebizonyítani, hogy Romániában 20.000 vetési ludat lőtt. A lehető legkomolyabb módon, számlálással, fényképekkel, bármikor szóba állhatunk a vadászokkal.

Mi erre a magyarázat? Félreértés, hiba?

Nem hiszem, hogy félreértés lenne, bármennyire szívesen kacagnék valakin, egyszerűen nem hiszem, hogy félreértés. A vetési lúd ernyője alatt más fajokra vadásznak. És ez nagyon nincs rendben, már csak azért sem, mert párzás előtti vonulási időszakról beszélünk és ebben az időszakban tilos vadászni. Ilyenkor keresnek párt. Vannak vadludak, amelyek Romániába jönnek telelni és itt keresnek párt, attól a pillanattól kezdve az Európai Bizottság madárvédelmi irányelve szerint tilos a vadászatuk.

A mi vadászaink még vadásztak volna 2010-ben is, mikor kis híján kötelezettség-szegési eljárás indult ellenünk, de kiadtak egy sürgősségi kormányrendeletet és nem módosították a törvényt. Tehát maradtak a most érvényes időszakok. Az új vadászati törvény tervezete meghosszabbítja ezeket az időszakokat és ez, ha ne adj isten átmegy, akkor kötelezettség-szegési eljárást von maga után.

Értem. A másik probléma a magántulajdonhoz való joggal kapcsolatos. Miért?

Nagyon egyszerű. Nézzük a romániai területeket. Vannak olyan területek, ahol nem vadásznak, például a Duna-delta, de Romániában pillanatnyilag az a terület, ahol vadásztársaságok vadászhatnak, 22 470 504 hektár és ez Románia területének 92%-a.

Rendben, vadásznak, vadásznak, de ha azt mondja a tulajdonos, hogy ő nem kér belőle? Ezt nem lehet. Az új törvény szerint, amit a képviselő urak megszavaztak, bármilyen területre bemehetnek vadászni. Önnek, mint tulajdonosnak, semmilyen beleszólása sincs, mi több, kötelezően hagynia kell, hogy a területén különféle ideiglenes létesítményeket állítsanak fel, itt olyan dolgokra kell gondolni, mint vadászles, vagy az állatokat odacsalogató vadetető. Nem normális, hogy belépjenek a területére.

Esetleg vihetek neki egy meleg teát.

Lehet, hogy kávét szeretne.

Van valami hivatalos magyarázat? Van kapcsolatuk a parlament tagjaival? Mit mondtak, hogy magyarázzák ezeket a változtatásokat?

Ezeket a módosításokat egyáltalán semmilyen módon nem indokolták. Senki nem módosította. Volt parlamenti kapcsolatunk, az egyetlen képviselő, Varga képviselő asszony volt, aki szeretett volna többet tudni arról, mi történik. Elmagyaráztuk neki a kötelezettség-szegési eljárást, és azt, hogy miként állították le (2010-ben), és miért kockáztatjuk újra. A képviselő asszony megértette, ezt láthattuk mi is a parlamenti felszólalásakor, azt mondta, amit mondani kellett, de nem hiszem, hogy bárkinek lett volna rá füle.

Lucia Varga képviselő asszonyról van szó, a liberális párt vizek, erdők és a haltenyészet felügyeletével megbízott volt miniszteréről?

Pontosan.

madarak

Szeretném megkérdezni, hogy most milyen elvárásaik vannak a parlamenttel szemben, mit várnak ettől az újbóli megvitatástól? Ha a döntéshozók változatlanul, vagy nagyon hasonló formában fogadják el a törvényt, az elnöknek ki kell hirdetnie.

Tudunk erről, és nem feltétlenül tippelésekről van szó, mint egy sportmeccsen. Jól meg kell gondolni, mert a vadak száma, ahogy a vadászok nevezik, vagy az állatvilág, ahogy mi civil csoportok nevezzük, nem végtelen. Nagyon észnél kell lennünk. Egy adott pillanatban, tíz évvel ezelőtt, Albániában vadászati embargó volt, mert a madarakért bolonduló olasz vadászok tömegpusztítást rendeztek. Az embargó öt évet tartott Albániában, azalatt nem vadásztak, hogy helyreálljon a vadállomány egyensúlya. Ez a helyzet itt is bekövetkezhet.

Az új törvényi előírások, amiket az urak ránk akarnak kényszeríteni, ide vezetnek. Sajnos a külföldiek Romániában való vadászása már iparrá válik, a turizmus egyik ágazata lesz a vadászturizmus. Azért jönnek majd ide, hogy bizonyos fajokra vadászhassanak Romániában. Az olaszok leginkább a madarak miatt jöttek.

