Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «biogazdálkodás»

Ki Mit Tube: középdöntőbe került Robi, a székely vegán Floridából

r

Július 22-én elindult az idei Ki Mit Tube online videós tartalomgyártó verseny, amelynek középdöntőjébe, azaz a 99 legtöbb szavazatot szerzett produkció közé Fülöp Róbert, a Floridában élő székely vegán videója is bekerült, amelyben a biogazdálkodásról, a vegán és önfenntartó életmódhoz vezető útjáról mesél. S arról, hogy azért vagyunk a világon, hogy valamit jobbá tegyünk benne.

Olvasd el a teljes sztorit

Gazdaságilag is megéri a természet védelme

iucn

A természeti világörökség helyszínei hozzájárulnak az emberei jólét, a gazdaság és a klímastabilitás fenntartásához – derül ki a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) új tanulmányából.

A jelentés szerint az UNESCO listáján szereplő természeti világörökségi helyszínek megőrzése nem csak azért fontos, mert kivételes természeti értékről van szó, hanem sok más, köztük gazdasági szempontokból is. A tanulmány figyelmeztet arra is, hogy a védett természeti értékek megőrzéséből származó gazdasági és más előnyök csökkenőben vannak, elsősorban a természeti környezet változása és a természeti erőforrások túlzott kihasználtsága miatt.

A Német Környezetvédelmi Ügynökség által írt tanulmány az első, amely számba veszi a természeti csodák megőrzéséből származó kedvező előnyöket az emberi társadalmakra. “A jelentés eredményei rávilágítanak arra, hogy a természeti világörökség sokkal több, mint ikonikus helyszínek listája” – nyilatkozta Tim Badman, a Természetvédelmi Világszövetség vezető munkatársa.

A listán szereplő helyszínek kétharmada fontos vízforrás, és nagyjából a fele segít megelőzni olyan természeti katasztrófákat, mint az áradások vagy földcsuszamlások. A helyszínek 90%-a komoly bevételre tesz szert a turizmusból, és számos munkahelyet teremt.

A jelentés példaként említi a spanyol Donana Nemzeti Parkot, amely a megtermelt élelmiszerrel, a fenntartott munkahelyekkel és a turizmusból származó bevételekkel együtt nagyjából 570 millió eurót hoz évente a spanyol társadalomnak. A Nagy-korallzátony a halászatból közel 250 millió ausztrál dollárt termel évente, és komoly bevételi forrást jelent azoknak az őslakosoknak, akik létfontosságú szerepet játszanak a zátony megőrzésében. A turizmusból származó bevétel a Nagy-korallzátony esetében évi több mint 5,2 milliárd ausztrál dollárra rúg.

Más természetvédelmi helyszínek tiszta vízzel látnak el olyan jelentős városokat, mint a dél-afrikai Fokváros. Indiában és Bangladesben pedig a 2200 kilométeres mangroveerdővel borított partvonal az áradások ellen nyújt természetes védelmet, amelyet egyébként csak 300 millió dolláros befektetést igénylő infrastruktúrával lehetne kiváltani.

A bolygó klímájának fenntartásához a természeti világörökség helyszínei hatalmas mennyiségű szén megkötésével járulnak hozzá a tanulmány szerint. A trópusi övezetben található helyszínek több mint 5,7 milliárd tonna szenet tárolnak. “A természeti világörökség részei gazdasági, társadalmi, kulturális és spirituális értelemben is gazdagítják életünket, ezért közös felelőségünk ezeknek az inspiráló helyszíneknek és értékeiknek a megőrzése a jövő generációi számára” – foglalta össze az eredményeket Beate Jessel, a Német Környezetvédelmi Ügynökség elnöke.

Forrás: MTI

Konferencia lesz a biogazdálkodásról Csíkszeredában

Műhelykonferenciát szervez Csíkszeredában, a Fenyő Szálló Salvia termében október 3-án, pénteken 11 órától a Pro Agricultura Hargitae Universitas. Napirenden a székelyföldi biogazdálkodás aktuális kérdései, tennivalói, konkrét továbblépési lehetőségei.