Milyen külföldiek érdeklődnek leginkább a romániai vadászat iránt?

Olaszok, de a líbiaiak még rosszabbak. Különféle cégek vannak, amelyek vadászati túrákat rendeznek és akik külföldi vadászokat hoznak, puskát és a muníciót bocsátanak a rendelkezésükre. Ahogy én tudom, ez a vadászat inkább hasonlít tömegmészárlásra, mint vadászatra. Jön a külföldi vadász, leül egy kényelmes kempingszékre és elektronikus madárhívót tesznek ki. Például pacsirtákat csalogatnak, ami a mi szempontunkból szintén egy ernyőfaj. Odacsalogatják a pacsirtákat és a vadász nem tesz egyebet, mint ül a széken, kezébe adják a töltött puskát és lő. Ez mészárlás. Ez már nem vadászat. A sportról ne is beszéljünk…

A törvény ezt megengedi, vagy véletlenül van egy kiskapu?

A törvény nem engedi meg az elektronikus vadhívó használatát. Nem engedik meg, de ettől még használják. Sok cikk van erről, már a Newsweekbe is bekerültünk az énekesmadarak mészárlásával. Az a probléma, hogy ők azt mondják, pacsirtára vadásznak. Pacsirtára a kvóta 100 darab naponta, de a magyarországi határon eszméletlen mennyiségű madárral kapták el őket, tíz- és százezrekkel. Tavaly Ialomița megyében volt egy eset, mikor a rendőrség Fegyverek és lőszerek osztálya a Román Madártani Egyesület ialomițai koordinátorának segítségét kérte, hogy nézze meg, milyen fajokat lőttek le az olasz vadászok. Volt pacsirta is, de mellette mindenféle énekesmadarat lelőttek. Sörétről van szó, a sörét meg nem válogat, hogy ez egy széncinege, ez egy kék cinege, szikipacsirta, mezei pacsirta, mind lelövik és elviszik. Ez már több a soknál. Pedig ez a vadászat illegális. Ez egy határvonal a legális és illegális vadászat között.

(Itt bekapcsolódik a beszélgetésbe telefonon Luminița Tănasie, a Natura 2000 Koalíció vezérigazgatója.

Tudjuk, hogy a Natura 2000 Koalíciónak is voltak meglátásai a vadászati törvénnyel kapcsolatban. Mi az önök álláspontja?

Liminița Tănasie: A Román Madártani Társaság is tagja a Natura 2000 Koalíciónak. Velük és még 15 tagszervezet képviselőivel közösen megfogalmaztuk szempontjainkat Johannis elnök úr részére, és a törvény újratárgyalását kérjük. Ahogy Ovidiu is mondta, a romániai vadászati törvényt alapjaiban át kell gondolni. Pillanatnyilag még két módosító javaslat van a parlamentben és folyamatosan születnek ilyen javaslatok, de még soha nem ültek asztalhoz az érintett felekkel, hogy olyan törvény születhessen, ami mindenkinek megfelel. A vadászat egyeseknek sport, másoknak vadgazdálkodás, harmadiknak meg …

Harmadiknak pedig az erdő egyik formája.

L.T.: Pontosan. Igazából azt reméljük, hogy, ezt a törvényt jelenlegi formájában nem szavazzák meg. A fontosabb problémák, hogy több madárfaj esetében is meghosszabbítják a vadászidényt és a tulajdonhoz kapcsolódó jogok. Az elnök úr is mindkettőt észrevételezte, de még más probléma is van a törvénnyel. Túl sok módosítást végeztek, olyan mintha egy teljesen új törvényt írtak volna, nem csak két-három cikkelyt módosítottak. Tulajdonképpen mi is egy teljesen új törvényt szeretnénk, amely szem előtt tartja az összes érintett érdekeit.

Említette, hogy a parlamentben még van egy-két módosító javaslat, de önökkel nem tanácskoztak. Szerettek volna részt venni a bizottságok munkájában, de elutasították? Önök hogy jártak el?

L.T.: Nem arról van szó, hogy velünk nem tanácskoztak. Mi figyelemmel kísértük ezt a törvényjavaslatot, el szeretnénk menni a Képviselőház bizottságainak ülésére, hogy elmondhassuk a mi szempontjainkat és tájékoztassuk őket a kötelezettség-szegési eljárás kockázatairól, amit az Európai Bizottság indíthat. Újra kihangsúlyozom, hogy mi nem szeretnénk egy toldott-foldott törvényt, amit évente háromszor megváltoztatnak. Szeretnénk, ha a vadászati törvényt nem csak a vadásztársaságokkal vitatnák meg, hanem a környezetvédelmi minisztériummal, a védett területek gondnokaival és azokkal is, akik az vadállomány felmérését végzik, hogy meghatározzák ezeket a kvótákat. Több probléma van.