Miként lehet ebben a térségben a biogazdálkodással foglakozók számát gyarapítani, a biotermelésbe bevont területet növelni, a biotermékek skáláját, ismertségét, társadalmi elfogadottságát erősíteni? Milyen módon lehet a sikeres gyakorlatokat a most indulókkal eredményesen megismertetni? Milyen sajátos, térségi támogatási, ösztönzési lehetőségek, erőforrások vannak ezen a téren? Olvasd el a teljes sztorit

Nagy-Britannia: az eladott kenyerek 60%-a rovarirtószert tartalmaz

P1440585
A kép illusztráció (fotó: B.D.T.)

Egy kutatás kimutatta, hogy Nagy-Britanniában az eladott kenyerek 60%-a rovar- és/vagy gyomirtószert tartalmaz. A kormányzati megrendelésre készült elemzések adatait környezetvédők elemezték.

Több száz kenyér összetételét elemezve kiderült az is, egynegyedükben egynél több vegyszer is kimutatható volt. A kormány szakértői bizottsága szerint ez nem káros a fogyasztók egészségére, mivel a maximális határértéken belül van a rovar- és gyomirtószer-maradványok aránya. Olvasd el a teljes sztorit

Bio- vagy hagyományos gazdálkodás? Melyik hoz több hasznot?

Az Európai Bizottság egy nemrég közzétett tanulmánya összehasonlította a hagyományos és a bio mezőgazdasági módszereket, hogy megtudja, melyikkel lehet nagyobb profitot elérni. A kutatás olyan vonatkozásokat vett figyelembe, mint a termőföldek hatékonysága, befektetési összegek, támogatási összegek és termékárak. A vizsgált országok közép- és nyugat-európaiak, az elemzést az Arc2020 tette közzé.

A tanulmányban szereplő országok vizsgálata során az derült ki, hogy az organikus mezőgazdaság nem hoz nagyobb hasznot a hagyományosnál, sőt, néha kevesebbet. Ez tulajdonképpen annak köszönhető, hogy az organikushoz jóval nagyobb befektetésre van szükség, bár a vegyszerek, a műtrágya és az üzemanyag árát mind meg lehet spórolni a biogazdálkodás során, így ez előnyt jelenthet. A biogazdaság szélesebb körű tudást igényel, amelyben nem elfogadható a műtrágyák és (az egyébként drága) vegyszerek használata, a gépiesítés esetén pedig a hatékonyság növekedésével a környezeti szennyezés esélye is növekedne.

A biogazdálkodás több munkaerőt igényel, mint a hagyományos. Minden 40 hektárnyi terület hatékony megműveléséhez szükséges egy ember, hagyományos mezőgazdálkodás során egy ember 46 hektárnyi területet tud kezelni. A tejfarmok esetében is hasonló a helyzet: a bió módszerekkel kezelt tehenek esetében 17 állathoz szükségez egy ember, nem biofarmok esetében egy emberre 21 tehén jut. A fenntartási költségek szempontjából vizsgálva a hagyományos mezőgazdaságban egy hektárnyi területre évi 960 eurót kell fordítani, a biogazdálkodásban ez az összeg 860 euró.

A kémiai stimulánsok hiánya miatt a biogazdálkodásban kevesebb a termény is. A gazdálkodók hektáronként 5–8 tonna terményt takarítanak be a hagyományos gazdaságban, a biogazdaságban csak 2–3 tonnát. A tejfarmok esetében is hasonló a helyzet: a hagyományos tehéntartók 7 tonna tejet gyűjtenek be, a „biotehenek” körülbelül 5 és fél tonnát adnak. A kevesebb termény azonban az árakban visszajön, átlagban egy tonna tej 90 euróval drágább, amennyiben megfelel a bioszabványoknak. Azonban az állami és EU-s támogatások is kiegyenlítik a viszonyokat: az EU területén ezek a támogatások a biogazdák profitjának 59%-át teszik ki, a hagyományos termelők esetében az 54%-ot. Franciaország az egyetlen kivétel, ahol nagyobb támogatást lehet igényelni a hagyományos gazdaságokra: náluk az arány 60-40% a hagyományos javára.