Egy utolsó kérdés. Mit fognak tenni, ha ezt a törvényt hasonló vagy változatlan formában szavazzák meg?

L.T: Elsősorban tájékoztatjuk az Európai Bizottságot a vadászidény meghosszabbításáról, ezt azonnal megtesszük. A Környezetvédelmi Főbiztosság már tud a tevékenységünkről és arról, hogy ez a törvény igencsak bizonytalan állapotban van és értesítjük az Európai Bizottságot, hogy tegyék meg a jogi lépéseket a román állammal szemben.

(…)

madarak2

Innen kezdve újra Ovidiu Bufnilă a kérdezett.

Lumința is említette, hogy a vadászati törvény felülvizsgálatára, megváltoztatására lenne szükség. Miért? Mi nem elég érthető, mit kellene még tartalmazzon?

Sajnos nem elég érthető és ezt a legkomolyabban mondom. A törvényt annyiszor foltozták, annyiszor kiegészítették és módosították, hogy pillanatnyilag, ha arra az egyszerű dologra vagy kíváncsi, hogy hol vadászhatnak és hol nem, vagy, hogy mi a különbség a vadászalap és a vadászati alap között, az egész annyi szerteágazó, hogy semmit sem fogsz érteni. A bevezető rendelkezéseknél arról van szó, hogy majdnem az egész országban lehet vadászni, de miután elolvasol pár cikkelyt, kiderül, hogy nem csak a Duna-deltában és a nemzeti parkokban, meg a tájvédelmi körzetekben tilos a vadászat, hanem még pár más területen is.

Hatalmas összevisszaság uralkodik. Míg olvasod a törvényt, úgy érzed, hogy egyéni igényekhez szabták, csúnyán belegyalogoltak. Utána már nem volt szükség rá és újrajavították, így teljesen lehetetlen úgy olvasni, hogy ne bukkanj egymásnak ellentmondó dolgokra. Az egyik példa erre az új törvénytervezetből az, ami a természetfotósokra vonatkozik. Az új törvénytervezet szerint, a természetfotósok nem térhetnek le a kijelölt turistaösvényről, hogy ne zavarják a vadakat. Fényképezőgéppel nem mászkálhatsz, tilos. Ellenben a vadászok mindenki területére bemehetnek, sőt vadászleseket is építhetnek.

Mit fognak tenni, ha a törvény ilyen formában marad és a parlament megszavazza? Mit fognak tenni, miként fognak kommunikálni?

Azt tudom, hogy mit nem fogunk tenni. Nem fogunk tétlenkedni. Ez biztos. Első és legelső sorban tájékoztatjuk az Európai Bizottságot arról, hogy mi történik Romániában az új törvénytervezettel és biztosítom, nem fog sokáig hasonló formában maradni. Másodsorban a lakosság segítségét kérjük, mint már sokszor és a képviselő meg szenátor uraknak tudniuk kell, hogy a közelmúlt legnagyobb utcai megmozdulásai a természetvédelemmel kapcsolatos problémák miatt történtek. Ne gondolják azt, hogy mindent megtehetnek, amit csak akarnak!

Nekünk, az RME-nek, 2006-ban volt egy kampányunk A Pacsirta: íz vagy hang? címmel. Több mint 70.000 aláírást gyűjtöttünk össze, hogy a pacsirtát levegyék a vadászható madarak listájáról. Sikerült. A vadászlobbi olyan óvatos, hogy soha nem derül ki, kik azok, akik a bizonyos fajok vadászatát támogatják, úgyhogy egy év után a pacsirta újra a listára került. És ez zavar minket. Zavar minket, mert a román nép nem eszik pacsirtát. Kevés olyan román vadász van, aki pacsirtát eszik. Néha romániai vadászfórumokat is olvasok, és a vînătorul.ro portálon lehet olvasni egy panaszt arról, hogy egy vadász Konstanca megyében pacsirtára kért engedélyt vadászidényben, és nem kapott, mert jöttek az olaszok. Addig, amíg a (vadász)turizmust pártoljuk, nem lesz vadászat és semmiképp nem lesz fenntartható vadászat. Mi lényegében ezért harcolunk. Nem arra törekszünk, hogy senki ne menjen az erdőbe és hagyják békén a vadakat. Nem. A vadászatot is fenntartható módon kell művelni, mint minden más tevékenységet. Ha az iparban és a mezőgazdaságban lehetséges a fenntarthatóság, a vadászatban miért ne lehetne?