A tanulmány szerzői mindezekből arra következtetnek, hogy a két módszer között a nyereség szempontjából nincs nagy különbség. A vizsgált országokban egy alkalmazott évi átlagjövedelme 28 114 euró a biofarmok, és 27 836 a hagyományos mezőgazdaságok esetén. Ez a zöldségfarmok esetén 29 097 átlagjövedelmet jelent a hagyományos gazdálkodóknak, 28 270-et a biogazdáknak. A tejtermelők esetében van a legnagyobb különbség, a hagyományos farmok átlagban 25 734 eurós profitot termelnek, ezzel szemben a biofarmok 27 853 eurót.

A másik nagy különbség természetesen az, ha a haszon helyett a szociális és környezeti vonatkozásokat vizsgáljuk meg, itt a biofarmok javára billen a mérleg:

– hosszú távon olcsóbb befektetés és nagyobb termésbegyűjtés, a helyi biodiverzitásra alapozott gazdálkodás
– az életkörülmények és az élelmiszer-biztonság javítása
– a pénzügyi kockázat redukálása azzal, hogy a kémiai vegyszerek megvásárlása helyett helyi, megújuló forrásokat használhat
– a hagyományos mezőgazdasági módszerek integrálása
– a biofarmok jobban ellenállnak az extrém időjárásnak, a szárazság és a túl sok eső is kevesebb kárt okoz
– az emberi egészségre való odafigyelés, a környezetvédelmi szolgáltatások javulása

Forrás: TOTB.ro

Fogyatékkal élő biokertészek látnak el friss zöldséggel sepsiszentgyörgyi családokat

Sepsikőröspatakon van egy farm, ahol fogyatékkal élők termelnek biozöldséget a heti zöldségkosárra előfizető családoknak. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány és az Írisz Ház nappali foglalkoztató központ szociális vállalkozása keretében hét értelmi sérült dolgozik a zöldségeskertben. A fiatalok sikerélményt nyújtó elfoglaltságot, az összeforrt csapat nyújtotta közösségi élményt és napidíjat is kapnak munkájukért, a családok asztalára pedig minden héten egészséges és friss helyi termék kerül.

B.D.T.

942570_497170813688028_537017569_n
A sepsikőröspataki kertészet és kisállatfarm. Fotók: az Írisz Ház Facebook-oldala

A sepsiszentgyörgyi alapítvány 2010-ben vásárolta meg a farm területét, elsősorban abból a célból, hogy egy speciális üdülőtelepet – tehermentesítő központot – építsen. „A fogyatékkal élők több mint 90%-a családban lakik, ami nagyon sokszor nehézségekkel jár. Ebben szeretnénk segíteni, hogy egy-két hétre, hónapra tehermentesítjük a családot, ellátjuk a fogyatékkal élőt, akár még olyan esetben is, ha ágyhoz kötött. Kezeljük, foglalkozunk vele, addig a család felszusszanhat, akár elmehet egyet vakációzni” – magyarázta a koncepciót Makkai Péter lelkész, az Írisz Ház vezetője. A központ már majdnem készen van. A területen volt ugyanakkor egy régi kecskefarm, amelynek helyén elindult a kertészkedés, melegházat hoztak létre, a fogyatékkal élők csoportjai kijártak oda, ami nagyon jó terápiás foglalkozás is volt a fiataloknak. Az elején csupán saját használatra termeltek salátát, hagymát, paradicsomot stb. A NESsT amerikai alapítvány kiírt egy pályázatot szociális vállalkozás indítására, akkor jött az ötlet, hogy a farmon indítsanak egy ilyen típusú tevékenységet. Olvasd el a teljes sztorit

Vegetáriánusoknak nyílt szupermarket Bécsben


Illusztráció: epsos.de/flickr

A húsmentes táplálkozás híveit kiszolgáló szupermarket nyílt július 18-án Bécsben. Ez lesz az első olyan üzlet Ausztriában, amelyet teljes egészében a vegetáriánusok igényeire szabtak – mondta el Stefan Maran alapító és többségi tulajdonos.