Többször előkerül ez a félreértés, talán már ön is találkozott ilyen emberekkel, akár a parlamentből is, akik úgy néznek a civil szervezetekre, mint valami tálibokra, akik teljesen betiltatnák a vadászatot Romániában.

Nem erről van szó, valaki írt a Facebook-oldalunkra, hogy mi lesz most, arra ébredünk, hogy elözönlenek a nyulak és seprűvel fogjuk ütni őket? Ezt a nyúlapokalipszis történetet még nem hallottam, de nincs értelme végletekbe esni. Tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert sok olyan dolog történik Romániában, ami nincs rendben. Miközben nő a vadászok száma, nőni fog a kvóta is. Példa erre az erdei szalonka (Scolopax rusticola): erdei szalonkára az 2009-2010-es idényben a kvóta 14.247 példány volt, a 2014-2015-ös idényre pedig 19.167-re nőtt. Becsléseink szerint az erdei szalonka-populáció valahol 1.000-5.000 példány körül van. Hol vadásztak 19.000 darabot? Lehet, hogy más fajt lőttek és nem ismerték fel.

Ez is megtörténik, nagyon sajnálom, hogy ezt kell, mondjam, de a vörösnyakú lúdról (Branta ruficollis)van szó. A vörösnyakú lúd a legveszélyeztetettebb vadlúd Romániában. A RME két fiatal és erős gúnár vörösnyakú ludat megjelölt műholdas jeladóval. Romániából és Bulgáriából vonultak Szibériába, Darcot lelőtték Kazahsztánban, de Decebal sikeresen odaért, fészkelt és a tavaly visszatért Romániába. Idén viszont nem tér vissza, eltűnt. Műholdas jeladó volt rajta, ezek nagyon erős szerkezetek, addig semmi probléma nem volt, minden GPS adatot megkaptunk. Lehetséges, hogy lelőtték és a jeladót tönkretették a vadászok. De nem állítom, hogy biztosan ez történt. Régebb ugyanilyen jeladónk volt egy rétisason, a rétisas meghalt és vaddisznók ettek a teteméből, beleharaptak a jeladóba, de csak az antennát sértették meg, még mindig küldi a jeleket, napelemmel működik, nem merül le.

Ialomița megyében, Slobozia mellett, egy vadász vadlibákra ment, de két vörösnyakú ludat is lőtt, amit tilos vadászni. Ha véletlenül lövik le, az is 1500 euróba kerül. Az úriember büszkén osztotta meg a fotóját a terepjáróval, a puskával és a sorba kifektetett libákkal, nem tudta, hogy mi van ott. Valaki bekommentelt, hogy rejtse el a vörös nyakúakat. A férfi azt sem tudta miről van szó. Azt sem tudta, hogy védett madár. Előfordulhat, hogy a vadászvizsga túl könnyű. Volt egy együttműködésünk a vadászokkal, még közös útmutatót is kiadtunk arról, mely madarak vadászhatók, melyek nem. Mi készen állunk az együttműködésre, szó sincs arról, hogy tálibok lennénk.

Hogyan válhatsz vadásszá Romániában?

Elsősorban akarnod kell, van egy pszichológiai teszt, el kell menni a rendőrségre és le kell tenned egy kötelező vadászvizsgát, amelyen különféle fajokat kell felismerned. Van, aki megtanulja ezeket a fajokat, azután vagy nem forgatják többet a kiadványokat, tankönyveket, vagy nem nézik, hogy mit lőnek. Ez nagyon sokszor megtörténik, mert ha egy vadász vadlibára és récére megy, amikor borús az ég, vagy köd van és nem lát, de hallja fenn a rajt, le fogja lőni a vörösnyakú ludat is, mert a vörösnyakú lúd egy másik fajjal, a nagy lilikkel (Anser albifrons) alkot rajt. Ha kilőtték, a sörétfelhő nem tesz különbséget. Nem is látja mire lő, és lelövi. Annyit tud, hogy lúd, de lelövi a védett fajt is.

Ki foglalkozik az ellenőrzéssel?

A vadőrök.

Akik sokan vannak, vagy kevesen? Jól vagy rosszul fizetik őket? Korrumpálhatók? Meséljen bővebben róluk!

Nem mondanám azt, hogy sokan vannak, pont ellenkezőleg, a vadőrök helyzetét mindenki ismeri Romániában. Nincsenek sokan, nincsenek elegen és ezt ők is tudják. Nem tudom mennyire fizetik meg őket, talán majd ők elmondják egy másik műsorban, de a mi szempontunkból a vadász a vadászt védi, ezért be kellene vonni az állam más intézményét is. Ha nincs ilyen intézmény, akkor hozzanak létre. A rendőrségnél van a Fegyverek és lőszerek osztály, ami a vadászokat ellenőrzi, bizonyos számú töltényt használhatnak, ha átlépik a megengedett töltényszámot, büntetést kapnak.

Ellenőrzik őket, de visszatérve a ialomițai esethez és az olasz vadászokhoz, amikor különféle fajokat találtak, a Fegyverek és lőszerek osztálya kimegy terepre, de a rendőrség nem biztos, hogy felismeri a fajokat. Viszont, ha van velük egy biológus szakértő is, abban a pillanatban mondhatja, hogy ez nem az a faj, amit mondanak, nem pacsirta, hanem széncinege. Ezt illegális vadászni. Ettől a pillanattól a vadászat illegálissá válik.

És pillanatnyilag vannak ilyen szakértők, vagy jó lenne, ha lennének?

Vannak. Minden környezetvédelmi civil csoportnál vannak biológusok és az már tényleg sok lenne, ha nem lennénk képesek megkülönböztetni a széncinegét a pacsirtától. Vannak szakértők Romániában, a Környezetvédelmi Őrségnél és a Környezetvédelmi Ügynökségnél, mindenhol. Az államnak is vannak biológus szakértői, nem arról van szó, hogy mind civil szervezeteknél dolgoznak. Az államnak vannak szakértői, csak nem akarják terepre küldeni őket.

A pacsirta példájánál maradva, mi történik akkor, ha egy vadász túllépi a kvótát, vagy más fajt lő, milyen büntetésre számíthat?

A vadászat illegálissá válik.

Elég nagy a büntetés ahhoz, hogy a jövőben elrettentsen az ilyesmitől?

A mi szempontunkból nem elég nagy. A mi szempontunkból a büntetés sokkal nagyobb kellene legyen az illegális vadászatokért.

Tudna példát mondani, hogy mekkora a büntetés?

Sajnos nincs kéznél ilyen adat. De a mi szempontunkból túl enyhe. Ha lelőnek egy vörösnyakú ludat, az 1350 euró. A világon már csak 40.000-50.000 vörösnyakú lúd van. Ez így nagyon nem jó és nem tudom, hogy a büntetések megoldanák-e ezt a problémát. Mi azt szeretnénk, hogy ne vadásszák a vörösnyakú ludat, amíg illegális vadászni. Ne lődd le, nézd meg, hogy mire lősz! Ilyen egyszerű. Senkit sem melegít, hogy lelőtted és kifizettél 1000, 2000, 5000 vagy 10.000 eurót egy madárért. Egyszerűen: ne lődd le!

Talán a törvénytől való félelem is használhat néha.

Egyetértek, nem tudom mennyire a törvénytől való félelem, a büntetéstől talán jobban félnek. A büntetés, igen, az sokuknak elvenné a kedvét. Számtalan meglőtt hattyút találnak, mert a gágogásuk hasonlít a vadludakéra, köd volt és lőttek. Sajnos sok ilyen eset van, egyes vadászok nem nézik, mit lőnek.

Miért ilyen keresett a pacsirta, most már én is kíváncsi vagyok, ínyencfalat vagy más okokból?

Nem csak a pacsirtát, sok énekesmadár fajt vadásznak, vagy fognak be élve, hogy különféle ínyencségeket készítsenek belőle. A pacsirta esetében a pacsirtanyelv-pástétomról beszélhetünk. Ez egy ínyencfalat Olaszországban és csillagászati összegekért árulják. Az olasz vadászok, mikor Romániába jönnek, lőnek mindenre, ami énekesmadár, sajnos, a pacsirta csak ürügy a vadászatra és arra, hogy mindent lőjenek, ami repül. Az olaszok pontosan tudják, mire lőnek, de megjátsszák a hülyét. Ismerik a madarakat, tudják miként kell elkészíteni őket és olasz éttermekben árulják. Vadászokat fogtak orvvadászaton, tiltott fajokat lőttek, a madarakat már befőttesüvegekbe sóba rakták, hogy ne kapják el őket a vámon. Ezeket a befőttesüvegeket egy új módszerrel, nemzetközi futárszolgálattal küldték haza, hogy így megússzák a büntetést.

Optimista, ha arra gondol, hogy a parlamenti újratárgyalás után, esetleg ez a törvény olyan lesz, amilyennek szeretnék?

Az túlzás, hogy optimista lennék.

Túl sok vadász van a parlamentben, ezért nem sok esély van a változtatásra.