Az EVANA európai vegetáriánus szövetség adatai szerint Bécsben mintegy 15 ezer, Ausztriában 40 ezer vegetáriánus él. Olvasd el a teljes sztorit

Petíció az új európai vetőmag-szabályozás ellen: veszélyben a hagyományos gazdaságok és kistermelők


Tavaszi munkálatok Felső-Háromszéken. Fotó: BDT

“Jelenleg egy új vetőmag-szabályozást készítenek elő Brüsszelben. Ha megvalósulnak az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának tervei, akkor több régi és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta fog eltűnni a piacról. Ezen változatos, illetve biotermesztéshez alkalmazkodott fajták használatát a bürokrácia megnehezítené, miközben a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne” – áll abban a petícióban, amelyet egy német civil csoport indított az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács tagjainak címezve.

Az új szabályozás tervezete elősegíti, hogy a vetémagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ami a civilek szerint elfogadhatatlan. Követelik, hogy a változatos fajtákat ne csak a génbankokon keresztül lehessen elérni, hanem nyíltan a piacokon is, bármiféle bürokratikus korlátozás nélkül; ne legyen kötelezõ a regisztráció (fajtabejelentés); a jelenlegi regisztrációs kritériumokat pedig enyhítsék az olyan fajták esetében, amelyek a sokféleségükbõl adódóan alkalmasak a biotermesztésre. Olvasd el a teljes sztorit

Mit hozhat az erdélyi gazdáknak az uniós agrárreform?


Erdős legelő Szárazpatak határában (fotók: B.D.T.)

Némi megkönnyebbüléssel fogadták a civilek, hogy az uniós agrárpolitikával kapcsolatos múlt heti szavazáson az Európai Parlament (EP) képviselői elutasították az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési (AGRI) Bizottságának „zöldellenes” javaslatait. Andrea Kohl, a WWF képviselője szerint azonban az intézkedések tartalma annyira gyenge erejű, hogy kevéssé valószínű, hogy javulás várható.

Mint arról beszámoltunk, a civilek szerint Európa agrárpolitikája sürgős reformra szorul, mivel több mint 50 év elhibázott módszereinek következtében a talaj, a víz és a levegő elszennyeződött, ennek ellenére mindeddig ezeket a mezőgazdasági eljárásokat támogatta és bátorította az EU a kistermelők és a hagyományos gazdálkodási formák rovására.

Fokozatos „zöldítés”

A Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán e hónapban kezdődnek az egyeztetések a tagállamok kormányaival, az EP által elfogadott javaslat alapján. A kistermelők értékelték, hogy a mezőgazdasági támogatások felső plafonját 300 ezer euróban szabná meg az EP, mivel ez fékezné a korábban milliós nagyságrendű támogatásokat inkasszáló nagytermelőket. Willy Schuster Szeben megyei biogazdálkodó szerint ez jó jel, és visszatérést jelenthet a családi gazdálkodás hagyományaihoz. Olvasd el a teljes sztorit

Szólj bele te is: EU-s lakossági konzultáció indult a biogazdálkodásról


Fotók: B.D.T.

Az Európai Bizottság ösztönözni szeretné a biogazdálkodást Európában, ezért azt tanulmányozza, miként lehetne javítani a biogazdálkodásra vonatkozó uniós előírásokat, és hogyan lehetne még jobban fellendíteni a biotermékek iránti keresletet. A kérdésben az uniós polgárok véleményét is várják.

Az Európai Unióban szigorú szabályok vonatkoznak a bioélelmiszerekre, hogy a fogyasztók bizalommal vásárolhassák meg ezeket a termékeket. A szabályozás célja, hogy segítse az európai biogazdaságok térnyerését. Jelenleg az unióban vásárolt élelmiszerek két százalékának van ökológiai tanúsítványa, és 200 ezer gazdaság – az összes termelőüzem 2%-a – folytat biogazdálkodást.

A bizottság ezért most azt tanulmányozza, miként lehetne javítani a biogazdálkodásra vonatkozó uniós előírásokat, és hogyan lehetne még jobban fellendíteni a biotermékek iránti keresletet. Olvasd el a teljes sztorit

előző »