Sok vadász van, de ha a vadászok és a civil szervezetek támogatóinak arányát nézzük, akkor kiderül, hogy vesztésre állnak. Úgy gondolom, hogy túl messzire mentek és egy kisebbség diktál a többségnek. Ez már nem kellene így legyen. Jó lenne, ha olvasnák és betartanák a törvényt, ha meghagynák a mostani vadászati időszakokat, hogy ne kockáztassunk kötelezettség-szegési eljárást az Európai Bizottság részéről. Jó lenne, ha nem mennének rá mindenki földjére. Már kaptak egy erős jelzést az államelnök úrtól. De ha ezzel sem törődnek és velünk sem, akkor itt az ideje, hogy kivonuljunk állatvilágunk megvédéséért.

a fordítás eredeti helye a Bözsike akcióban blog.

Bözsike és a villanyóra-szerelés: “már az is forradalmi tettnek számít, ha valaki kérdéseket tesz fel”

P1470347

Az Electrica lecseréli a villanyórákat. Hogy erre miért most volt szükség, azt nem részletezik, de állítólag mindenkinek jobb lesz. Ezzel a témával eddig nem foglalkoztam, mert ezeregy más dolgom volt, de itt az ideje ezzel is foglalkozni.

Olvasd el a teljes sztorit

A fenyővásárlás kihívásai. Hogyan dönthetjük el, legálisan vágták-e ki a karácsonyfát?

Megbeszéltük, hogy nem veszünk semmilyen fenyőfát, és akkor úgy éreztem, hogy a karácsonyfa témát kipipálhatom. De hiába éreztem úgy, hogy félig kivonulhatok a karácsonyi őrületből, nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt.

Bözsike akcióban

A karácsonyfának értékesített fenyők ügye összetett probléma, most csak azzal foglalkoznék, hogy mit tehet vagy sem az a lelkiismeretes polgár, aki piacon venne fenyőt. Olvasd el a teljes sztorit

Ön szerint Jézus hol vásárolna be karácsonyra?

P1470305

A gyerekek egy közös játszásnak, az idősebbek egy figyelmes beszélgetésnek jobban örülnek, mint egy sokszor feleslegesen vásárolt ajándéknak. S az megfordult már a fejedben, hány ázsiai gyereknek kell halálra dolgoznia magát, hogy megvehessük az ajándékokat? Környezetvédők gondolatai, kérdései, tanácsai és kívánságai.

Bözsike akcióban Olvasd el a teljes sztorit

Szép hagyomány a befőzés, de pazarlás és vegyszerek nélkül!

csalan
Forrás: csalan.hu

Itt van az ősz és a befőzések ideje. Most még azok is elkapják a befőzés vírust, akik eddig ellenálltak. Most kell elrakni a zakuszkát, most kell savanyúságokat készíteni, most kell készülni a télre. Ez egy nagyon szép hagyomány.

Bözsike akcióban

Több év befőzési szokásait követve, két problémára hívnám fel a figyelmet. Olvasd el a teljes sztorit

Bözsike akcióban: a vadvirágok feketepiacát a vásárlók tartják fenn

szegfu500

Elméletileg mindenki egyetért azzal, hogy a védett növényeket védeni kell, de pár elszánt természetvédőn kívül senki sem ismeri a védett növényeket. Itt tartunk most.

Bözsike akcióban

A probléma

Csoportunk életében a mezei virágokat áruló néni problémája robbantotta ki a második legnagyobb vitát.

Egy bejegyzésem parázs vitát indított, aminek így utólag örülök, mert több nézőpontból is ráláthattunk a problémára. Rányomtunk egymás triggerpontjára és ez soha nem kellemes, de ha egy probléma ilyen heves érzelmeket hoz elő, azzal érdemes foglalkozni.

A történet elég egyszerű. Van egy néni, aki mezei virágokat árul Szentgyörgyön. Pár éve Budapesten is volt ilyen virágárus néni, aki a közösségi oldal sztárja lett. Nincs új a nap alatt. A budapesti néni történetét ismerőseim nyolcvan százaléka megosztotta, többet láttam a fényképét, mint rokonaim arcát. A Szentgyörgy környékén élő magyar nénit is felfedezte a média, cikket közölt róla a helyi román napilap, ez pedig szentgyörgyi viszonylatban felér egy kitüntetéssel.
A cikk alatt, kommentekben, sok szépet írtak a néniről és azt is megígérték, hogy továbbra is támogatni fogják.

Semmi bajom nincs azzal, hogy a nénit anyagilag támogatják és szeretik. Ezt fontos leírni, mert többször hallottam, hogy szívtelen némber vagyok.

Van egy apró különbség a két virágárus néni között. A budapesti néni kerti virágot árult, a szentgyörgyi néni viszont mezei virágokat. Nem elhanyagolható különbség. Ha nem tudjuk, hogy melyik növény védett, az sem tűnik fel, ha védett növényt szedünk le.

A nénivel a Tein előtt szaladtam össze, épp barátszegfű csokrokat árult, darabját öt lejért. Lényegében egy csokrot egy kávé áráért vesztegetett, de ennyi egy napszámos ajánlott órabére is. Nagyon nem tetszett, amit láttam. A néni letarolta a fél mezőt. Legalább negyven szál virág volt egy csokorban és hat csokor volt még a kosarában. Vették a széplelkű hívei, mert szegény néni mennyit dolgozott, míg leszedte azt a sok virágot. Szegény néni, biztosan kifáradt, míg letépte.

Nem vonom kétségbe a néni sanyarú sorsát, bizonyára szüksége van a pénzre, de azzal, hogy a barátszegfű?( népi neve fecskeszegfű, külön művészet a népi nevektől elvergődni a tudományos névig) letarolását pénzzel jutalmazzuk, mi is fenntartjuk a vadvirágok feketepiacát (a barátszegfű nem védett).

Minden tavasszal elborul a zöldek pillantása, mert védett növényeket árulnak a városban. Ilyenkor rendszerint többen felháborodnak, mert a rendőrök nem büntetnek eleget. Úgy gondolom, hogy ez a probléma nemcsak a rendőrség problémája, hanem mindannyiunké. Ezt kellemetlen hallani, újra ott tartunk, hogy védjük a természetet, de csak addig, míg nem lépnek a lábujjunkra. Ha valaki az egyéni felelősségünkre kérdez rá, akkor megsértődünk.

Elméletileg mindenki egyetért azzal, hogy a védett növényeket védeni kell, de pár elszánt természetvédőn kívül senki sem ismeri a védett növényeket.

Hogy a bánatba várjuk el a mindenféle éhező virágárustól, hogy szezonban ne áruljanak védett növényeket, mikor önként és dalolva pénzzel támogatunk egy falusi nénit vadvirágcsokraiért? Miért árulhat vadvirágot a néni és miért nem árulhat vadvirágot a többi árus? Ezt tessék elmagyarázni az árusoknak. A feketepiac virágárusainak minden virág egyformán burjány, csak van mit jobban fizetnek. Ezt kellene végre megérteni. Az árusok nem érdekeltek a természetvédelemben. Tarthatunk kiselőadást a védett növényekről, de meddig tart a hatása? Miért leszek én boldogabb, ha őket megbüntetik? Egyáltalán miből fizeti ki? Meggyőződésem, hogy csak büntetésekkel nem oldható meg a probléma.

Az árusok szemszögéből a vadvirág jó biznisz, ezt a feketepiacot csak úgy lehet megszüntetni, ha nem veszünk vadvirágot senkitől. Senkitől, a sanyarú sorsú nénitől sem.

Nem hiszek a csodákban, elég sokszor láttam, hogy elmagyaráztam valamit, akkor úgy tűnt, hogy megértették, de amint eltűntem a színről, minden maradt a régiben, mert a régi anyagilag jobban megérte.

A rendőrség munkáját nem tudjuk befolyásolni és azt sem látom életszerűnek, hogy az árusok rádöbbennek a természetvédelem fontosságára. Amivel hatni tudunk, az a pénzünk. Az árusok a pénzünket akarják.

Érjük el, hogy ne legyen jó biznisz vadvirágot árulni és ne legyen trendi vadvirágot vásárolni. Nem kell azért megvenni a virágokat, mert már úgyis leszedték és legalább nem hervad el. Az árus ebből csak annyit lát, hogy jól fogy a portéka és másnapra újabb csokrokat szed. A virágok letépését pénzzel jutalmaztuk.

Elvárjuk, hogy a rendőrség keményen büntesse a védett növények letarolóit, de ha a nénit büntetik engedély nélküli árusításért, akkor mindenki felháborodik. Remélem feltűnt az ellentmondás, a nénire is vonatkoznak a törvények.
A cikk említette, hogy néni fél a rendőröktől, mert figyelmeztették, hogy legközelebb 1500 lejre büntetik. Csinos összeg.

Másik érdekesség, hogy a néni gyerekkora óta árulja a vadvirágot. Ez csak első olvasásra romantikus, második olvasásra tragikus. Sok víz lefolyt az Olton az elmúlt hatvan évben, nemcsak az idők, de a természetvédelmi törvények is változtak.

A nénit a virágok vásárlása nélkül is lehet támogatni, senkit sem beszélek le arról, hogy minden hónapban pár virtuális csokor árával támogassa. Aki adakozni szeretne, küldje el a pénzt néninek. Lesz egy kis bevétele és nem kell fogócskáznia a rendőrökkel. Hajrá.

A néni falun lakik, talán az sem elvetemült ötlet, ha kerti virágokat ültet és azokat árulja. A néninek is el lehet mondani, hogy lényegében nem a vadvirágok miatt vásárolnak tőle, hanem, mert segíteni szeretnének. Változtassa meg a portékát. A saláta és a spenót gyorsan nő felénk, és kis helyen termelhető. Ez is egy lehetséges ötlet, ahogy a kerti gyümölcsök árulása is.

A vadvirágok feketepiacát, tetszik-nem tetszik, a vásárlók tartják fenn.

Ha tenni akarunk valamit, akkor nincs idő az álmodozásra. A dolgok lassan változnak. Talán azokat a legkönnyebb meggyőzni, akiknek nincs szükségük a virágcsokorra, hanem szociális juttatásnak látják a virágvásárlás. Azért írtam feltételesen, mert nagy divat hárítani.
Több embert megkérdeztem virágvásárlási/virágszedési szokásairól, az alábbi válaszokat kaptam. Ezekkel a válaszokkal lehet majd dolgozni.

Nem a virágra van szükségük
Azért támogatja, mert addig nem lopnak.
Nem veszi el a virágot csak pénzt ad, mert az árus szerencsétlen vagy jutalmazza, hogy az árus nem lop.
Azért támogatja, mert szerencsétlen, mert sajnálja.

Az alábbi csoport problémásabb, de itt sem lehetetlen eredményeket elérni.

A virágra van szükségük
A virágokat úgyis lekaszálják, miért nem mindegy, hogy leszedi vagy sem?
Az Isten adta, ingyen van, azt szed, ami jólesik.
Nem tudja elképzelni, hogy ne vegyen hóvirágot, pünkösdi rózsát(zergeboglár), egyebet, mert ez már hagyomány.
Gyermekkora óta szedi az adott védett virágot és nem látja miért kellene változtatnia.
Pontosan tudja, hogy védett, de neki le szabad szedni, mert ő a törvény felett áll.

Megoldás?

Míg ezt a problémát boncolgattuk kaptam hideget-meleget. Nem voltam túl boldog, fogalmam sincs mire vártam, talán több támogatás jólesett volna. Még mindig nem tanultam meg, hogy minden projektért rohadt sokat kell harcolni. Ahogy telik az idő, egyre inkább szeretnék eredményeket látni, jó lenne végre valami kézzelfogható eredmény.

Vannak pedagógusok, akik nagyszerű munkát végeznek, de egyre inkább úgy látom, hogy a természetvédelemmel kapcsolatos projektek nem lépnek túl az iskolák falain.
Csoportunk aktív tagjai elég harciasak, az iskolán kívül tudnánk akcióba lépni, nagyon sok olyan közösség van, akikkel együtt dolgozhatunk. Nem, nem agymosást tervezek és hittérítés sem lesz.

A csoport leginkább az információk összegyűjtésében és megosztásában jeleskedik, ezért a tájékoztatásban tudunk eredményeket elérni. Most ott tartunk, hogy egy játékot tervezünk a védett fajokról, egy olyan játékot, ami különféle korosztályok számára érdekes lehet, amit különféle korosztályok játszhatnának. Nem bedobozolható játékról van szó, hanem egyfajta játékgyűjteményről, amiből a játékvezető a csoport igényei szerint szabadon válogat. Azért tervezünk játékot, mert így, reményeink szerint, szórakoztatva taníthatunk. Újra előtört a pedagógiai optimizmus, de adjunk egy esélyt a felvilágosító munkának. Elsősorban azokat szeretnénk megnyerni, akik eddig csak azért szedtek le védett növényeket/vásároltak védett növényeket, mert nem tudták, hogy védett. A játék tervezésének még az elején tartunk, most alakulnak a kisebb csoportok, de mivel több csoporttagot érdekel a téma, van esélyünk arra, hogy egy jó játékot állítsunk össze.

A mosás nem gyerekjáték: a mosógélkapszulák veszélyeiről

mosogel
Fotó: Rakka via flickr

Csodás városkánkban egyre népszerűbbek a különféle mosógélkapszulák. Ezek a termékek kis párnácskák, puhák, színesek, illatosak, és könnyen játékszernek nézhetik a gyerekek.

Bözsike akcióban

Soha nem óhajtottam ilyen mosószert vásárolni, de egy rokonom jóvoltából pár darab “halacskás” kapszula (rózsaszín folyadékkal teli párna, rajta lila és fehér “halacska”) tulajdonosa lettem. Az internet segítségével derül csak ki, hogy melyik cég termékéhez van szerencsém. Aki vette, sem tudta, hogy mit vett. Látta a reklámot, és neki ennyi elég volt a boldogsághoz. Olvasd el a teljes sztorit

előző »